Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-24 / 19. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 24. RÖVIDEN Brazíliában is Parmalat-ügy Brasilia. Vizsgálóbizottságot állított fel a brazil képviselőház annak feltárására, hogy a Parmalat olasz élelmi- szeripari társaság válsága milyen következményekkel járhat Brazíliában. A dél-amerikai óriásállam a világ ötödik számú tejtermelője. A Parmalat brazíliai leányvállalata összesen 6 ezer embert alkalmaz. A beszállítókkal szemben már több millió dollár fizetési hátralékot halmozott fel, a hitelező bankoknak több mint fél milliárd dollárral tartozik. A parlamenti bizottság létrehozását azért tartották szükségesnek, mivel az Olaszországban kezdett nyomozás a brazil szálon is elindult: a társaságtól eltűnt 13 milliárd euró egy része állítólag Brazíliába került. (MTI) Madrid kész a kompromisszumra Dublin. A spanyol kormány kész a kompromisszumra az európai alkotmány ügyében - jelentette ki a spanyol külügyminiszter. Ana Palacio csütörtökön este Dublinban találkozott az EU soros elnöki tisztét ellátó Írország külügyminiszterével. Palacio asszony azt hangsúlyozta, hogy a spanyol kormány kész a kompromisszumra, de az alkotmányos szerződésről a 25 tagú uniónak kell döntenie. Tavaly decemberben Spanyolország és Lengyelország elutasító álláspontja hiúsította meg a leendő európai alkotmányról szóló megegyezést az EU brüsszeli csúcsértekezletén. (MTI) Palacio: Madrid prioritásként kezeli a megegyezés elérését (Képarchívum) Török segítség a csecseneknek Moszkva. Vjacseszlav Trub- nyikov orosz külügyminiszterhelyettes tegnap aggodalmát fejezte ki, amiért kormánytól független török szervezetek segítik a csecsen felkelőket. Az erre vonatkozó információit Moszkva rendszeresen tudatja a török hatóságokkal. Trub- nyikov szerint a terrorellenes harcban partnernek tekintett államok hivatalos szervei nem mindig a megfelelő aktivitással, hatékonysággal és szakértelemmel kamatoztatják a kapott információkat. A diplomata némi javulást észlelt azoknak a szaúd-arábiai jótékonysági alapoknak a magatartásában, amelyek korábban csecsen felkelőket támogattak, de rámutatott: a sivatagi királyságban bizonyos erők még mindig az iszlám szélsőségesség szemüvegén keresztül szemlélik a csecsen konfliktust. (MTI) Jenny Tonge, a liberális demokraták egyik képviselője öngyilkos merénylő lenne Újabb brit botrány London. Belpolitikai botrányt kavart tegnapra a brit liberális demokrata ellenzék egyik parlamenti képviselője. Jenny Tonge, aki az egyik tehetős londoni választókerületet képviseli az alsóházban, előző este, egy palesztin-párti szervezet rendezvényén azt mondta: ha olyan körülmények között kellene élnie, mint a palesztinoknak, nyilván neki is eszébe jutna öngyilkos akció elkövetése. A Liberális Demokrata Párt, a londoni alsóház harmadik legnagyobb ereje nyilatkozatban határolódott el Tonge kijelentésétől, mondván: a képviselő asszony nem a párt álláspontjának adott hangot, a párt a terrorizmus minden formáját elítéli minden körülmények között. A konzervatív ellenzék árnyékkormányának külügyminiszter-jelöltje, Michael Ancram azt mondta: Tonge szavai elszörnyedéssel töltik el azokat, akik szeretteiket vesztették el öngyilkos merényletekben. Ancram a képviselővel szembeni kemény fellépésre szólította fel Charles Kennedyt, a liberális demokraták vezérét. (MTI) A kormányzó baloldali Munkáspárt szerint Tonge asszonynak bocsánatot kell kérnie kijelentése miatt (Reuters-felvétel) Az USA ellenzi, hogy a Nemzetközi Bíróság foglalkozzék az izraeli kerítéssel Tartottak Szaddámtól a mérsékelt arab vezetők Jeruzsálem/Davos. Szilvan Salom izraeli külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, az arab államok már nem félnek kapcsolatba lépni Izraellel. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az USA ellenzi, hogy a Nemzetközi Bíróság (ICJ) foglalkozzék až izraeli biztonsági kerítéssel. Másfelől viszont Washington nem helyesli a kerítés építésének jelenlegi nyomvonalát sem, mert a kerítés egyes szakaszokon mélyen behatol Ciszjordániába. Amerikai felfogás szerint e létesítménynek az Izraelt Ciszjordániától elválasztó zöld vonal mentén kellene húzódnia - olvasható az izraeli külügyi közleményben. Szilvan Salom külügyminiszter a washingtoni álláspont kifejtését kérte amerikai kollégájától, Colin Powelltől a hágai Nemzetközi Bíróság izraeli biztonsági kerítéssel kapcsolatos vizsgálatáról, és jelezte amerikai kollégájának, hogy Izrael vitatja az ICJ illetékességét az ügyben mind tartalmi, mind pedig eljárásjogi szempontból. Salom, aki csütörtökön telefonon hívta amerikai kollégáját, úgy vélekedett, hogy a Nemzetközi Bíróság eljárása az ügyben csak megerősíti a palesztinokat a béketárgyalások újraindítását elutasító magatartásukban. Az ICJ február 23-ra tűzte ki a kerítés ügyében az első meghallgatást. A davosi Vüággazdasági Fórumon részt Vevő Salom újságíróknak kifejtette: az iraki háborúnak és Szaddám Húszéin megbuktatott iraki elnök elfogásának az volt az egyik haszna, hogy az arab államok már nem félnek kapcsolatba lépni Izraellel. „Korábban számos mérsékelt arab vezető erősen tartott Szaddámtól, megfélemlítette őket Kuvait lerohanása és az ellenzéki pártok Irakot támogató álláspontja. Úgy tűnik, hogy ezek a vezetők most már sokkal inkább kapcsolatot akarnak teremteni Izraellel. Eljött az idő, hogy stratégiai döntést hozzanak” - jelentette ki, felszólítva Egyiptomot, Jordániát, az észak- afrikai és az Öböl menti országokat, hogy küldjenek ismét diplomatákat a zsidó államba. Salom rámutatott: az izraeli-palesztin békefolyamat lassan halad, és az arab országok továbbra is a béketárgyalásoktól teszik függővé kapcsolataik javítását Izraellel. Ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy az arab országok unják a palesztin ügyet, és türelmetlenek amiatt, hogy a palesztinok nem tárgyalnak Izraellel. Amr Musza, az Arab Liga főtitkára visszautasította Salom kijelentéseit. A lemorzsolódás előbb-utóbb kikényszeríti a közös nemzetstratégia kialakítását Ne csak írott malaszt maradjon MTI-JELENTÉS Belgrad. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke egyetért azzal a felvetéssel, hogy magyar-magyar egyetértésre lenne szükség a határon túli magyarság megmaradását szolgáló össznemzeti konszenzus kialakításához. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a múlt vasárnap tett javaslatot egy magyar-magyar paktumra, mert szerinte nemzeti összefogásra van szükség a határon túli magyarok megmaradását szolgáló nemzetstratégia kialakításához. Kasza egyetért Markó felvetésével, tart azonban attól, hogy az összefogás írott malaszt maradna. Ha már szó van ilyesmiről, akkor azt nagyon komolyan kell venni, és nem elég csak papírra fektetni az elképzeléseket. A határon túli magyarok rohamos lemorzsolódása, lélekszámúnak csökkenése és területvesztése előbb-utóbb amúgy is rávisz bennünket a közös nemzetstratégia kialakítására - mondta Kasza. A határon túli magyarok gondjainak megoldásához végbe kell mennie a szemléletváltásnak az anyaországi magyarokban is. Kasza a hozzá érkező ellenséges hangú levelek sokaságából és a magyarországi sajtó hasábjain megjelenő, hasonló tartalmú olvasói levelekből is arra következtet, hogy ilyen tekintetben a rendszerváltás sem hozta meg az áttörést. Egyetért azzal a véleménnyel is, hogy a Magyarországon dúló politikai viták átcsapnak a határon túli magyar közösségekre. Azt a megállapítást is helytállónak tartja, hogy a magyar pártok igyekszenek szert tenni határon túli szövetségesekre, csatlós kapcsolatokat kialakítva velük. A Romániában dúló politikai vitákkal, illetve a vajdasági magyarság példájának gyakori felemlegetésével kapcsolatosan rámutat arra, hogy sokszor sántítanak a párhuzamok. A vajdasági perszonális autonómiát megtestesítő Magyar Nemzeti Tanács (MNT) megalakulásához a két éve elfogadott kisebbségügyi törvény adta meg a jogi alapot, s ez a jogszabály határozta meg a kisebbségi önkormányzat hatáskörét is. Fontos az is, hogy Szerbiában előzőleg olyan politikai légkörjött létre, amelyben ki lehetett harcolni a kisebbségek perszonális autonómiáját. Viszont nem derűlátó a tekintetben, hogy megvalósítható a vajdasági magyarság etnikai alapú területi autonómiája is, amely a VMSZ három szintű autonómia-koncepciójának egyik pillérét képezi. Annan a nemzetközi biztonsági rendszer széthullásáról Ashcroft csak védekezett MTI-HÍR Davos. Washingtonnak nincsenek birodalomalkotó törekvései - hangsúlyozta tegnap a svájci Davosban John Ashcroft amerikai igazságügy-miniszter. „Ha megnézik az USA-t, a teljesítményét, azt, hogy mit tesz a világban, látniuk kell, hogy Amerika nem ag- resszor. Nem akar területet bekebelezni, sem birodalmat szerezni magának.” Hevesen bizonygatta, hogy Washington együttműködésre törekszik más országokkal a terrorizmus elleni háborúban. „Tudjuk, hogy szükségünk van barátaink, a szabadságszerető emberek őszinte együttműködésére” - hangsúlyozta. Elismerte: Washingtonnak igyekeznie kellene jobban szót érteni a muzulmánokkal, mind az egyesült államokbeli- ekkel, mind a világ más részein élőkkel, hogy eloszlassa azt a benyomást, miszerint a terror elleni háború az iszlám ellen irányul. Ashcroft az USA nemzetközi magatartását érő bírálatokra reagált a Világgazdasági Fórumon. Kevéssel Ashcroft felszólalása előtt Kofi Annan ENSZ-főtitkár azt mondta a küldötteknek, hogy a globális biztonságot nem lehet megteremteni a dzsungel törvényeinek alkalmazásával. Annan úgy fogalmazott a tanácskozásra egybegyűlt üzletemberek, gazdasági vezetők, nagy nemzetközi konzorciumok első emberei előtt, hogy a nemzetközi biztonsági rendszer széthullásának veszélye fenyeget. Szerinte nemcsak a terrorizmusból fakadnak a veszélyek, hanem azokból a módszerekből is, amelyekkel a terrorizmus elleni harcot vívják. „Mind a terrorizmusban, mind pedig az ellene vívott háborúban ott lappang a veszély, hogy felborítja a viselkedési és emberi jogi normákat, miközben súlyosbítja a kulturális, etnikai és vallási megosztottságokat” - fogalmazott Annan. Kárpát-medencei magyar kulturális szervezetek Felhívás Budapesthez MTI-HIR Belgrad. A Kárpát-medencei magyar kulturális szervezetek arra kérik Budapestet, a takarékossági intézkedések során hagyja érintetlenül a határon túli magyaroknak szánt anyagi forrásokat. A tanácskozást a magyar kultúra napján, Zentán tartották. Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke közölte: főképpen arról volt szó, hogy milyen hatással lesz a határon túli magyarság kultúrájára az uniós csatlakozás, annak fényében, hogy egyes térségbeli országok hosszú időre kimaradnak a bővítésből. A kulturális szervezetek zárónyüatkozatuk- ban arra kérik a magyar kormányt, a tervezett 120 milliárd forintos költségvetési takarékossági intézkedések sorári ne nyúljon a határon túli magyarság támogatására korábban meghatározott anyagi forrásokhoz1. A határon túli magyarság politikai szervezeteitől pedig elvárják: tegyenek meg mindent, hogy az állam, amelyben tevékenykednek, arányosan támogassa a magyar kisebbségek kulturális tevékenységét. A szlovákiai gyűjtemény anyagai Magyarországon Bartók az egész világé MTI-HÍR Budapest. Rudolf Chmel szlovák kulturális miniszter tegnap átadta a szlovákiai Bartók-gyűjte- mény kiadás alatt álló anyagainak másolatát magyar partnerének. Hiller István az eseményen a hang- felvételek kéziratos dokumentációjának másolatait magába foglaló nagyalakú dobozt ünnepélyesen tovább adta az MTA Zenetudományi Intézetének. A népdalok kottáját és szövegét tartalmazó gyűjtemény bekerül a Bartók Archívumba, ezáltal kutathatóvá válik a magyar szakemberek számára. Hiller utalt arra: régi kérés, óhaj, hogy a magyar szakemberek is hozzáférhessenek Bartók Béla szlovákiai kutatásának anyagaihoz. A szlovák-magyar kapcsolatokról szólva történelmi jelentőségűnek nevezte az átadást, méltatva a szlovák kulturális politika szerepét és Rudolf Chmel személyes érdemeit. Kitért arra is, hogy márciusban életbe lép a két ország közötti új kulturális megállapodás. Chmel magyar nyelvű beszédében kiemelte: Bartók Béla nem csak a magyaroké, hanem picit a szlovákoké, az egész világé is. Mint mondta, a zeneszerző-népzenegyűjtő tisztelte a szlovák népet és nagy pontossággal írta le a szlovák dialektust. A jövő hétre várható a bukaresti kormány döntése Elmozdulás szoborügyben MTI-HÍR Bukarest. A román kormány a jövő héten dönt az aradi Szabadság-emlékművet is magába foglaló román-magyar megbékélési park elhelyezéséről - értesült az RMDSZ Arad megyei szervezete. Erről az utóbbi hetekben folytak központi és helyi szinten megbeszélések a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ között. Markó Béla elnök nemrég kifejezte reményét, hogy az ügyben záros határidőn belül közös megegyezés születik. A Vatta Romane- asca szélsőségesen nacionalista szervezet - kulturális szövetségnek mondja magát - csaknem két héttel ezelőtt tüntetést szervezett a város Tűzoltó terén, hogy az ott már felépült talapzatnál tiltakozzék az emlékmű köztérre helyezése ellen. A Mediafax tudósításából kiderült, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) Arad megyei szervezete elhatárolódott az emlékmű visszaállítása ellen tiltakozó utcai akcióktól. Ez azért meglepő, mert a PRM maga is szélsőségesen nacionalista, magyarellenes politikai alakulat. Ghe- orghe Feies, a PRM Arad megyei vezetője azzal érvelt, hogy az effajta megmozdulások kedvezőtlen színben tüntetik fel a várost és károkat okoznak Romániának. „Mi sem értünk egyet a Szabadság-emlékművel, de úgy gondoljuk, hogy párbeszéd útján kompromisszumra juthatunk” - mondta.
