Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-21 / 16. szám, szerda
16 Nézőtér ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 21. A Holnapután-ban mi magunk leszünk az ellenség Az újfajta katasztrófafilm FILMHÍR Az idei év egyik legnagyobb hollywoodi premierje a Holnapután (The Day After Tomorrow) lesz A függetlenség napját rendező Roland Emmerichtől, és bár ez is, az is katasztrófamozi, Emmerich szerint a két produkciót nem érdemes és szabad össze- hasonlítgatni. Továbbá azt sem szabad hinni, hogy a Holnapután A függetlenség napja folytatása volna, már csak azért sem, mert sokakkal együtt Emmerich is úgy véli, hogy a 2001. szeptember 11-i tragédia után nem szabad felrobbanó épületeket mutogatni, amivel A függetlenség napja arra a híres jelenetére céloz, amikor a levegőbe repül a Fehér Ház. Egyvalamiben azért tagadhatatlan a hasonlóság: mindkét produkció valóságos speciáliseffek- tus-orgia, csak épp a trükkök egészen más sztorit szolgálnak: „Míg A függetlenség napjában a földönkívüliek voltak az ellenség, addig a Holnaputánban mi magunk. A film rémlátomás arról, hogy mi fog történni, ha folytatódik a globális felmelegedés, és a világ vezetői mindezt ölbe tett kézzel nézik” - mondja Emmerich. A téma tehát a globális felmelegedés annak minden elképzelhető csapásával együtt: a filmben földrengések dúlnak és árvizek pusztítanak, Los Angelest tornádók tépázzák, Újdelhit hóvihar temeti maga alá, Tokió egéből grépfrút nagyságú jégdarabok hullnak, New Yorkban pedig beköszönt a jégkorszak. Ahogy azonban a filmkészítés nagykönyvében meg van írva, van egy hős, aki megpróbálja megmenteni a világot a végtől: Jack Hall klimatológus (Dennis Quaid), aki egyben azért is küzd, hogy kihozza valahogy fiát (Jake Gyllenhaal) a jégbörtönné lett New Yorkból. A Holnaputánt május 28-án mutatják be Amerikában, (cm) Műhelytitkok Gollamról, az olifántokról, a Banyapókról, a virtuális filmezésről és még sok mindenről A király visszatér trükkjei Haszontalan és értéktelen élet, eltékozolt fiatalság Kéjenc grófot játszik Depp filmhír A nagy költségvetésű Karib-ten- ger kalózai után, amely világszerte több mint 650 millió dollárt hozott, Johnny Depp visszatér a független filmekhez, ám a XVII. században játszódó The Libertine- ban ismét kétes figuraként láthatjuk majd: a hírhedt kéjencet, John Wilmotot, Rochester grófját fogja megformálni. „Wilmot megvetette az olyan értékeket, mint a tisztesség és rend, fittyet hányt minden erkölcsi tanításra, és határozottan elutasított minden vallási tanítást. Haszontalan és értéktelen életet élt, eltékozolta a fiatalságát, féktelen kéjvágya felemésztette egészségét” - ekként jellemezte a kéjenc költőt és udvaroncot a XVIII. századi angol irodalom kiemelkedő alakja, Sámuel Johnson. Johnny Depp ifjúságáA Gyűrűk Ura-trilógiához nem volt elegendő Új-Zé- land legszebb tájait lefilmezni, hagyományos maszkokat, sminkeket és animatrikus bábokat használni. FILM HÁTTÉR A király visszatér, akárcsak az előző két rész, még most is csak a fantáziánkban élne, ha nincs a számítógépes technika. Műhelytitkok Gollamról, az olifántokról, a Banyapókról, a virtuális filmezésről és még sok mindenről - Joe Letteritől, a film egyik vizuálisef- fektus-vezetőjétől. Joe Letteri, a film egyik vizuá- liseffektus-vezetője arról nyilatkozott, hogyan sikerült a számítógép segítéségével létrehozniuk Középfölde látványvilágát, milyen újításokat vezettek be, és mi kellett ahhoz, hogy időben elvégezhessék az utómunkálatokat. Letteri 1991-ben csatlakozott az ILM (Industrial Light & Magic) csapatához, és olyan úttörő filmek készítésében vett részt, mint a Jurassic Park (dinoszauruszok bőrének kidolgozása és bevilágí- tás), a Casper vagy a Star Wars bővített változatának elkészítése. A két torony trükkjeinek előkészítési fázisánál csatlakozott a Weta Digital csapatához, ahol vfx supervisorként Gollam valósághű bőrének kidolgozása volt a feladata. „A Gyűrű Szövetsége 400 vizu- áliseffektus-jelenetet tartalmának, illetve szerepeinek ismeretében nem meglepő, miért épp ő kapta a gróf szerepét a 16 millió dolláros költségvetésű filmben (A Karib-tenger kalózai-féle filmekben ez az összeg nagyjából Depp gázsiját fedezné), amelyet Stephen Jeffreys saját színdarabjából adaptált. A produkció rendezője az eddig reklámfilmeket készítő Laurence Dunmore lesz, Depp szereplőtársai között pedig Samantha Mortont és John Malkovichot találjuk: előbbi a 33 évesen elhunyt gróf hódolatának tárgyát, Elizabeth Barry színésznőt játssza majd, utóbbi pedig II. Károly királyt. Depp a The Libertine után Willy Wonkát játssza majd Tim Burton Charlie and the Chocolate Factoryjében, aztán ismét Jack Sparrow kalózgúnyájába bújik, hiszen elvállalta A Karib-tenger kalózai második részét is. (cm) sebb felszínt kellett kapniuk, mivel a korábbinál közelebb kerültek a kamerához. Habár Új-Zéland ideális Középfölde-„díszlet”, a pelennori csata helyszíne mint olyan, nem létezik egyetlen ponton. „Megtaláltuk azokat a részeket, amelyek ideális csatahelyül szolgálhatnának, de minden részletük földrajzilag máshol található, így nem filmezhettük le egyszerre - magyarázza Letteri -, ezért Alan Lee rajzait felhasználva Peter Jacksonnal megterveztük a teljes csatát, azt, hogy hogyan fognak mozogni a csapatok a mezőn, ki hol található.” Ezeket az információkat felhasználva aztán a Weta Digital nekilátott elkészíteni a pelennori mező háromdimenziós komputer- modelljét. „A csatamezőt Twizelben forgattuk, de nem volt olyan nagy a helyszín, hogy a távolban lévő út a semmibe vesz- szen, így ezeket a részeket lecseréltük számítógépes mezőre, és ekképpen megkaptuk a hatalmas csatateret. A jelenetben van egy pont, ahonnan már minden digitális. De az igazi cél mégis az volt, hogy bárhonnan szemlélhessük a csatát. A digitális környezetnek éppen ez az előnye, hiszen nem kell helikopterrel filmeznünk, oda helyezzük a virtuális kamerát a virtuális díszletben, ahová szeretnénk” - magyarázza Letteri. A filmben 200 vizuális effektust dolgoztak ki a pelennori csatához a készítők. Ezek után nem meglepő, hogy voltak olyan részek, amelyek telzott. A két toronynak sikerült majdnem megdupláznia ezt a számot, ugyanis a második részben 775 jelenet igényelt digitális utómunkálatokat. A pálmát ugyanakkor a A király visszatér vitte el, hiszen 1 500 CGI jelenet szerepel benne, vagyis több, mint az első két részben együttvéve. Ez hatalmas szám, és a Weta Digital a felét csak a végső leadási határidő előtt két hónappal tudta befejezni. Amikor Gollam beleesik a lávába, az 20 ember munkája. A produkciós munka végére annyira belejöttünk a szervezésbe, hogy hetente 100 új snittet sikerült befejeznünk.” A harmadik filmben számtalan olyan lény szerepel, amelyet már láthattunk az előző két filmben is. Azt hihetnénk, hogy ha a számító- gépes modellek már adottak, nem lehet nehéz a további beillesztésük. Azonban a harmadik részhez újra kellett építeni a meglévő karakterek nagy részét, mert olyasmiket kellett tenniük, amikre nem tervezték őket. A mozgatásukhoz újra kellett alkotni a csontvázrendszerüket és ezzel együtt az izomrendszerüket is (pl. az olifántok esetén), vagy részletejes egészében számítógéppel készültek. Ilyen volt az olifántok támadása, amely nem tartalmazott egyetlen valóságos felvételt sem, mindent a CGI technika szolgáltatott. ' „Kezdetben a két olifánt összeütközése tartalmazott valóságos részt, de az utolsó percben Peter megváltoztatott valamit, amit sokkal egyszerűbb volt úgy elkészíteni, hogy az egészet digitális környezetbe helyezzük át, akár annak árán is, hogy minden lovast számítógéppel kell helyettesíteni. Ahhoz, hogy elkápráztassuk az embereket, el kellett érnünk, hogy úgy érezzék: ők is ott vannak a csata kellős közepén. Erre a legjobb módszer az, ha úgy mozgatjuk a kamerát, mintha éppen ott lovagolnánk a csatában. Az olifántok esetén pedig kamerarázkódásokkal érzékeltettük a hatalmas súlyt. Minél közelebb kerültünk hozzájuk, annál jobban beremegtettük a kamerát.” Akárcsak A két torony esetén, a legfőbb feladat a harmadik részben is a hatalmas hadsereg mozgatása volt: „Péter Jackson elképzeléseinek megfelelően 200 ezres hadsereget hoztunk létre. De az volt a kérése, hogy a mordori örkök másmilyenek, erősebbek és fegyelmezettebbek legyenek a vasud- vardiaknál. Ezért újra kellett terveznünk őket, más ruhát, más mozgási és harci stílust kaptak. Miután újraterveztük az orkokat, tudtuk, hogy a trollokat is be kell majd helyeznünk a csatába, de ahelyett, hogy a régi modellt használtuk volna fel, újraépítettük azt. A farkas lovasokat is visszahoztuk a harmadik részben, igaz, csak a távoli jelenetekben láthatjuk őket harcolni. Az ostrom során használt katapultokat miniatűrként és digitális modellként is felépítettük.” „A holtak seregének kinézete a királyukét követi. Ezért azon gondolkoztunk, hogyan lehetne a lehető, legdrámaiabban bemutatnunk őt. Magát a királyt valós felvételként kezdtük, majd kiegészítettük digitális koponyarészletekkel és rohadó húsdarabokkal. Kifejlesztettünk egy új technikát, amely követi a szereplő mimikáját, így az alatta lévő csont és izom is a megfelelő módon fog deformálódni. A holtak bekapcsolódását a harcba ugyancsak a Massive program oldotta meg.” Még Gollam is változott a harmadik filmben: „Finomítottunk Gollam arcának ráncain és pórusain. Ez már csak azért is szükséges volt, mert több közeli animáció készült róla, mint a második részben. Gollam viselkedése is megváltozik ebben a filmben, ezért ügyeltünk rá, hogy minél mélyebben hatolnak Mordorba, annál koszosabb, megviseltebb és nyomorultabb legyen a lelki és a környezeti hatásnak megfelelően. Új piszkokat, sebhelyeket és karcolásokat helyeztünk testére az útja során.” A Weta Digital 400 fős csapatából jelenleg 150 ember dolgozik A király visszatér bővített változatának digitális változatán, ami után a 2005-beh bemutatásra kerülő King Kong speciális effektusainak elkészítése lesz a fő feladatuk. (cinematrix)
