Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-20 / 15. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 20. 18 Riport Ha nem tudnák a kiszolgáló létesítményeket fejleszteni, öt éven belül bezárhatják a boltot, mert a medencék nem felelnek meg az uniós követelményeknek Télvíz idején is sok a tennivaló a pathi fürdőben azt a gyaloghidat, amely össze­kötné a virti tó és a jelenlegi Zsit- va-meder felett Virtet a pathi üdü­lővel, ami nem csupán vonzó ide­genforgalmi látványosságként működhetne, de új távlatokat és lehetőségeket is nyitna a vízi spor­tok kedvelőinek. Szalay Lászlót természetesen a fejlesztési lehetőségek izgatják, mint elmondta, addig senkihez nem fordulhattak támo­gatásért, s pályázatokon sem in­dulhattak, amíg a fürdő alatt lévő parcellák tulajdonviszonyai ren­dezetlenek voltak. Most már ál­landóan látogatják azokat a mi­nisztériumokat, intézményeket, ahol a fejlesztési pénzek sorsáról döntenek. Az igazgató legégetőbb problémaként a meglévő meden­cék felújítását jelölte meg, amely­hez mintegy húsz-huszonöt millió koronára lenne szükség. Ebből a pénzből új fóliát húzhatnának a medencék falaira, és megvásárol­hatnák azokat a berendezéseket, amelyek a medencékbe folyó ter­málvíz forgatását végezhetnék, mert a víz állandó tisztántartásá­ra más lehetőség nincs. A jelenleg végzett mechanikus tisztogatás, és a víz két-háromnaponkénti le­engedése a mai igényeket már Aki télen látogat el valame­lyik hazai fürdőhelyre, nyilván nem azzal a céllal teszi, hogy fejest ugorjon az üres medencébe. Az sem jelent senki számára külö­nösebb idegenforgalmi lát­ványosságot, ha a távolban egy pufajkás ember az eget kémleli, majd földhöz vág­ja a sapkáját. Hiányzik a zsivaj, a zene, a tarkaság, a félmeztelen nők. SOÓKY LÁSZLÓ A pathi fürdő is elnéptelene­dett, a közeli Virten élt költő, Ba- róti Szabó Dávid egykoron az ilyen téli időben erről a helyről még a nádi farkas üvöltését hal­lotta, most még varjú sem csa- pong a metsző északi szélben, hogy károgásával jelezze a múló időt. E lírainak is tekinthető beve­zető korántsem a derűs ifjúkori zarándokhely emlékeinek szól, hanem arra utal, hogy - ismerve a szlovákiai termálfürdők általános állapotát s valamelyest az EU ide vonatkozó előírásait is ­nehéz idők várnak a fürdőhelyek üzemel­tetőire. A pénztelenség nyomá­ban járó lepusztulás réme a töb­bivel együtt Path-fürdőt is fenye­geti, hiszen a holt szezonban évről-évre csupán a meglévőt bütykölhetik, fejlesztésre alig- alig gondolhatnak. Németh Zoltán, Path község polgármestere a falu gazdasági helyzetéről nem szívesen beszél, mert, mint mondta, az elődje a mai napig nem adta át hivatalo­san a falu leltárát, s az elmúlt egy esztendő még nem bizonyult elégségesnek arra, hogy tisztán lásson a település teljes vagyoni helyzetét illetően. A választások után az egyik legfontosabb fel­adatának azt tekintette, hogy a fürdő területét képező parcellák tulajdonjogi viszonyait emberi módon elrendezze. Ma már ki­mondható, hogy a földterületnek mintegy nyolcvan százaléka va- gyonjogilag rendezett. Nagyon nehéz helyzetbe kerültek, mert egy magánszemély a fürdő terüle­téből felvásárolt négy és fél hek­tárt, s vele kellett megegyezni ab­ban, hogy legalább azok a terüle­tek kerülhessenek vissza, amelye­ken a falu épületei, különböző lé­tesítményei állnak. A földvagyon rendezésére min­denképpen szükség volt, mert rendezetlen tulajdonviszonyok mellett nem folyamodhatnak tá­mogatásért, esélyük sincs arra, hogy elfogadják a fejlesztéseket megcélzó pályázataikat. Ha pedig pénz hiányában nem tudnák a fürdőt és a kiszolgáló létesítmé­nyeket fejleszteni, öt éven belül bezárhatják a boltot, mert sem a medencék, sem pedig a higiéniai berendezések nem felelnek meg az uniós követelményeknek. Szalay László mérnök, a fürdőt üzemeltető Patrek cég igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy sürgősséggel kellene felújí­tani a már meglévő berendezése­ket, beleértve a szállodákat és egyéb szálláshelyeket is. Ezzel a beruházással egyidőben megol­dást kell keresni és találni arra is, hogy a fürdőhelynek megszűn­jön a szezon-jellege, hiszen tart­hatatlan az a helyzet, hogy a föld mélyéből feltörő termálvíz min­den évben három évszakon át az elvezető csatornába folyjon. Két- három éven belül mindenképpen meg kell építeni a fedett meden­cét, mert enélkül a piaci verseny­ben nincs esélyük még a túlélésre sem. Németh Zoltán elvezetett ben­nünket az állami ármentesítő vál­lalat által megépített, a fürdőhöz közeli dunai hajókikötőhöz, ahol tájékoztatott arról, hogy előreha­ladott tárgyalásokat folytatnak a Duna túlsó partján lévő Almás községgel azzal kapcsolatban, hogy a magyaror­szági érdeklődőket - esetleg vál­lalkozókat is - miként vonhatnák be a pathi üdülő életébe, fejleszté­sébe. Almásnak nem csupán du­nai kikötője van, de saját hajóval is rendelkezik, melynek rendsze­res kihasználásával színesíthet­nék mindkét part idegenforgalmi programjait. A hajóközlekedés beindításához viszont szükség lenne a szlovákiai oldalon lévő ki­kötő tulajdonosának, vagyis a szlovák államnak a beleegyezésé­re is, ezeket a tárgyalásokat a kö­zeljövőben szeretnék elkezdeni. A magyar fél a megbeszélések során jelezte, hogy amíg arra szükség van, biztosítaná a vámhivatal működtetését. A polgármester el­mondta azt is, hogy Virt község­gel közösen szeretnék megépíteni Németh Zoltán polgármester afiirdőhöz közeli dunai hajókikötő kihasználásán dolgozik üzleti húzásnak bizonyult, mert a cseh vendégek száma azóta sem csappant meg, sőt a szállás­helyek zömét a cseh vendégek már január-februári hónapokban lefoglalják. Visszaesett viszont a lengyel turisták száma, különö­sen azoké a közép- és főiskolás diákoké, akik az előző években minden nyáron jelentős területet foglaltak el a kempingben. He­lyettük egyre több magyarorszá­gi és német vendég érkezik, s a helyi táborhely iránt egyre na­gyobb érdeklődés mutatkozik a Benelux államokból és Dániából. Az Európai Unióhoz való csat­lakozás a Szlovákiában található fürdőhelyek jelentős részének az ellehetetlenülést, másoknak vi­szont a megmutatkozás lehetősé­gét jelentheti. A legtöbb, még ma is üzemelő termál- és strandfürdő az előző rendszerben épült, az akkori, magasnak egyáltalán nem mondható üdülési és fürdőzési igények kielégítésére, s az utóbbi időszakban a fejlesztést az jelentette, hogy valamelyik medencéhez odaférceltek egy uniformizált vizes csúszdát. Amennyiben csak a magyaror­szági fürdőhelyek fejlesztéseihez és igényességéhez hasonlítjuk a mieinket, rájöhetünk, hogy milli­árdos nagyságrendű beruházá­sokra lenne szükség ahhoz, hogy ha ők megállnak, mi 10-15 év múl­va a nyomukba érhessünk. Az uni­ós mézesmadzagot mint korlátlan lehetőséget minden csatlakozó or­szág szája előtt elhúzták, ugyan­akkor pontosan meghatározták azt is, hogy például egy strand­fürdő üzemeltetéséhez milyen fel­tételrendszernek kell megfelelni. Az elvárások és a lehetőségek kö­zött jelentős különbség mutatko­zik, s a jó szándékú igyekezet az esetek többségében kevésnek bi­zonyul. A pathi üdülő esetében - ismerve a két fiatal magánvállal­kozó (Rózsás Attila és Boncsek Pé­ter) tehetségét és kreatív gondol­kodásmódját - esélyt látok arra, hogy a fürdőhely belátható időn belül új arculatot nyer. megváltoztak a szokások. Míg korábban a kifőzdék előtt sorok kígyóztak, és a fő étkezések idején szinte lehetetlen volt asz­talhoz kerülni, ma a vendégek túl­nyomó többsége főzni akar, s „ba­tyuból” látja el magát a teljes üdü­lés idején. A viselkedési mód ilye­tén megváltozására a szálláshe­lyek többsége nem készült fel, s az üdülő területén belül sem készült annyi nyitott tűzhely, hogy az igé­nyeket kielégítse. A most ideláto­gató korosztályok a vidéki turiz­mus lehetőségeit keresik, amire ez a régió még csak most ké­szülődik, az viszont már érzékel­hető, hogy egy-egy magánvállal­kozó félismerte az ebben rejlő le­hetőségeket, kihívásnak tekinti a termálforrások környékén rejtező üzleti lehetőségeket. Ebből adó­dóan nyilván kialakul egy olyan piaci versenyhelyzet, amely nem csupán az itteni üdülőközpont­nak, de a tágabb értelemben vett Duna-tájnak is az előnyére válhat. Az előző szezonban egy négy­ágyas komfortos szállás 1500 ko­ronába került, idén ez mintegy 5- 7 százalékkal lesz drágább, mivel a Patrek vezetői úgy vélekednek, hogy a legdrágább ágy az, ame­lyik üresen marad. A cégben a fő szezon idején nyolcvan ember dolgozik, ilyen­kor télen, amikor kizárólag a kar­ban tartásokat és a felújításokat Idén az enyhe tél egyelőre nem tett nagyobb kárt a medencékben Szalay László szerint hamarosan meg kell építeni a fedett medencét (Somogyi Tibor felvételei) nem elégíti ki, különös tekintettel arra, hogy egy-egy forró nyári hétvégén több ezer ember mártó­zik meg a két medencében. Az igazgató arról is tájékozta­tott, hogy a saját szálláshelyeiken a nyári időszakban mintegy há­romszáz vendéget tudnak elhe­lyezni, télen pedig százat. A fürdő teljes területén jelenleg mintegy kétezer szálláshely található, ugyanakkor a fő szezon idején az igény ennek a többszöröse lenne. A fürdő engedélyezett kapacitása ötezer vendégre szól, s ez a tömeg bizony a nyári időszakban megje­lenik az üdülő területén, ilyenkor a közegészségügyi előírásoknak csak megfeszített munkával képe­sek megfelelni. Ami a vendégek étkeztetését il­leti - nyilván a magas éttermi árak és az üdülő vendégek anyagi helyzete miatt az utóbbi két-há- rom évben jelentősen végzik, ez a létszám tizenötre csökken. Idén egyelőre még sze­rencsésnek mondhatják magukat, » mert az enyhe tél nem tett na­gyobb kárt a medencékben, de számos esetben előfordult már olyan is, hogy a medencék fala megrepedezett, sőt olyan esettel is találkozhattunk, amikor a ke­mény fagy leszakította az oldalfal egy nagyobb darabját. A pathi fürdőt Közép-Kelet-Eu- rópa szinte minden országából lá­togatják, ugyanakkor Szalay Lász­ló szerint legjobb és legkedvesebb vendégeik ma is Csehországból érkeznek. Annak idején, amikor 1993- ban Csehszlovákia két részre sza­kadt, a Patrek úgy viszonyult a csehekhez, hogy továbbra sem tekintette őket külföldieknek, s ez a gesztus akkor és most is jó « ff

Next

/
Oldalképek
Tartalom