Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-15 / 11. szám, csütörtök

/ ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 15. Téma: az ázsiai textil 21 Uniós csatlakozásunkat követően 56 textilipari termékre a behozatalnál mennyiségi kvótát vetnek ki Korlátozott vietnami behozatal A vietnami és kínai kereskedők körében a legnagyobb azok tábora, akik megkerülik a hazai vám- és adótörvényeket is (Ľuboš Pile felvétele) Az Európai Unió országai az elmúlt években mindent megtettek azért, hogy ha­táraikon kívül tartsák az olcsó ázsiai textilt és egyéb termékeket. Pár hónapon belül mi is az EU tagorszá­gává válunk. Milyen válto­zásokra számíthatunk az olcsó vietnami és kínai ter­mékekkel kapcsolatban? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Uniós tagságunk pozitívuma, hogy az Európai Unión belül egységes vámtarifa-rendszer működik, va­gyis például Németországgal, Ola­szországgal vagy Magyarországgal szemben leomlanak a vámhatárok. Más a helyzet az Európai Unión kí­vüli országokkal, amelyeknél egyes esetekben akár szigorodhat is a vámrendszer. A hazai kereskedők szerint azonban a vásárlóknak nem kellene aggódniuk, mivel az ezek­ből az országokból származó vám­köteles élelmiszerek például ele­nyésző mennyiséget alkotnak. Ugyanígy nem szabadna gondot okoznia a gépkocsi-behozatalnak sem. Az egyik legkedveltebb ázsiai márkát, a Daewoo gépkocsit példá­ul a hazai forgalmazó Magyaror­szágról vagy Szlovéniából hozza be. Ezeket az autókat ott is vámke­zelik, és a forgalmazók szerint az elkövetkező hónapokban sem ter­vezik az árak emelését. Hasonló a helyzet azonban az ázsiai elektro­nikai termékek esetében is. Kvóták a textilre Egészen más a helyzet az ázsiai tex­tilipari termékek és a cipők eseté­ben. Unós csatlakozásunkat köve­tően 56 textilipari termékre a beho­zatalnál mennyiségi kvótát vernek ki. Az Európai Unió ugyanis 19 or­szággal szemben vezetett be beho­zatali megszorításokat, többek kö­zött olyan országokkal szemben, mint Kína, Vietnam, Hong-Kong, India, Pakisztán. Minden egyes or­szággal szemben más-más textilfé­leségre érvényesek a kvóták. A tex­tiltermékeken kívül azonban gon­dosan ügyel az EU arra is, hogy az olcsó kínai cipők kereskedői se ér­vényesülhessenek a piacán. Mit jelent ez a szlovákiai fogyasz­tók számára? Májustól eszerint a hazai piacra sem hozhatnak be na­gyobb mennyiségű olcsó, ázsiai textilterméket. Az akadályt elsősor­ban a magasabb vámok jelentik majd. A jelenlegi vámok ugyanis a textiltermékekre 4-13 százalék kö­zött mozognak, míg az Európai Unióban ez 5-20 százalékos. Mind­ez azonban csak az EU-n kívüli ter­mékekre érvényes, vagyis nem vo­natkozik az uniós termékekre. Mindeddig behozatali kvótákat nem szabtak meg az ázsiai textil- termékekre. A gazdasági tárca szerint ezt csak akkor érvényesíte­nék, ha a behozatal veszélybe so­dorná a hazai gyártókat. Ilyen lé­pésre azonban csak 1999-ben és 2000-ben került sor a kínai cipő­kereskedőkkel szemben. A jelen­legi törvények azonban az import­stop alkalmazását is csak négy éven keresztül teszik lehetővé. Ahhoz azonban, hogy az Európai Unió útját állja az olcsó ázsiai ter­mékek behozatalának van még egy módja: a minőségi ellenőrzés. Ha a termék nem felel meg az EU szigorú minőségi szabványainak, akkor egyszerűen visszafordítják a határról. Kiszűrik a kínaiakat A tapasztalatok szerint az Európai Unió az elmúlt években mindent megtett azért, hogy kiszűije a pia­cáról az olcsó ázsiai termékeket. Emiatt a vietnami és kínai kereske­dők árai az elkövetkező időszakban nálunk is nőhetnek. Hogy ponto­san mennyivel, arról még vitáznak a szakemberek. A kereskedők sze­rint azonban az áremelkedés elér­heti a 10-20 százalékot. Hogy az uniós csatlakozásunkat követően sor kerül-e az áremelésre, az azon­ban korántsem olyan biztos, hiszen az ázsiai textil- és cipőipari termé­kek zöme csempészáru, vagyis az áruk csak a terjesztők hangulatától függ. A piacokon nem ritka a hami­sított márkanév, és a számlát sem erőltetik a kereskedők, hacsak nem ragaszkodunk hozzá. Az olcsó viet­nami és kínai áruval ugyanakkor a hazai kereskedőknek okozunk kárt. A Kínából behozott cipők árát a behozatalnál például 10 és 100 korona között adták meg. Nem cso­da, ha ezekhez a cipőkhöz a hazai piacokon olcsón juthatunk hozzá. Mindennek azonban az árnyoldala is megvan, hiszen az így vásárolt ruhák és cipők után a kereskedők a legtöbbször nem adnak számlát, vagyis nem válthatjuk vissza őket. Ugyanakkor épp ezek azok a ter­mékek, amelyek a leghamarabb hi­básodnak meg. Napokon belül szétfeslő ruhák, leváló cipőtalpak - a kínai és vietnami behozatal név­jegye. A vietnami és kínai kereske­dők körében a legnagyobb azok tá­bora, akik megkerülik a hazai vám- és adótörvényeket is. Ennek kö­szönhetően aztán behozhatatlan előnyt szereznek a hazai kereske­dőkkel szemben, hiszen a csem­pészárut dömpingárakon adhatják. Egy becsületesen adózó hazai ke­reskedőnek-emiatt semmi esélye nem lehet velük szemben. Míg egy vietnami vagy kínai kereskedő egy pár cipőt például már 250 koroná­ért képes eladni, a hazai gyártók ezért még a cipő gyártásához szük­séges nyersanyagot sem képesek behozni. Nem elhanyagolható azonban az sem, hogy a vietnami és kínai kereskedők által megkere­sett pénz nagy része nem marad Szlovákiában. A banki vagy egyéb befektetések helyett a kereskedők anyaországaiban kötnek ki. Egyes elemzések szerint a vietnami keres­kedők egy év alatt mintegy 600 millió dollárnyi összeget juttatnak haza mindabból, amit itt Szlovákiá­ban megkeresnek, (n, mi) Az ázsiai textiltermékek esetében nem árt odafigyelni a gyerekek számára vásárolt árura (Ľuboš Pile felvétele) Óvjuk a gyerekeinket Veszélyes termékek A vietnami és kínai kereskedők ál­tal forgalmazott termékek nem csak minőség szempontjából nem állják meg a helyüket, hanem nem egyszer az egészségi normáknak sem felelnek meg. Az ázsiai textil- termékek esetében például nem árt odafigyelni a gyerekek számára vá­sárolt árura. Nem ajánlják például a gyerekek számára a sötét színű alsónemű vásárlását. A hazai minő­ségellenőrző intézetek a megenge­dettnél nagyobb mennyiségű for­maldehidet találtak az ázsiai alsó­nemű esetében is. Ä gyermekek számára gyártott harisnyákban emellett olyan nehézfémeket talál­tak, mint a króm vagy a kadmium. Ez utóbbiaknál az egészségügyi ha­tárértékeket magasan túllépték, és nem lehet tudni, hogy a minőségel­lenőrzők által egyelőre nem vizs­gált termékeknél nincs-e hasonló probléma. Problémát okozhatnak a festett ruhadarabok. Ezek az izza- dás során vesztenek a festékanya­gukból, és a minőségellenőrzők a megmondhatói, hogy mi minden kerüf a szervezetünkbe, (m) Egy év alatt 12 százalékos növekedés az ágazatban Veszélyes kínai import ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A világ legnagyobb textilipari ex­portőre Kína. A világ legnépesebb országa ráadásul már két éve tag­ja a Világkereskedelmi Szervezet­nek (WTO), ami újabb piacnyi­tást jelentett számára, nem kis fejtörést okozva a textiliparra szakosodó országok termelőinek. Földünk gyapjútermelésének pél­dául Kína a negyedét adja, miköz­ben az ezzel a termékkel folyta­tott világkereskedelem 7 százalé­kát biztosítja. A több mint egymil­liárdos lakosú ország kivitelének az ötödét adja a textilipar, miköz­ben az ágazat a lakosság 13 szá­zalékát foglalkoztatja. Hogy a jö­vőben milyen fejlődésre számít­hatunk, azt egyelőre az elemzők sem voltak képesek felbecsülni. Csak a WTO tagság egyedül 2002-ben 12 százalékos növeke­dést biztosított az ágazatnak Kí­nában. (s) Évente 196 millió koronányi kiesést szenvedünk el Veszteséges árharc ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Évente mintegy 24 millió pár azo- nosítatlan eredetű gyapjú zokni tű­nik fel a hazai piacon - derül ki a legfrissebb piaci elemzésekből. Ha ez igaz, akkor csak ezeknek a ter­mékeknek az esetében 50 millió koronányi vesztesége van az állam­nak az adókiesésből. További 25,4 milliós kiesés származik a behoza­tali pótlék és 122,7 millió korona a hozzáadottérték-adó kiesése miatt. Mindezt figyelembe véve Szlovákia csak a feketén behozott gyapjú zok­nikon évente csaknem 196 millió koronányi kiesést kénytelen el­könyvelni. Ez azonban az állam ré­széről még nem a teljes veszteség, hiszen az ilyen termékek teljesen feketén cserélnek gazdát, így a ke­reskedők jövedelemadójában sem jelennek meg. Hogy képet alkothassunk a vietna­mi és kínai kereskedők előnyéről, nem kell nagyítóval keresnünk a példákat. A kínai cipőkhöz a hazai piacokon például akár már 150 ko­ronáért is hozzájuthatunk. Ha eze­ket a termékeket legálisan hoznák be, akkor ilyen áron képtelenek lennének felajánlani. Kínában ugyanis ezeket a cipőket hozzáve­tőleg 4 dollárért (ldollár 31,56 ko­rona) gyártják. A hazai nagykeres­kedők ezekhez 8-10 dollárért jut­nak hozzá, a piacosok azonban 20- 30 centes áron jutnak hozzá, (t) Szigorú vámrendszerrel a behozatal ellen Harc a hazai piacokért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A textilipar a világ fejlettebb orszá­gaiban is jelentős szerepet játszik, igazi, egész országot befolyásoló szerepe azonban a fejlődő orszá­gokban van. Banglades kivitelének például a 95, Laoszénak pedig a 93 százalékát adja a textilipar. A fejlett országok mindeddig szigorú vám­rendszerrel próbáltak meg véde­kezni ezen országok behozatal el­len. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) importkorlátozó intézkedé­sei azonban jövő januárban járnak le, így azt követően az Egyesült Ál­lamok, Az Európai Unió és Kanada is fokozatosan felszámolja az im­portkorlátozó intézkedéseket. Jö­vőre így a Világkereskedelmi Szer­vezet összes fejlődő országnak szá­mító tagállama korlátlanul expor­tálhatja textilipari termékeit a fej­lett nyugati országokba. Mindez azonban nem tetszik a nyugati or­szágok termelőinek, akik már most arra figyelmeztetnek, hogy a túl­zott liberalizáció a munkahelyek tí­zezreit hozhatja veszélybe. A libe­ralizációs lépésekkel szemben így például az Egyesült Államok tavaly novemberben a kínai fürdőköpe­nyek és női alsónemű importját korlátozta. Az amerikai textilipari cégek ugyanis arra panaszkodtak, hogy a kínai gyártók dömpingárai miatt az országban mintegy 2,5 millió munkahely szűnt meg. Ha Kína nem hoz megszorító intézke­déseket, akkor az Egyesült Államok importkvótákat vezet be az említett termékekkel szemben. Mindezt azonban jövőre már nem teheti meg, így az egyedüli védekezési le­hetőségnek a vámok számítanak majd. Ezek felső határát is azonban a WTO határozza meg. Ha erre sor kerül, akkor Kína rendkívül gyor­san domináns szerepet harcolhat ki magának a világ szinte összes pia­cán, kiszorítva a kevésbé életerős, ám a textilipartól erősen függő ál­lamokat is. Emiatt az olyan orszá­gokban mint Banglades, Kambo­dzsa vagy a Dominikai Köztársaság mintegy 30 millió ember vesztheti el a munkáját. Nincs irigylésre mél­tó helyzetben azonban az Egyesült Államok sem, hiszen a kvóták meg­szüntetését követően az egész otta­ni textilipari ágazat veszélybe ke­rülhet. Hogy milyen fejlődésre szá­míthatunk, azt a gyermekruhák esetén mérhetjük le. Ezekre az Egyesült Államok 2002-ben szün­tette meg a kvótákat, és azt követő­en a kínai import 826 százalékkal nőtt. (mi) A kínai gyártók dömpingárai miatt az Egyesült Államokban mintegy 2,5 millió munkahely szűnt meg (Ľuboš Pile felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom