Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-15 / 11. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 15. Régió 5 Két helyi szakképzési intézménnyel együtt a Duslo vegyi üzem tanonciskolája is Nyitra megye önkormányzatának hatáskörébe kerülne A vágsellyei tanonciskola (Szőcs Hajnalka felvétele) Modern oktatási központ GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye/Nyitra. Egyes rémhírekkel ellentétben mégsem szűnik meg a helyi vegyi üzem vágvecsei szaktanintézete, és az ipari középiskolát sem fenyegeti felszámolás. A két tanintézményt ugyanis a jövőben a megyei önkormányzat működteti majd tovább. A Duslo november 30-i hatállyal felmondta a bérleti szerződést a üzem vecsei épületében működő elektrotechnikai középiskolának, és idén június 30-i hatállyal ugyanezt tette a Pázmány utcai vegyipari középiskolával is. Az iskolák új elhelyezésével kapcsolatban többféle megoldás is szóba került, még az is, hogy Duslo eladná a vecsei épületet, felszámolva a tanonciskolát. A múlt héten végül viszonylag kedvező megoldás született. „A Duslo vezérigazgatója, Jozef Kollár megértésének köszönhetően a vecsei épületre vonatkozó felmondási határidőt június 30-ra tolták ki, ezenkívül abban is sikerült megegyezni, hogy a megyei hivatal bérbe veszi az üzemtől az egész komplexumot. A következő tanévtől ott, egy helyen működik majd tovább mindhárom említett iskola. A vegyipari szakmunkás- képző és a vegyipari középiskola 2005-től összevont iskolaként, az elektrotechnikai középiskola pedig egyelőre önnálló tanintézményként működne” - tájékoztatta lapunkat Helena Psotová, a Nyitra megye önkormányzatának oktatási főosztályvezetője. A megye azt tervezi, hogy a vecsei épületegyüttesben egy modern iskolaközpontot alakít ki, ahol a 2005/2006-os tanévtől új szakmunkásképzés is indulna pincér- szakács, elárusító, fodrász és gépész szakon. Ugyancsak a 2005/2006-os tanévtől kereskedelmi akadémiát is nyírnának egy szlovák és egy magyar osztállyal. „A Vágsellyei járásból évente 450 alapiskolát végzett megy tanulni más járásba, mert Vágsellyén nincs megfelelő iskola. Ezért olyan modem hálózatot akarunk létrehozni, amely kielégítené a továbbképzési igényeket” - érvel Psotová. A nyitrai rendelőket bérlő orvosokat aggasztja a privatizációs huzavona Panaszlevél Zajacnak Nyitra. Rudolf Zajac egészségügyi miniszternek írtak panaszlevelet a nyitrai po- liklinikában rendelő orvosok, mert az intézmények ígért magánosítása már 2001 óta húzódik. VRABEC MÁRIA Az orvosoknak eddig Senki nem szolgált magyarázattal, miért utasította el a minisztérium a kórház által kidolgozott privatizációs tervezetet. A rendelőiket bérlő magánorvosok leginkább attól tartanak, hogy végül nem a város, hanem magánszemélyek tulajdonába kerül a három rendelőintézet, és azok olyan bérleti díjat szabnak, hogy le- hetedenné válik a további működésük. „A tehetősebb réteget ellátó kollégák megengedhetik maguknak, hogy bármekkora működési költséget beszámoljanak a kezelés árába, de mind nem nyithatunk luxusrendelőt. Kihez fordulnának akkor azok a páciensek, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy ezer koronát fizessenek egy ellenőrző vizsgálatért, hiszen az ingyenes egészségügyi ellátást nekik is garantálja az alkotmány?” - mondta neve elhallgatását kérve az az orvos, aki a miniszternek küldött levelet kezdeményezte. A levélről a nyitrai kórház igazgatója, Viktor Žák is értesült. Úgy véli, nem az ő hibája, hogy a kórház tulajdonát képező rendelőintézetek magánosítása hosszadalmas. „Szeretném, ha a poliklinikák a város irányítása alá kerülnének, másnak nem is adtam oda a privatizációs tervezethez szükséges anyagokat - állítja Žák. - A három intézmény térítésmentes átruházására vonatkozó javaslatunkat még 2001-ben benyújtottuk a gazdasági minisztériumnak, de 2002-ben át kellett dolgoznunk a tervezetet, mert a nyitrai kórház egyetemi okratókór- ház lett. Később gondok merültek fel a poliklinikák alatti földterület tulajdonviszonyai körül is, de mostanra minden megoldódott, s az új tervezetet még tavaly novemberben elküldtük a gazdasági tárcának. Szerintem semmi akadálya annak, hogy még idén a város tulajdonába kerüljön mindhárom intézmény.” Bárki is lesz a körülbelül ötvenmillió koronát érő három létesítmény tulajdonosa, kötelezettséget kell vállalnia, hogy azok a jövőben is egészségügyi ellátást nyújtanak majd. A törvény szerint az egészségügyi intézmények privatizációjánál nem kell előnyben részesíteni az önkormányzatokat, de a nyitrai polgármester, Ferdinand Vitek ennek ellenére reméli, hogy néhány hónapon belül a város javára döntenek az illetékesek. Visszavontatják a helyére az elsodródott járművet Egy ideig még pihenni fog a vágfarkasdi komp GAÁL LÁSZLÓ Vágfarkasd. Pénteken délelőtt vontatják vissza eredeti helyére azt a közúti forgalmat bonyolító kompot és azt a kotróhajót, amelyeket a múlt héten szerdán sodort el a Vágón zajló jég. Ondrej Čiernik polgármestertől tegnap azt is megtudtuk, hogy a komp egyelőre nem fog közlekedni, hiszen a főkötélnek - amely segítségével a komp a két part között járt - új tartóoszlopokat kell építeni. Erre nemcsak amiatt van szükség, mert a kötélnek ütköző kotróhajó nyomásától az egyik mostani vasoszlop a földig hajolt, hanem azért is, mert a kompot üzemeltető útkarbantartó vállalatnak a tavalyi év végéig volt engedélye a vontatókötél használatára, s már korábban tervben volt, hogy új, 18 méter magas oszlopokat állítanak mindkét parton. Eddig a főkötél a vízszinttől számított 4-5 méter magasságban feszült a két part között, és az áthaladó hajók előtt a folyófenékre eresztették. A tervek szerint a leendő oszlopokon kifeszített kötelek alatt a hajók (főként a vágsellyei Duslo vegyi üzemből műtrágyát szállító járművek) minden további nélkül elhaladhatnak majd. Az új oszlopok felállítására vonatkozó építkezési engedély kiadását hátráltatta, hogy a földterület, amelyen az oszlopot felépítenék, a felszámolás alatt álló helyi szövetkezet tulajdonában volt. Ez a probléma már megoldódott, mert a község megvásárolta, majd az útkarbantartó vállalatnak adta el a két parton lévő 140-140 négyzetméter területet, így már nincs akadálya az építési engedély kiadásának. Az illetékesek egyelőre nem tudják pontosan megmondani, hogy mikor kezdhetnek hozzá az építkezéshez. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Bombariadó a járásbíróságon Vágsellye. „Bombát helyeztem el a bíróság épületében” - jelentette be egy fiatal női hang a Vágsellyei Járásbíróságon kedden. Dániel Miženko, a járásbíróság elnöke lapunknak elmondta, valószínűleg ugyanez a személy néhány perccel később a szöveget a körzeti rendőrparancsnokság telefonjára is beolvasta. Az ügyeletes rendőr megállapította, hogy egy Fő utcai nyilvános telefonfülkéből hívnak. Mire a járőr a fülkéhez ért, azt már üresen találta. A bíróság épületében a nyitrai tűzszerészek robbanószert nem találtak A bíróságon az eset miatt több tárgyalást elhalasztottak. A névtelen telefonáló után nyomoz a rendőrség, (gl) Patkányok rágták meg a testüket? Mikušovce. Egy idős testvérpár holttestére bukkantak a szomszédok tegnapelőtt az il- lavai járásbeli településen. A helyszínelő orvosszakértő szerint a halál már több napja beállt, s a testeken lévő sebeket valószínűleg az azóta megjelent patkányok harapásai okozták. A halál oka az eddigi vizsgáltok szerint mindkét személynél kihűlés vagy tüdő- gyulladás - tudtuk meg Lenka Busóvá trencséni kerületi rendőrségi szóvivőtől, (ú) Halálos . rendőrbaleset Vágsellye. Halálos kimenetelű közúti baleset történt tegnap reggel Vágsellye és Nyitra között. Egy alacsonyabb rang- fokozatú rendőr a nyitrai kerületi rendőrfőkapitányt szállította Nyitrára egy ügyésznővel együtt, amikor Cabaj-Čápor- nál egyelőre tisztázatlan körülmények között balesetet szenvedtek. A sofőr a helyszínen életét vesztette. A főkapitányt kórházba kellett szállítani, az ügyésznő megúszta kisebb sérülésekkel. Valószínű, hogy a gépkocsi megcsúszott a jeges úton. (TASR) Štrba Sándor és Katalin magánkönyvtárában több mint 16 ezer kötet közül válogathatnak az olvasók Idén ötéves az érsekújvári Bibliotéka Kaláka SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Nem kerültek a szemétdombra, nem váltak a tűz martalékává azok a könyvek, amelyekről az elmúlt öt évben időben értesítették a helyi Strba házaspárt. Idén lesz öt éve, hogy Strba Sándor pedagógus és helytörténész, feleségével, Katalinnal együtt létrehozta a Bibliotéka Kaláka magánkönyvtárt. Az ötezer „megmentett” kötet Ďurčo Zoltán érsekújvári katolikus esperesplébánosnak köszönhetően az egykori Flenger-iskola egyik épületszárnyában, egyházi tulajdonú helyiségekben nyert méltó elhelyezést. Katalintól, a nyugalmazott könyvtárostól megtudtuk, könyv- állományuk öt év alatt a háromszorosára nőtt. „Jelenleg 16 ezer 311 könyvből válogathatnak a látogatók, az olvasói igazolvánnyal rendelkezők száma meghaladja a kétszáznegyvenet, ennél azonban sokkal többen látogatnak bennünket. Ide az emberek nemcsak újságot olvasni, könyvet válogatni járnak, hanem beszélgetni is” - mesél a Kalákáról a könyvtár vezetője. A gyermek és felnőtt olvasók a roskadozó polcokon bőven találnak magyar, szlovák és idegen nyelvű szépirodalmi műveket, szakkönyveket és szórakoztató irodalmat is, de például folyóiratokat is kölcsönözhetnek. Tehetik mindezt ingyen vagy jelképes összeg ellenében, amellyel a Bibliotéka Kaláka fenntartásához, könyvállományának gyarapításához járulhatnak hozzá. A házaspár elhunyt helytörténészek - köztük Major Ferenc és Szabó Iván - gazdag hagyatékának lelkiismeretes őrzője is. A könyvtár jövője azonban aggasztja az alapítókat. Gyermekeik más pályát, más várost választottak, és nem tudni, ki folytatja majd a szülők nem mindennapi munkáját. Strba Sándor és felesége Katalin, a Bibliotéka Kaláka megálmodói és létrehozói (Csuport István felvétele) ÖNKORMÁNYZAT Újabb bérlakásokat adnak át Vágsellyén GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Február végéig tervezik átadni a Fő utcán, a temetővel szemben épülő 36 lakásos bérházat. Itt is olyan beruházási megoldást érvényesítettek, mint a tavaly októberben, Vágvecse városrészben átadott 96 bérlekás esetében, vagyis a beruházás 50 százalékát állami támogatásból fedezték, a másik felére kedvező kamatú, 30 év alatt törlesztendő bankhitelt vettek fel. „Az elmúlt időszakból ismert klasszikus bérházakkal szemben ebben a tömbházban piaci árak alapján megállapított lakbért fizetnek majd, ami azt jelenti, hogy a bérnek fedeznie kell a hiteltörlesztést, a kamatokat, a biztosítást, valamint a lakáskezelői kiadásokat. Ebben az esetben a lakáskezelő minden bizonnyal a helyi lakáskezelő vállat lesz” - tájékoztatott Tibor Baran polgármester. A lakbért az önkormányzat négyzetméterenként havi 65 koronában állapította meg, ami egy háromszobás, 70 négyzetméteres lakás esetében körülbelül 4,5 ezer korona. Ehhez jön még a fűtés, a gáz-, a villany-, a vízdíj és egyebek, ami egy átalagos család esetében további 3,5 ezer koronát tehet ki, vagyis havi körülbelül nyolcezer koronáa lakásköltséggel kell számolniuk a leendő lakóknak. Tibor Baran polgár- mester úgy véli, ilyen beruházással a bérházakat nem feltétlenül a városnak kellene építtetnie, azt akár magánvállalat is végezhetné, ezzel szemben a városban szükség lenne olyan szociális lakásformára, amely a kevésbé jó gazdasági helyzetben lévőknek is lehetővé tenné, hogy lakáshoz jussanak.
