Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-14 / 10. szám, szerda
10 Európai unió Viták az egységes uniós címkézési rendszerről Made in the EU” EURO.HU-HIR Brüsszel. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a jövőben az unió területén készült összes terméket „Made in the EU” jelzéssel látnák el. A bizottság szerint ez megkönnyítené a hamisítók elleni harcot, és marketingeszköznek sem lenne utolsó. Sokan azonban a magas költségektől és a többlet-adminisztrációs munkától tartanak. A márkaszakértők szerint nem valószínű, hogy a „Made in the EU” címkézés hasonló értékű lenne, mint a nemzeti jelzés, például a „Made in France” vagy a „Made in Germany”. A megkülönböztető jelzés lényege vész el, s az egyes országokra jellemző termékeket (például a francia parfümöt) a nagy átlagba sorolná a közös, „Made in the EU” címke. A bizottság még nem döntötte el, hogy hivatalosan is kezdeményezi- e az ödet megvalósítását, részben éppen azért, mert néhány tagállam határozottan ellenzi a tervet. Az Amnesty International jelentése az emberi jogokról Jogsértő uniós államok MTI-HIR Dublin. Az Európai Unió több tagállamában megsértették az emberijogokat 2003-ban, és az EU elveszítheti hitelét, ha nem orvosolja ezeket az eseteket, miközben a keleti bővítés is folyik - jelezte hétfőn az Amnesty International (AI) nevű nemzetközi jogvédő szervezet. Az említett jogsértések széles kört fognak át, és az előzetes letartóztatásban lévőkkel szembeni bánásmódtól a guantanamói amerikai támaszponton fogva tartott, európai uniós tagországok állampolgárai védelmének elmulasztásáig terjednek. Az AI megemlíti csecsének erőszakos deportálását Németországból Oroszországba, valamint egy görög állampolgár esetét, akit állítása szerint hazájában előzetes letartóztatásban tartottak fogva és a kihallgatáskor vállán és a nemi szervén elektro- sokknak vetettek alá. A szervezet az emberi jogok megsértésével vádolta Nagy-Britanniát, a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadásra hozott válaszintézkedések miatt, és elmarasztalta Spanyolországot a gyanúsított baszk gerillákkal szembeni bánásmódért. A tizenöt EU-tag- állam közül mindössze Luxemburgot és Hollandiát nem érte bírálat. Öt dél-szlovákiai településen tartanak előadásokat Európa-tanfolyam nőknek ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Berényi József külügyi államtitkár előadása nyitotta meg a múlt héten azt az előadássorozatot, amelyre a Közép-európai Alapítvány és az Új Nő-klub szervezésében az EU anyagi támogatásával kerül sor öt hétvégén át. Gróf Anikó, a projekt koordinátora lapunknak elmondta, az első előadás rendkívül sikeres volt, hiszen Berényi József nemcsak az EU-val kapcsolatos száraz tényeket ismertette, hanem részletesen beszélt konkrétumokról is: a vámunióról, a schengeni határokról, a munkavállalásról stb. Szapu Marianna, a pozsonyi Komenský Egyetem Filozófia Tanszékének adjunktusa az esélyegyenlőség lehetőségeit vázolta, és beszélt a nők helyzetéről az Európai Unióban. A közel harminc hölgy részt vett dr. Bordás Sándor gyakorlati tréning- jén is, melynek során arról tájékozódtak, milyen módszerekkel lehet növelni önbizalmukat, önismeretüket, fejleszteni asszertivitásukat, és hogyan kell tárgyalni. A Közép-európai Alapítvány ezzel az előadássorozattal folytatja azt a korábban elkezdett hosszú lejáratú projektjét, amelynek fő célja, hogy a nőket mind nagyobb számban bevonja a közéleti teendőkbe, és ezáltal befolyást gyakorolhassanak sorsuk alakulására és a társadalmi fejlődésre. A következő előadás Szógyén- ben lesz január utolsó hétvégéjén, majd február végén Gúta, március 19-én és 20-án Somoija, április 16-17-én pedig Ipolyság környékének hölgyeit váija az Európa a nőkért - a nők Európáért című előadássorozat. Az érdeklődők a következő címeken jelentkezhetnek: cef@cef. sk vagy ujno@ujno.sk . (jéel) A fiatal anyák aránya egyes európai országokban 10 ezer (15 és 19 év közötti) nőre jutó szülések száma •3 ■* s= as Nagy-Britannia 308 Szlovákia Magyarország Portugália Lengyelország Írország Csehország Ausztria Németország Görögország Belgium Luxemburg Franciaország Finnország Dánia Spanyolország Olaszország Svédország Hollandia Ha az EP-választásokon győznek a szocialisták, az Szimitisz és Lipponen esélyeit javítja _______________________________________________________________________________________________________________________________________ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 14. Ki lesz Romano Prodi utódja? Brüsszel. Diszkréten és egyelőre jórészt a színfalak mögött ugyan, de megindult a versengés Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének helyéért. A novemberben hivatalba lépő új elnök személyéről a tagállamoknak júniusban kellene dönteniük. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Első pillantásra a tisztség a legkevésbé sem tűnik irigylésre méltónak. A jelenlegi bizottság nehéz éveket tudhat maga mögött; tekintélyét igazgatási és pénzügyi ellenőrzési fogyatékosságok napvilágra kerülése tépázta meg, befolyását a nagyobb tagországok igyekeznek nyesegetni, ahol csak tudják. Prodi kiszáll az uniós gépezetből (Képarchívum) Lehetséges jelöltekből ennek ellenére sincs hiány. Eddig nyíltan ugyan még senki nem jelentette be igényét a posztra, de már elhangzottak az első félreérthetetlen célzások, s az adott esetben az is ilyennek számít, ha valaki nem zárja ki egyértelműen a lehetőséget. Prodi előzőleg olasz miniszterelnök volt, s a kialakult szokásjog úgy kívánná, hogy helyét most egy kisebb tagállamból érkező politikus vegye át. Az utóbbi időkben Jean-Claude Juncker luxemburgi, Guy Ver- hofstadt belga, Anders Fogh Rasmussen dán és Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök, valamint Jean-Luc Dehaene volt belga és Paavo Lipponen volt finn kormányfő nevét emlegetik a leggyakrabban. Közülük eddig csak Lipponen és Szimitisz adta jelét (az utóbbi közvetett formában), hogy érdekelné a feladat. Egyáltalán nem szükségszerű azonban, hogy a bizottság következő elnöke a jelenlegi vagy volt miniszterelnökök közül kerüljön ki. Sokan elképzelhetőnek tartják például a testület két mostani tagjának, Antonio Vitorino bel- és igazságügyi, valamint Günter Verheugen bővítési biztosnak, sőt Pat Coxnak, az Európai Parlament elnökének a jelölését is, elsősorbán az utóbbi években nyújtott teljesítményük alapján. Az „alternatív” jelöltek esélyeit növelheti, hogy az EU soros elnöki tisztségét ebben a fél évben betöltő Írország világosan értésre adta: nem feltédenül kíván ragaszkodni az első vonalból történő válogatás hagyományához. Álláspontja szerint a jelenlegi helyzetben a bizottságnak nem politikai nehézsúlyúra, hanem hatékony technokratára lenne szüksége, olyanra, mint amilyen Jacques Delors volt annak idején. Delors-t minden idők egyik legjobb bizottsági elnökeként tartják számon; általános vélemény szerint a bizottság az ő idejében (1985-1995) érte el tekintélyének és befolyásának csúcspontját. Sajátos módon jórészt éppen ez a körülmény vezetett az írek által most feladni kívánt hagyomány kialakulásához, mert a francia eurokrata távozásakor az állam- és kormányfők úgy látták, hogy teljesítményét csak az ó soraikból kikerülő politikus lesz képes megismételni. Ez a várakozás azonban nem vált be. A Delors-t követő - igaz, eleve kompromisszumos jelöltként választott - Jacques Sanier volt luxemburgi kormányfő gyenge kezű elnöknek bizonyult, bizottsága pedig 1999 elején pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos botrányok miatt lemondásra kényszerült. Prodi pedig, bármennyire igyekezett is, nem volt képes akár csak megközelítőleg olyan befolyásra szert tenni, mint francia elődje. A bizottsági elnök kiválasztása az EU-ban rendes körülmények között is különösen kényes feladat. Idén azonban több ok miatt a szokottnál is nehezebbnek ígérkezik. Az egyik legfontosabb az alkotmányozás körüli bizonytalanság. A decemberi brüsszeli csúcs kudarca után egy időre zárójelbe kerültek az alkotmányos szerződés tervezetének rendelkezései, köztük az, amely szerint a bizottság mellett az Európai Tanács élére is hosz- szabb időre választanának elnököt, továbbá létrehoznák az EU külügyminiszteri tisztségét. Ez viszont egyrészt eleve beszűkíti a posztok elosztása körüli alkudozások játékterét, másrészt bonyolítja is a helyzetet, mert mégis csak számolni kell azzal, hogy az alkotmány valamikor - talán éppen a következő bizottsági elnök hivatali ideje alatt - életbe lép. Emellett a bővítés miatt az új elnököt már nem 15, hanem 25 tagállam fogja kijelölni. Valószínűtlen ugyan, hogy a május 1-jén csatlakozó tíz új tagország bármelyike is eséllyel pályázhatna a tisztségre, de velük a kiválasztási folyamatba is bekerül ugyanennyi új ismeretlen változó. Végül, döntő jelentőségűnek bizonyulhat a júniusban esedékes európai parlamenti választások kimenetele. Az Európai Parlamentben (EP) kialakuló politikai erőviszonyokat az alkotmánytervezet szerint is tekintetbe kell venni a bizottsági elnök kijelölésekor. De ettől és az alkotmányozás körüli bizonytalanságoktól függetlenül is, az EP jelenleg legerősebb csoportját alkotó Európai Néppárt máris bejelentette, hogy ragaszkodni fog ennek az elvnek az érvényesüléséhez. Más szóval, ha most is megnyeri a választásokat, csak a konzervatívkeresztény politikai családhoz tartozó jelöltet lesz hajlandó elfogadni. Ha tehát az EP-választások ezúttal a szocialisták győzelmét hozzák, az Szimitisz, Lipponen - továbbá Vitorino és Verheugen - esélyeit javítja. Néppárti győzelem esetén a kereszténydemokrata Juncker, illetve a keresztényszocialista Dehaene, liberális siker esetén pedig Verhofstadt, Rasmussen és Cox számíthat ugyanerre. A belga NewTree luxuscsokoládé-gyártó nem állíthatja a továbbiakban, hogy termékei „egészségesek” Vége a megtévesztő élelmiszer-reklámoknak? euro.hu Európa több neves élelmiszertermelőjét foszthatja meg reklámszlogenjétől az Európai Bizottság: egyetlen olyan terméket sem lehet majd „egészségesként’ népszerűsíteni, amely túl sok sót vagy cukrot tartalmaz, függetlenül a további összetételtől. A bizottság tavaly már elfogadta a határozattervezetet, amelyet azonban az Európai Parlamentnek és a tagországok kormányainak is jóvá kell hagyma. A kereskedelmi lobbi beindult a folyamat megakadályozására, így a fogyasztóvédők szükségesnek látták, hogy nyilvánosan álljanak ki az EU kormánya mellett. Állás- foglalásban rögzítették az Európai Unió javaslatát támogató véleményüket. Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) szerint, ha a csomagoláson az „egészségességet” feltüntetik mint a termékre jellemző tulajdonságot, akkor ez a vásárló szemszögéből nem véleményként, szubjektív értékítéletként, hanem tényként jelenik meg. Márpedig az így ajánlott termékek gyakran túl sok sót, cukrot, zsírt tartalmaznak, vagyis éppen ellentétes a hatásuk. A Heinz sült babjának csomagolásán például nem felejtik el jelezni, hogy a bab az EU kormányai által javasolt öt zöldség-gyümölcs egyike, ám az már „nem fér fel” a címkére, hogy az adott babkészítmény a javasolt napi teljes sószükséglet egyharmadát tartalmazza. A belga NewTree luxuscsokoládé-gyártó nem álh'thatja a továbbiakban, hogy termékei „egészségesek, ugyanis igazolt értékű természetes anyagokat tartalmaznak”. A Pierre Marcolini által készített NewTree levendulacsokoládéról sem mondható majd el, hogy „ez az ideális relaxáló, stresszoldó falat“. A közkedvelt brit teának, a Tetley- nek pedig igazolnia kell, hogy az „antioxidánsok miatti egészséges A kedvelt brit tea gyártójának bizonyítania kell termékei áldásos hatása” megalapozott. hatását (Képarchívum)
