Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-13 / 9. szám, kedd

/ 16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 13. A maláta tavaly sikeres termék volt, 2003-ban több mint 195 ezer tonnát exportáltunk belőle, értéke meghaladta a két milliárd koronát 20 százalékos exportnövekedes Annak ellenére, hogy az ál­lam exportámogatási poli­tikája az előző években megszokott szintnek csu­pán a felét, összesen 160 millió koronát biztosított a malátatermékek kivitel­ének támogatására, a ma­láta a szlovákiai agrárága­zat egyik legsikeresebb ki­viteli termékévé vált. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az előzetes becslések alapján az utóbbi évek egyik legsikeresebb esztendejét zárja az ágazat, hiszen a 2002-es évi eredményekhez vi­szonyítva tavaly mintegy 20 szá­zalékos exportnövekedést ért el. 2003-ban több mint 195 ezer ton­nát exportáltunk belőle, amelynek értéke meghaladta a két milliárd koronát. A hazai maláta minősége nem­csak Európában vált elismertté, hiszen az EU-tagországok, vala­mint Lengyelország Oroszország, Ukrajna és Románia mellett Észak-Amerikába és Japánba is szállítanak belőle. A legjelentő­sebb hazai malátagyárak a Heinecken sörgyár keretében mű­ködtetett feldolgozó üzemek, va­lamint a Nagymihályiban és a Nagyszombatban levő malátagyá­rak. Rajtuk kívül négy kisebb üzem is foglalkozik a sörárpa fel­dolgozásával. A kiviteli támogatások hazai rendszere révén ebben az évben még május elejéig támogatható a sörárpa feldolgozott állapotban való kivitele, az ágazat szakmai érdekvédelmi szövetségének kép­viselői szerint mintegy 60 ezer tonna mennyiséget lehet expor­tálni belőle. Az unióba való belé­pésünk után ez a Közös Mezőgaz­dasági Politika érvényes rendel­kezései keretében zajlik majd. Az ágazat sikeres eredményei je­lentős mértékben függnek a hazai alapanyag, a sörárpa minőségétől és mennyiségétől. 1990 óta, ami­kor az árpatermesztésben az or­szágban a legmagasabb átlagos hektárhozamot sikerült elérni (4,82 t/ha), évente fokozatosan csökkentek a hozamok: 1998-ban már csak 3,51 torma, 1999-ben 2,94 tonna, 2000-ben egy kataszt­rofális szárazság után csak 1,99 tonna volt az országos átlag, az’ta ugyan jelentősen javult a helyzet hiszen 3.5-4 tonnára emelkedett az országos átlaghozam. A hazai agrárpolitikai kon­cepció 2005-ig az árpa tervezett vetésterületét mintegy 220 ezer hektárra, átlagos terméshozamát 4,65 t/ha-ra jelzi. A tavaszi árpa malátagyártásra történő felhasz­nálására a fajtajegyzékben össze­sen 18 fajta (Akcent. Annabell, Amulet, Atribút, Celinka, Expres, Forum, Garant, Jubilant, Kom­pakt, Madonna, Novum, Sladko, Vladan, Ludan, Danuta, Ebson, Malz) szerepel. A C-kategóriába (nem standard sörárpa minőség) 6 fajta került (Cyril, Kosán, Orbit, Progres, Svit, Tolar). Ta­valy a sörárpának 5 ezer korona felett volt az átlagos felvásárlási ára. (sz) PIONEER. A DuPont Company Nagyhozamú napraforgó hibrideket kínálunk 2004-ben Hibrid Vállalat Vetésterület (ha) Terméshozam (t/ha, 8%) PR63A82 Agrospol Ždaňa 50 3,62 PR64A42 PD Špačince 20 3,40 PR64A42 PD Višfuk 21 4,50 PR64A42 NOP a.s. Michalovce 32 4,22 PR64A42 Agrošírava a.s. Bracovce 8 3,92 PR64A42 PDP Veľké Kostol’any 38 3,26 OLSAVIL PD Komoča 61 3,81 OLSAVIL PD Horná Potôň 80 3,80 PR64H61 PD Jablonica 60 4,19 PR64H61 PD Piešťany 40 3,60 Napraforgó hibridek kínálata a 2004-es évre PR65A01 (LYMPH), PR64A42, PR63A82, PR64A63*, 0LSAVIL, PR64H61 'regisztrálás esetén Nagyhozamú kukorica hibrideket kínálunk 2004-ben Hibrid FAO Vállalat Vetésterület (ha) Terméshozam (t/ha, 14%) MONALISA 350 PD Kolárovo 28 9,5 MONALISA 350 Ing. Knežo Jozef, SHR Michalovce 17 9,3 MONALISA 350 P D Lúč na Ostrove 50 9,0 PR38A24 410 Agrop Topoľníky 60 8,4 EVELINA 410 Agrolens Čenkovce 23 10,1 PR37M34 430 PD Špačince 20 8,5 PR37M34 430 PD Komoča 23 8,8 PR36R10 460 PD Močenok 120 9,2 PR36B08 490 PD Zemné 125 9,8 PR36B08 490 PD Sokolce 200 8,4 PR35P12 500 PD Jurová 44 9,6 PR35P12 500 PD Komoča 50 8,7 Kukorica hibridek kínálata (a hibrid neve - FA0) a 2004-es évre Szemeskukorica: PR39G12 - 200, SANDRINA - 240, PR39R10 - 230, PR39D81 - 270, PR39K38 - 290, VIRGINIA - 295, CLARICA - 310, PR38F10* - 330, RAISSA - 340, PR38F70 - 340, M0NALISA - 350, PR38A24 - 410, EVELINA - 410, PR37M81 - 410, PR37H24 - 410, STIRA - 420, PR37M34 - 430, COLOMBA - 460, PR36R10 - 470, PR36N70, FLORENCIA - 490, PR36B08 - 490, PR35R57 - 500, PR35P12 - 500 Silókukorica PR37K55 - 440, PR36T58 - 470, C0RALBA - 550, PR34A92 - 550, PR34B97* 'regisztrálás esetén PIONEER HI-BRED SLOVENSKO, s.r.o., Oravská 13, 903 01 Senec, Slovensko Tel.: 02 / 459 230 81,459 250 23; Fax: 02 / 459 249 66; Internet: www.pioneer.com/sk OCHRANNÁ ZNÁMKA REGISTROVANÁ ALEBO POUŽÍVANÁ FIRMOU PIONEER HI-BRED INTERNATIONAL INC. DES MOINES. IOWA. USA V KRAJINÁCH SVETA (Illusztrációs felvétel) Hogyan értékeli a tavalyi evet, es mit var az ideitol Nagy kihívások és lehetőségek előtt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALO Az előző esztendő megpróbálta­tásai után a tényleges helyzet isme­retében óvatos derűlátással várja az idei évet Perleczky Gábor a Galántai Regionális Agrárkamara igazgatója. Amint állítja, tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy a szlovákiai agrártermelőktermelők számára az Európai Unió nem lesz szanatórium, ahol majd pátyolgat- ják őket, és az ágazat ügyes-bajos gondjait netán szorító problémáit esedeg egycsapásra megoldják, ha­nem annál inkább az a közeg, ahol szigorú, de igazságos és feltételez­hetően egyenrangú feltételeket ki­alakítva nagy kihívásokat és lehető­ségeket találnak majd. Az előző évi eredményekre visszatekintve a regionális agrár­kamara igazgatója keserű szájízzel volt kénytelen megállapítani, hogy a járás mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelői az egyik legne­hezebb és legtöbb gondot okozó időszakot tudhatják maguk mö­gött. Egyrészt azért, mert a statisz- tikai és szakmai értékelések alap­ján is gyakorlatilag ez a járás az aszály által a leginkább sújtott tér­ségek közé tartozik. A katasztrofá­lis mértékű csapadékhiány okozta veszteséget itt több mint 71 millió koronára becsülték az ágazati fel­mérés által, a kárpóüásra viszont csak 8 millió jutott. Ugyanakkor az agrárpiac rendezeden helyzete mi­att a termelők szülte hihetetlen ér­tékesítési gondokkal és az ezzel kapcsolatos komoly árcsökkenés­sel is kénytelenek voltak meg­birkózni. A legnagyobb gondot Perleczky Gábor abban látja, hogy a tejpiacot kivéve, tavaly más termékre nem voltak meghatározva a piaci rend­tartás szabályai, nem volt rájuk megszabott pénzkeret, ennek kö­vetkeztében nem is működhettek a piacszabályozási mechanizmusok, így emiatt legtöbbször csak tűzol­tás folyt. A felsorolt gondok következmé­nyei sajnos, az idei termés megala­pozását is befolyásolták. Sok he­lyen úgy tűnik, hogy a termelők­nek az utolsó tartalékaikat is fel kellett élniük annak érdekében hogy az idei termés előkészítésé­ben legalább a legalapvetőbb dol­gokat elvégezhessék. Noha az elő­ző években bevált előfinanszírozá­si rendszer sokuknak segített, saj­nos, az alaptrágyázás hiányosságai sokhelyütt a terméshozamokban Perleczky Gábor várhatóan éreztetni fogják a hatá­sukat. Az idei kilátásokat ületően az ágazat működésére a kettősség lesz a jellemző. Az első négy hónapban még a hagyományos ágazati támo­gatási rendszer szerint működik, májustól pedig már az uniós szabá­lyok érvényesülnek majd. Perlecz­ky Gábor szerint a termelők foko­zatosan tudtára ébrednek annak, hogy az új feltételek között már nem várhatnak mástól megoldást a problémákra, azokat saját maguk­nak fog kelleni rendezni. Az új fel­tételekhez nekünk fog kelleni al­kalmazkodni. Kétségtelen, hogy a közösség közös agrárpolitikája ál­tal kínált biztonság és előnyök min­den bizonnyal sokat segíthetnek az ágazati termelők helyzetének sta­bilizálásában, ugyanakkor a nyitott piac jóval keményeb versenyhely­zetet is teremt. A Galántai járásban az agrárága­zat vertikumában az élelmiszeripar teljes keresztmetszete jelen van a malmoktól kezdve a cukorgyáron, tejgyáron, borüzemen és édesipa­ron át a húsiparig. Az agrárpiac résztvevői már eddig is valóban ko­moly eszközöket fektettek be an­nak érdekében, hogy megfelelje­nek az uniós előüásoknak, hogy ez hogyan és kinek sikerül, az csak a február végén megvalósítandó komplex ellenőrzés eredményei alapján dől majd el. S noha a szlovákiai agrárágazat­ban sok területen vannak komoly lemaradások, például a termelői­értékesítő társaságok létrehozásá­ban, Egyelőre például nem tudni, vajon hány szubjektum alkothat egy társulást. Ebben a munkában a kamarára is fontos szerep hárulhat, ha a tárcavezetés igénybe veszi az általa felhalmozott információs és szellemi forrásokat. Az ugyanis nem lehet kétséges, hogy az ága­zatban egy érdekvédelmi szerve­zetre nemcsak a termelőknek, ha­nem a tárcavezetésnek is szüksége van. (szí) UP 1 4 4 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom