Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-10 / 7. szám, szombat
Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 10. Déligyümölcs helyett téli zöldséget Ha következetesen megtartunk néhány szabályt, nem feltétlenül fárasztó a számítógéppel dolgozni Most takarékoskodhatunk! ÉLETMÓD A téli zöldségeknek most van itt az idénye. Most megspórolhatjuk a déligyümölcsök költségeit, hiszen ezek a zöldségek optimálisan ellátják a szervezetet a szükséges vitamin- és ásványianyag-mennyiség- gel. Galambbegysaláta: a levelei nagyon sok béta-karotint (ez jó hatással van a látásra is), B-vitamint (erősíti az ellenálló-képességet) és E-vitamint (védi a sejteket és csökkenti a reumás fájdalmakat) tartalmaznak. Kelbimbó: a minikáposztákban sok az A- és a C-vitamin, a kálium és a vas (mely fontos a vérképzés szempontjából). Cékla: A vitaminok mellett elsősorban cinket tartalmaz, amely erősíti a szervezet ellenálló-képességét. Vöröskáposzta: A vöröskáposztában sok a rostanyag, ami elősegíti az emésztést. Gazdag A- és C-vita- minban, valamint foszforban, utóbbi az anyagcserét aktivizálja. Feketegyökér: A tél spárgájában sok a vízhajtó kálium, az A-, a C- és elsősorban a B-vitamin. Utóbbi erősíti az idegeket. Zeller: Gazdag káliumban, kalciumban és foszforban, emellett sok B-vitamint tartalmaz, amely erősíti az ellenálló-képességet. Karó/tövisrépa: A sok-B-vitamin mellett ez a répafajta vassal is ellátja a szervezetet, ami a vérképzés szempontjából nagyon fontos. Ha tejöntettel készítjük, fontos kalciumot is nyerünk. Káposzta: Savanyú káposztaként ideálisan elősegíti az emésztést, káposztaként pedig B-vitaminnal és vassal látja el a szervezetet. Kelkáposzta: A vitaminellátás éllovasa. Gazdag béta-karotinban, C- és E-vitaminban, ásványi anyagai és nyomelemei révén hatásosan védi a szívet. Munka a számítógéppel FIGYELMEZTETŐ gyre többen vannak, akiknek munkájához elkerülhetetlenül hozzátartozik a számítógép. Ma már hivatalosan elismert tény, hogy a képernyő előtt végzett munka okozhat betegséget. A kiváltó ok pedig az egészségügyi kívánalmaknak nem megfelelő számítógép, illetve irodabútor. Ha megtartunk néhány szabályt, nem is olyan fárasztó számítógéppel dolgozni. A SZEM ÉS A MONITOR Az ideális számítógépes munkahely megteremtéséhez nem elegendő csupán a monitor megfelelő elhelyezésére ügyelnünk. Sok múlik azon is, hogyan és mennyi ideig nézzük naphosszat a képernyőt. A szemnek ez bizony olyan, mint a nehéz fizikai munka a testnek. Egy-egy szöveg begépelése során a gépíró szeme akár napi 30 000- szer is ingázhat a képernyő és a papír között. Pupillája eközben újra és újra alkalmazkodik a monitor, illetve a papír eltérő fényerejéhez és távolságához. Míg pillantása délelőtt még minden nehézség nélkül vándorol ide-oda a papír és a monitor között, délutánra ugyanehhez a munkához már kétszer olyan hosszú időre van szüksége. A vibráló és kevéssé kontrasztos monitor csak tetézi a problémát. Az ilyen képernyő előtt a szem gyakran elfárad és megfájdul, átmeneti rövidlátás, kettős látás és kancsalság lehet a következménye. A vibrálás attól függ, hogy a monitoron megjelenő kép másodpercenként hányszor, azaz milyen frekvenciával villan fel. Amit mi folyamatos képként észlelünk, az valójában pillanatnyi jelek villámgyors egymásutánja. Minél gyakoribb a jel, annál kevésbé érezzük a vibrálást. A SOK PISLOGÁS KÍMÉLI A SZEMET Ha hosszasan egy pontra meredünk - ahogyan ez a számítógép előtt gyakran előfordul -, gyengül az akaratlan pislogás mértéke. Normál, pihent állapotban percenként 22-szer hunyjuk le szemünket. Olvasásnál azonban csak 10- szer és a számítógépnél már percenként csupán hétszer. A pislogás biztosítja, hogy mindig egyenletes könnyréteg borítsa a szemgolyó szaruhártyáját. Ha nem pislogunk elég gyakran, ez a réteg megszakadhat, vagy megváltozhat a könny összetétele a normálishoz képest. KISZÁRAD A SZEM Különösen rossz, ha felfelé kell néznünk a monitorra, mert ebben az esetben tágra kell nyitni a szemünket. Aki így dolgozik, annak megfájdul a feje, a szeme ég és vörös lesz, veszít az ellenálló-képességéből. Az orvosok „száraz szemnek“ vagy „sicca szindrómának“ nevezik ezt a jelenséget. A képernyő és a szem közötti távolság legyen körülbelül 50 cm, nagy képernyőknél ennél több. A képernyő felső szegélye legyen körülbelül szemmagasságban, semmiképpen sem szabad ennél magasabbra nézni. Sem az ablakon beáramló természetes nappali fény, sem a mesterséges megvüágítás ne képezzen zavaró visszatükröződést a képernyőn. Ha tehát időnként szünetet tartunk, rövid időre kikapcsoljuk a gépet, kinézünk az ablakon, teszünk egy kis sétát vagy beleolvasunk az újságba, akkor pihentetjük a szemünket és növeljük a koncentráló- és teljesítőképességünket is. A HELYES TESTTARTÁS A számítógépnél végzett munka nemcsak a szem épségét veszélyezteti. A helytelen testtartás is számos betegséget okozhat. Ez a megfelelő szék és asztal segítségével megelőzhető. A helyes bútor kiválasztásánál az alábbiakra figyeljünk: ♦ Az asztallap magassága (ideális az állítható magasság) 68 és 76 cm között legyen. ♦ A klaviatúra kerüljön a lehető legalacsonyabb szintre az asztalon úgy, hogy a hüvelykpárnát, illetve az alkart kényelmesen megtámaszthassuk. ♦ Ülés közben használjuk ki a szék teljes ülőfelületét, és lehetőség szerint üljünk egyenesen. A szék ülőfelületének magassága legyen olyan, hogy gépelésnél az alkar és a felkar derékszöget zárjon be. A térdhajlatnak ugyancsak derékszöget kell képeznie. Ha az adott szék- vagy asztalmagasság ezt nem teszi lehetővé, használjunk lábtámaszt. Tájékoztassa az orvost munkafeltételeiről Allergia a munkahelyen A károsodások bizonyos idő után észlelhetők. Nem lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között Amikor fáj a zaj HOZZÁVETŐLEGES ZAJSZINTEK dB-BEN 1. Levélsusogás 10 dB 9. Faipari marógép 2. Óraketyegés 20 dB 95-103 dB 3. Halk rádiózás 50 dB 10. Légkalapács 105 dB 4. Társalgási beszéd 60-70 dB 11. Légköszörű 115-116 dB 5. Hangos beszéd 70-85 dB 12. Kézi köszörű 104-160 dB 6. Kiabálás 80-100 dB 13. Négymotoros repülő 7. Zongora 60-95 dB 3 m távolságból 135-140 dB 8. Nyomdai szedőgép 95 dB 14. Fájdalomküszöb 130 dB FIGYELMEZTETŐ Az allergia mostanában súlyos egészségügyi problémává vált. Bizonyos iparágakban dolgozók különösen ki vannak téve egyes fizikai és kémiai anyagok allergizáló hatásának. A legjellemzőbbeket az alábbi felsorolás ismerteti. Egészségügy: fertőtlenítőszerek, olyan gyógyszerek, mint az antibiotikumok vagy a helyi érzéste- lenítők. Elektormos ipar: klórparaffin, epoxidgyanta, trietiléntetramin- keményítő, formaldehid. Építő- /festékipar: fenol, oldószerek, lakkok, formalin, terpentin, fémek, festékek, enyvek, építőcementek. Fafeldolgozás: formalin, piridin, fenol, króm. Fémipar: tisztító- és oldószerek, hidrazinhidrobromid (forrasztásnál), króm, nikkel, kobalt, kadmium, berillium, urán. Fodrászok: festő-, szőkítő-, hajmosó, rögzítőanyagok, kozmetikumok, tartósítószerek, higany. Fotóipar: előhívók, fixírsók, tonizálószerek, erősítők, másolóoldatok. Gumiipar: gyorsítók, kolofo- nium, gumi. Gyógyszer- és vegyipar: izo- cianát, aldehid, aromás nitrogénvegyületek, p-aminok, hidrazin, pepiid, proteázok, nehézfémek, terpentin, benzol, toluol, anizol, műanyagok, fémek. Háztartás: tisztítószerek, fertőtlenítők, viasz, fehérítők, gumikesztyű. Mezőgazdaság: organikus por, rovarirtó szerek, műtrágya, mész- ammonsalétrom, kobalt (ásványnyal dúsított takarmánynál), antibiotikum, tartósítószerek. Műanyagipar: fenol, formalin, epoxidgyanta, az összes műanyag. Nyomdaipar: terpentin, xilol, anilinderivátum, króm, kobalt, nikkel a nyomdafestékekben, gumi. Textilipar: anilinfestékek, fertőtlenítők, nedvesítők, molyirtó szerek, kobalt, króm, nikkeí, higany, formaldehid, organikus porok. Ha a fenti szerekkel dolgozik, a biztonsági előírásokat pontosan tartsa meg. Szokatlan panaszokkal, mint pl. bőrelváltozások, légúti megbetegedések, szempanaszok stb. forduljon haladéktalanul orvoshoz, és utaljon munka- feltételeire. A fenti anyagok használata, illetve azok gőze gyakran okoz szempanaszokat is. ilyenkor vörös, gyulladt lesz a szem, sok esetben viszket, s erősen könnyezik. ÉLETMÓD Korunk egyik jellegzetes és egyre növekvő ártalma a zajártalom. Gyakorlatilag az élet minden órájában utoléri az embert: a munkahelyén és pihenése, szórakozása közben egyaránt. A zaj tartós és intenzív hatásának még a viszonylagos védettségben élő magzat is érzi káros hatásait. A zaj különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke, mely az emberben kellemetlen érzést vált ki. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a hallószervben, mind a központi és vegetatív idegrendszerben. A zaj okozta halláskárosodás létrejöttében a légvezetéses út a döntő; emellett azonban extrém intenzitású zajok esetén a csontveze- téses úttal is számolni kell. A halláscsökkenés kifejlődésének üteme, mértéke és formája sok tényezőtől függ. Ma még ezeknek csak egy réDiszlexia Az olvasási képesség központi idegrendszeri sérülés miatti zavara. A diszlexiás képtelen ffelismerni és elolvasni az írott szöveget, ugyanakkor a beszélt nyelvet helyesen tudja alkalmazni. Diszplázia 1. Valamely szerv fejlődési rendellenessége. Á diszplázia a magzati fejlődés folyamán jön létre és torzulásokkal jár. 2. Szövetszaporulat. A későbbi életkorban kialakuló diszplázia a gyorsan osztódó (és így pótlódó) szövetekben figyelhető meg, ilyen a méhnyak nyálkahártyája vagy a csontvelő. A diszplázia ilyenkor (prekancerózus) rákot, daganatos betegséget megelőző állapot. szét ismerjük. A szakirodalmi adatok szerint a nagyvárosok zaja ma harminckétszer nagyobb, mint 1932-ben. A zajok forrásának széles skálája van: közlekedési eszközök, üzemi gépek, az épület gépészeti rendszerei, háztartási gépek, „kisipari“ gépek és a szórakoztató elektroakusztikai berendezések. A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A kellemetlen, nemkívánatos, intenzív, zavaró, tartós zajok nem csak hallószervi károsodást idézhetnek elő, hanem befolyásolják a központi és a vegetatív idegrendszer működését, valamint a szervezetben az elektrolitok összetételének megváltozását. A zajok csökkentik az alvás mélységét, az alvás teljes idejét, ezáltal megváltoztatják a szervezet napi ritmusát, amely összetett mechanizmusokon Disztrófia Hiányos táplálkozás, anyagcsere- zavar vagy hormonhiány okozta szöveti rendellenesség. Az orvosok disztrófiaként tartanak számon bizonyos veleszületett izomkárosodásokat is. Down-kór Mongolizmus. Az esetek 90 százalékában kromoszóma eltéréssel társult fejlődési rendellenesség, amelyben a normális esetben két 21-es testi kromoszóma helyett három van jelen. Ez az állapot gyakran jár együtt belszervi károsodásokkal. Duzzanat A test valamely körülhatárolt részén bármilyen okból létrejövő át az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, növekszik a reakcióidő, fokozódik az ingerlékenység. Az állandó környezeti (városi) zaj nagymértékben megnöveli a neurózisok kialakulásának veszélyét. Az emberi szervezet alkalmazkodóképessége lehetővé teszi, hogy bizonyos monoton zajok vegetatív idegrendszeri hatásait enyhítse, de 8,5 dB felett ez az alkalmazkodási képességünk kimerül, ami további, még súlyosabb károsodáshoz vezet. Ez azt jelenti, hogy a zajhoz nem lehet hozzászokni. A zaj okozszövetmegnagyobbodás. A kialakulás okai közé sorolhatjuk a sokkot, a gyulladást (a fertőzések okozta formát is beleértve), valamilyen fertőzést, az ödémát, valamint a jó és rosszindulatú daganatokat. Dülledt szem A szemgolyó kórosan kiemelkedik a gödréből: a szemüreg bemenetének síkja és a szaruhártya domborulata közti távolság meghaladja a 15 mm-t. A dülledt szem a pajzsmirigy túlműködésének egyik jól látható jele. Ecstasy Extasy,eksztázi, XTC. A kábítószerek körébe sorolható amfetamin származék, melyet illegális laborata maradandó hallásromlás nem gyógyítható, tehát a legfontosabb tennivaló a megelőzés. A zajforrások csökkentése és kiiktatása szükséges, ami azonban igen ritkán kivitelezhető, így fontos az egyéni zajvédők használata, elsősorban a külső hallójárat elzárása. A zajcsillapítókkal szembeni követelmény, hogy a 125 Hz-től 4000 Hz-ig terjedő frekvenciatartományban a frekvencia növekedésével növekedjék a zajcsillapítás foka. Ez a követelmény azért alapvető fontosságú, mert a magas frekvenciák különösen károsak és terhelők. tóriumokban állítanak elő, és főként serdülök körében árusítanak. A tévesen könnyű drognak minősített szer akár halált is okozhat a befolyásolhatatlan magas láz által kiváltott görcsös rohamok miatt. Valószínűsíthetően májkárosító hatású, és huzamosabb ideig tartó szedése téveszmékkel járó elmezavart is okozhat. Egészségügyi szűrővizsgálat Rendszeres, időszakonként (pl. évente, kétévente stb.) elrendelt és végrehajtott vizsgálatsorozat (röntgen-, labor- és egyéb vizsgálatok), melynek célja bizonyos betegségek kockázati tényezőinek vagy magának a betegségnek a kiszűrése. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK
