Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-09 / 6. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 10. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 1. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Liszka József. E héten az 500-500 koronát Farkas Róbert vágai, Méhes András várkonyi és Kristóf Bálint dernői olvasónk nyerte. Gratulálunk. SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ - MÁRAI STÚDIÓ: A pokol kapujában 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Zatoichi (jap.) 15.45, 18, 20.15 MLADOSŤ: Három szín: kék (lengy.) 15.30, 17.30, 20 TATRA: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 16.30,18.30,20.30 AU PARK - PALACE: Kegyetlen bánásmód (am.) 15.40, 17.50, 18.50, 20, 21.10, 22.10 Titokzatos folyó (am.) 16.20,19.10 Igazából szerelem (ang.) 14.30,18.10, 20.50 Némó nyomában (am.) 15.10,17.30 Nyűt seb (am.-auszt.) 19.45, 22.15 Flört a fellegekben (am.) 14.50,16.50 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 15.20 Válás francia módra (am.-fr.) 14.10, 16.40, 19.10, 21.50 S.W.A.T. - Különleges kommandó (am.) 15.30,18, 20.30 Kém- kölykök 3-D - Game Over (am.) 14.20, 16.40, 18.40, 20.40 How To Deal (am.) 15,17.10 Volt egyszer egy Mexikó (am.-mex.) 19.20,21.30 Holdfényév (am.) 18.30, 21 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 15.10, 17.20, 19.30, 21.40 Titkok (ff.) 20.10 Zatoichi (jap.) 14.40, 17.40 PÓLUS - METROPOLIS: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 14:10; 16:50; 19; 21:05 Válás francia módra (am.-fr.) 14.25,16.45, 19.10, 21.30 Holdfényév (am.) 15.10, 17.40, 20.05 Nyílt seb (am.- auszt.) 18.05, 20.30 S.W.A.T. - Különleges kommandó (am.) 15.35 Némó nyomában (am.) 15.15, 17.25 Kegyetlen bánásmód (am.) 15, 17.05, 19.15, 21.25 Kémkölykök 3-D - Game Over (am.) 14, 16, 18 Zatoichi (jap.) 14.30, 16.55, 19.20, 21.45 Volt egyszer egy Mexikó (am.-mex.) 20 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 19.40 KASSA TATRA: Hajó a vége (am.) 16,18,20 CAPITOL: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 16, 18, 20 ÚSMEV: Nyílt seb (am.-auszt.) 16, 18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: S.W.A.T. - Különleges kommandó (am.) 19.30 GALÁNTA - VMK: Istenek városa (br.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Titokzatos folyó (amerikai) 17,19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 19 GYŐR PLAZA: Apám beájulna (magy.) 16.15,18.15, 20.15 Apósok akcióban (am.-ném.) 17.45, 19.45 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új- zél.) 14,16,18,20,22 Hóhatár-A félelem felpörget (ang.-ném.-lux.) 18.15.20.15 Igazából szerelem (ang.) 14.45,17.15,20 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 20 Kémkölykök 3-D - Game Over (am.) 14, 16, 18 Magasfeszültség (fr.) 19.45 A medál (hongk.-am.) 117.45 Nem férek a bőrödbe (am.) 5.45,17.45 Némó nyomában (am.) 14.15.16.15 Volt egyszer egy Mexikó (mex.-am.) 15.30,19.45 A Pátria Rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MÜSORAJÁNLÓ Szombat: Műsorunkat a Hétről hétre című ötórás, zenés publicisztikai magazinnal indítjuk. Arra keressük a választ, milyen mértékben van jelen a szlovákiai magyar köz- gondolkodásban az autonómia kérdése, illetve hogyan viszonyul a különböző autonómiaformákhoz a Magyar Koalíció Pártja. Visszatérünk a hét politikai történéseihez, és jelentkeznek az állandó rovatok. 13 órakor jelentkezik irodalmi műsorunk, a Téka, amelyben M. Cse- pécz Szilvia beszél most megjelenő kisregényéről, Zalabai Zsigmond- tól búcsúzva pedig meghallgathatják a vele készült utolsó beszélgetést. 13.30-tól tűztük műsorra a Keresd a Nőt! A női magazin témája a farsang. Hogyan készüljünk a farsangi bálokra testileg-lelkileg? A műsor vendége lesz a Pilátes- torna egyik hazai oktatója, Morá- vek Ildikó. Kiderül az is, hol és miben hálóznak idén a Pátria Rádió munkatársai. 15 órakor jelentkezik a nyugdíjasok műsora, az Őszidő. Zuzana Vyberálová, a dunaszer- dahelyi kórház geriátriai osztályának főorvosa ad hasznos tanácsokat, Oláh Imréné Komáromban élő nyugdíjas pedagógus pedig tartalmas életéről, a református egyházban kifejtett tevékenységéről beszél. A16 órai hírek után Köszöntő, majd fél hattól Napzárta. Vasárnap: 7 órakor hírekkel és sportösszefoglalóval indul a műsor. A kalendárium és a hét politikai történései után 8.05-től érdekes témákkal vátja a hallgatókat Lacza Tihamér a Kaleidoszkópban. Többek között megismerkedhetnek a Magyar Néprajzi Múzeumban található zsidó eredetű népi használati eszközökkel és rituális tárgyakkal, Varga László tanár Béke poraikra című könyvéről és a két világháború hadifoglyairól beszél. Bemutatjuk a szímői Gyurica Tibort, valamint két olyan embert, akik szabadidejükben fából készítenek bizarr szépségű alkotásokat. 9-kor katolikus félórával jelentkezik a Világosság. Urunk megke- resztelkedésének ünnepén Pásztor Zoltán kassai lelkiatya, püspöki helynök elmélkedik. 9.30-kor tűztük műsorra a zenei szerkesztő ajánlatát, amelyben a Kicsi Hang Duó Egyszerű ez című, megzenésített verseket tartalmazó albumát mutatjuk be. A 10 órai hírek után új gyermekműsorral jelentkezünk Gyerekzsúr címmel, melyben a tél örömeiről faggatjuk a kicsiket. 11 órától ifjúsági műsort közvetítünk Lakatos Tamás szerkesztésében. A déli hírek után az egyházkarcsai nótafesztivál felvételeiből válogatunk. 14 órakor hírek, majd Anyanyelvűnk című műsorunkban Jakab István olvassa fel írását. 15 órától a Kultúra világában Zsoldos Bálint budapesti zongoraművészszel beszélgetünk, visszatérünk a pozsonyi zenei élet nagy eseményéhez, Bartók Béla a Kékszakállú herceg vára és a Fából faragott királyfi című műveinek bemutatójához. Fél négytől Hazai tájakon: a műsor ezúttal a Győrben élő Barsi Ernő népzenegyűjtőt, néprajzkutatót mutatja be. Vasárnapi adásunk a Köszöntő és a Napzárta után ér véget 18 órakor. (B. E.) Ján Zoričák Franciaországban élő szlovákiai származású képzőművész kiállítása a Pozsonyi Városi Galériában Az űrbéli küldetés üvegvirágai Ján Zoričák: Mennyei kert, 1997 A Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállító- termeiben február elsejéig látható Ján Zoričák szobrász- művész Űrbéli küldetés című kiállítása. Az 1970-től Franciaországban élő és alkotó Ján Zoričák üvegszobrai a Henkel Slovensko Szlovákiának elnevezésű kiállítássorozat részeként kerültek el a szlovák fővárosba. TALLÓSI BÉLA Az említett cég öt évvel ezelőtt indított el egy projektet, melynek lényege, hogy évente hozzájárulnak egy kiállítás megvalósításához - annak szponzorálásával és szervezésével. A kezdeményezés érdekessége pedig, hogy évente olyan külföldön élő, világviszonylatban elismert művészek munkáiból állítják össze a képzőművészeti bemutatót, akiknek életrajzában kimutatható valamilyen szlovákiai vonatkozás. Vagy az, hogy ők maguk születtek itt, de hazát cseréltek, vagy az, hogy az elődeik valamikor kivándoroltak - tehát az illető művész már határainkon túl látta meg a napvilágot, de szlovák vér csörgedez az ereiben. Mint ahogy Andy Warholéiban is csörgedezett. A pop-art királya volt ugyanis az első művész a sorban: az ő munkáiból állítottak ki először (1999- ben) Pozsonyban a Henkel Slovensko Szlovákiának p rojekt részeként. Őt Dežo Hoffmann fotográfus, a Beatles fotósa követte, majd festményeivel Koloman Sokol következett, aki ötven évig élt és alkotott az amerikai kontinensen. Ezt követően a huszadik századi szobrászat egyik legnagyobb megúj (tójának tartott Arthur Fleischmann szobrászművész szimbolikus hazatérése következett. 2003 decemberében a cég által támogatott ötödik, jubileumi kiállításon pedig a Talloires-ban élő .és alkotó Ján Zoričák látványos üvegszobraiból nyílt kiállítás. Ezek a művészek külföldön ismertebbek, mint itthon. Ezért a cég ezzel a kezdeményezésével évről évre igyekszik őket idehaza bemutatni és a nagyközönség számára ismertté tenni. A kiállítások életre hívása az innen elszármazott művészek nagysága előtti tisztelegés. A cég képviselői úgy vélik, az ezen művészek iránt érzett tisztelet és az irántuk való ragaszkodás ilyetén kifejezése pozitívan formálja Szlovákia imázsát az Európai Unióba vezető úton. Jan Zoričák 1944-ben született Ždiarban, 1963-tól 1969-ig a Prágai Iparművészeti Főiskola hallgatója volt. Az ember Holdra lépése 1969-ben egész életre meghatározta Zoričák művészetét. Figyelme a világűr felé fordult, és a Terek, a Tér küldöttjei, valamint a Kozmikus jelzések című sorozataiban a kozmikus világ művészi leképezéseit alkotta meg. Később a virágok is megihlették, ám azok - pontosabban a Zoričák által üvegbe formált változataik - is a világegyetem felé törnek. Egyik sorozata, A mennyei kertek a föld virágait a kozmikus térbe képezik le. Zoričákot a végtelenség, a nagy távok nem csak művészetének tárgyaként vonzzák. 1993-ban részt vett az első szlovák északi-sarki expedíción: s ott, ahol egyébként nem nyílnak virágok, elhelyezte Arktikus virág című munkáját. Nagy vágya, hogy másik poláris virágát, az Antarktikus virágot elhelyezhesse a Déli-sarkon. Ha kiállításai a pólusokig nem is jutottak el, a világ számtalan helyén láthatták már a zoričáki kéz- jeggyel készült, a fényhatások játékán alapuló színes üvegplasztikákat. Svájcban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Svédországban, Spanyolországban, Olaszországban. 2001-ben Budapesten is megtekinthették az alkotásait. Munkáit Európa határain túl is ismerik: megjárták Floridát, Chicagót, Kanadát, Tokiót. Szlovákiában 1993-tól több alkalommal is kiállított, 1997-ben a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria adott átmeneti otthont munkáinak. Jelenleg a Mirbach-palotában több mint hatvan üvegkompozíció látható: ez a kollekció az utóbbi évek legnagyobb összeállítása, s egyben ez a legnagyobb Zoričák-kiállítás azok közül, amelyeket ez ideig Kö- zép-Európa kiállítótermeiben rendeztek. A kiállítást egy, a művész vallomását bemutató rövid videofilm, valamint életét és munkásságát felvillantó fotódokumetnáció is kiegészíti. A középkori költőnő és zeneszerző, Hildegard von Bingen liturgikus énekei és énekes misztériumdrámája Gyógyír a lélek sebeire POLGÁR ANIKÓ Hildegard költészete inspirált költészet. A kolostori életben liturgikus feladatokat is betöltő, zenei aláfestésű költemények olyannyira istenközeliek, hogy nemcsak a mára már közhelyesült segítő isteni kéz képe metaforizálódik bennük, hanem érzékletesen láttatják a szentekből áradó isteni leheletet vagy az istenségnek közelről a szemébe néző angyalokat is. Az ember szerénységének és alárendeltségének tudata sajátos női öntudattal ötvöződik ennek a korabeli merev kereteket meglazító, önmagát az ószövetségi próféták utódjának tartó Benedek-rendi apácának a költészetében, aki az egyház hivatalos gyakorlatával ellentétben nő létére még prédikációs tevékenységet is folytatott. A metaforák olykor zavarossá sűrűsödő ka- valkádjából nem véletlenül emelkednek ki a Szűz Máriához kötődők. Az ószövetségi bűnt, a kígyót eltaposó Mária tulajdonképpen Éva büszkén kinyújtott nyakát töri össze. Mária (akárcsak a halála után szentként tisztelt 12. századi költőnő) orvos is, fiának olaját keni a halál sebeire, melyeket Éva mart. Éva és Mária ellentéte az asz- szony és a szűz oppozíciójából indul, ám nem a testi való a lényeges, hiszen a Szűzanya „fényből szőtt anyag”, akiben „az elemek ujjongva zengenek”. Krisztushoz való viszonylatában persze Mária csupán közvetítő, az „alázat edénye”, a fiában rejlő istenséghez mérve a hajnal és a méhéből felkelő nap, a kert és a benne nyílt virág kerül párhuzamba. A nőiség hangsúlyozása mellett feltűnő a zenei metaforák nagy száma - erre is magyarázatot adhat a Hildegard-biográfia, hiszen Hildegard zeneszerző is volt, s a kozmikus összhangot megképző művészetében legalább olyan fontos a zene, mint a szöveg. A szeplőtlen fogantatáskor „zendülnek a menny orgonái”, a Szentlélek „dobok és citerák élő zengetője”, a 7. századi kolostoralapító, Szent Disi- bodus „a tiszta hang oszlopait” emelte a magasba, Szent Ruper- tusban pedig, akinek sírja fölé épült a Hildegard által alapított ru- pertsbergi zárda, a Szentlélek harmóniája zeng. A zenei harmónia a mártírokat jelképező vérmotívum drasztikumát is feloldja. A mártírok az ünnepi lakomán a Bárány kiontott vérébe lépnek, ám a vérfakadás termékei a virágzó rózsák, s Szent Maxi- minusnak sem a vére, hanem „gyöngyöző balzsama hullik”. A kötetlen formában, nehézkes la- tinsággal íródott verseknek a fordításban (természetesen lehetséges és jogos megközelítésben) ugyan csak ez a szövegi aspektusa kerül előtérbe, ám valójában énekekről (műfajukat tekintve antifónákról, responzóriumokról, himnuszokról és szekvenciákról) van szó. A pretextust szorosan követő fordító, Kulcsár F. Imre archaizmusokkal óvatosan bánó, lényegileg mai nyelven megszólaló átültetése inkább a költemények prózaverssze- rűségét erősíti meg, s elsősorban képiségével igyekszik hatást elérni. A műfaji jellegzetességeikből adódóan rövid és tömör antifónák némelyike a nyelvi sűrítés és feszültségteremtés modern eszközeivel élő Pilinszky János költészetét juttatja eszünkbe, pl. a Szűz Máriához íródott 11. sorszámú vers: „ímé ma nyílik / bezárt kapu: / kígyó bilincse, asszonyt-szorító. / Hajnalban kibomlik / a tiszta fényben / Mária virága.” Kulcsár F. Imre merész feladatra vállalkozott, hiszen egy esetben Babits Mihálylyal volt kénytelen felvenni a versenyt, aki Amor sanctusába Szent Hildegardnak a Szentlélekhez írt szekvenciáját is besorolta. Babits a kötetlen szekvenciát nemcsak alli- terációkkal, enyhe zeneiséggel dúsította, hanem korának jellegzetes szókincsét is belevetítette néhány ponton a szövegbe. Ez utóbbira példa a divatos „barna” jelző használata, melyet annak idején Halász Gábor a nyugatos Vergilius-fordí- tóknál is kifogásolt: „et terra viri- ditatem sudat”, Babitsnál: „és zöld pompát izzad a barna föld". (Ugyanez Kulcsár F. Imrénél: „s fakad a föld élő zöldje”.) A kötet Hildegard 73 liturgikus énekének fordítása mellett tartalmazza az Ordo virtutum című dráma magyarítását is. A művet a fel- tételezések szerint a rupertsbergi zárda templomának 1152-es felszentelésekor mutatták be oratóri- umjellegű előadásban. Akárcsak a versek, ez a dráma is kuriózum a korabeli alkotásokhoz mérve. Hil- degard ugyanis nem bibliai vagy hagiográfiai történetet jelenít meg, hanem a kozmikus erőkkel azonosított allegorikus szereplőket léptet fel, melyek megnevezését a fordító egy átgondolt rendszert felépítve nem az erények szóval fordítja (a latüi virtus szó első jelentéséből kiindulva), hanem Isteni Erőknek nevezi. A versekhez hasonlóan a dráma is metaforákkal telített, motívumaik is szorosan kapcsolódnak. A versekben Szűz Máriához kötődő orvosfunkcióra utal például, hogy a drámában Krisztust mint Nagy Gyógyítót említik, a bűnbánó lelket az ördög kezéből kimentő Alázat pedig gyógyírral kenegeti a lélek sebeit. (Hildegard von Bingen: Égi harmóniák. Az isteni erők játéka, ford. Kulcsár F. Imre, Paulus Hungarus-Kairosz Kiadó, 2003) jtcjíw ....i____i__ Hildegar d von Bingen (1098-1179)
