Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-31 / 298. szám, szerda
11 ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 31. Kultúra SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Szilveszteri hangverseny szerda 16 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Az eszményi férj sz. 18 MOZI POZSONY HVIEZDA: Zatoichi (jap.) csütörtök 18, 20.15 AU PARK - PALACE: Kegyetlen bánásmód (am.) cs. 15.40,17.50,19, 20,21.10,22.10 Titokzatos folyó (am.) cs. 15.30, 18.30, 21.20 Igazából szerelem (ang.) cs. 14.50,17.30,20.10 Némó nyomában (am.) cs. 14.30,15.40,16.50,18, 20.20 S.W.Á.T. - Különleges kommandó (amerikai) cs. 14.30, 17, 19.30, 22 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (am.) cs. 16.20 Kémkölykök 3-D - Game Over (am.) cs. 14.20, 16.40, 18.40, 20.40 Mátrix - Forradalmak (am.) cs. 15 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) cs. 18,21 Flört a fellegekben (am.) cs. 14.10,16.10 Basic (am.) cs. 19.40,21.40 How To Deal (am.) cs. 15 Volt egyszer egy Mexikó (amerikai-mexikói) cs. 17.10,19.20, 21.30 Whale Rider (új-zé- landi) cs. 16, 18.10 Zatoichi (jap.) cs. 20.30 Titkok (fr.) cs. 19.50, 22.20 PÓLUS - STER CENTURY: Kegyetlen bánásmód (amerikai) cs. 16.05, 17.35,18.10, 19.40, 21.45 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) cs. 16.10,18.50, 21.30 S.W.A.T. - Különleges kommandó (am.) cs. 17.30,20 Basic (am.) cs. 17.15,21.35 Zatoichi (jap.) cs. 19.15 Némó nyomában (am.) cs. 16.20, 18.30 Igazából szerelem (ang.) cs. 20.40 Kémkölykök 3-D - Game Over (am.) cs. 16,18 Volt egyszer egy Mexikó (am.-mex.) cs. 19.55, 22 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (am.) sz. 10, 12 Apám beájulna (magy.) sz. 14 cs. 17.30,19.30,21.30 Apósok akcióban (am.-ném.) sz. 12, 14 cs. 17.45, 19.45, 21.45 Bolondos dallamok: Újra bevetésen (am.) sz. 10.15,12.15,14.15 Hóhatár-A félelem felpörget (ang.-ném.- lux.) sz. 14.15 cs. 18.15, 20.15, 22.15 Igazából szerelem (ang.) sz. 13.30 cs. 17.15, 20, 22.30 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) sz. 11 cs. 20, 22.30 Kegyetlen bánásmód (am.) sz. 11.45 Kémkölykök 3-D - Game Over (am.) sz. 10, 12, 14 cs. 10, 12,18 Kontroll (magy.) sz. 12.15 Lépéselőny (am.-kan.-ném.) sz. 13.45 cs. 18.30, 20.30, 22.30 Mátrix - Forradalmak (am.) sz. 9.30 A medál (am.) cs. 17.30,19.45, 21.45 Nagydumás kiscsajok (am.) sz. 11.45 Nem férek a bőrödbe (am.) sz. 9.45, 11.45, 13.45 cs. 17.45, 20.15, 22.30 Némó nyomában (am.) sz. 10,12, 14 cs. 18.15 Titokzatos folyó (am.) sz. 22 Volt egyszer egy Mexikó (mex.-am.) sz. 13.45 cs. 20.30,22.30 Mágikus praktikák, őrültségértelmezések és álomsémák Teljesített szándék POLGÁR ANIKÓ A Kr. e. a 2. században élt Bólosz, akit kortársai Arisztotelészhez mérhető tudományos szaktekintélynek tartottak, szisztematikus világképét a mágikus gyógyításra, az alkímiára és az asztrológiára építette. Ez az irracionális elmélet, mely a középkor gondolkodását is befolyásolta, az állatoknak, növényeknek és drágaköveknek okkult tulajdonságokkal való felruházásán alapszik. Gyógyítás és mágikus manipulációk közben az okkult erők közelébe kell férkőzni, a csillagok viszont ilyen szempontból teljesen megközelíthetetlenek. Ám ha (a világ organikus egységét feltételezve) a bolygókhoz, illetve planetáris istenekhez földi megfelelőket rendelünk hozzá az „asztrológiai botanika” vagy az „asztrológiai mineralógia” szellemében, a csillagok is elérhetőek, manipulálhatóak lesznek. Nem ez az egyeden irracionális tanítás a Krisztus születését közvetienül megelőző korszakban. Az első században újjáéledő püthagoreizmus már nem a logikára, hanem a tekintélyre támaszkodott, s követői Püthagoraszt Zoroaszter görög megfelelőjének tartották. A kor filozófusai már nem az igazság önzetlen keresői, hanem „megváltást árulnak”, a filozófus előadóterme „a beteg lelkek gyógyszertára” (Epi- ktétosz), s egy anonim életrajz Platóm is a lélek orvosaként jellemzi. A görög gondolkodás irracionális jegyeit kutató E. R. Dodds ezt a gondolkodásbeli váltást a keresztény tanítás előkészítőjeként értelmezi, ez az irracionálódott szellemi közeg vált szerinte képessé a keresztény gondolkodásnak nemcsak befogadására, hanem befolyásolására is. Ennek a középkort előkészítő szellemi klímának azonban hosszas előzményei vannak a görög kultúrában. Dodds a „szégyenkultúrának” nevezett homéroszi korszakkal indítja mára már klasszikussá vált könyvét, mely angolul 1951-ben jelent meg először. A korszak egyik kulcsfogalmának, az aténak (melynek klasszikus szótári jelentése: „a bűnös elhamarkodottságért küldött büntetés”) eredetileg semmi köze sem volt a bűnhöz. A „bűnkultúra” már az archaikus kor vallási szemléletét tükrözi, mely egyfajta morális értelmezést feltételez. Az istenek az igazságosság letéteményesei, ám az igazságosság érvényesülése a világban mégsem minden esetben egyértelmű. Az archaikus és klasszikus kor drámaíróinál ezt az ellentétet az az elv oldja fel, hogy az átok örökletes, a gazember utódaiban fog bűnhődni, így sújthat a Nemeszisz olyan ártatíanokat is, mint például Antigoné. Dodds érdekes párhuzamot von az isteni és emberi jogrend között: az, hogy a hangsúly a büntetésre és nem a jutalomra esik, a kor jogi gondolkodását tükrözi, hiszen a büntetőjog előbb alakult ki, mint a polgári jog. A könyv lényegileg időrendben halad, a homéroszi és az archaikus kor gondolkodásától a klasszikus kor racionalizmusán és annak ellenhatásán át Platón összegző jellegű filozófiájáig és a kereszténységet közvetlenül megelőző évszázadig. A vallástörténettel, antropológiával, eszmetörténettel, pszichológiával egyaránt foglalkozó Dodds ezen a rendszeren belül tárgyalja az őrültség típusait és antik megítéléseit, az álom gyógyászati szerepét, a test és lélek szembefordításán alapuló puritanizmust, valamint a sámánizmusnak Görögországban is fellelhető nyomait. A függelékben még Dodds két, a témához kötődő tanulmányát is olvashatjuk, a menadizmusról (vagyis a Dionü- szosz-követők önkívületi állapotáról), illetve a mágia sajátos ágát képviselő teurgiáról. Az antik és későbbi szakirodalmi utalások tömkelegét magába foglaló kötet fordítója, Hajdú Péter kiválóan oldotta meg feladatát, holott nem kis nehézséggel kellett szembenéznie különösen azokban az esetekben, ahol az idézett antik műnek (pl. Pindarosz költeményeinek) csaknem százéves fordítása áll rendelkezésünkre, vagy ahol az irodalmi interpretáció nem kínálja ugyanazokat az elemzési szempontokat, amelyeket Dodds kiemel. A könyv így be tudja teljesíteni eredeti szándékát, hogy az ókori görögségről speciális szakismeretekkel nem rendelkezők számára is olvasmányos legyen, s hogy felmutassa a laikusoknak is azt a titokzatosság iránti érzéket, mely sokak szerint hiányzik a görög művészetből. (E. R. Dodds: A görögség és az irracionalitás, Gond-Palatinus, Budapest, 2002.) „Szeretem a szilvesztert, de nem tudnék kivetkőzni magamból..." (Kieb Attila felvétele) Pormacskák és morzsamanók ihlették Varró Dániel új, verses meseregényét, amely az ünnepi könyvpiac slágere volt Meghódította a Maszat-hegyet Kedves, szellemes, felnőtt olvasóinak is élvezetes meseregénnyel jelent meg a karácsonyi könyvpiacon Varró Dániel (1977), aki költőként négy évvel ezelőtt, a Bögre azúrral hívta fel magára a figyelmet. SZABÓ G. LÁSZLÓ Túl a Maszat-hegyen. Ez a címe az új kötetnek, amely a mindennapi élet apró történéseit emeli át egy másik világba, ahol Lecsöppenő Kecsöp Benő, Szösz néne, Paca cár, Morzsányi Géza és sok más, vicces figura az „úr” Muhi Andris és Maszat Johanna kalandos útjain. Hogy kik, illetve mik ihlették a költőt verses meseregénye megírásában? A pormacskák és a morzsamanók. „Ragaszkodó” otthoni „társai”. Szívem szerint oldalszám idéznék a könyvből, de mert egy izgalmas, fordulatokban gazdag meséből nem illik kiragadni részleteket, inkább az ajánlót, Parti Nagy Lajost idézem, aki ezt úja a fülszövegben: „Varázslatos könyv, akárha Petőfit, Weörest és Kormost gyúrta volna össze egy tündéri kéz.” Eleinte különálló versbetéteket út, meséli Varró Dániel, és jó ideig nem is gondolt arra, hogy ezek majd összefüggő történetet alkotnak. „Amikor kitaláltam ezt a verses regényformát és elkezdtem úni, még nem tudtam, hogy múől fog szólni. Elég lassan indult el a cselekmény. Valahogy nem siettem vele. Mindig az történt, hogy amikor egy kitűzött időpontra be akartam fejezni a történetet, akkor nem sikerült. Tavaly nyáron aztán sokat írtam, ez év nyarán pedig a végére értem. Az utolsó négy fejezettel úgy készültem el, hogy naponta négy-öt-hat strófát írtam. Termeltem. Amikor már megvan a forma, és tudom, miről fog szólni, sokkal könnyebben megy az úás.” Parti Nagy Lajos minden körülöttünk és bennünk élő gyereknek (3- tól 99 évesig) ajánlja a könyvet, egészen pontosan: lelkesen buzdít mindenkit, hogy „olvassák, gyönyörködve, ízlelgetve és hangosan”. (Én a Bögre azúrt is így olvastam.) De hogy mi hívta elő e verses meseregény megszületését? „Még meg sem jelent az első verseskötetem, közvedenül a leadás után jelezte a kiadó, hogy van pénz gyerekkönyvre. Tudták ugyanis, hogy szeretem az irodalmat, mert ajánlottam mesefordításokat is. A felkérés így aztán kapóra jött. Akkor kértek fel erre a könyvre, amikor épp azon töprengtem, hogyan tovább? Nem éreztem, hogy bele tudnék fogni egy másik verseskötetbe, nem tudtam, milyen hányba kellene mennem költőként. Azt gondoltam, ez olyan jó kis pihenés lesz gyerekeknek írni. S amíg a végére jutok, addig súlyosodnak, kialakulnak bennem a dolgok. Igazából aztán sok mindent beleírtam, amit fontosnak tartottam. Bizonyos részét talán csak a felnőttek értik meg a könyvnek, de próbáltam úgy megírni, hogy végig ritmu- sos, dallamos, cselekményes legyen, amit a gyerekek szeretnek, és az idősebbek is élveznek. Vonzó lehetőség volt ez számomra, szívesen csinálok ilyesmit. Dolgoztam én már - örömmel! - bábszínházban is. Gyerekoperához írtam librettót. A kiadónak pedig azért jutottam eszébe, mert a Bögre azúrban gyerekversek is vannak.” Kiskorából két mesére emlékszik pontosan Varró Dániel. Mindkettőt nagyon szerette, ezért sokszor kérte. Až egyik A kis fazék, amely a nemzetek népmesegyűjteményében szerepel Ottlik Géza átírásában, a másik pedig a Pályó bácsi, aki csalafintább, mint Csalóka Péter. A Gyűrűk urát, hétévesen, már maga olvasta. De a csehszlovák meseirodalom sem maradt ki az életéből. „A Gömböc Miska volt a közös kedvencünk. A nővérem mutogatta-ma- gyarázta a képeket, hogy mi micsoda benne. Van is egy fotónk, ahogy egymás mellett ülünk, én kétéves vagyok, a nővérem négy, az ő kezében a könyv. Magyar szakon végzett, antropológiát tanul, angolból és németből fordít, és ő maga is ú. Meséket. Illusztrátorként most dolgozott először. Bár, ha belegondolok... a családon belüli ajándékaink mindig közösek voltak. Én írtam valami kis verset vagy mesét, ő meg rajzolt hozzá. Képregényt, ál-újságot csináltunk együtt. Szerencsére jól egymáshoz vagyunk hangolva, így ritkán fordult elő, hogy rajzol valamit, és én azt mondtam volna: ez lehetne más, helyesebb. Egyszer egy naptárt ajándékoztunk az édesanyánknak. En írtam a hónapokat, Zsuzsa pedig a rajzokat készítette. A hónapokat most átírtam és beletettem a Ma- szat-hegyi mesébe, s szerintem olyan pihentetőek a könyvben. Bár volt, aki azt mondta, hogy ez a rész olyan musicalszerűvé teszi az írást, ami nem biztos, hogy jó. Erre én azt válaszolom: ez így rendben van, hiszen kiemelt helyet kapott a 12 hónap, a könyv közepén, piros színű betűkkel szedték.” A kötet felelős szerkesztője Parti Nagy Lajos. „Faludy Gyuri bácsival Vámos Miklós műsorában kerültem össze, de nem vagyunk szoros kapcsolatban. Parti Nagy Lajost személyesen és a művein keresztül is jobban ismerem, így őt érzem közelebb magamhoz. Nekem az is sokat jelentett volna, ha csak elolvassa a könyvemet, és mond valamit, mert nagyon sokra tartom őt, de nagy boldogságomra elvállalta, hogy megszerkeszti. Nagyon sok finom javaslata volt. A tizenkettedik fejezetben láthatóan ott a kéznyoma, »...hullámzik a tenger, melyben a léha turista naná, sőt daf- ke lubickol...« - úom. Eredetileg az állt ott, hogy »juszt is azért még lubickol «, de elfogadtam az öüetét, mert tetszett és azt akartam, hogy ilyen formában is jelen legyen a szövegben.” Kádbörtön azonban, ahogy a fülszövegben írja, nincs a könyvben. Kád és börtön igen, de csak így, külön- külön. Maszat Jankát ugyanis, akarata ellenére, nagy habos fürdőben akatják megmosni, Paca cár pedig, aki börtönbe veti hőseinket, az egész világot el akarja pacásítani. Parti Nagy Lajos, költői sűrítéssel, összehozta a kádat és a börtönt. Hogy mivel töltötte az elmúlt négy évet Varró Dániel? A két könyv közti időszakban szinte folyamatosan drámákat fordított. Huszonhat évesen elmondhatja: tíz drámát ültetett át magyarra. Miközben egyetemista. Az ő megfogalmazásában: „túlfutó” egyetemista. 2004-ben fog végezni. Legalábbis úgy tervezi. Edward Albee Szilvia, a k. című színművét fordította, amelyet Gothár Péter rendezésében Udvaros Dorottya, Szervét Tibor, Csányi Sándor és Lengyel Tamás játszik a Radnóti Színházban. „Nehéz volt. Őszintén szólva olyan nagyon közel nem állt a szívemhez. Martin, a főhős beleszerelme- sedik egy kecskébe. De annyira, hogy... nekem ez idegen. Ráadásul annyira köznapian beszélnek a darabban, hogy az ilyen szöveg fordítása nem könnyű feladat számomra, én a klasszikusokhoz jobban vonzódom. De Tom Stoppard Tra- vesztiák című darabja is tetszett, ott különböző stílusrétegek olvadnak össze, s ez nagyon izgalmassá teszi a munkát. A Szilviától nagyon féltem. Azt hittem, kínos lesz a szövege miatt. Gothár Péter rendezésében azonban inkább vicces lett. A közönség nagyon sokat nevet, és mosolyogva hagyja el a nézőteret. Nyilván nem a fordító felelőssége a legnagyobb, de azért érzem, hogy rajtam is múlik valami. A Radnóti Színházban szerencsére megnyugodhattam a bemutatón. Most A kripli szerzője, Martin McDonagh friss darabját, a Magányos Nyugatot fordítom, amelyet ugyancsak Gothár Péter rendez majd a Pesti Színházban. Más persze úgy fordítani egy színdarabot, hogy tudom, nem könyvbe, hanem színháznak dolgozom. Ilyenkor több szabadságot megenged magának az ember, hiszen a hű fordítás mellett az is fontos szempont, hogy mennyire érvényes magyar közegben, amit az író mond. Ha nem működnek a mondatai, meghúzza a rendező, és helyenként - bár erről nem illő beszélni - hozzáírnak. Egy drámaíró máshogy viszonyul ebhez, mint egy regényíró, kevésbé veszi zokon, ha hozzátesznek valamit a művéhez. A harmadik kötetemet illetően többféle tervem van. Angol nonszensz verseket ültetek át magyarra, lehet, hogy ezekből adok ki válogatást. Vagy a saját paródiáimból. Még nem tudom.” A szilvesztert baráti társaságban tölti. Duhajkodni azonban soha nem szokott. Még gimnazista korában sem. Akkor ugyanis elcsendesedett ott legbelül. Halk szavú, visszahúzódó, abogy ő mondja: nyuszi természetű lett. „Különböző társasjátékokkal szórakozunk, beszélgetünk a magunk módján, csendesen vigadunk. Szeretem a szilvesztert, de nem tudnék kivetkőzni magamból. Még táncolni sem szoktam. Finoman szólva: nem az erősségem. Pezsgőből is csak annyit iszom, hogy öt-hat óráig azért bújam. Maffiázni szeretek, az egy kellemes játék. Vannak benne jók és rosszak, gyilkosok és ártatlanok. Mint a mesében...” Szilveszteri turmix - benne Lazítani, valamint bakiparádé, zsákbamacska-kívánságműsor, telefonos játék A Pátria rádió ünnepi kínálatából válogathatnak MŰSORAJÁNLÓ Ma reggel 7 órakor indul adásunk. 8.05-től az év politikai eseményeit, 9 órától pedig a sport világában történteket foglaljuk össze. 10.05-től 18 óráig Szilveszteri Turmix - Bodri Eleonórával és Csenger Ferenccel. Délelőtt az ünnepi készülődésre helyezzük a hangsúlyt, ebben lesz segítségünkre vendégünk, Rácz Tibor harmonikaművész, akivel főzni fogunk, de várjuk a hallgatók szilveszteri receptjeit is. A déli híreket a Nótacsokor követi. Ezután 18 óráig a humoré a főszerep. 15 órától leforgatjuk a Lazítani Egyházkarcsán rögzített szilveszteri kiadását, de lesz bakiparádé, telefonos játék, zsákbamacska-kívánságműsor, a szerkesztőség tagjai vidám történeket mesélnek rádiós életükből, és meghallgathatnak egyet-egyet az elmúlt évtizedek legjobb paródiái közül is. A 2004-es esztendő legelső napján is reggel 7 órától közvetítünk. 8.05-kor ifjabb Johann Strauss és magyar operettszerzők népszerű műveiből hangzanak el részletek. Ökumenikus egyházi műsor 9 órakor: stúdióbeszélgetés Fazekas László püspökhelyettessel, a komáromi gyülekezet lelkipásztorával és Zsidó János esperesplébánossal az új évről, terveikről, az egyházakat váró feladatokról. 10.05-kora 2004-es kilátásokról kérdezzük a politikust, a politológust és az utca emberét. 13 órától sugározzuk a köztársasági elnök újévi beszédét. 13.40-kor Emlékek hóesésben rádiójáték - hazai színművészeink közreműködésével. 15.05-kor Ró- zsár László Pulzusában szó lesz az újévhez fűződő népszokásokról, megtudhatják, hogyan telt a szilveszteréjszaka egy orvosi ügyeletén. Gazdasági-szociális prognózist hallanak egy szakújságírótól, és elmondjuk, milyen jövő elé néznek az önkormányzatok és a kultúra. (-tek)
