Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-31 / 298. szám, szerda

11 ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 31. Kultúra SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Szilveszteri hangverseny szerda 16 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Az eszményi férj sz. 18 MOZI POZSONY HVIEZDA: Zatoichi (jap.) csütörtök 18, 20.15 AU PARK - PALACE: Kegyetlen bánásmód (am.) cs. 15.40,17.50,19, 20,21.10,22.10 Titok­zatos folyó (am.) cs. 15.30, 18.30, 21.20 Igazából szerelem (ang.) cs. 14.50,17.30,20.10 Némó nyomában (am.) cs. 14.30,15.40,16.50,18, 20.20 S.W.Á.T. - Különleges kommandó (amerikai) cs. 14.30, 17, 19.30, 22 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (am.) cs. 16.20 Kémkölykök 3-D - Game Over (am.) cs. 14.20, 16.40, 18.40, 20.40 Mátrix - Forradalmak (am.) cs. 15 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) cs. 18,21 Flört a fellegekben (am.) cs. 14.10,16.10 Basic (am.) cs. 19.40,21.40 How To Deal (am.) cs. 15 Volt egyszer egy Mexikó (amerikai-mexikói) cs. 17.10,19.20, 21.30 Whale Rider (új-zé- landi) cs. 16, 18.10 Zatoichi (jap.) cs. 20.30 Titkok (fr.) cs. 19.50, 22.20 PÓLUS - STER CENTURY: Kegyetlen bánásmód (amerikai) cs. 16.05, 17.35,18.10, 19.40, 21.45 Kapitány és katona: A világ túlsó ol­dalán (am.) cs. 16.10,18.50, 21.30 S.W.A.T. - Különleges kommandó (am.) cs. 17.30,20 Basic (am.) cs. 17.15,21.35 Zatoichi (jap.) cs. 19.15 Némó nyomában (am.) cs. 16.20, 18.30 Igazából szerelem (ang.) cs. 20.40 Kémkölykök 3-D - Game Over (am.) cs. 16,18 Volt egyszer egy Mexikó (am.-mex.) cs. 19.55, 22 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (am.) sz. 10, 12 Apám beájulna (magy.) sz. 14 cs. 17.30,19.30,21.30 Apósok akcióban (am.-ném.) sz. 12, 14 cs. 17.45, 19.45, 21.45 Bolondos dallamok: Újra bevetésen (am.) sz. 10.15,12.15,14.15 Hóhatár-A félelem felpörget (ang.-ném.- lux.) sz. 14.15 cs. 18.15, 20.15, 22.15 Igazából szerelem (ang.) sz. 13.30 cs. 17.15, 20, 22.30 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) sz. 11 cs. 20, 22.30 Kegyetlen bánásmód (am.) sz. 11.45 Kém­kölykök 3-D - Game Over (am.) sz. 10, 12, 14 cs. 10, 12,18 Kontroll (magy.) sz. 12.15 Lépéselőny (am.-kan.-ném.) sz. 13.45 cs. 18.30, 20.30, 22.30 Mátrix - Forradalmak (am.) sz. 9.30 A medál (am.) cs. 17.30,19.45, 21.45 Nagydumás kiscsajok (am.) sz. 11.45 Nem férek a bőrödbe (am.) sz. 9.45, 11.45, 13.45 cs. 17.45, 20.15, 22.30 Némó nyomában (am.) sz. 10,12, 14 cs. 18.15 Titokzatos folyó (am.) sz. 22 Volt egyszer egy Mexikó (mex.-am.) sz. 13.45 cs. 20.30,22.30 Mágikus praktikák, őrültségértelmezések és álomsémák Teljesített szándék POLGÁR ANIKÓ A Kr. e. a 2. században élt Bólosz, akit kortársai Arisztotelészhez mér­hető tudományos szaktekintélynek tartottak, szisztematikus világképét a mágikus gyógyításra, az alkímiára és az asztrológiára építette. Ez az ir­racionális elmélet, mely a középkor gondolkodását is befolyásolta, az ál­latoknak, növényeknek és drágakö­veknek okkult tulajdonságokkal va­ló felruházásán alapszik. Gyógyítás és mágikus manipulációk közben az okkult erők közelébe kell férkőzni, a csillagok viszont ilyen szempontból teljesen megközelíthetetlenek. Ám ha (a világ organikus egységét felté­telezve) a bolygókhoz, illetve planetáris istenekhez földi megfele­lőket rendelünk hozzá az „asztroló­giai botanika” vagy az „asztrológiai mineralógia” szellemében, a csilla­gok is elérhetőek, manipulálhatóak lesznek. Nem ez az egyeden irracionális taní­tás a Krisztus születését közvetienül megelőző korszakban. Az első szá­zadban újjáéledő püthagoreizmus már nem a logikára, hanem a tekin­télyre támaszkodott, s követői Püthagoraszt Zoroaszter görög megfelelőjének tartották. A kor filo­zófusai már nem az igazság önzet­len keresői, hanem „megváltást árulnak”, a filozófus előadóterme „a beteg lelkek gyógyszertára” (Epi- ktétosz), s egy anonim életrajz Pla­tóm is a lélek orvosaként jellemzi. A görög gondolkodás irracionális je­gyeit kutató E. R. Dodds ezt a gon­dolkodásbeli váltást a keresztény ta­nítás előkészítőjeként értelmezi, ez az irracionálódott szellemi közeg vált szerinte képessé a keresztény gondolkodásnak nemcsak befoga­dására, hanem befolyásolására is. Ennek a középkort előkészítő szel­lemi klímának azonban hosszas előzményei vannak a görög kultúrá­ban. Dodds a „szégyenkultúrának” nevezett homéroszi korszakkal in­dítja mára már klasszikussá vált könyvét, mely angolul 1951-ben je­lent meg először. A korszak egyik kulcsfogalmának, az aténak (mely­nek klasszikus szótári jelentése: „a bűnös elhamarkodottságért küldött büntetés”) eredetileg semmi köze sem volt a bűnhöz. A „bűnkultúra” már az archaikus kor vallási szemlé­letét tükrözi, mely egyfajta morális értelmezést feltételez. Az istenek az igazságosság letéteményesei, ám az igazságosság érvényesülése a világ­ban mégsem minden esetben egyér­telmű. Az archaikus és klasszikus kor drámaíróinál ezt az ellentétet az az elv oldja fel, hogy az átok örökle­tes, a gazember utódaiban fog bűn­hődni, így sújthat a Nemeszisz olyan ártatíanokat is, mint például Antigoné. Dodds érdekes párhuza­mot von az isteni és emberi jogrend között: az, hogy a hangsúly a bünte­tésre és nem a jutalomra esik, a kor jogi gondolkodását tükrözi, hiszen a büntetőjog előbb alakult ki, mint a polgári jog. A könyv lényegileg időrendben ha­lad, a homéroszi és az archaikus kor gondolkodásától a klasszikus kor racionalizmusán és annak ellenha­tásán át Platón összegző jellegű filo­zófiájáig és a kereszténységet köz­vetlenül megelőző évszázadig. A vallástörténettel, antropológiával, eszmetörténettel, pszichológiával egyaránt foglalkozó Dodds ezen a rendszeren belül tárgyalja az őrült­ség típusait és antik megítéléseit, az álom gyógyászati szerepét, a test és lélek szembefordításán alapuló pu­ritanizmust, valamint a sámániz­musnak Görögországban is fellelhe­tő nyomait. A függelékben még Dodds két, a témához kötődő tanul­mányát is olvashatjuk, a menadizmusról (vagyis a Dionü- szosz-követők önkívületi állapotá­ról), illetve a mágia sajátos ágát képviselő teurgiáról. Az antik és későbbi szakirodalmi utalások tömkelegét magába foglaló kötet fordítója, Hajdú Péter kiválóan oldotta meg feladatát, holott nem kis nehézséggel kellett szembenéz­nie különösen azokban az esetek­ben, ahol az idézett antik műnek (pl. Pindarosz költeményeinek) csak­nem százéves fordítása áll rendelke­zésünkre, vagy ahol az irodalmi in­terpretáció nem kínálja ugyanazo­kat az elemzési szempontokat, ame­lyeket Dodds kiemel. A könyv így be tudja teljesíteni eredeti szándékát, hogy az ókori görögségről speciális szakismeretekkel nem rendelkezők számára is olvasmányos legyen, s hogy felmutassa a laikusoknak is azt a titokzatosság iránti érzéket, mely sokak szerint hiányzik a görög mű­vészetből. (E. R. Dodds: A görögség és az ir­racionalitás, Gond-Palatinus, Bu­dapest, 2002.) „Szeretem a szilvesztert, de nem tudnék kivetkőzni magamból..." (Kieb Attila felvétele) Pormacskák és morzsamanók ihlették Varró Dániel új, verses meseregényét, amely az ünnepi könyvpiac slágere volt Meghódította a Maszat-hegyet Kedves, szellemes, felnőtt ol­vasóinak is élvezetes mese­regénnyel jelent meg a kará­csonyi könyvpiacon Varró Dániel (1977), aki költőként négy évvel ezelőtt, a Bögre azúrral hívta fel magára a fi­gyelmet. SZABÓ G. LÁSZLÓ Túl a Maszat-hegyen. Ez a címe az új kötetnek, amely a mindennapi élet apró történéseit emeli át egy másik világba, ahol Lecsöppenő Kecsöp Benő, Szösz néne, Paca cár, Morzsá­nyi Géza és sok más, vicces figura az „úr” Muhi Andris és Maszat Johanna kalandos útjain. Hogy kik, illetve mik ihlették a költőt verses mesere­génye megírásában? A pormacskák és a morzsamanók. „Ragaszkodó” otthoni „társai”. Szívem szerint ol­dalszám idéznék a könyvből, de mert egy izgalmas, fordulatokban gazdag meséből nem illik kiragadni részleteket, inkább az ajánlót, Parti Nagy Lajost idézem, aki ezt úja a fül­szövegben: „Varázslatos könyv, akárha Petőfit, Weörest és Kormost gyúrta volna össze egy tündéri kéz.” Eleinte különálló versbetéteket út, meséli Varró Dániel, és jó ideig nem is gondolt arra, hogy ezek majd összefüggő történetet alkotnak. „Amikor kitaláltam ezt a verses re­gényformát és elkezdtem úni, még nem tudtam, hogy múől fog szólni. Elég lassan indult el a cselekmény. Valahogy nem siettem vele. Mindig az történt, hogy amikor egy kitűzött időpontra be akartam fejezni a tör­ténetet, akkor nem sikerült. Tavaly nyáron aztán sokat írtam, ez év nya­rán pedig a végére értem. Az utolsó négy fejezettel úgy készültem el, hogy naponta négy-öt-hat strófát ír­tam. Termeltem. Amikor már meg­van a forma, és tudom, miről fog szólni, sokkal könnyebben megy az úás.” Parti Nagy Lajos minden körülöt­tünk és bennünk élő gyereknek (3- tól 99 évesig) ajánlja a könyvet, egé­szen pontosan: lelkesen buzdít min­denkit, hogy „olvassák, gyönyörköd­ve, ízlelgetve és hangosan”. (Én a Bögre azúrt is így olvastam.) De hogy mi hívta elő e verses mesere­gény megszületését? „Még meg sem jelent az első verses­kötetem, közvedenül a leadás után jelezte a kiadó, hogy van pénz gye­rekkönyvre. Tudták ugyanis, hogy szeretem az irodalmat, mert ajánlot­tam mesefordításokat is. A felkérés így aztán kapóra jött. Akkor kértek fel erre a könyvre, amikor épp azon töprengtem, hogyan tovább? Nem éreztem, hogy bele tudnék fogni egy másik verseskötetbe, nem tudtam, milyen hányba kellene mennem költőként. Azt gondoltam, ez olyan jó kis pihenés lesz gyerekeknek írni. S amíg a végére jutok, addig súlyo­sodnak, kialakulnak bennem a dol­gok. Igazából aztán sok mindent be­leírtam, amit fontosnak tartottam. Bizonyos részét talán csak a felnőt­tek értik meg a könyvnek, de próbál­tam úgy megírni, hogy végig ritmu- sos, dallamos, cselekményes legyen, amit a gyerekek szeretnek, és az idő­sebbek is élveznek. Vonzó lehetőség volt ez számomra, szívesen csinálok ilyesmit. Dolgoztam én már - öröm­mel! - bábszínházban is. Gyerek­operához írtam librettót. A kiadó­nak pedig azért jutottam eszébe, mert a Bögre azúrban gyerekversek is vannak.” Kiskorából két mesére emlékszik pontosan Varró Dániel. Mindkettőt nagyon szerette, ezért sokszor kérte. Až egyik A kis fazék, amely a nemze­tek népmesegyűjteményében szere­pel Ottlik Géza átírásában, a másik pedig a Pályó bácsi, aki csalafintább, mint Csalóka Péter. A Gyűrűk urát, hétévesen, már maga olvasta. De a csehszlovák meseirodalom sem ma­radt ki az életéből. „A Gömböc Miska volt a közös ked­vencünk. A nővérem mutogatta-ma- gyarázta a képeket, hogy mi micso­da benne. Van is egy fotónk, ahogy egymás mellett ülünk, én kétéves vagyok, a nővérem négy, az ő kezé­ben a könyv. Magyar szakon végzett, antropológiát tanul, angolból és németből fordít, és ő maga is ú. Me­séket. Illusztrátorként most dolgo­zott először. Bár, ha belegondolok... a családon belüli ajándékaink min­dig közösek voltak. Én írtam valami kis verset vagy mesét, ő meg rajzolt hozzá. Képregényt, ál-újságot csi­náltunk együtt. Szerencsére jól egy­máshoz vagyunk hangolva, így rit­kán fordult elő, hogy rajzol valamit, és én azt mondtam volna: ez lehetne más, helyesebb. Egyszer egy naptárt ajándékoztunk az édesanyánknak. En írtam a hónapokat, Zsuzsa pedig a rajzokat készítette. A hónapokat most átírtam és beletettem a Ma- szat-hegyi mesébe, s szerintem olyan pihentetőek a könyvben. Bár volt, aki azt mondta, hogy ez a rész olyan musicalszerűvé teszi az írást, ami nem biztos, hogy jó. Erre én azt válaszolom: ez így rendben van, hi­szen kiemelt helyet kapott a 12 hó­nap, a könyv közepén, piros színű betűkkel szedték.” A kötet felelős szerkesztője Parti Nagy Lajos. „Faludy Gyuri bácsival Vámos Mik­lós műsorában kerültem össze, de nem vagyunk szoros kapcsolatban. Parti Nagy Lajost személyesen és a művein keresztül is jobban isme­rem, így őt érzem közelebb magam­hoz. Nekem az is sokat jelentett vol­na, ha csak elolvassa a könyvemet, és mond valamit, mert nagyon sokra tartom őt, de nagy boldogságomra elvállalta, hogy megszerkeszti. Na­gyon sok finom javaslata volt. A ti­zenkettedik fejezetben láthatóan ott a kéznyoma, »...hullámzik a tenger, melyben a léha turista naná, sőt daf- ke lubickol...« - úom. Eredetileg az állt ott, hogy »juszt is azért még lu­bickol «, de elfogadtam az öüetét, mert tetszett és azt akartam, hogy ilyen formában is jelen legyen a szö­vegben.” Kádbörtön azonban, ahogy a fülszö­vegben írja, nincs a könyvben. Kád és börtön igen, de csak így, külön- külön. Maszat Jankát ugyanis, aka­rata ellenére, nagy habos fürdőben akatják megmosni, Paca cár pedig, aki börtönbe veti hőseinket, az egész világot el akarja pacásítani. Parti Nagy Lajos, költői sűrítéssel, össze­hozta a kádat és a börtönt. Hogy mivel töltötte az elmúlt négy évet Varró Dániel? A két könyv közti időszakban szinte folyamatosan drámákat fordított. Huszonhat éve­sen elmondhatja: tíz drámát ültetett át magyarra. Miközben egyetemis­ta. Az ő megfogalmazásában: „túlfu­tó” egyetemista. 2004-ben fog vé­gezni. Legalábbis úgy tervezi. Edward Albee Szilvia, a k. című színművét fordította, amelyet Gothár Péter rendezésében Udva­ros Dorottya, Szervét Tibor, Csányi Sándor és Lengyel Tamás játszik a Radnóti Színházban. „Nehéz volt. Őszintén szólva olyan nagyon közel nem állt a szívem­hez. Martin, a főhős beleszerelme- sedik egy kecskébe. De annyira, hogy... nekem ez idegen. Ráadásul annyira köznapian beszélnek a da­rabban, hogy az ilyen szöveg fordí­tása nem könnyű feladat számom­ra, én a klasszikusokhoz jobban vonzódom. De Tom Stoppard Tra- vesztiák című darabja is tetszett, ott különböző stílusrétegek olvad­nak össze, s ez nagyon izgalmassá teszi a munkát. A Szilviától nagyon féltem. Azt hittem, kínos lesz a szö­vege miatt. Gothár Péter rendezé­sében azonban inkább vicces lett. A közönség nagyon sokat nevet, és mosolyogva hagyja el a nézőteret. Nyilván nem a fordító felelőssége a legnagyobb, de azért érzem, hogy rajtam is múlik valami. A Radnóti Színházban szerencsére megnyu­godhattam a bemutatón. Most A kripli szerzője, Martin McDonagh friss darabját, a Magányos Nyuga­tot fordítom, amelyet ugyancsak Gothár Péter rendez majd a Pesti Színházban. Más persze úgy fordí­tani egy színdarabot, hogy tudom, nem könyvbe, hanem színháznak dolgozom. Ilyenkor több szabadsá­got megenged magának az ember, hiszen a hű fordítás mellett az is fontos szempont, hogy mennyire érvényes magyar közegben, amit az író mond. Ha nem működnek a mondatai, meghúzza a rendező, és helyenként - bár erről nem illő be­szélni - hozzáírnak. Egy drámaíró máshogy viszonyul ebhez, mint egy regényíró, kevésbé veszi zo­kon, ha hozzátesznek valamit a művéhez. A harmadik kötetemet il­letően többféle tervem van. Angol nonszensz verseket ültetek át ma­gyarra, lehet, hogy ezekből adok ki válogatást. Vagy a saját paródiáim­ból. Még nem tudom.” A szilvesztert baráti társaságban töl­ti. Duhajkodni azonban soha nem szokott. Még gimnazista korában sem. Akkor ugyanis elcsendesedett ott legbelül. Halk szavú, visszahúzó­dó, abogy ő mondja: nyuszi termé­szetű lett. „Különböző társasjátékokkal szóra­kozunk, beszélgetünk a magunk módján, csendesen vigadunk. Sze­retem a szilvesztert, de nem tudnék kivetkőzni magamból. Még táncolni sem szoktam. Finoman szólva: nem az erősségem. Pezsgőből is csak annyit iszom, hogy öt-hat óráig azért bújam. Maffiázni szeretek, az egy kellemes játék. Vannak benne jók és rosszak, gyilkosok és ártatla­nok. Mint a mesében...” Szilveszteri turmix - benne Lazítani, valamint bakiparádé, zsákbamacska-kívánságműsor, telefonos játék A Pátria rádió ünnepi kínálatából válogathatnak MŰSORAJÁNLÓ Ma reggel 7 órakor indul adásunk. 8.05-től az év politikai eseményeit, 9 órától pedig a sport világában tör­ténteket foglaljuk össze. 10.05-től 18 óráig Szilveszteri Turmix - Bodri Eleonórával és Csenger Ferenccel. Délelőtt az ünnepi készülődésre he­lyezzük a hangsúlyt, ebben lesz se­gítségünkre vendégünk, Rácz Tibor harmonikaművész, akivel főzni fo­gunk, de várjuk a hallgatók szilvesz­teri receptjeit is. A déli híreket a Nó­tacsokor követi. Ezután 18 óráig a humoré a főszerep. 15 órától lefor­gatjuk a Lazítani Egyházkarcsán rögzített szilveszteri kiadását, de lesz bakiparádé, telefonos játék, zsákbamacska-kívánságműsor, a szerkesztőség tagjai vidám történe­ket mesélnek rádiós életükből, és meghallgathatnak egyet-egyet az elmúlt évtizedek legjobb paródiái közül is. A 2004-es esztendő legelső napján is reggel 7 órától közvetí­tünk. 8.05-kor ifjabb Johann Strauss és magyar operettszerzők népszerű műveiből hangzanak el részletek. Ökumenikus egyházi mű­sor 9 órakor: stúdióbeszélgetés Fa­zekas László püspökhelyettessel, a komáromi gyülekezet lelkipásztorá­val és Zsidó János esperesplébános­sal az új évről, terveikről, az egyhá­zakat váró feladatokról. 10.05-kora 2004-es kilátásokról kérdezzük a politikust, a politológust és az utca emberét. 13 órától sugározzuk a köztársasági elnök újévi beszédét. 13.40-kor Emlékek hóesésben rá­diójáték - hazai színművészeink közreműködésével. 15.05-kor Ró- zsár László Pulzusában szó lesz az újévhez fűződő népszokásokról, megtudhatják, hogyan telt a szil­veszteréjszaka egy orvosi ügyele­tén. Gazdasági-szociális prognó­zist hallanak egy szakújságírótól, és elmondjuk, milyen jövő elé néz­nek az önkormányzatok és a kultú­ra. (-tek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom