Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-30 / 297. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 30. FÓKUSZBAN: A KORMÁNY ELMÚLT ÉVE Egy év alatt tíz százalékponttal csökkent a kormányfő pártja, az SDKÚ népszerűsége Lesz magyar egyetem, és végre lezárult a státusvita is Nem Dzurindáék éve volt 2003 Tavaly ősszel, a parlamenti választásokon még 15 száza­lék fölött teljesített a Miku­láš Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), az egykori le­gerősebb kormánypártnak mostanra sikerült a parla­menti küszöb alá letornász­nia népszerűségét. Egyszó­val, nem Dzurindáék éve volt a mögöttünk álló esztendő. JUHÁSZ LÁSZLÓ Januárban kezdődött a mostanra kisebbségi kormányzáshoz vezető mélyrepülés. Akkoriban vált a poli­tikusok és vállalkozók szavajárásá- vá, hogy ez nem TELEFONTÉMA. A lehallgatási botrány alapjaiban rengette meg a koalíciót. A SME című lap rukkolt elő azzal, hogy lehallgatták az egyik újságírója és Pavol Rusko, az Új Polgári Szövet­ség (ANO) első embere között zaj­lott telefonbeszélgetést. Rusko bi­zalmas forrásból megszerzi a be­szélgetés felvételét, amelyet sze­rinte a titkosszolgálat (SIS) készí­tett, és egyesek a pártját lejárató politikai hadjárat részeként kíván­tak felhasználni. Vladimír Palkó belügyminiszter feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, az ANO pedig azzal kezd el fenyegetőzni, hogy kilép a kormányból. Erre nem kerül sor, februárban viszont tovább dagad a botrány, amikor a SME és a JOJ televízió birtokába kerül Ján Badžgoň 25 telefonbe­szélgetésének átirata. Vladimír Mitro SIS-igazgató alatt akkor kezd igazán mozogni a szék, ami­kor márciusban kiderül, Peter Tóthot, a SME volt újságíróját ne­vezte ki a kémelhárítás főnökévé. Pavol Hrušovský, a parlament el­nöke rámutat, Tóth ellen éppen az illegális lehallgatások miatt fo­lyik eljárás, és ezért Mitro me­nesztését kezdi szorgalmazni. A SIS-igazgató március 11-én mond le, áprilisban a titkosszolgálat élére kinevezik Ladislav Pittner volt belügyminisztert. Hivatalo­san csak júliusban derül ki, hogy nem Ruskót, hanem a lapunkat is megjelentető Petit Press kiadót, még pontosabban a SME szer­kesztőségét hallgatták le. Az első vádemelésekre egészen novem­berig kell várni. A kormány presztízsén február­ban a szárnyvonalak megszünte­tése ellen tiltakozó vasutasok sztrájkja ejtett újabb csorbát, márciusban pedig Rudolf Zajac egészségügyi miniszternek a par­lament által szentesített kezde­ményezése, melynek értelmében áprilistól minden orvosi vizsgála­tért 20 koronát kell fizetnünk, egy nap a kórházban pedig 50 ko­ronánkba kerül. A szintén április­ban kiéleződött ABORTUSZVITA során kis híján szétesett a kor­mánykoalíció. Az ANO által be­terjesztett és később ellenzéki szavazatok segítségével elfoga­Magyar sikerek a szlovák kormánykoalícióban B. SZENTGÁLI ANIKÓ A magyarok szempontjából esemé­nyekben gazdag esztendő volt az idei. Különösen az ősz volt sikeres: két nap alatt két MKP-s prioritás is megvalósult. Egyik nap a parlament elfogadta a komáromi magyar egye­tem létrehozásáról szóló jogsza­bályt, másik nap megszavazták a ne- vesítetlen földek kérdését rendező és az újbóli restitúciót lehetővé tevő földtörvényt. Mindez viszonylag si­mán, különösebb magyarellenes ki­rohanások nélkül történt. Természe­tesen az ellenzék felemelte a hang­ját, alkotmányellenességet emleget­tek, mégsem keltettek olyan ma­gyarellenes hangulatot, amilyet az előző időszakban a Házban gyakran gerjesztettek. Sőt, az utolsó parla­menti ülésen még magyar szó is el­hangzott: Viliam Veteška, a parla­ment HZDS-es alelnöke Bugár Béla MKP-elnöktől szlovák-magyar szó­tárat kapott ajándékba, és mindjárt meg is tanult belőle magyarul kíván­ni kellemes ünnepeket. Bárdos Gyu­la, az MKP frakcióvezetője is az anyanyelvén köszönt el kollégáitól, és még csak ki sem fütyülték. Az idei esztendő további nagy ered­ménye, hogy lezárult a kedvez­ménytörvény vitája. Szlovákia nem fogadott el ellentörvényt, nem foga­natosítottak megtorló intézkedése­ket, hanem a tárgyalóasztalnál ol­dották meg a nézeteltéréseket. Bár mindkét fél máshogyan magyarázta a dolgot, a lényeg ugyanaz: meg­egyeztek - éspedig úgy, ahogyan Bugár Béla és az MKP közvetítésével már korábban próbáltak megálla­podni, de Mikulás Dzurinda akkor mindent letagadott. A szlovák dip­lomácia a Brüsszelben aláírt szlo­vák-magyar kormányközi megáll­apodással kapcsolatban hangsú­lyozta: Szlovákia területén semmi­lyen más ország törvényét nem fog­ják érvényesíteni, végleg elhárult a státusveszély, sőt mélyült a Szlová­kiában élő magyar és a Magyaror­szágon élő szlovák kisebbség iránti törődés. A kisebbségek támogatása kizárólag a szerződésben kijelölt két alapítvány közvetítésével történhet, és egy szóval sem említik a státus­törvényt, hanem a szlovák-magyar alapszerződésre és a két ország ok­tatási együttműködéséről szóló egyezményére hivatkoznak. A ma­gyar kormány a státustörvény alap­ján elkülönít bizonyos összeget a határon túliak megsegítésére, ám a pénzt nem családok, hanem oktatá­si intézmények kapják. Az MKP elé­gedett az eredménnyel, bár egyes elemzők szerint az ország megkí­mélhette volna a polgárokat a státu­sügy miatt keletkezett feszültségtől. A Wsebb-nagyobb sikerek mellett voltak a magyar miniszterek számá­ra nehéz helyzetek is. Az uniós ala­pokból való merítés, a régiófejlesz­tés és az unós csatlakozás kapcsán számos bírálat érte az MKP-s tárca­Miklós László környezet­védelmi miniszter munká­jával mindenki elégedett. vezetőket. Kivételt képez Miklós László környezetvédelmi miniszter, akinek a munkájával - úgy tűnik - mindenki elégedett, a legtöbben szaktekintélynek tartják. Ennek el­lenére Miklós saját magát a lehető legrosszabb miniszternek nevezte, amiért a jövő évi költségvetésből a saját ágazatára, főleg árvízvédelem­re nem volt képes több pénzt kihar­colni. „Imádkozzunk, hogy ne le­gyen árvíz jövőre!” - mondta. Mik­lósnak főleg Simon Zsolt földműve­lésügyi miniszterrel voltak konflik­tusai, egyszer - a vízgazdálkodási hatáskörök átruházásakor - még Csáky Pálnak, a magyar miniszteri klub vezetőjének is békítenie kellett őket. Az integrációs miniszterel­nök-helyettesnek is voltak problé­mái: az uniós csatlakozásról szóló népszavazás előtt meginogott a szé­ke. A sikeres referendum után azon­ban kapott még egy esélyt a minisz­terelnöktől, szóvivőjének, Miklósi Péternek azonban az eurohimnu- szos botrány miatt távoznia kellett funkciójából. MEGKÉRDEZTÜK Grigorij Mesežnikov politológust Idén folyamatosan csökkent a kormánykoalíció népszerűsé­ge. Az elmúlt egy év eseményei­nek tükrében rászolgált a Dzu- rinda-kabinet a választók bizal­matlanságára? Egyrészt érthető az emberek re­akciója a népszerűtlen gazdasági­szociális intézkedésekre, amelyek nem hoznak azonnali életszínvo­nal-emelkedést. Ez tipikus reak­ció, ez a fajta pesszimizmus része a mi politikai kultúránknak. Eb­ben az esetben tehát nem hin­ném, hogy a kormány megérde­melné a bizalomvesztést, hiszen azt teszi, amit kell. A koalíciós pártok közti viszályok miatt azonban rászolgált a bizalmat­lanságra a kabinet. Önt mi lepte meg leginkább a szlovák belpolitika idei törté­nései közül? Eléggé kellemetlenül lepett meg a módszer, ahogy a kormány egyes politikusai hatalmi eszkö­zökhöz nyúltak elképzeléseik megvalósítása érdekében. Mind­az, ami augusztusban és október­ben Szlovákiában történt - vagyis a Ján Mojžiš NBÚ-igazgazó levál­tásával összefüggő események- annak bizonyítéka, hogy ismét olyan hatalmi viszálynak lehe­tünk tanulni, amüyenre legutóbb 1998-ban volt példa. Őszintén szólva én azt hittem, az ilyen módszerek mára végképp kivesz­tek a szlovákiai belpolitikából. Tévedtem. Feltételezem azonban, hogy európai uniós csadakozá- sunk után hasonló eseményekre már nem kerül sor. (jéel) dott törvénymódosítás lehetővé tenné az abortuszt a terhesség 24-ik hetéig, bizonyos előre felis­merhető születési rendellenessé­gek esetében. Rudolf Schuster nem írta alá a törvényt, az újbóli napirendre tűzés helyett az ANO jelenleg az Alkotmánybíróság döntésére vár. A taláros testület­nek kellene ugyanis kimondania, összhangban lenne-e a jogszabály Szlovákia alaptörvényével. A júli­usi szavazás után Pavol Hru­šovský házelnök mondta ki elő­ször: kormányválság van Szlová­kiában, mert „az ANO botrányos módon megsértette a koalíciós szerződést, Pavol Rusko értékte­len papírdarabbá változtatta a megegyezést”. Vladimír Palkó azt mondta, az ANO - élén az elnöké­vel - elárulta partnereit és a koa­líció szétverésén dolgozik. Pavol Rusko visszautasította keresz­ténydemokrata kollégája vádjait, szerinte, ha Szlovákiában kor­mányválság van, akkor az a KDH döntésének következtében ala­kult ki. Ez meglehetősen meddő vita to­vább mélyítette a koalíciós tor­zsalkodást, arra azonban több po­litológus is rámutatott, általában is jellemző volt a mögöttünk álló esztendőben, hogy egyes vitás kérdések nyomán ad hoc koalíci­ók alakultak a koalíciós pártok között. Az SDKÚ nyíltan csak az MKP-val nem veszett össze. Azt, hogy a kereszténydemokratákkal is összetűzésbe került Dzurinda, az általa augusztusban felállított CSOPORTELMÉLET bizonyította a leginkább. A KDH holdudvarához tartozik ugyanis az a hét ember, akiknek a neve először a nyilvánosságra került, amikor Dzurinda pártjának sajtó- tájékoztatóján bejelentette, tudo­mása van egy kis csoportról, amely az állam, a titkosszolgálat és az SDKÚ ellen munkálkodik. A Robert Kaliňák (Smer) által kiszi­várogtatott listán felbukkan Ján Mojžiš, a Nemzetbiztonsági Hiva­tal (NBÚ) igazgatójának neve is. Szeptemberben a kormányfő be­jelentette, Mojžiš „elvesztette a bizalmát”, ezért kezdeményezte leváltását. A kormánybeli szava­zás döntetlennel végződött, az SDKÚ egyik alapítója és Dzurinda szövetségese, Ivan Šimko védelmi miniszter tartózkodott a szava­záskor, az MKP és a KDH minisz­tereihez hasonlóan. Dzurinda er­re pártja elnökségével megsza­vaztatta a Simko elleni bizalmat­lansági indítványt, akinek helyét Juraj Líška foglalta el, október el­sején pedig a kormány menesztet­te Mojžišt az NBÚ éléről. Mivel a Nemzetbiztonsági Hivatal élére többszöri próbálkozás után sem sikerült elfogadható jelöltet talál­ni, az NBÚ-t ideiglenesen tovább­ra is korábbi igazgatóhelyettes, Matej Sudor vezeti. Ez a botrány szinte elterelte a köz­vélemény figyelmét a tévé- és rádió­díjak, a benzin és a cigaretta au­gusztus elején bekövetkezett drágu­lásáról, ami azért vélhetően szintén nem járult hozzá a kormány nép­szerűségéhez. Annak az örvendetes A tűnődő miniszterelnök. A parlamenti matematika nem enged. (Pavol Funtál felvétele) eseménynek az áldásos hatása sem csapódott le a kormány támogatott­ságán, hogy szeptemberben Szlová­kiában járt II. János Pál pápa. Hogy bizalmi válság teldntetében ne maradjon le az SDKÚ mögött, az ANO is szakadt egyet az idén. Az Új Polgárok Szövetségének elnöksége augusztus végén megvonta bizal­mát Robert Nemcsics gazdasági mi­nisztertől és Branislav Opaternýtól, a közlekedési és távközlési tárca ál­lamtitkárától, amiért azok - az ANO szerint - ártottak a párt jó hírnevé­nek. Imrich Béreš, az ANO addigi al­elnöke elhagyta a pártot, majd a képviselői padsorokat is. Dzurinda nem volt hajlandó leváltani Nemesi- eset, aki később saját maga távozott a posztjáról. Szeptember végén Pa­vol Rusko pártelnököt kinevezték gazdasági miniszterré. A novemberben elkezdődött PLATFORMÁLÓDÁS során a parlamenti padsorokba visszaülő Šimko létrehozza a sa­ját „csoportocskáját” Szabad Fó­rum néven, december 8-án pedig a hét SDKÚ-s képviselő kilép Dzu­rinda pártjából. Ezzel a kormánykoalíció a 150 ta­gú törvényhozásban csak 68 ho­natyát mondhat a magáénak. Az új párt ugyan még meg sem ala­kult, már most 4 százalék körüli népszerűségnek örvend. A kor­mányfő nem az SDKÚ-n belüli vi­szonyokkal, hanem Šimko szem­élyes ambícióival magyarázza a platform kiválását. A Szabad Fó­rum miatt a miniszterelnök nem alakítja át a kormányt, személy- cserék szóba sem jöhetnek, mondja, Šimkóéknak pedig nem ad miniszteri posztokat. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS, BORULT ÉGBOLT; 3-7 ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOCIA FOK Felhős, esetleg bo­rult égboltra szá­míthatunk, helyen­ként, leginkább az ország nyugati fe­lében eső valószí­nű. A hóhatár 1600 méterre emelke­dik. Gyenge, változó irányú, nyuga­ton délkeleti, keleti irányú szél 3 és 7 m/s közötti sebességgel, helyenként erősebb. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 3 és 7 fok között alakul. Éjszaka a hőmérő higanyszála 2 és - 2 fok közé süllyed. Holnap marad a jobbára borult égbolt, gyakori eső­vel, havas esővel. Havazásra csak 1500 méter felett számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 5 fok között várható. Kedvezőtlen ha­tású időjárásra számíthatunk. Leginkább a reu­matikus és moz­gásszervi megbe­tegedésekben szenvedők fájdal­mai erősödhetnek fel. Gyakrab­ban fordulhat elő hátgerincbán- talmak miatti fejfájás. Egyes légú­ti bántalmak tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. Könnyebben el­fáradunk, kevésbé tudunk össz­pontosítani a feladatainkra, ezért a munkavégzéskor és a közleke­désben is ajánlott a fokozottabb figyelem, óvatosság. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal szá­molhatunk. A Nap kel 07.44-kor - nyugszik 16.04-kor A Hold kel 11.54-kor - nyugszik ­A Duna vízállása - Pozsony: 265, változatlan; Medve: 80, apad; Komá­rom: 85, apad; Párkány: 15, apad.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom