Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-29 / 296. szám, hétfő
8 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 29. ANGOLKA Quote: The roots of education are bitter, but the fruit is sweet. (Aristotle) Phrasal verb: run around (also; run about) Definition: to run excitedly in different directions, within a particular area. (This phrasal verb has more than one meaning) E.g.l. They chose a house with a large garden so that their children could run around freely. E.g.2. The two children ran around in the park, having a great time together. This phrasal verb can’t be separated. Test The government could increase university tuition _ any change in the law, if it wanted to. 1. bill, 2. feeses, 3. fees, 4. pays. without Joke A man was walking along a California beach and stumbled across an old lamp. He picked it up and rubbed it and out popped a genie. The genie said, „OK, OK. You released me from the lamp, blah blah blah blah blah! This is the fourth time this month and I’m getting a little sick of these wishes so you can forget about three of them. You only get one wish!” The man sat and thought about it for a while and said, „I’ve always wanted to go to Hawaii but I’m scared to fly and I get very seasick. Could you build me a bridge to Hawaii so I can drive over there to visit?” The genie laughed and said, „That’s impossible. Think of the logistics of that! How would the supports ever reach the bottom of the Pacific? Think of how much concrete ... how much steel! No, think of another wish.” The man said OK and tried to think of a really good wish. Finally, he said, „I’ve been married and divorced four times. My wives always said that I don’t care and that I’m insensitive. So, I wish that I could understand women... know how they feel inside and what they’re thinking when they give me the silent treatment... know why they’re crying, know what they really want when they say ‘nothing’... know how to make them truly happy.” The genie said, „You want that bridge with two lanes or four?” Correct answer to the test question: 3. fees (Králik Róbert) SZÓTÁR ♦ bitter - keserű ♦ excitedly - izgatottan ♦ particular - bizonyos ♦ tuition - oktatás, tandíj ♦ seasick - tengeribeteg ♦ supports - támpillérek ♦ concrete - beton ♦ insensitive - érzéketlen ♦ silent treatment - dacból nem beszélni Az ördög ügyvédjének találékonysága Korunk hőse: a jogász BORS MÁTÉ Jogot tanulni már a múlt században is úri foglalkozásnak számított, de valószínűleg még száz év múlva is rejtély marad, hogy pontosan miért. Igaz, a diploma utáni egzisztenciális Eldorádó részben magyarázatot nyújt, már amennyire az alagút végén pislákoló fény magyarázni szokott bármit is. Viszont addig is ott az alagút, ahova már bekerülni sem túl egyszerű: a jogi karoknál csak a művészeti felsőoktatásban nagyobb a túljelentkezés. Ezzel együtt sem le- heteden feladat, irodalmat és történelmet, a legelteijedtebb felvételi tárgyakat bárki le tudja darálni, ha nagyon akarja. A leheteden helyzetek inkább a sikeres felvételi után jönnek, rögtön egy év múlva például a római jog szigorlat. Lex iudicium privatum iudex patronus probatio advocatus orator! - hogy mást ne is említsünk, bár ennek így éppen semmi értelme. Viszont annak a ténylegesen végtelen hosszú bekezdés - cikkely - paragrafus listának sem túl sok, amit öt év alatt be kell magolni. Egyszóval csak annak érdemes belevágni, aki képes megemészteni tengernyi törvényt, szabályt és rendeletet, de közben nem szédül bele az igazságnak nevezett örvénybe. Igazság ugyanis a legritkább esetben létezik, de igazságosságra azért lehet hajtani. És ez az egész történet szépsége, továbbá, hogy összefüggések, magyarázatok és cáfolatok hálójában érvényesül valami egészen magas esztétikum. Addig is, azért keressetek választ a római népgyűléseken elnöklő magistratus előírásszerű kérdésére: Velitis iubeatis... sic fieri? - Akarjátok-e, hogy így legyen? A jogászról elsősorban azt gondolnánk, amolyan igazságkereső ember, aki közben jól keres. És hogy ez a kettő ellentétben áll egymással. Elég Petrocelli tucatnyi fordulatos, és végül diadalmasan megnyert perét összevetnünk azzal a ténnyel, hogy hosszú részeken át egy ütött- kopott terepjáróval közeledik, és lakókocsiban lakik egy végtelenül lassan épülő ház mellett. Igaz, legalább szép felesége van. Utóbbit azonban egyrészt nem garantálja a diploma, másrészt a jogi pályán ma már úgyis sokkal több a nő. Viszont az is igaz, hogy a jogászok csak egészen elenyésző kisebbsége lesz végül Petrocelli. Jogász végzettséggel ugyanis kifejezetten sok mindenhez lehet kezdeni, a talán kevésbé vonzó járási ügyészségtől kezdve a miniszterelnökségen át a hágai Nemzetközi Bíróságig. Nem beszélve az államigazgatás nyújtotta kime- rítheteden lehetőségekről. És, hogy még idejében megnyugtassunk mindenkit: általában tényleg jól fognak keresni. Általában, mert hát sajnos nem feltédenül - jelenleg csak arra fogadnánk nagy tételben, hogy semmiképpen nem lesz munkanélküli. Ami még akkor is megnyugtató helyzet, hogyha valóban előfordulhat, hogy számtalan elvesztett és számos megnyert per után végül egy foghíjtelken sátorozik épülő lakókocsija mellett. Ha majd a jognak camping asztalánál... Vagy dúskál minden földi jóban. Vagy pályát változtatott. A jogászról elsősorban azt gondolnánk, amolyan igazságkereső ember, aki közben jóL keres (Képarchívum) Miért menekül mindenki onnét, ahol a gyökerei vannak? Miért hagyják el azt a földet, ahol születtek? Ha maj d felnövünk Nyitott szemmel kell járni a világban, és elfogadni új dolgokat, melyek számunkra is hasznosak lehetnek (Horváth Árpád illusztrációs felvétele) Az ember a kezdetek óta sohasem elégszik meg azzal, ami körülveszi őt. Legszívesebben elköltözne egy másik házba, venne egy új kocsit, évente a tengerparton nyaralna, koktéllal és színes szívószállal a kezében. FUGLI CSILLA Fejetlenül, meggondolatlanul belevág mindenbe csakis azért, hogy NEKI több legyen. Ez az ember énjében, egoizmusában rejlik. Valóban mind egoisták vagyunk, csak ez mindenkinél másképp nyilvánul meg. Az anyagi világ, mely most hódít, valójában ez van ránk ekkora hatással. A gyermek, aki ma születik, tízévesen számítógépet kap, majd mobiltelefont és tizennyolcadik születésnapjára pedig egy vadonatúj kocsit, mellyel elmegy külföldre, ott szerez munkát, és családot alapít. Vajon miért van ez így? Miért menekül mindenki el onnét, ahol a gyökerei vannak? Miért hagyják el azt a földet, amelyen megtették az első lépéseket, ahol megtanultak őseik nyelvén beszélni? Bizonyára sokan azt a választ adnák, hogy nem felel meg számukra az, ami itt van, és vágyódnak a jobb és szebb dolgok után. Senkiben sem merül fel egy olyan gondolat, hogy esetleg ezen változtatni kéne? CSELEKEDNÜNK KELL! Nem tudatosítjuk azt, ha nekünk ez a társadalmi helyzet nem felel meg, tettekre kell elszánni magunkat. A problémák elől menekülni, még világ a világ, nem volt megoldás. Nyitott szemmel kell járni a világban, és elfogadni új dolgokat, melyek számunkra is hasznosak lehetnek. Megismerni a világot, más országok népeit, kultúráját, nagyon szép és nemes dolog, de biztos vagyok benne, hogy mindig is vágyódom haza, a saját otthonomba. Igen, otthon kell megváltoztatni mindazt, ami a jobb élet felé vezet. A Ml JÖVŐKÉPÜNK Az, hogy az ország, melyben élünk, milyen gazdasági és politikai viszontagságoknak volt kitéve a zord történelem során, a múlté. Ezt nem érdemes újra, meg újra felhánytorgatni, viszont nem szabad minderről megfeledkeznünk. MITŐL FÉLÜNK? Itt vagyunk, a XXI. században. Félünk belekezdeni egy monumentális megoldásba, pedig ott kezdődhet számunkra a jövő. Szükség van arra, hogy merítsünk képességeinkből, ne becsüljük le azokat! Merjünk újat és a szó szoros értelmében jót alkotni. Támaszt kell keresnünk valós, stabil dolgokban, amelyek nem eldoban- dóak. Egy karnyújtásnyira vagyunk az Európai Uniótól, ami a megoldást jelentheti. Igaz, ebben az állam vezetői vállalnak meghatározó szerepet, viszont nekünk részt kell vennünk a játékban, vállalni a kockázatot, és betartani a játékszabályokat. A NYELVISMERET LEHETŐSÉG Nagy lehetőség a nyelvtanulás. Ehhez igazán nem kell más, mint szándék. Azt mondhatjuk, hogy ez egy kulcs, jövőnk záloga. Egy idegen nyelv tökéletes ismerete jelentheti számunkra azt, hogy más országokban tudjunk érvényesülni. Szemünk előtt kell látnunk azt, hogy milyen nagy hatással van ránk a fejlett Nyugat. Ez nem kell, hogy azt jelentse, mi majd mindenre rábólintunk, és mindent elfogadunk, azt is, ami nem tetszik. Nyelvtudásunk felhasználásával megvédhetjük nézeteinket, kiállhatunk a magunk igaza mellett, és nem utolsósorban véleményt alkothatunk, közölhetjük elképzeléseinket. Mondhatnánk azt is, hogy nem kerül semmibe az, ha fejlesszük képességeinket mindaddig, míg adva van a lehetőség, hogyha majd felnövünk, magasabb szinten is labdára rúghassunk. Nyelvtudásunk felhasználásával megvédhetjük nézeteinket, kiállhatunk a magunk igaza mellett, és nem utolsósorban véleményt alkothatunk, közölhetjük elképzeléseinket (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Honnan tudjuk, hogy alszik-e, s egyáltalán szokott-e aludni a béka, a csiga, a delfin vagy a giliszta? Miért van szükség az alvásra? SÜNI Az éjszaka az alvás ideje - legalábbis az ember és igen sok állat számára. De vannak olyanok is, akik nappal alszanak, mások pedig látszólag sohasem. Miért van szükség az alvásra? Minden állat szokott aludni? És vajon álmodnak-e közben? Az emberről elég könnyen megállapítható, hogy ébren van-e (persze színlelni is lehet az alvást, de ez már más kérdés). Az emlősök legtöbbjére vagy a madarakra is elég rápillantani, hiszen alváskor jellegzetes testtartást vesznek fel. A hüllőknél már korántsem ilyen egyszerű a helyzet: jó részük még a szemét sem képes lehunyni, és a testhelyzetük sem változik meg különösebben. Honnan tudjuk hát, hogy alszik-e, s egyáltalán szokott-e aludni a béka, a csiga vagy a giliszta? A FÉREG NEM ALSZIK Ahhoz, hogy egy állat aludni tudjon, agyra van szüksége. Az olyan egyszerű felépítésű állatoknál, amelyeknek még agya sincs, nemigen beszélhetünk alvásról. Már a puha- testűekről is tudjuk azonban, hogy életüknek napszakos ritmusa van: másképp, mással töltik a nappalt és az éjszakát. Bogarakat, lepkéket is láthatunk mozdulatlanul pihenni, ám ha megérintjük őket, rögvest kereket oldanak, anélkül, hogy ki kellene dörzsölniük az álmot a szemükből. ÁLMODIK-E A KROKODIL? Az agy működése elektromos hullámokat kelt, amit a tudósok egy műszerrel, az elektroencefalográffal tudnak mérni. Három jól elkülöníthető állapotát tudják így megkülönböztetni az emberi agynak: az ébrenlétet, az alvást, és az álmot. Az ál- modást az agynak egy olyan része hozza létre, amely a hüllőknél még nem alakult ki, így tehát ők még bizonyosan nem álmodnak. A madarak egyszerre csak rövid ideig, egy- egy másodpercig álmodnak; az ál- modás valójában az emlősök jellegzetessége. MÍG ALSZOL, AZ AGY DOLGOZIK Az ébrenlét során a gerincvelőben olyan anyag termelődik, amely az állatot alvásra kényszeríti. Ha ezt az anyagot teljesen éber állapotban lévő állatba injekciózzák, elalszik tőle. Úgy tűnik tehát, a természet valamiért „fontosnak tartja”, hogy aludjunk, és erre meg is van az oka. Alvás közben az agy egyáltalán nem tétlenkedik: feldolgozza az ébrenlét eseményeit, osztályozza az emlékmorzsákat. Vannak dolgok, amelyeknek a feldolgozásához több idő kell; ez lehet az oka annak, hogy igen nagy megrázkódtatás után az emberek olykor több napot is átalusznak. Á kemény munkához energiára van szükség: az agy alvás közben több cukrot és oxigént fogyaszt, mint' ébren! Ezért van az, hogy csak jól kiszellőztetett szobában lehet jóízűt aludni. NE MOZDUL): ALUDJ! Az alvás azonban másra is jó. Almában minden, állat kiszolgáltatottnak tűnik, ám ez csupán a látszat. Valójában az állatok különféle körülményekhez alkalmazkodtak: az egyik számára a nappal jelent kedvezőbb körülményeket, a másik számára viszont az éjszaka. A nappali életmódot folytató állat éjüel rosszul lát, ezért nagy hátrányban van az éjszakai ragadozókkal szemben. Nagyobb biztonságban van tehát, ha nem sokat mozgolódik, hanem nyugton marad, sőt lehetőleg el is rejtőzik. Egy állattól azonban nem várható el, hogy ezt ésszel felfogja, és saját érdekében csöndben üldögéljen alkonyaitól hajnalig. Kell valami, ami egy helyben tartja, megakadályozza, hogy a vesztébe rohanjon - és ez az alvás. Erre utal az, hogy a tengeri emlősök igen kevés alvással beérik, a szárazföldi ragadozók gyámoltalan, magateheteüen kölykei viszont jóformán állandóan alszanak: ez biztosítja, hogy ne hagyják el rejtekhelyüket, míg anyjuk vadászik. DELFINEK FÉLÁLOMBAN A macska is teljesen megfeledkezik magáról, s kényelmes testhelyzetben elnyúlva durmol. Az apróbb állatok is megengedhetik maguknak a mély alvást, biztonságos rejtekhelyre húzódva. A pele vagy a denevér napközben oly mélyen alszik, hogy alig lehet felébreszteni. A nagytestű növényevő állatok ugyanakkor igen éberen, sokszor állva pihennek, bármelyik pillanatban készen arra, hogy felriadjanak és meneküljenek (éppen ezért álmodnak keveset). Különleges a cetek alvása: mivel folyamatosan úsznak, és levegőt venni fel kell jönniük a felszínre, egyszerre csak az agyuk egyik féltekéje alszik, míg a másik a mozgásukat irányítja. Az ember irigyelheti is őket: milyen jó is lenne, ha félálomban is eltalálnánk a szünet után az iskolába! Álmában minden állat kiszolgáltatottnak tűnik, ám ez furcsamód csupán a látszat ... (Képarchívum)
