Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-20 / 292. szám, szombat
TÉMA: A NYUGDÍJRENDSZER MÁSODIK PILLÉRE ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 20. A kombinált rendszer előnyei és hátrányai Előnyök: ♦ a nyugdíjpénztárban megtakarított összeg örökölhető, ♦ a biztosított havonta gazdagabb lesz bruttó bére 9 százalékával, hiszen a nyugdíjpénztárba befizetett összeg a magánvagyonát képezi majd, ♦ nyugdíj összege a minisztérium számításai szerint magasabb lesz a kombinált rendszerben, ♦ a nyugdíjas egy bizonyos megtakarított összeg felett maga döntheti el, mikor megy nyugdíjba, ♦ a nyugdíjas maga dönthet arról, hogy egy összegben vagy életjáradékként, esetleg a két módszer kombinációjában kéri a nyugdíjat, ♦ a Szociális Biztosítónak fedeznie kell a károkat abban az esetben, ha a nyugdíjpénztár jogtalanul vagy jogellenesen használta fel a befizetéseket - a biztosítottat nem éri kár, Hátrányok: ♦ fennáll a kockázata annak, hogy a nyugdíjpénztárak nem tudják biztosítani a megtakarított összeg után a tervezett hozamot, mivel a megtakarítás legalább 50 százalékát Szlovákiában kell befektetniük, ♦ mivel a megtakarítást a pénz és tőkepiacon próbálják kamatoztatni a nyugdíjpénztárak, így fennáll a veszélye annak, hogy a piaci változásoknak köszönhetően a megtakarítás reálértéke ideiglenesen csökken, ♦ a Szociális Biztosítónak fedeznie kell a károkat abban az esetben, ha a nyugdíjpénztár jogtalanul vagy jogellenesen használta fel befizetéseket - közpénzből - valamennyiünk térítenek meg egy magáncég által okozott kárt, A reálbérek, a részvények és a kötvények hozamának éves emelkedése az USA-ban A felosztó-kirovó és a tőkefedezeti elven működő pillérek összehasonlítását a reálbérek éves emelkedése és a részvények, valamint a kötvények éves hozamának ösz- szehasonlításával lehet megtenni. A felosztó-kirovó elven működő pillérből származó nyugdíj nagysága elsősorban a reálbérek emelkedésétől függ, míg a második pillér várható hozamát a részvény és kötvénypiac alakulása határozza meg. A fenti táblázat a részvény- és kötvénypiac alakulását, valamint a reálbérek emelkedését mutatja az USA-ban az utóbbi ötven évben, harminc éves szakaszokban, mely a nyugdíjspórolás szempontjából meghatározónak számít. A port-fólió 50-50 százalékban részvényeket és kötvényeket tartalmaz. Évek Reálbérek Részvények Kötvények Portfolio 1950-1979 2,22 6,7-1,7 2,50 1960-1989 1,41 5,2 1,4 3,30 1970-1999 1,06 8,0 3,6 5,80 1980-2002* 1,18 8,3 7,1 7,70 *a bérek változása az 1980-2000 közötti időszakot veszi figyelembe az értékek százalékban értendők A tőkepiac hozama 1900-2002 között Év USA Japán Világ 1900-1929 4,05 4,90 ' 2,40 1910-1939 3,65 4,70 2,15 1920-1949 5,25-7,40 3,55 1930-1959 3,90-5,90 3,15 1940-1969 3,25-5,65 3,05 1950-1979 2,50 6,75 4,10 1960-1989 3,30 6,95 4,70 1970-1999 5,80 4,50 6,10 1980-2002 7,70 4,55 6,55 Éves átlag 4,10 1,45 3,45 A fenti táblázat a részvényekből és kötvényekből fele-fele arányban összeállított portfolió hozamát hasonlítja össze az USA, Japán és a világ tőkepiacain harmincéves szakaszokban. Az értékek százalékban értendők. Az új rendszerben akár a bruttó bér 53-58 százalékát is elérheti majd a nyugdíjak értéke 2005-től indul a nyugdíj spórolás (Somogyi Tibor felvétele) A parlament decemberi ülésének utolsó napján a képviselők szoros többséggel, 76 igen szavazattal elfogadta az új nyugdíjrendszer második pillérét meghatározó, az öregségi nyugdíjspórolásról szóló törvényt. Egyéves felkészülés után, 2005-től nyílik lehetőség arra, hogy a tőke- fedezeti elven működő pillér keretében, magán-nyugdíjpénztárakban takarítsuk meg nyugdíjunk egy részét. A törvény már csak az államfő aláírására vár. LAJOS P. JÁNOS A magánpénztárban való nyugdíjtakarékosság 2005. januárjától válik lehetővé, vagyis gyakorlatilag ettől az időponttól választhatnak a biztosítottak az egy pilléres, felosztó-kirovó és a kétpilléres, fele részben nyugdíjspóroláson alapuló nyugdíjrendszer között. Az érintettek 2005. január 1-je és 2006 június 30-a között dönthetik el, maradnak-e az egypilléres rendszerben, azaz továbbra is a Szociális Biztosítóba fizetik be a kivetési alap 18 százalékát kitevő öregségi nyug- díjjárulékot, vagy megosztják azt a Szociális Biztosító és az újonnan létrejövő magán-nyugdíjpénztárak között. Aki a kétpilléres rendszert választja, az a járulék felét a nyugdíj- pénztárban vezetett számlájukra fizeti be. Ľudovít Kaník szerint az új rendszerben akár a bruttó bér 53-58 százalékát is elérheti majd a nyugdíjak értéke, szemben a jelenlegi 42 százalékkal. Az egypilléres rendszerben maradók esetében ez az érték 46 százalék körüli lesz. MIT JELENT A MÁSODIK PILLÉR Az úgynevezett tőkefedezeti elven alapszik majd, vagyis az aktív munkavállaló befizetését egy számlán helyezik el, és a nyugdíjpénztár - a pénz kezelője - befektetései révén próbálja kamatoztatni azt. A nyug- díjjárulék mértéke megegyezik a felosztó-kirovó pillérbe jutó járulékkal, vagyis a bruttó bér 9 százalékát kell befizetni ide is. A lakosság nagy része választhat, él-e a tőkefedezeti elven működő pillér adta lehetőséggel, vagyis eldöntheti, hogy a nyug- díjjáruléka egészét továbbra is a Szociális Biztosítóba fizeti be, vagy felét a kiválasztott nyugdíjpénztár valamelyik alapján keresztül kamatoztatja. Ez a választási lehetőségük már csak korlátozott mértékben lesz meg a 2005-ben 52 évesnél idősebbeknek, a nyugdíjpénztár-tagoknak legalább 10 évig kell fizetni a járulékot. A megtakarítást egyéni számlákon vezeti a pénztár, a megtakarítás a biztosított tulajdona, így az örökölhető lesz. A nyugdíjpénztárak nyugdíjalapokon keresztül kezelik a hozzá befizetett járulékot, melyek a mai befektetési alapokhoz hasonlóan részvényekbe és állampapírokba, kötvényekbe fektethetik a vagyont, törekedve a minél nagyobb éves hozam biztosítására. Ha az ügyfél, vagyis a biztosított elégedetlen az elért éves hozammal, nyugdíjpénztárt válthat. Évente egyszer büntetés nélkül lehet majd új nyugdíjpénztárat választani. A nyugdíjtakarékosságról szóló törvény meghatározza, hogy egy nyugdíjpénztár legfeljebb csak 3 nyugdíjalapot hozhat létre, melyek különböző befektetési kockázattal dolgoznak majd. A kockázat természetesen csak a hozamra vonatkozik majd, ugyanis megtörténhet, hogy egyes években az adott nyugdíjalap veszteséges lesz, vagyis a befektetett pénz veszít értékéből. A fiatalabbaknak érdemesebb lesz a nagyobb kockázatot vállaló alapokat választani, hiszen több év átlagát tekintve ezek nagyobb hozamot biztosíthatnak. A nyugdíjalapok várhatóan a nagyobb befektetési kockázattal működő alapjaikat a fiatalabb klienseiknek tartják fenn, akik az életkor emelkedésével folyamatosan térhetnek át a kisebb, de biztosabb hozamot nyújtó alapokba. A nyugdíjalapokba befizetett járulékokért 100 százalékos garanciát vállal az állam, tehát nem fordulhat elő, hogy a nyugdíjpénztár csődje esetén az ügyfelek elvesztik az életük folyamán befizetett összeget. További biztosítékot jelent az is, hogy a nyugdíjpénztárak nem válnak az általuk kezelt pénz tulajdonosává, csak kezelői lesznek annak, vagyis csőd esetén a csődbiztos nem nyúlhat az alapokba befizetett összeghez. KINEK LESZ KÖTELEZŐ A jogszabály többek számára is kötelezően meghatározza, melyük rendszert választhatják. Kötelezően a kétpilléres rendszerbe kerülnek: ♦ 2005. január 1-je utáni pályakezdők ♦ azok a fiatalok, akik katonai alapszolgálatukat vagy a civilszolgálatot töltik 2005. január 1-jén vagy ezt követően ♦ azok a kismamák, akik 2005. január 1-jén vagy ezt követően anyasági szabadságon vagy gyesen vannak, vagy hatévesnél fiatalabb gyermeküket maguk nevelik, és nem dolgoznak ♦ azon egyéni vállalkozók akiknek éves jövedelme meghaladja a 110 ezer koronát KI NEM VÁLASZTHATJA A második pillérből csak azok kaphatnak nyugdíjat, akik legalább 10 évig tagjai voltak valamelyik nyugdíjpénztárnak. Gyakorlatilag tehát kortól függetlenül bárki választhatja ezt a lehetőséget, egyedüli feltétel, hogy vállalja, legalább 10 évig fizetni fogja a járulékot. Ha tehát valaki 55 éves korában úgy dönt, hogy a kétpilléres rendszert választja, annak legalább 65 éves koráig fizetnie kell a nyugdíjjárulékot. Ha időközben meggondolja magát, nyugdíjpénztára átfizeti a megtakarítást a Szociális Biztosító számlájára, és az illető úgy kapja majd nyugdíját, mintha az egypilléres rendszerben maradt volna. KI UTÁN FIZET AZ ÁLLAM Nem számíthatnak magas nyugdíjra a hosszú ideig szociális segélyen élők, mivel az állam nem fizeti majd nyugdíjbiztosításukat. A járulékfizetést az állami költségvetés csak három esetben vállalja át magára: a bruttó átlagkereset 70 százaléka alapján kiszámított biztosítási járulékot fizeti ♦ az anyaságin lévő és a gyermeküket az anyasági letelte után is maguk nevelő, tehát nem dolgozó nők helyett - a gyermek 6 éves koráig ♦ a kötelező katonai szolgálatukat töltők helyett ♦ a civilszolgálatot töltők helyett. Az állam nem korlátozza a magán-nyugdíjpénztárak számát, 300 millió koronás alaptőke kell a létrehozásukhoz Egy pénztár három alapot hozhat létre ÖSSZEFOGLALÓNK A jogszabály egy évet hagy a nyugdíjpénztárak megalakulására, vagyis leghamarabb 2005. január elsejétől kezdhetik meg működésüket. Természetesen 2005 után is alakulhatnak új nyugdíjpénztárak, de ők már lépéshátránnyal indulnak, a már működőkkel kell felvenniük a versenyt. Az állam nem korlátozza számukat, de az alapítóknak legalább 300 millió koronás, készpénzben lefizetett alaptőkével kell rendelkezniük. A pénztárak létrejöttét a pénzpiaci felügyelőség (Úrad pre finančný trh - ŰFT) engedélyezi majd, idővel ez az engedélyezési jog átszáll a nemzeti bankra. Egy társaság nem lehet résztulajdonos sem közvetve sem közvetlenül egynél több nyugdíjpénztárban. Egy adott nyugdíj- pénztár legalább 51 százalékos tulajdonrészének a pénzpiac hazai vagy külföldi szereplőinek - azaz bankoknak, biztosítóknak, stb. - tulajdonában kell lennie. A pénztár alapítóinak igazolniuk kell az alaptőke eredetét, az alapítóknak maguknak és a pénztár menedzsmentjének jó ajánlólevelekkel kell rendelkezniük, a minisztérium megfogalmazása alapján „megbízhatónak” kell lenniük. Valamennyi pénztárnak szerződést kell kötnie egy bankkal, mivel a befizetett ösz- szegeket tulajdonképpen a velük szerződéses viszonyban álló bankban helyezik el. Ugyancsak szerződést kell kötniük egy életbiztosítóval, mely a leendő a rokkantnyugdíjak és a hagyatéki nyugdíjak kifizetéséért lesz felelős. A NYUGDÍJALAPOK Egy pénztár három, különböző befektetési stratégiával rendelkező nyugdíjalapot hozhat létre: ♦ a növekedési alap a befizetések legfeljebb 80 %-át részvényekben, legalább 20 %-át kötvényekben, pénzpiaci befektetésekben kell tartania ♦ a kiegyensúlyozott alap a befizetések legfeljebb 50 %-át részvényekben, 50 %-át kötvényekben, pénzpiaci befektetésekben kell tartania ♦ a konzervatív alap a befizetések 100 %-át csak kötvényekben, pénzpiaci befektetésekben tarthatja, részvényekbe nem fektethet A legnagyobb hozamot várhatóan a növekedési alap biztosítja majd, viszont ennél a részvénypiac ingadozásai miatt meglehetősen nagy ingadozások fordulhatnak elő, ezért a törvény korlátozza a biztosítottak számára ezt a befektetési lehetőséget: nyugdíj előtt 15 évvel kötelezően átkerülnek a kiegyensúlyozott alapba, 7 évvel pedig a konzervatív alapba. Ez az intézkedés a megtakarítás értékállóságát igyekszik biztosítani a nyugdíj előtti időszakban. MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK A törvény korlátozza a pénztárak működési költségeit is. Az első három évben a működési költségek legfeljebb a nyugdíjpénztár bevételének 0,08 százalékát tehetik ki. Ezt követően nem haladhatják meg a 0,07 százalékot. A számlavezetésért legfeljebb havi 50 koronát számolhat fel. (lpj) A nyugdíjjárulék mértéke az egy- és a kétpilléres rendszerben - 2005-töl Egypilléres rendszer 1. pillér- Szociális Biztosító Kétpilléres rendszer 1. pillér- Szociális Biztosító 2. pillér - magánnyugdíjpénztárak alkalmazott munkaadó alkalmazott munkaadó alkalmazott munkaadó Betegbiztosítás HUH 1,4% 1,4% 1,4% 1,4%Öregségi nyugdíjbiztosítás 4% 14% 4% 5%Öregségi nyugdíjbiztosítás■■Hl 9% Rokkant-nyugdíjbiztosítás 3% 3% 3% 3%Tartalékalap ■hhhh 4,75% ■■■MM 4,75% ■HU ■■■ Balesetbiztosítás0,8%0,8%Garanciaalap0,25% Hűm 0,25%HU Munkanélküli-biztosítás 1% 1% 1% 1%Összesen 9,4% 25,2% 9,4% 16,20%9%
