Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-19 / 291. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 19. FÓKUSZBAN: AZ OKTATÁSÜGYI VÁLTOZÁSOK A diákonkénti normatív támogatás összege iskolatípusonként egyelőre még nem ismert Diákalapú oktatástámogatás Januártól mélyreható változást jelent majd az iskolák és más oktatási intézmények életében, hogy bevezetik a regionális oktatásügy diákala- pű finanszírozását. A jövőben az alap- és középiskolák diákonkénti normatív támogatásban részesülnének. RÁCZ VINCE Martin Frone, az oktatási tárca vezetője, aki szerint az új típusú támogatási rendszer sokkal hatékonyabban működhetne, mint a jelenlegi, mely a diáklétszám alakulásától függetlenül határozza meg a támogatás összegét. Félő azonban, hogy a diákalapú rendszernek köszönhetően működésképtelenné válnának a kevés tanulót foglalkoztató iskolák, alacsony diáklétszám esetén ugyanis alacsonyabb az állami támogatás összege is. A miniszter ennek ellenére nem tart attól, hogy januártól veszélybe kerülnének az alacsony diáklétszámmal működő kisiskolák, mivel az említett iskolatípusra eltérő normatívák vonatkoznak majd, mint a teljes szervezettségű iskolákra. A törvényből adódóan nem tennének különbséget az állami, az egyházi és a magániskolák közt, füg- gedenül attól, hogy az utóbbiak tan- díjfizetésre kötelezik-e a diákjaikat (Somogyi Tibor felvételei) vagy sem. Az oktatási tárca elképzelései szerint az új típusú finanszírozási rendszerre fokozatosan, hároméves átmeneti időszak után térnének át. Az iskolák az első három évben a már említett diáklétszám alapján kiszámított támogatáson kívül bizonyos összegű garantált minimumot is kapnának. Az átmeneti időszakban a fenntartónak minden évben meg kell kapnia a hatáskörébe tartozó iskolák és más oktatási intézmények működtetésére, előző évben kiutalt összeg 95%-át. A támogatás 20%-át saját döntése nyomán oszthatja majd szét a fennhatósága alá tartozó iskolák körében. A kormány szerdai ülésén jóváhagyta az oktatásügy diákalapú finanszírozásáról szóló jogszabályhoz kapcsolódó rendeletet is. A dokumentum nem rögzíti a fejkvóta pontos összegét, csupán koefficienseket tartalmaz, melyek alapján kiszámolható a diákonként normatív támogatás mértéke. A fejkvóta valós összegéről az iskolafenntartó önkormányzatok vélhetőleg csak januárban szerezhetnek pontos adatokat. Az elképzelések szerint különálló kategóriákba sorolnák, és ennek megfelelően eltérő, diákonkénti normatív támogatásban részesítenék az egyes iskolatípusokat. Eltérő besorolásba kerülnének a teljes szervezettségű alapiskolák, a középiskolák, külön-külön csoportot képeznének a kis- és a speciális iskolák. A fejkvóta összegének megállapításakor figyelembe vennék a helyi klimatikus körülményeket is, vagyis a fűtési időszak tartama (6,7, illetve 8 hónap) alapján is megkülönböztetnék az oktatási intézményeket. A diákonkénti normatív támogatás összege iskolatípusonként egyelőre még nem ismert. Az előzetes becslések szerint a teljes szervezettségű alapiskolák 25, a kisiskolák 30-35, a gimnáziumok 28, a szakközépiskolák pedig 35 ezer korona fejpénzt kapnának. A fejkvóta összege két tételből tevődne össze. A diákonkénti támogatás egy része a pedagógusok fizetésére, másik hányada az iskola fenntartására és működtetésére fordítódna. Ez utóbbi szintén két tételre oszlik: egyrészt a fűtésszámlák kifizetésére, másrészt az egyéb közüzemi díjak megtérítésére, valamint az oktatással kapcsolatos közvetlen költségek fedezésére. A fejkvóta bérköltségekre fordítandó összetevőjének nagyságát iskolatípusonként határozzák majd meg. A vonatkozó kormányrendelet ez esetben 12 kategóriát különböztet meg. A magyar iskolák esetében a fejkvóta bérre és oktatásra szánt összetevőjének szorzója 108% lenne. Frone szerint az új rendszer ösztönzőleg hat majd az iskolafenntartó önkormányzatokra, hogy szükség esetén különféle oktatási intézményeket vonjanak össze. A tárcavezető véleménye szerint legalább 250-300 diák szükséges ahhoz, hogy egy iskola gazdaságosan működhessen. A FEJKVÓTA KISZÁMÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZORZÓSZÁMOK Kategória Iskolatípusok Koefficiens (bérek) Koefficiens (oktatás) Koefficiens (fenntartás) kisiskolák összevont osztályokkal 1 alapiskolák (1-9) legfeljebb 150 diák esetén 2,037 1,519 1,5 kisiskolák különálló osztályokkal 2 alapiskolák (1-9) 151-200-as diáklétszámmal 1,649 jlfípO 1,324 1,0 3 alapiskolák (1-9) legalább 200 diák esetén 1,323 1,161 1,0 4 gimnáziumok 1,586 1,293 1,0 5 sporttagozatos gimnáziumok 2,489 1,745 1,0 6 szakközépiskolák 2,207 1,604 1,0 7 művészeti szakközépiskolák 2,563 1,781 1,0 8 konzervatóriumok 5,522 3,261 1,0 9 szaktanintézetek szakmunkásképzők 2,415 1,707 1,5 10 iskolai gyakorlóközpontok 1,0 1,0 1,0 11 speciális alapiskolák 5,271 3,136 2,0 12 speciális középiskolák 3,417 2,208 2,0 Martin Frone szerint előrelépés történt az iskolaügyben A tárcavezető szemével ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az iskolák és diákjaik életében idén történt változások sorában Martin Frone oktatásügyi miniszter jelentős előrelépésnek minősíti, hogy az alapiskolák végzősei ez évben már két középiskolába is beadhatták felvételi kérelmüket. A szaktárca vezetője pozitívumként értékeli az oktatásügyi államigazgatásról és iskolai önkormányzatokról szóló jogszabály elfogadását is, mely véleménye szerint megfelelő arányban osztja meg a felelősséget és a jogköröket az állam és az önkormányzatok közt. A törvény értelmében januártól nyolc kerületi tanügyi hivatal váltja fel a jelenlegi járási és kerületi hivatalok oktatásügyi osztályait. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a regionális oktatásügyre szánt állami támogatások - jövőre mintegy 35 milliárd korona - az említett tanügyi hivatalokon keresztül jutnak el az iskolafenntartó települési és megyei önkormányzatokhoz. Az oktatásügyi államigazgatási jogkörök körülbelül 60%-át 2004. július elsejéig az egyes iskolafenntartó önkormányzatok veszik át. Azonban csak azok az önkormányzatok ruházhatók fel ezzel a hatáskörrel, melyek más településekkel együttműködve vagy esetleg önállóan oktatási osztályt hoznak létre. A kormány hozzávetőleg 140 oktatási osztály kialakításával számol. A kerületi tanügyi hivatalok azon települések számára látnák el az oktatásügyi államigazgatási feladatokat, melyek nem hoznak létre oktatási osztályt. A tanügy állami alkalmazottainak száma így a jelenlegi mintegy 800-ról 354-re csökken. Martin Frone negatív fejleményként értelmezi, hogy a parlament a felsőoktatási törvény csak részleges módosítását fogadta el. Mindez késlelteti a tandíj- és egy hatékonyabb diákhitel- és szociálisösztöndíj-rend- szer bevezetését. Hozzáfűzte, az előbbieket szorgalmazó módosító javaslatot hamarosan megtárgyalja a parlament. Az elképzelések szerint a hallgatók a jövő tanévtől fizetnék a tandíjat. A tárcavezető elégedetlen az oktatásügy jövő évi támogatására szánt költségvetési tétel nagyságával is, mely a bruttó hazai össztermék mintegy 4,5%-ának felel meg. Véleménye szerint az előirányzott összeg nem biztosít teljes mértékű anyagi fedezetet az iskolák várható kiadásaira és a diákok képzésére, (érvé, t) Pozitív változás az állam iskolákhoz fűződő viszonyában Utólag is kevés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az iskolafenntartó önkormányzatok szerint a kormány által a regionális oktatásügy idei utófinanszírozására jóváhagyott 300 millió nem lesz elég az alap- és középiskolák befizetetlen közüzemi számlái miatt felhalmozott adósságállomány teljes mértékű felszámolására. Az oktatási tárca javaslatában eredetileg 351 millió szerepelt, melyből 204 milliót fordított volna a települési, 125 milliót a megyei, további 22 milliót pedig a kerületi hivatalok hatáskörébe tartozó oktatási intézmények tehermentesítésére. A gazdasági miniszterek tanácsa csak 200 milliót javasolt az iskolák hátralékának törlesztésére. A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) nyilatkozatban utasította el a csekély összegre tett javaslatot. Az iskolafenntartó önkormányzatok előzőleg 317 milliót kértek az államtól erre a célra. Számításaik szerint az iskoláknak pusztán az elmaradt közüzemi számláikból felhalmozódott hátraléka eléri a 228 milliót. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelzett 317 millió csupán a december 5-éig felhalmozódott adósságállomány törlesztésére lett volna elegendő. Az év végéig azonban valószínűleg újabb költségek is felmerülnek, melyek még tetemesebbé duzzasztják az iskolák hátralékát. Martin Frone oktatásügyi miniszter szerint a kormány által jóváhagyott összeg pozitív változásra utal az állam iskolákhoz és fenntartóikhoz fűződő viszonyában. A tárcavezető kijelentette, a pénzügyminisztériummal együttműködve felülvizsgálják az iskolát működtető önkormányzatok követeléseinek jogosságát, valóban megfelelnek-e az igényeknek. A tervek szerint néhány iskolában ellenőrzést is tartanak. A ZMOS elnöksége szerdai ülésén éppen ezért elégedetlenségének adott hangot, hogy az oktatásügyi minisztérium ismételten kétségbe vonja az önkormányzatok által kiszámolt és közzétett adatok helyességét. Az elnökség azt javasolja az érintett önkormányzatoknak, hogy végső esetben peres úton követeljék az államtól az őket megillető többlettámogatást. A kormány még idén felszabadítja a jóváhagyott 300 milliót, azonban csak a jövő évben továbbítja az ön- kormányzatok számláira. A kifizetések módjáról január 15-éig dönt az oktatási tárca. Az iskolák fenntartói a tervek szerint legkésőbb február végéig kapnák kézhez a kiegészítő juttatást. A regionális oktatásügy költségvetésen kívüli támogatására korábban már elkülönítettek 756 milliót, ez az összeg azonban nem fedte teljes egészében az iskolák többletkiadásait. A pedagógus-szakszervezet akkor mintegy 1,2 milliár- dot tartott szükségesnek az alap- és középiskolák idei teljes utófinanszírozására. (rv, s) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORONGÓS IDŐ, 0-4 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.40-kor - nyugszik 15.57-kor A Hold kel 02.22-kor - nyugszik 13.15-kor A Duna vízállása - Pozsony: 265, apad; Medve: 160, változatlan; Komárom: 160, apad; Párkány: 30, apad. Jobbára borult lesz az égbolt, gyakori ködképződéssel, helyenként ködszitálás- sal. A hegyekben, s néha az alacsonyabban fekvő területeken is kisüthet a nap. Gyenge, déli irányú szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és 4 fok között alakul, a hegyekben 3 fok várható. Éjszaka a hőmérő higanyszála 0 és -4 fok közé süllyed. Holnap marad a maihoz hasonló borongós idő, köddel, időnkénti ködszitálással. Eső, vagy havazás nem valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és 3 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOGIA Kedvező hatású időjárásra számíthatunk. Nagyobb a szellemi és fizikai teherbírásunk, jó az összpontosító-készségünk. A szívós érrendszeri megbetegedésekben szenvedők lehetőleg tartsák be az orvosi előírásokat. A változékony időjárású területeken gondot okozhat a vérnyomás hirtelen ingadozása. Az alacsony vérnyo- másúakat migrénes fejfájás gyötörheti A reumatikus és mozgásszervi betegségek miatt valószínűleg csak enyhébb fájdalmat érzünk majd. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk.
