Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-18 / 290. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 18. Visszatérhetnek a szerbek Belgrad. Saját állítása szerint őszintén akaija a szerb menekültek visszatérését Ivó Sanader, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kormány- alakítással megbízott elnöke. Sanader „civilizációs cselekedetnek” tekinti felhívását, s nem lát abban ellentmondást, hogy miközben ő visszaváija a szerbeket, leendő kormánya támogatásáról tárgyal Anton Djapiccsal, a Horvát Jogpárt elnökével, aki nem akaija vi- szondátni őket Horvátországban. A háborús bűncselekményekkel vádolt Ante Gotovina ügyét „a hágai törvényszékkel való együttműködés keretében kell megoldani” - mondja a politikus, ugyanakkor elfogadhatatlannak és hamisnak nevezi azt a megállapítást, hogy 1995- ben a Vihar hadműveletben a horvátországi szerbek körében etnikai tisztogatást hajtott végre a horvát hadsereg. (MTI) Fegyverleadás Macedóniában Szkopje. Önkéntesen mintegy 7500 lőfegyvert, köztük 55 gránátvetőt és 27 géppuskát, valamint 100 ezer tölténytárat szolgáltattak be a polgári lakosság és volt gerillák lefegyverzését célzó hathetes kampány alatt Macedóniában. A most véget ért akcióban begyűjtött fegyverek mégis csak töredékét jelentik a titkos rejtekhelyeken elraktározott, becslések szerint 17 ezres készletnek. A kezdeményezés mérlegét megvonó Blagoja Markovski ezredes viszonylagos sikernek nevezte az eredményt. Mellesleg egy autót, számítógépeket és motorkerékpárokat sorsolnak ki a fegyverleadók között. (MTI) Ismét van SARS-fertőzött Tajpej. Újabb SARS-típusú megbetegedés történt Tajvanon. Az egészségügyi illetékesek bejelentése szerint egy olyan kutatót támadott meg a kór, aki az atípusos tüdőgyulladást tanulmányozta. Ez a második ismertté vált SARS- megbetegedés azt követően, hogy július 5-én az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) bejelentette: elült az év eleji SARS-járvány hulláma. (MTI) Haider szerint amerikai komédia Bécs. Jörg Haider szélsőséges osztrák politikus, aki korábban azzal dicsekedett, hogy jó barátságban van Szaddám Huszeinnel, a bécsi televíziónak nyilatkozva rossz amerikai komédiának, illetve nagy szélhámosságnak nevezte a volt iraki diktátor elfogását. A karintiai kormányzó kétségbe vonta, hogy az amerikaiak az igazi Szaddámot kapták el. Szerinte semmi sem bizonyítja, hogy nem valamelyik hasonmást tartják őrizetben az amerikaiak. (TASR) Haider tavaly nagy botrányt okozott azzal, hogy kétszer is felkereste Bagdadban Szaddámot, s átadta neki az osztrák nép üdvözletét (Képarchívum) Valószínűleg nyilvános tárgyaláson vonják majd felelősségre, addig nem is akarják elszállítani Irakból Igencsak meghatódott Szaddám Bagdadban van A dél-iraki Nászírija polgárai átadták az amerikai parancsnokságnak azoknak a károknak a listáját, amelyeket a szövetséges erők okoztak a lakosságnak. A katonák alaposan megmotozták a küldöttség tagjait, mielőtt beengedték őket a táborba. (TASR/AFP-felvétel) Bagdad/Tikrít/Szamarra. A CIA veszi át a szombaton elfogott iraki exelnök kihallgatását, jelentette be Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. Bagdadban tegnap tizenheten vesztették életüket egy minibuszban, amely a közelében felrobbant, robbanóanyaggal megrakott teherautótól lobbant lángra. ÖSSZEFOGLALÓ A robbantás körülményei nem tisztázottak: az első jelentések még arról szóltak, hogy az út mentén elhelyezett robbanószer- kezet borította lángba az üzemanyag-szállítót,'valamint a mellette haladó mikrobuszt. Az újabb beszámolók szerint egy robbanóanyaggal megrakott teherautó belerohant a minibuszba. Az iraki főváros egyik szegénynegyedében, egy rendőrőrs közelében történt a robbanás, amelynek következtében 16-an szenvedtek súlyos égési sérüléseket. A minibusz lángra kapott és kiégett. Megsemmisült a közelben egy másik gépkocsi is. A rendőrségi források korábban 22 halottról tettek említést, de ezt az adatot felülvizsgálták. Ahmed Kadim Ibrahim iraki belügyminiszter-helyettes szerint az akciót Szaddám Húszéin hívei hajtották végre, hogy megbosszulják a volt államfő letartóztatását. BÍRÓI KOLLÉGIUM ALAKULT A volt iraki diktátort Bagdad környékén tartja fogva az amerikai hadsereg. Ezt tegnap erősítette meg az iraki ideiglenes kormányzótanács egy tagja. Muaffak ar- Rubai sajtótájékoztatón közölte, hogy a volt elnököt Irak területén, nyilvános tárgyaláson fogják felelősségre vonni, és tárgyalásáig nem is fogják Irakból elszállítani. A felelősségre vonást végző bíróság kollégiumát már meg is alakították, s a testület az iraki törvényeket és a nemzetközi szerződéseket tekinti működése vezérelvének. A kormányzótanács már értesítette Kofi Annan ENSZ-főtit- kárt és számos európai ország - köztük Franciaország és NagyBritannia - kormányát azokról az intézkedésekről, amelyek a majdani bírósági eljárás törvényességét hivatottak biztosítani. Ezek közé tartozik, hogy Szaddám Húszéin a hadifoglyok ügyével foglalkozó nemzetközi szervezeteken keresztül igénybe veheti külföldi ügyvédek szolgálatait, s az eljárást nemzetközi megfigyelők követik majd figyelemmel. A bírósági tárgyalásokat kivétel nélkül nyilvánossá teszik és a televízióban is közvetítik. Szaddám Húszéin lehetőséget kap arra, hogy nyilatkozatokat tegyen. A bírósági (elsőfokú) ítélete ellen fellebbezni lehet. A kormányzótanács azzal indokolja a bírósági eljárás nyilvánosságának szükségességét, hogy a közvélemény számára széles körben ismertté kell tenni a Huszein-rendszer által az iraki lakosság és a külföldi országok ellen elkövetett bűnöket. ERÖSZAKTEVÖ, GYILKOS PRIBÉK George Bush az ABC amerikai televíziónak adott interjút, az elsőt azóta, hogy elfogták a volt diktátort. „Erőszaktevő, gyilkos pribék, visszataszító zsarnok, aki büntetést, a legsúlyosabb büntetést érdemli” - fogalmazott az amerikai elnök. Azonnal hozzátette: erről nem az USA, hanem az irakiak fognak dönteni, valamilyen formában. Leszögezte, hogy az irakiak képesek lesznek saját maguk lefolytatni Szaddám Húszéin perét. „Számomra még nincs vége, még nagyon sok mindent kell tenni Irakban” - mondta. A CIA HALLGATJA KI Donald Rumsfeld védelmi miniszter bejelentette, hogy felkérte George Tenet CIA-igazgatót, vegye át Szaddám Húszéin kihallgatásának az irányítását. Rumsfeld minősítése szerint Szaddám beletörődött a sorsába. Közölte, hogy az iraki diktátort hivatalosan nem minősítették hadifogolynak, de az ilyen státusnak kijáró védelemben részesül. Vitatta azt a véleményt, hogy az orvosi vizsgálatról készült videofilm közzétételével a Pentagon megsértette a genfi egyezményt, amely szerint hadifoglyokat nem lehet gúny tárgyaként közszemlére tenni. „Az irakiaknak meg kellett mutatni Szaddám elfogásának a bizonyítékát.” Rumsfeld közölte, a volt iraki elnök elfogásakor 500 oldalnyi dokumentumot találtak, ezek alapján további letartóztatásokat foganatosítottak. BOROSTYÁNVIHAR HADMŰVELET Nagyszabású tisztogató hadműveletbe kezdett tegnap az amerikai hadsereg Számárrá városban. A Borostyánvihar fedőnevű, átfogó, összehangolt és támadó jellegű akciónak az a célja, hogy a Bagdadtól 120 kilométerre északnyugatra fekvő városban és térségében elszigeteljék és felszámolják a megbuktatott rezsim híveit, illetve azokat a koalíciós erőkkel szemben ellenséges egyéb sejteket, amelyek megpróbálják bizonytalanná tenni az iraki helyzetet és igyekeznek megfélemlíteni a lakosságot. Kedden egy házkutatás során már őrizetbe vettek 73 feltételezett lázadót, köztük egy gerillacsoport vezetőjét. Számárrá abban a szunnita háromszögnek nevezett térségben található, ahol a legerősebb az amerikai és a szövetséges erőkkel szembeni ellenállás. A városban a hét elején 11 lázadót öltek meg az amerikai katonák. (MTI, TASR) Robertson NATO-főtitkár elbúcsúzott Brüsszel. George Robertson NATO-főtitkár tegnap elbúcsúzott az észak-atlanti szövetségtől: utoljára elnökölt a tagállamok nagyköveteiből álló tanács ülésén. Felszólalásában arra kérte a tagállamokat, hogy bár a NATO-nak kétségtelenül továbbra is folytatnia kell afganisztáni erőfeszítéseit (augusztus óta a szervezet irányítja az afganisztáni nemzetközi biztonsági erőket, az ISAF-ot), nem szabad elfeledkezniük Irakról sem. „Mivel mi vagyunk az egyetlen nemzetközi szervezet, amely többnemzetiségű erők összeállítására szakosodott, ha bebizonyosodik, hogy Iraknak szüksége van a segítségünkre, nem maradhatunk a háttérben.” A NATO jelenleg meglehetősen korlátozott szerepet játszik ebben az országban (az egyik nemzetközi hadosztályt irányító Lengyelországnak ad logisztikai segítséget), de a december eleji brüsszeli miniszteri értekezleteken már felvetődött a fokozottabb szerepvállalás lehetősége. A beszámolók szerint igencsak meghatódott Robertson úgy vélekedett, hogy a NATO nagy napjai ezután következnek, mert a szervezetre a jövőben még nagyobb szükség lesz, mint a múltban. A főtitkárt egyébként mintegy száz NATO-alkalmazott tapssal köszöntötte, amikor - skót dudások zenéje mellett - elhagyta a NATO brüsszeli székhelyét. Lord George Robertson a brit miniszterelnök, Tony Blair kormányában védelmi miniszterként dolgozott, mielőtt - négy évvel ezelőtt - a NATO főtitkári posztjára került. Bár a tagállamok marasztalták volna, jó előre bejelentette, hogy mandátumának lejártával távozni akar. Sőt a politikai életet is elhagyja: á jövő év februárjától a magánszektorban helyezkedik el, a Cable and Wireless brit távközlési cég alelnöke lesz. Utódját, a holland Jaap de Hoop Scheffert hivatalosan január 5-én iktatják majd be új tisztségébe, bár már január elsejétől átveszi a szervezet irányítását. Az 55 éves holland politikus a 80-as években diplomataként már dolgozott a NATO székhelyén, majd képviselőként a holland törvényhozás tagja lett. Az utóbbi években ő volt a kereszténydemokrata párt vezetője, amely tagja a holland kormánykoalíciónak. (MTI) Az iraki rezsim módszeres hadjáratokkal akarta elpusztítani a 6 ezer éves közösséget Ősi népcsoport a lápi (mocsári) arabok Lezuhant egy Casa CN 235 típusú francia repülőgép Hét katona halt meg MTI-JELENTÉS Bagdad. A Szaddám Húszéin elleni bírósági eljárás vádpontjai között lesz többek között az iráni határ közelében élő, úgynevezett lápi arabok elnyomása is - értesült a Hürriyet török napilap. Az Irak délkeleti, főleg síiták lakta részén él egy ősi arab népcsoport, a madan nép, vagyis a lápi (vagy mocsári) arabok. Több mint hatezer éve élnek a Tigris és az Eufrátesz találkozásánál terjeszkedő mocsárvidéken, őseik a suméroktól kezdve látták a nagy keleti birodalmak föl- emelkedését és bukását. A lápi arabok félnomád törzseinek élete Szaddám Húszéin uralma alatt megváltozott. Az erőszakosan modernizáló elnököt az arab népcsoport kezdetleges életmódja akadályozta nagyszabású tervei végrehajtásában, a mocsárvidék lecsapolá- sában és gazdag olajkincseinek kiaknázásában. Először pénzzel próbálta rávenni őket a távozásra, majd erőszakkal telepítették őket a közeli városokba. A Human Righs Watch emberi jogi szervezet idén januárban kiadott jelentésében megállapította: az iraki rezsim közel 15 éve módszeres hadjáratot folytat a lápi arabság elpusztítására. A kormányzat olyan eszközöket vetett be e célra, mint falvak bombázása, tömeges kivégzések és emberek tömeges elhurcolása. Ennek következtében az eredeti 250 ezres népességből mára csupán 50 ezer maradt, ezek egy része is a szomszédos Iránba menekült. A brit védelmi minisztérium már 1993 novemberében video- és fényképfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeken elpusztult, kihalt települések voltak láthatók Irak déli részén: az iraki erők felgyújtották falvaikat. A lápi arabok világa a modern civilizációtól csak nagyon kevéssé érintett: cölöpökre erősített, nádkötegekből összerótt jellegzetes csúcsíves kunyhókban élnek, szövik tarka szőnyegeiket, nádcsónakjaikon háromágú szigonyuk segítségével halásznak, és legeltetik vízibivalyaikat. A lápi arabokat Wilfred Thesiger brit kutató fedezte fel a világ számára 1964-ben. Jellemzése szerint a lápi arabok „gőgösek, önfejűek, büszkék. Soha nem fogadtak el semmilyen urat maguk felett, és inkább meghalnak, de a szégyent nem tűrik”. Svájcban a parlament - a 15. országként - elismerte az 1915-17-es örmény népirtást Megromlik a viszony Törökországgal MTI-HÍR Bern. Népirtásként ismerte el a svájci parlament az I. világháború idején az oszmán birodalom örmény lakosai által elszenvedett mészárlásokat és deportálásokat. Svájc a tizenötödik ország, amely népirtásként ismerte el az akkori véres eseményeket. A berni parlament annak ellenére szavazásra bocsátotta ezt a kérdést, hogy Calmy Rey külügyminiszter felhívta a honatyákat: hagyják az ügyet a történészekre. A parlamenti döntés nem igényli a svájci kormány jóváhagyását, a kabinet azonban köteles diplomáciai úton tájékoztatni Ankarát. A svájci székhelyű örmény szervezetek üdvözölték a döntést. Törökország viszont tiltakozott ellene, s félő, hogy az ügy - a korábbi esetekhez hasonlóan - megrontja a két ország viszonyát. A török külügy határozott tiltakozását hangoztató közleményében máris az alpesi országra hárította a felelősséget az örmény népirtás elismeréséből fakadó hátrányos következményekért. Szintén a kétoldalú kapcsolatok feszültté válását jósolta a Turkish Daily News című angol nyelvű törökországi lap, amely szerdai írásában a svájci döntést úgy állította be, hogy Bern azzal hitelt adott a „befolyásos örmény lobbi állításainak”. Az örmények szerint az 1915-17-es mészárlások és deportálások 1,5 millió halálos áldozatot követeltek, míg a törökök 250-500 ezer halálos áldozatot ismernek el. Ankara kereken elutasítja a népirtás tézisét, rámutatva: egy hanyatló birodalom polgár- háborús viszonyai között véghezvitt megtorlásról van szó. MNO-HÍR Párizs. Hét katona meghalt tegnap, amikor lezuhant velük egy ejtőernyősöket szállító repülőgép a francia Pireneusokban - adta hírül a Reuters francia hivatalos szervekre hivatkozva. A szerencsétlenség gyakorlatozás közben, Franciaország délnyugati részén, a spanyol határhoz közeli Ariege régió zord hegyei között történt, helyi idő szerint fél tizenegykor. Jacques Chirac francia elnök közleményben fejezte ki sajnálatát a hozzátartozóknak. „Ez a baleset tragikus módon emlékeztet mindenkit a katonai pálya kemény kihívásaira, és a bennük rejtőző veszélyekre” - áll a közleményben. A BBC értesülései szerint a kis, Casa CN 235 típusú szállító repülőgép a közeli Toulouse-ból szállt fel, és egy csapat ejtőernyőst vitt fedélzetén kiképzési feladatra. Az eddig ismeretlen okból bekövetkezett szerencsétlenség során az ejtőernyősöknek sikerült elhagyni a gépet, mielőtt az a földbe csapódott volna - közölte a párizsi biztonsági hatóságok szóvivője, hozzátéve, hogy a hét áldozat valószínűleg a gép személyzete volt. A rendőrség és a mentőalakulatok eddig hat holttestet találtak meg, a hetedik áldozatot még keresik. Miller: Varsó álláspontja szilárd ésszerűségeken alapszik Nem tart a megtorlástól MTI-HÍR London. A lengyel miniszterelnök értésre adta, hogy „fenyegetések hatására” nem fog engedni álláspontjából az uniós alkotmány ügyében. Leszek Miller, aki a Lengyelországnak kiosztott voksok védelmében a brüsszeli csúcson - spanyol támogatással - meghiúsította a kibővített unió működésére kidolgozott alkotmánytervezet elfogadását, a Financial Timesnak adott, tegnap közölt interjúban kijelentette: Varsó álláspontja szilárd ésszerűségeken alapszik. A lengyel vélemény módosulhat, de nem fenyegetések, hanem csak érvek hatására. Közölte: a brüsszeli nyomás ellenére a januárban kezdődő ír EU-elnökség alatt sem kíván engedni a nizzai szerződésben meghatározott szavazati arányokból. A vita középpontjában az áll, hogy a nizzai csúcs résztvevői Spanyolországnak és Lengyelországnak egyenként 27 voksot juttattak az Európai Tanácsban, Németországnak pedig - amelynek nagyobb a lakossága, mint a másik két országé együtt - csak 29-et. A helikopterbalesetben megsérült, betegágyában nyilatkozó Miller azt mondta: nem hiszi, hogy Lengyelországot bármiféle retorzió érhetné. „Ha ez megtörténik, az nagyon súlyos válsághoz vezetne az unión belül, és tápot adna a szkepticizmusnak sok csatlakozó országban” - tette hozzá.
