Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-17 / 289. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 17. Nagyszünet Szlovákiának és ezzel a Csallóköznek remek esélyei vannak a föllendülésre, melyeket nem szabad elszalasztani Régiók a változás kapujában SZAMÁRFÜL Pálffy István: 222 szó az illemről KÖNYVAJÁNLÓ Körülbelül középiskolában kezd kínossá válni, ha unos-untalan letegeznek, és te sem találod a megfelelő köszönést. Meg ha valami fontosat szeretnél mondani, de nem tudod, hogy mikor és hogyan tedd. Ezért fogod értékelni Pálffy István 222 szó az illemről című könyvét. Címszavak mögött bújnak meg a tanácsok és szabályok, művészi fotóillusztrációkkal. A címszavak láttán azt gondolná az ember, hogy ez egy lexikon, pedig dehogy! Inkább tárcák, kisprózák ezek különféle élethelyzetekről, amikor úgy érezhetjük, hogy kissé elbizonytalanodtunk. Tele szellemességgel, néha élcelődéssel. A könyv más értelemben is szakít az illemtankönyvek ezeréves hagyományaival, ugyanis inkább hasonlít egy fotókatalógusra, mint tankönyvre." Nem is szabályozni akar bennünket, hanem nevelni. Nem szabályok vannak benne, hanem megpróbálja elmondani, hogy az illem, más szóval a viselkedés egyszerre nagyszerű és kellemes dolog. Ez sikerült is Pálffy Istvánnak. A kötet kiállása az elegancia érzését ébreszti az olvasóban. Semmi erőszak, csak a viselkedés megformált, ha kell, akkor tapintatos, ha kell, akkor karakán megjelenése. Mert az illem a viselkedés művészete. A könyv nem negatív példákat hoz, hanem bemutatja az illőt. Nem szidalmaz senkit, csak felvillantja, hogy van jobb élet Néhány szabály: ebéd közben nem telefonálunk, az utcán, csak úgy lezseren nem nyilvánítunk részvétet, de még telefonon sem, nem viselkedünk úgy, mintha a divat uralkodna rajtunk, és nem mi a divaton. Ez a könyv nem az etikettről szól, szó sincsen benne arról, hogy hogyan szólítsuk meg az angol királynőt, vagy hogy csókoljunk-e kezet a köztársasági elnök feleségének. Ez a könyv az illemről szól. Az illem olyan szabályok összessége, melyek megsértését semmilyen büntetés nem fogja követni, esetleg az, hogy életünk végéig rajtunk lesz a bélyeg: otromba fajankó. Persze a könyv olvasójának gyakran támad az az érzése, hogy ezt e nélkül is tudta, hogy eddig is éppen így csinálta! Csakhogy nem felesleges tudnunk, hogy tényleg vannak ilyen szabályok, és nem „a mi készülékünkben van a hiba”, ha mások viselkedését kellemetlennek érezzük. Egyébként érdekes megnézni azt is, hogy az általában öltönyben és nyakkendőben látható Pálffy hogyan fest piros pulóverben és napszemüvegben, miközben két dinnyét cipel a hóna alatt, a szájában meg slusszkulcs lóg. Van persze, aki azt hiszi, hogy az illem csak felesleges körítés ahhoz, amit úgyis megtennénk. Ezzel szemben az igazság az, hogy az illem évszázadokon át csiszolt szabályai azért vannak, hogy a világ jól működjön, senki se találja magát kínos helyzetben önhibáján kívül. Hiszen tarthatod magadat a világ legillemtudóbb emberének, ha nem ismersz bizonyos szabályokat. A szabályok pedig kétfélék: vannak ritkán előkerülő, és különösen fontosak, és vannak hétköznapi szabályok, melyeket naponta, sértünk meg vagy tartunk be. A végeredmény ugyanaz: a betartott és megsértett szabályok ösz- szessége vagy te, és senkit sem érdekel, hogy butaságból, vagy érzéketlenségből vagy illetlen, ha az vagy. A 222 szó nem túl sok, éppenséggel nem is kevés - éppen elegendőnek tűnik ahhoz, hogy ne maradjunk fajankók, de azért ne váljunk sznobokká. Bevezetőnek tökéletes egy olyan sorozathoz, mely az illem különféle területeit szándékozik majd bemutatni, és melynek következő kötetét 2004 tavaszán adja majd ki a Pro Európa kiadó, a kötet gondozója. Mindenkinek ajánljuk, mert megéri az árát. (he) (Pálffy István : 222 szó az illemről, PRO EURÓPA KIADÓ, 2003) A naprakész tudomány letéteményesei Korunk hőse: a mérnök Egy ország fejlettségi szintje egyenlő régióinak fejlettségével. Tehát a csatlakozó országokat mint egészet kell vizsgálni, de hogy ezt az egészet megvizsgálhassuk, részekre-régiókra kell bontanunk, és elemeznünk azokat a minél kedvezőbb és teljesebb végeredmény érdekében. TÖLTÉSY DÁVID Kicsiny országunk, Szlovákia, e még fiatal ország is most itt áll a változás kapujában, s nemsokára- május 1.-én - át is lép rajta. Megteszi az első lépéseket az Európához való csatlakozás felé. Szlovákia egyik fő éléskamrája a Csallóköz. A térség, melynek lakossága főként a mezőgazdaságban dolgozik és mezőgazdaságból él, lévén a nehézipar jelentős része megszűnt, illetve elvándorolt. Sajnos a mezőgazdaság még szervezetlen és túlságosan tagolt az EU-s átlaghoz képest, s az EU jelenlegi tagországai tisztában vannak azzal, hogy a csatlakozó országoknak rengeteg pénzügyi támogatásra lesz szükségük a felzárkózáshoz, hisz tudják, a felzárkózás saját érdekük is egyben. Ennek érdekében az EU térségfejlesztési és felzárkóztatási alapokat hozott létre. Régiónk nagy esélye a felzárkózásra az EU strukturális alapjaiban van. A négy alapból számunkra csak három értékes és kedvező:- Fejlesztési Alap (European Development Fund): A régiók közötti egyenlőtlenségeket hivatott csökkenteni.- Európái Szociális Alap: Uniós foglalkoztatási és szociálpolitikai célok érdekében használható fel.- Európai Mezőgazdasági Orientációs és Gazdasági Alap: Az EU mezőgazdasági termelésének korszerűsítése érdekében jött létre. Ha már az alapokról beszélünk, ne felejtsük el a Kohéziós Alapot sem. Ennek célja az összetartás erősítése, a tagállamok fejlődésének harmonizálása, s elsősorban a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére hozták létre. Ezen pályázatok elnyeréséhez remek szakemberek és ügyes szervezők szükségesek, s elsősorban a most végzős közép-, főiskolás és egyetemisták közül kerülnek ki. Ehhez remek iskolarendszer és tanulási lehetőségek szükségesek. Első nagy áttörés a tanulási lehetőségek terén a komáromi Sellye János Egyetem megnyitása a tanulni vágyó érettségizett diákok, és a többi érdeklődő előtt, s mely a lakóhelyükhöz közel, a szülőföldjükön ad lehetőséget a továbbtanulásra. Itt kiemelném a Irány a magyar középiskola! 2004/2005 címmel a napokban jelent meg a Selye János Kolléginyelvoktatást és a nyelvtanulást. -Az idegen nyelvek fontosak, főképp az Európai Unióban. Meg kell mutatnunk Európának, hogy a mi tudásunk és munkaképességünk is van olyan jó, ha nem jobb, mint a tőlünk iparilag fejlettebb országokban élőké. KORLÁTOZÁSOK Természetesen a csatlakozást követő első pár évben számos korlátozás lép fel irányunkba és a többi csatlakozó ország felé. Megnehezítve mind a munkavállalást, mind a letelepedést. (Az oktatás terén az EU bármely tagállamából érkezett diákot is a választott országban érvényes jogok és törvények illetik meg. Tehát, ha az adott országban tandíjat kell fizetnie'a diákoknak, akkor a mása tagállamokból érkező diákoknak is kell. Ellenben, ha az országban nem kell tandíjat fizetni, akkor a külföldi diáknak sem kell.) Kezdetben rengeteg fiatal fog az EU- ban továbbtanulni és munkát vállalni. Ehhez a csatlakozás előtt munkavállalási és továbbtanulási engedélyt is be kell szerezniük. Ez a procedúra a belépés után jóval egyszerűbb lesz, hiszen az unió egyik elve - a munkaerő szabad áramlása - alapján bármely másik tagország állampolgára ugyanolyan esélyekkel vállalhat munkát és tanulhat egy másik tagországban, mint annak saját állampolgárai. Ez nemcsak azonos béreket jelent, hanem azt is, hogy egy állás betöltésekor senkit sem különböztethetnek meg azért, mert egy másik tagállamból jött. Persze ehhez ugyanazon szakképesítési, nyelvi és egyéb feltételeknek kell megfelelni, mint amelyeket az állam saját állampolgárai elé állít. Néhány ország, például Ausztria és Németország attól tartva, hogy a bővítés után a frissen csatlakozott tagállamok állampolgárai elözönlik a munkaerőpiacot a magasabb bérek reményében. Ezért a csatlakozási tárgyalások során sikerült elérniük, hogy a csatlakozás után egy átmeneti időszakra a jelenlegi tagállamok korlátozzák az új tagállamokból jövő munkavállalást. Cserébe a csatlakozó országok is jogosultak velük szemben ugyanilyen korlátozásokat bevezetni. Ám a legtöbb tagállamban azonos feltételek illetik a csatlakozó tagállamokat is. Az ilyen munkavállalók és diákok segítségére hozták létre az Európai Munkaügyi Szolgálatot (European Employment Servise - EURES), melynek honlapján ( http://europa.eu.int/eures ) keresgélhetünk az állásajánlatok között, megtudhatjuk, hogy milyen papírok szükségesek a mun- kavállalásoz, de akár saját önéletrajzunkkal is bejelentkezhetünk a rendszerbe. um kiadványa, amely a szlovákiai magyar tannyelvű középiskolákról nyújt átfogó képet. Csakúgy, mint tavaly, idén is az volt a szerkesztők célja, hogy a lehető legtöbb információt összegyűjtsék a hazai magyar tanítási nyelvű gimnáziumokról, szakközépiskolákról és szaktanintézetekről. A kiadvány fontosságát és segítő szándékát felismerve az iskola- igazgatók és pályaválasztási tanácsadók készségesen segítették Bottyán Éva szerkesztő munkáját, így mindegyik intézményről soksok hasznos dolgot tudhatunk meg nemcsak az oktatással, hanem a szabadidő eltöltésével, sportolási lehetőségekkel, kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatban is. Az alapinformációkon (pontos név, cím, telefon- és faxszám, weblap, e-mail cím) túl olvashatunk az iskolák történetéről, eredményeiről, a választható szakirányokról, a végzés utáni leMUNKA ÉS TANULÁS AZ EU-BAN Tehát a mi kistérségünkből az unió tagállamaiban munkát keresni és tanulni vágyó elinduló diákok és emberek egyenlő esélyekkel néznek szembe, de ehhez remek végzettségre és nyelvtudásra van szükségük. Tehát még több iskolát kell nyitnunk, vagy a meglévőket támogatnunk és fejlesztenünk, hogy bekerülhessünk az európai szellemi élvonalba, s ha sok tanult ember dolgozik majd térségünk fejlődésén és az életszínvonal javításán, könnyebben elérjük azt, s a kivándorlás is megállítható és visszafordítható lesz. A Csallóköz - mint Szlovákia éléskamrája - folyamatos, ütemezett átalakításon kell, hogy átessen, és ezzel versenyképesnek és. színvonalasnak kell lennie a piacokon. Ezen felül remek kiránduló és üdülőhelyek találhatók itt, melyeken az idegenforgalmi hálózat kiépítése és egy nagy, jól működő szervezett hálózattá való kiépítése rengeteg új munkahely létesítésének lehetőségével kecsegtet, hisz ne feledjük, az emberek szehetőségekről, a szakkörökről, és ami az alapiskolát befejező tanulók számára talán a legfontosabb: megtudhatják, meddig kell benyújtani a jelentkezési lapjukat, mikor és mely tantárgyakból kell felvételizniük. A könnyebb kezelhetőség céljából kerületi bontásban dolgozták fel a tanintézetek adatait, sőt némelyik iskoláról fénykép is található a könyvecskében. A kiadványt a Selye János Kollégium Szlovákia összes magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolájába eljuttatja, természetesen ingyenesen. További 500 darabot közéleti személyiségek, különböző szervezetek és intézmények kapnak, a korábbi tapasztalat szerint ugyanis nemcsak a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosok és kilencedikesek hasznos segítőtársa az Irány a magyar középiskola! Mivel mind- összesen 2000 példányban jeleretik az új, ismeretlen dolgokat és tájakat felfedezni. Mint tudjuk, Csallóköz a Duna mellett terül el. A Komárom-Pozsonyt összekötő vasút és autóút kiépített, de ahhoz, hogy a turizmus fellendüljön, a Duna töltése mellett egy Komárom-Bős kerékpárút kiépítésében látom a megoldást. A kerékpár szerelmesei megismerhetnék a Duna mellett elterülő kis falvak látványosságait, betérhetnének egy-egy családias kispanzi- ókba megpihenni, továbbá sátorozási és sportolási lehetőségek is rendelkezésükre állnak. S már csak a remek szolgáltatások mellett egy jól kitalált reklámkampány szükséges a turista tömegek idecsalogatásának érdekében. Szlovákiának és ezzel a Csallóköznek remek esélyei vannak a föllendülésre, melyeket nem szabd elszalasztani, ki kell aknázni. Ebben nekünk, fiataloknak jut majd az a szerep, hogy új, merész ötleteinkkel elindítsuk a folyamatok kerekét, s ennek olajozásaképpen kiharcoljuk az EU-s támogatásokat. Elsősorban az interneten figyeljük a kiírt pályázatokat, hogy ezek által is hamarabb érjünk célba. nik meg e könyvecske, a szerkesztők elképzelése szerint a nagyobb létszámú iskolákba több példányt küldenek, ahol viszont kevesebb tanuló van, arányosan kevesebbet. A tavalyi évvel ellentétben idén nincs mód az utánrendelés- re, ezért ajánlatos az iskolaigazgatóknál illetve a pályaválasztási tanácsadóknál érdeklődni. A kiadó szeretettel ajánlja az Irány a magyar középiskola! 2004/2005 című kötetet minden végzős alapiskolásnak, akár eldöntötte már, milyen irányban folytatná tanulmányait, akár tanácstalan még. E kiadvány hasznos segítőtárs lesz, hiszen friss, időszerű adatokkal és teljes körű információkkal szolgál, hogy biztos döntés szülessen a továbbtanuló diákok jövőjét, elhelyezkedési esélyeit, szakmai karrierjét, ezáltal életminőségét érintően. Forgassák sikerrel! BORS MÁTÉ A mérnök nem korunk hőse, hanem mindig is hős volt. Már a piramisok is, ugye. Egyszóval mérnöknek lenni nagyon menő dolog, de ma már annyiféle van belőle, hogy azért nem mindegy milyen. Gépész, építész, elektro, könnyű, vagy nehézipari esetleg anyag, hogy az erdő és a környezet kollegákról meg ne feledkezzünk. És bár igaz, hogy a munkanélküliek között is akad mérnöki végzettségű, azért a többségnek nem kell aggódnia. Az általános nagy életigazságokon túl egyetlen dologra érdemes külön nagyon figyelni és erről csak annyit mondunk: naprakészség! A legbénább dolog, ami egy mérnökkel megtörténhet az, hogy lesprinteli a technikai fejlődés. Ez viszont sajnos könnyen megtörténhet, sőt amennyire innen, a kényelmes bölcsész karosszékből látszik, egyre könnyebben, ma már elég egy pillanatnyi kihagyás, futó influenza vagy az átlagosnál pörgősebb éjszaka, és mire magához tér már a villanyt se tudja otthon megszerelni, különben is rég az ufók szedik a villanyszámlát, műholdas díjbeszedővel. Na de aki követi a tudomány napi állását meg elég ügyes, arra bizony a jólét vár. Rosszabb esetben csak valami multinacionális megakombinátnál, szerencsésebb esetben a saját kis cégénél esetleg né- hányad magával, még szerencsésebb esetben a saját nagy cégénél sokad magával, de így is, úgy is, amúgy is sokért. Ráadásul a magyar műszaki spiritusszal állítólag nemzetközi mértékkel is henceghetünk. Nemzeti presztízsnek van az Ikarus busz, meg a Videoton, és a téli szalámi. Nem beszélve a magyar mérnök kollégáról, Rubik Ernőről és a könnyebbség kedvéért Puskás Öcsiről is nyugodtan azt lehet blöffölni, hogy műegyetemre járt. A gáz csak az, hogy az orvosok meg az ügyvédek is ugyanezt a trükköt találták ki. Elég érdekes dolog az is, hogy a mérnök majdnem mindig férfi. A legtöbb szakma előbb-utóbb (legalábbis a szakmai ranglétra alsóbb fokozatain) elnőiesedik, de ez csak nem. Nincs is olyan, hogy „mérnöknő”, miközben például tanárnő, doktornő, de akár üzlet- asszony. Ez egyben a szakma társadalmi presztízsét bizonyos szinten tartja, illetve lehet, hogy pont fordítva: azért nem nőiesedik, mert marad a presztízs. (Most szeretnénk leszögezni, hogy szerintünk a szakmák társadalmi presztízse és a szakmabeliek nemi megoszlása közti összefüggés egy szomorú és megváltoztatandó állapot. Nem igazságos - de egyelőre igaz.) Egyébként meg az is lehet, hogy a hormonok (esetleg a kromoszómák, már elfelejtettük) miatt van, mert állítólag a férfi hormonokkal (vagy kromoszómákkal) az agyműködés alkalmasabb a reáljellegű témák feldolgozására, míg a női hormon/kromo- szóma a humán dolgokra fogékonyabb. Ezt a népszerű és hasznos kiadványt az összes magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolába eljuttatják Irány a magyar középiskola! 2003/2004 MAJER ANIKÓ Kezdetben rengeteg fiatal fog az EU-ban továbbtanulni és munkát vállalni (Horváth Árpád illusztrációs felvétele)
