Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-17 / 289. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 17. TÉMA: A JÓSLÁS Kártyavetők, távgyógyítók, sorstanácsadók Van jövője a jóslásnak? Ötszáz évvel ezelőtt született Nostradamus, akinek próféciáit évszázadok során sokan elhitték és sokan hamisították Jövőbelátó vagy sarlatán volt? 1566 június 17-én megírta végakaratát és július 1-én magához hivatta a pa­pot az utolsó kenetre. Elmondta neki, hogy reggelre már nem lesz itt. Nost­radamus hű maradt jóslatához, másnap holtan találtak rá. (Képarchívum) ISMERTETÉS Fél évezred távlatából sem merült feledésbe a XVI. szá­zadi orvos és jövendőmondó, az 1503. december 14-én a franciaországi Saint-Rémy- de-Provence-ban született Mi­chel de Nostradam - ismer­tebb nevén Nostradamus. ÖSSZEFOGLALÓ Kilenc esztendős volt, amikor zsidó származású szülei a katolikus hitre tértek, és a párizsi Notre Dame szé­kesegyházról kapták a nevüket. Az élénk fiú gyorsan tanult - latint, görögöt, hébert, matematikát - és asztrológiát. Galilei perbe fogása előtt száz évvel Nostradamus már a kopernikuszi világkép elméletét vallotta. Szülei 1522-ben Montpellier-be küldték, hogy orvosnak tanuljon. Három év múltán már engedélyez­ték neki, hogy orvosi gyakorlatot folytasson. Saját gyógymódját, re­ceptjeit alkalmazta, és rövid idő alatt gyógyítói hírnévre tett szert. Négy évi vándorlás után Montpel- lier-ben fejezte be tanulmányait. Ezt követően az Európa-szerte is­mert filozófus, Cesar Scaliger meg­hívására a Garonne-folyó melletti Agenba költözött, és 1534 körül megnősült. Házasságából egy fia és egy lánya született. Az évszázad harmincas éveiben Európában pusztító pestisjárvány azonban el­érte Agent is, s elragadta feleségét és mindkét gyermekét. Nostradamus talán élete végéig megmaradt volna az orvosi hivatás gyakorlása mellett - különösen, mivel fáradhatatlanul küzdött a pestis ellen - , ha itáliai vándorlá­sai során össze nem találkozott volna egy ismeretlen ferences ren­di baráttal. Meglátta és leborulva köszöntötte a szerzetest, mint le­endő pápát. És valóban, Felice Prettit sok-sok év múlva, 1585-ben katolikus egyházfővé választották, és az V. Sixtus nevet vette fel. Az úgynevezett szabad művészete­ket is kitanult orvos-csillagjós az 1550-es években Salon de Proven- ce-ban telepedett le, és ott orvosi gyakorlatot folytatott. Feleségül vett egy gazdag özvegyasszonyt, akitől hat gyermeke született. A vá­rosban ma is áll a ház, amelyben népes családjával élt. Azokban az időkben általánosan elterjedt az asztrológia alkalmazá­sa a gyógyászatban - a gyógysze­rek elkészítésének és bevételének optimális időpontját igyekeztek ki­következtetni a csillagok állásából. Feltételezhető, hogy Nostradamus ekkor jöhetett rá valamire, aminek segítségével ma is világszerte is­mert jövendöléseit, a Próféciák egyenként ezer négysorosát elké­szítette. Amikor II. Henrik francia király és felesége, Medici Katalin 1556-ban a királyi udvarba hívatta Nostrada- must, már ismert volt jóslatairól. Ezek közé tartozott az a négysoros is, amely megjövendölte a király tragikus halálát. Ő azonban a kirá­lyi udvarból később visszatért Sa- lonba, és élete hátralévő részében horoszkópokat készített előkelő lá­togatóinak, valamint folytatta a négysorosok írását. Amint azt egyik négysorosában megjósolta, Nostradamus 1566. jú­lius 2-án hunyt el. Állva temették el a saloni ferencesek templomá­nak falába, majd miután a francia forradalom alatt sírját felnyitották, a Szent Lőrinc-templomban he­lyezték örök nyugalomra. Sírja és képmása ma is ott található. Máig vita tárgyát képezi, hogy Nostradamus prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó, vagy közön­séges sarlatán volt-e. A Próféciák tíz Centuriájának ezer négysoros jóslata közül több valóra vált, míg mások nem következtek be, je­lentős részük pedig annyira homá­lyos, hogy lehetetlen belőlük bár­mit kikövetkeztetni. Nostradamus jóslatait a halálát követő évszáza­dok során sokan nemcsak elhitték, és esetenként félreértelmezték, ha­nem már a kezdeti időktől fogva hamisították is és a hamisítványo­kat propagandacélokra használ­ták, mint például Goebbels náci propagandaminiszter tette. Példák sorát lehet felhozni arra, hogy politikusok még napjaink­ban is rendszeresen kikérik dönté­seik előtt csillagjósok tanácsait. A „felvilágosodás és a józan ész ha­zájában“, Franciaországban még ma is működő mintegy 60-100 ezer csillagjós és jövendőmondó évi keresete eléri a 35 milliárd frankot, (mti) A látnokok napjainkban már „me- diális életsors tanácsadókként” működnek, kristálygömbökkel, elektronikus műszereknek álcá­zott varázsvesszőkkel, tarot-kár- tyával dolgoznak, a tenyérvon­alakból olvassák ki a jellemvoná­sokat, számmisztikával, horosz­kóppal állítják fel a kliens „jövőképét”. Egyes felmérések szerint például Németországban ma már minden 2000 lakosra jut egy hivatásos jós. Kritikus élethelyzetben ná­lunk is sokan hajlandóak alkalmi kártyavetőhöz vagy tenyérjóshoz fordulni, csakúgy, mint a nyugati nagyvárosokban élő hiszékenyek az elegáns és felkapott irodákban működő „sorstanácsadókhoz”. Néhány tévécsatorna is szolgáltat telefonon felhívható jósdát nézői­nek, ahol a jövőt látónak mondott műsorvezető kikérdezi a hívót, majd megválaszolja a jövőt illető kérdéseket. A tenyérjósok, kártyavetők gyak­ran a kevésbé tanult emberek bi­zonytalanság-érzésére építenek és jó megfigyelők. Szinte észre­vétlenül kérdezik ki a hozzájuk fordulót, figyelik az arc- és kéz­mozdulataikat, a tévében hang­hordozásukat, s közben felisme­rik, hogy az mit vár tőlük. Több­nyire kétértelmű, homályos vá­laszt adnak, amelyeket az érintett utólag bizonyítva lát. Hagyományosan főképp nők fog­lalkoznak tenyérjóslással, kártya­vetéssel és általában nők azok is - főleg szerelmi ügyekben - akik igénybe veszik e szolgáltatást. Ta­lálóan írta Krúdy Gyula: ,,....a te­nyérjóslás divatban van az egész földgömbön, ahol nők és a nők hi­székenységéből megélni akarók élnek. Sevillától Damaszkuszig és New Yorktól Bukarestig nézik, úgynevezett tudós öregasszonyok a fiatal nők tenyereinek abraka­dabráit....” A jóslatok, látnoki kijelentések adott esetben veszélyesek, sőt végzetesek is lehetnek, például válsághelyzetben lévő vagy lelki­leg sérült embereknél. A félelem előidézheti az önbecsülő jóslatok elve alapján a katasztrofális dön­tést vagy éppen az öngyilkosságot is. A távgyógyítás szintén egyre job­ban terjed szerte a világon. Angli­ában külön szövetségbe tömörül­tek, működésüket hivatalosan el­fogadják azzal, hogy az orvosi ke­zelést nem helyettesítheti tényke­désük. Művelői természetfeletti, misztikus gyógyerőket hívnak se­gítségül, úgy érzik, hogy ők ilyen különleges képességekkel rendel­keznek és ezt a betegek szolgála­tába kell állítaniuk. A távgyógyítást gyakran teljesen legyengült, gyógyíthatatlan bete­gek utolsó lehetőségeként veszik igénybe, az is eredmény lehet, ha a beteg lelki gyötrelmei enyhül­nek. A távgyógyítók között akad­nak pénzéhes sarlatánok is, akik visszaélnek a kétségbeesett beteg vagy hozzátartozóik reményeivel. Ritkán rendelkeznek orvosi vagy pszichológiai képzettséggel, ezért nem is várható tőlük, hogy szak­szerű, a modern orvostudomány alapján álló segítséget nyújtsanak a rászorulóknak. Ettől még a reményt, vigaszt ke­resők, vagy akik egyszerűen csak kíváncsiak, nem fognak elfordulni sem a jósoktól, sem a távgyógyá- szoktóí, akiknek a hírnevét a ben­nük hívők csak fölerősítik. Ezért mondhatjuk: a jövőt jóslóknak mindig lesz jövőjük, (m-p, i-t) NOSTRADAMUS PRÓFÉCIÁI Nostradamus megjósolta Napóleon sorsát (Fotók: képarchívum) A próféta állítólag J. F. Kennedy meggyilkolását is előre látta Egyik próféciáját a 2001-es szeptember 11-ei terrortámadással azonosítják Jövőbeni eseményeket látott, egyesek szerint a morfium is segítségére volt Vízzel teli üveggömbbe bámult ÖSSZEÁLLÍTÁS Jóslási módszere állítólag igen egyszerű volt. Egy hosszú nap után, amikor fáradtan megtért otthonába, leült sárgaréz állvány­ra helyezett, vízzel teli üveg­gömbje elé és addig révedt vadul a gömbbe, amíg meg nem szállta az ihlet. Ilyenkor jövőbeni esemé­nyeket látott és hallott. Egyesek szerint a morfium is se­gítségére volt, míg mások szerint módszerét a 4. századi Platón-hí- vő, Iamblichus könyvéből (Egyip­tomiak rejtélye) vette, amely jós­lásokhoz valamilyen tükröződő felületbe (tükör, víz, vér, bor) bá­mulást javasol. A könyv 1547-ben jelent meg és egyesek szerint Nostradamus bi­zonyosan olvasta. Igen hatékony módszerét (942 próféciát tudhat magáénak) innen vette. Hasonló módszert követnek a cigány ja­vasasszonyok is. Nostradamus jóslatait, melyek egészen a 3797-es esztendőig kö­vetik az eseményeket, 1550-tól kezdte el feljegyezni és először 1555-ben tette közzé. Minden jóslatát négysoros rímbe szedte. 100 ilyen négysoros versike alkot­ta a 10 centúria mindegyikét kivé­ve a 7.-et amely 42 verset tartal­maz. A boszorkányság vádjának elkerülése végett jóslatait rejtje­lezte: francia, olasz, provanszál, görög és latin szavak keverékét használva és az időrendet össze- kutyulva. Jóslatai azóta is nagy port vernek fel. Jövendöléseit csak utólag lehet értelmezni: azok a kísérletek, ame­lyek próféciáiból a jövőt előre sze­rették volna megjósolni, mind meg­buktak. Neveket és dátumokat is tartalmazó jövendölései közül 103 biztosan téves. A „melléfogások“ közé sorolható az a jóslat, hogy „Napóleon a XIX. század elején megszállja Angliát és hosszú ideig uralkodik a szigetországban“. To­vábbi tévedései: az 1988-as föld­rengés, az 1994-re jövendölt III. vi­lágháború és az egyesek által világ­végeként értelmezett jövendölés, mely 1999-re tette a világégés idő­pontját. A homályos megfogalmazása, rejt­jelezéssel súlyosbítva igencsak megnehezíti az értelmezést és lehe­tővé teszi számunkra, hogy azt ol­vassunk bele, amit mi szeretnénk. Vajon beteljesült jóslatai csak a mi fantáziánk szüleményei, belema- gyarázások, vagy a valóság? Győződjenek meg róla saját ma­guk. Jóslatai közül legismertebb a Hit- ler-jövendölés. Ebben Hitler neve helyett Hister szerepel. Ezt 1930 előttig Isterrel a Duna latin nevé­vel hozták összefüggésbe, míg az 1930-as évek elején Goebbels fel nem hívta a próféciára Hitler fi­gyelmét Hitler nevével beazono­sítva a Hister nevet. A jóslatot, mivel szomorú véget jósolt Hitler­nek meghamisították, és propa­ganda célokra használták: Néme­tországnak diadalmenetet ígérő, hamis próféciákat tartalmazó röplapokat szórtak Franciaország és Belgium szerte. íme az eredeti prófécia: „Éhségtől dühödt vadállatok fog­nak átúszni a folyókon/ a csatatér nagyobb része Hister ellen lesz,/ vasketrecben vonszolják a nagy embert, míg/ Németország gyer­meke semmit sem tart tisztelet­ben.” (II. 24) Nostradamus azt jósolta: A Föld egészen Kr. u. 3797. évig túléli a megpróbáltatáso­kat. Az éghajlatban változás fog bekövetkezni: „az esőkből kevesebb lesz, tűz pedig lesz bőven, és tüzes lövedékek hullanak alá az égből olyan menynyiségben, hogy semmi sem tud majd elmenekülni a holocaustból.” A II. 54-es jóslat viszont már egy­értelmű utalást tesz az 1666-os Londoni nagy tűzvészre: „Igazak vérét követeli majd a londoni tűz,/ amelynek háromszor húsz, meg hat lesz/ az esztendeje.” Nostradamus szintén megjósolta Napóleon sorsát: „Közel Itáliához születik egy császár,/ aki nagyon sokba fog kerülni a Biroda­lomnak,/ egy parányi területen lévő kis hely közepén/ le fogja tenni jogarát.” AIII. 96-os négysoros így szól: „A fassanói vezér torkát átvágja/ a vérebet és agarat nevelő férfi,/ a tettet akkor követik el a tarpeji szikla hívei, / amikor Szaturnusz az Oroszlánba fordul/ február 13. napján.” A fassanói herceget 1820 febr. 13-án agyonszúrta egy istál­lói alkalmazott. A gyilkos köztár­saságpárti volt, erre utalhat a hi­vatkozás a tarpeji sziklára, ahon­nan a köztársasági Rómában le­hajították a bűnösöket. És végül hogyan is hangzik az ere­deti, a VI. 97. számú prófécia, amelyet ma a 2001-es szeptember 11-ei terrortámadással azonosíta­nak? „A nagy víz másik oldalán/ alá- száll két nagy madár,/ a királynő kinek keze. tüzet tart/ trónja víz­ből emelkedik,/ s látja amint a két ördögi torony leomlik“. A próféta megjósolta állítólag az amerikai függetlenségi és polgár- háborút, az angliai monarchia történetét, Abraham Lincoln, J. F. Kennedy meggyilkolását, vala­mint Komeini ajatollah sikerét Iránban. Ugyancsak előre látta a légi közlekedést (nem kunszt: Le­onardo da Vinci ebben még meg is előzte), és az űrutazást vala­mint a Holdra szállást is megjö­vendölte. Nostradamus utolsó jóslatát állí­tólag halálos ágyán orvosával kö­zölte, aki a „Holnapi viszontlátás­ra!” mondattal búcsúzott el tőle, mire a jövendőmondó így felelt: „Mire felkel a Nap engem már nem talál itt élve.” (-it) ÉRDEKESSÉGEK ♦ A gazdagok és a hatalma­sok is hittek, hisznek a csillag- jóslásban. Axel Springer, az ismert német kiadó, Ina Het- zel asztrológustól rendelt ho­roszkópokat, Francois Mitter­rand néhai francia elnök Eli­zabeth Tessier, a tévében is rendszeresen mutatkozó sztá­rasztrológustól kért tanácso­kat, olykor politikai kérdések­ben is. Ronald Reagan szintén csillagjósnőt faggatott min­den fontos döntés előtt. Diana hercegnő, ha depressziós volt a horoszkópokat böngészte, s jósnőket kérdezett. Debbie Frank, az udvari csillagjós ál­lítólag elárulta neki, sosem lesz boldog, de Károlyból sem lesz sose király. ♦ Igencsak megélénkült a ke­reslet a jóslatokat tartalmazó könyvek iránt az Egyesült Ál­lamokban a 2001. szeptember 11-i tömeggyilkos terrortáma­dások után. A sikerlista élére természetesen Nostradamus írásai kerültek, hiszen ismere­tessé vált, hogy egyik négyso­ros próféciájában megjósolta a World Trade Center elleni terrortámadást, (ú) WEBOLDALAK www.astronet.hu www.jósvonal.hu www.asztrologiatanfolyam.hu www.horoszkop.com www.astromania.hu www. astrológia, host.sk www.astroweb.host.sk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom