Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

42 1988 ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. Március 10.: Meghal Horváth Zsigmond, a szlovákiai refor­mátus egyház püspöke. Március 25.: A szlovák katoli­kus ellenzék gyertyás tünte­tést szervez Pozsonyban az emberi jogok és a vallássza­badság tiszteletben nem tar­tása elleni tiltakozásul. A tün­tető tömeget a rendőrség víz­ágyúk, könnygáz és gumibot­ok bevetésével oszlatja fel. Május 16-22.: Komáromban huszonötödik alkalommal ren­dezik meg a Jókai Napokat. Június 17-19.: A Stúdió érté megrendezi Érsekújváron: a kí­sérleti művészet és irodalom el­ső fesztiválját. Június 28.: A református egyház Komáromban ülése­ző Zsinata Mikó Jenőt vá­lasztja meg az egyház új püs­pökévé. Július 18-25.: ACsemadok Központi Bizottsága Zselizen első ízben szervezi meg a táncházvezetők országos táncháztáborát. Augusztus 1.: Pozsonyban megkezdi működését a Magyar Kulturális Központ. Augusztus 10.: A Csehszlováki­ai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága levélben fordul a Szövetségi Gyűléshez és a szö­vetségi kormányhoz a románi­ai faluromboló tervek ügyé­ben. Augusztus 21.: A szovjet meg­szállás 20. évfordulóján Prágá­ban tüntetésen követelik a szovjet csapatok távozását. Szeptember 12.: A Csehszlová­kiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága dokumentumban tiltakozik a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítése ellen. Szeptember 30-október 1.: A Csemadok Központi Bizottsága kassai ülésén kritikus hangvé­telű felszólalások sürgetik a magyar kisebbség oktatásügyi és kulturális problémáinak ren­dezését. (Lásd: Formalizmus nélkül) Október 7.: A magyar Ország- gyűlés a Bős-Nagymarosi Víz­lépcsőrendszer építési munká­latainak folytatása mellett dönt, a továbbépítést azonban szigorú környezetvédelmi fel­tételekhez köti. (Lásd: Gabčíkovo-Nagymaros kétlép­csős marad) Október 20.: A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bi­zottságának kezdeményezésé­re megszületik a 266 aláírással ellátott, „Csehszlovákiai ma­gyarok memoranduma 1988” címen ismertté váló dokumen­tum. Október 28.: Prágában Cseh­szlovákia megalakulásának 70. évfordulója alkalmából ismét tüntetéseken sürgetik a politi­kai reformokat. A rendőrség a tüntető tömeget vízágyúk be­vetésével oszlatja fel. November 2.: A budapesti Bethlen Gábor Alapítvány Bethlen Gábor-díjjal tünteti ki Janics Kálmánt és Duray Mik­lóst. A budapesti csehszlovák nagykövetség hivatalosan til­takozik a kitüntetések miatt. November 24.: Dunaszerda- helyen a Szlovák Nemzeti Ga­léria kihelyezett részlegeként megnyílik a Lőrincz Gyula Képtár. December 17.: Somorján az Új Szó megjelenésének 40. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepi gyűlésen a jubi­láló lapnak átadják a Győzel­mes Február Érdemrendet. (Lásd: Lapunkat a Győzelmes Február Érdemrenddel tüntet­ték ki) űj szó 40 * «tew, <*I «a. ­ľ JP l"l| )L f- .. /• J: mj£ 1M f. „ .1*5 I s aj ft % j? V * « « * ?! I 5 n *» IjE ♦ ,ts £ «. í íffif ‘ ’ v \ it ** JA, *, * • 4 í ■ej! ♦ m v ■ 0nmrmm ■ Az ünnepi gyűlés díszemeivénye (A ČSTK felvétele) LAPUNKAT A GYŐZELMES FEBRUÁR ÉRDEMRENDDEL TÜNTETTÉK KI Rugalmasabb tájékoztatásra, szemléleti és szerkesztési megújulásra törekszünk ünnepi gyűlés • A CSKP KB küldöttségét Ignác Járták vezette • Köszöntések, jókívánságok • Ágazati és vállalati kitüntetések átadása • Színvonalas műsor, kellemes hangulat (Munkatársunktól) - Bensőséges és fölemelő, emlé­kezetes és egyben előremutató volt az az ünnepi gyűlés, amelyen december 17-én a Somorjai (Samorín) Művelő­dési Központban lapunk nevezetes jubileumáról emlé­keztek meg pártunk legfelsőbb szerveinek képviselői, közéletünk tisztségviselői és a szerkesztőség munkakö­zössége. Az ünnepségen részt vettaCSKPKB küldöttsége Ignác Jenák elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével. A küldöttség tagja volt Gejza šlepka, az SZLKP KB Elnökségének Ezután Kiss József, az SZLKP KB Titkárságának tagja, az Új szó főszer­kesztője méltatta lapunk négy évtizedes tevékenységét. Beszédében többek kö­zöd a következőket mondotta: „Lapunk első száma olyan időszakban látott napvilágot, amelyet a dolgozók feb­ruári gyözetmé! kövelöen áthatott a nagy és a kis közösségek életének megújhodá­sa. A győzelmet hangsúlyozó eposzi jelző arra utal, hogy e történelmi jelentőségű tagja, a KB mára. Dudás Kürtién, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a dunaszetdahoM (Dunajská Stre­da) járási pártbizottság vezető mára, Stefan Bachér, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a Pravda főszerkesztő­je, Igor Škorica, az SZLKP KB osztályvezetője. Ott volt Pjotr Kuzmfcs Kosztyikov, a Szovjetunió bratislavai lókonzulja és Tóth József, a Magyar Népköztársaság bratislavai tőkonzulja. Jeten voltak a hazai magyar lapok főszerkesztői is. A vendégeket és a szerkesztőség munkaközösségének dolgozóit Szilvássy József fó- szerkesztő-hetyettes üdvözölte. fordulathoz érzelmileg is mély átérzéssel viszonyulunk. Annak tudatosítása, hogy az Új Szó létrejötte elválaszthatatlanul összefonódik azokkal a változásokkal, amelyek a szlovákiai magyarság helyze­tében februárt követően bekövetkeztek, a lélek legrejtettebb zugaiban is vissz­hangra talán Az Új Szó létrejöttét - kifeje­zésre juttatva a magyar nemzetiségű ál­lampolgárok jogegyenlőségét és a lenini nemzetiségi politika érvényre jutását szolgáló előfeltételek megteremtését - költői lendületű szállóige örökítette meg. Máig gyakran idézzük Sas Andor örökbecsű vallomását arról, hogy az Új Szó a jégtörő és gyűmölcshozó február édesgyermeke. A kerek évfordulók során az érzetmi töltés újult erővel tör felszínre, magával ragadva az új, felnövekvő nem­zedéket is. Ezek a generációk a negyven évvel ezelőtti zimankós decemberi napot (Folytatás a 2. (Maion) Formalizmus nélkül Jegyzetek a Csemadok KB V. üléséről Kl..lltság, közéleti efköfete­l\y zettség és tárgyszerűség jellemezte a Csemadok Központi Bi­zottságának Kassán (Košice) meg­tartott V. ülését, amelyen két fontos napirendi pontot vitattak meg: a kul­turális szövetség jövő évi munkater­vét, valamint az alapszervezetek gazdálkodásának és pénztárkezelé­sének új alapelveit. A Csemadok munkaterve a nagy horderejű társadalmi feladatokat, a közművelődés növekvő szerepét szem előtt tartva határozta meg a kulturális szövetség tennivalóit az ideológiai szférában, a tagság tuda­tának formálásában, az egészséges nemzeti azonosságtudat és az inter­nacionalista meggyőződés erősíté­sében, továbbá a szervezeti életben, valamint a művelődés, és az amatőr művészeti mozgalom szakaszán. Minden téren a minőségi követelmé­nyek kerültek előtérbe Az előter­jesztett dokumentum egyértelműen leszögezte, hogy a szervezeti élet­ben és más területen is föl kell számolni a formalizmus minden megnyilvánulását, s olyan korszerű munkamódszereket kell meghonosí­tani, amelyek hatékonyabbá teszik a kulturális szövetség tevékenysé­gét. Erre szükség is van, hiszen napjainkban, a társadalom átépíté­sének forradalmi folyamatában mind nagyobb feladatok hárulnak a Nem­zeti Frontra, s egyes tagszervezetei­re, köztük a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségére is. E viszonylag rövid beszámoló ter­jedelme nem teszí lehetővé, hogy részletesen ismertessük a jól fölépí­tett, s minden - a kulturális szövet­ség tevékenységével összefüggő - lényeges területre kitérő munka­tervet. Mindenekelőtt arra kell felhív­nunk a figyelmet, hogy 1989 márciu­sában ünnepli majd a Csemadok megalakulásának 40. évfordulóját. Ez a jelentős évforduló lehetőséget kínál az eddig elvégzett munka érté­kelésére, a szükséges tanulságok és következtetések levonására, a folyamatosság megőrzéséhez. A jubileum minden bizonnyal hozzá­járul a tagság további aktivizálásá­hoz. A Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kulturális Szövetségének je­lenleg 92 ezer tagja van, s a jubileu­mi évben szeretnék a taglétszámot 95 ezerre emelni, természetesen nem kampányszerűen, s nem is va­lamiféle adminisztratív bűvészmu­tatvánnyal. A munkaterv részletesen ismerteti a szervezeti élet, aközmű- velődés és az amatőr művészeti mozgalom további fejlődését célzó feladatokat, kellő figyelmet szentel­ve a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának és a Csema­dok KB Népművészeti Együttesé­nek, a Szőttesnek, valamint a kultu­rális szövetség képes hetilapjának, a Hétnek. Érdekességként említjük meg, hogy a kulturális szövetség a jubi­leum alkalmából első Ízben jelentet meg postai bélyeget. Jövőre a ter­vek szerint megélénkül a szövetség kiadói tevékenysége is. Először jele­nik meg a Hét évkönyve, s kiadják Szljjártó Jenő kórusműveit is. Erdé­lyi Jánosról - születésének 175. év­fordulóján - tanulmánykötet lát nap­világot a Csemadok KB gondozásá­ban. Nyílván nagy érdeklődés övezi majd azt a kötetet, amelynek anya­gát az amatőr néprajzosok gyűjtésé­ből állítottak össze. Jövőre váloga­tás jelenik meg a Kazinczy Nyelv­művelő Napokon elhangzott előadá­sokból. A gyakorlati nyelvművelést, elsősorban az állami tisztségviselők, a pedagógusok, s nem utolsósor­ban az újságírók munkáját szolgálja majd az a kiadvány, amely a fonto­sabb hazai intézmények neveinek helyes magyar fordítását tartal­mazza. Már meghatározták a kulturális szövetség országos fesztiváljainak jövő évi időpontjatt is. A Csengő Énekszót május 6-án ás 7-én rende­zik meg Érsekújváron (Nové Zámky). A Jókai Napok május 15-én kezdődnek, s a további időpontok a következők: országos népművé­szeti fesztivál: május 26-28, Duna Menti Tavasz: június 7-11, országos kulturális ünnepély: június 24-25. A Kazinczy Nyelvművelő Napokat jövőre is márciusban, a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat pedig hagyományosan októberben rende­zik meg. A Tavaszi szél... országos népdal- és népzenei versenyre no­vember 25-én kerül sor Bratisla- vában. Az ülésen részletesen elemezték a gazdálkodás és a pénztárkezelés új alapelveit, amelyek bizonyos érte­lemben nagyobb önállóságot bizto­sítanak az alapszervezeteknek. Le­hetőségük lesz bizonyos vállalkozá­sokra, anyagi helyzetük javítására. A további eredményes munka egyik alapvető feltétele az, hogy az alap- szervezetek vezetősége teljes mér­tékben ismerje és alkalmazni tudja a most ismertetett előírásokat, tehát élni tudjon a kínálkozó lehetősé­gekkel. Az előterjesztést követő vita sok­rétű, szókimondó, s mint már emlí­tettük, tárgyszerű volt. Ismét hang­súlyosan szóltak a magyar tanítási nyelvű iskolák pedagógus-utánpót­lási gondjairól, a kétnyelvűség gya­korlati alkalmazásának gondjairól. A határozat a Csemadok KB Elnök­ségének feladatául adta, hogy az októberi ülésen foglalkozzanak ezekkel a bíráló megjegyzésekkel, s tegyék meg a szükséges lépése­ket annak érdekében, hogy pártunk lenini nemzetiségi politikájának el­veit minden szinten, minden járás­ban és minden településen követke­zetesen érvényesítsék. Többen aggodalmuknak adtak hangot, mert a földmüvesszövetke- zeteknek az érvénybe lépett új sza­bályozók és adók miatt minden bi­zonnyal csökkenni fog a nyeresé­gük, következésképpen kevesebb pénz jut majd a helyi kultúra, többek között a Csemadok alápszervezetek tevékenységének támogatására. Remélhetően a szigorodó követel­mények ellenére sem szakad meg a jő kapcsolat a földmúvesszóvetke- zet és a kulturális szövetség alap- szervezetei között, mert ezt hosz- szabb távon .egész nemzetiségi kul: túránk, s végső , soron egész társa­dalmunk megsfnytené. Többen rá­mutattak arra is, hogy helyi és köz­ponti szinten egyaránt a Csemadok- nak is többet kell foglalkozni a kör­nyezetvédelemmel, s még aktívab­ban be kell kapcsolódni a környeze­tünket óvó, szépítő társadalmi mun­kába. Ö szegezésképpen elmondhat­juk, hogy a Csemadok Köz­ponti Bizottságának tagjai két hasz­nos és tartalmas napot töltöttek Kas­sán, mert nemcsak útmutatást, ha­nem ösztönzést is kaptak a további munkához, az alapszervezetek te­vékenységének további aktivizálá­sához. SZASZÄK GYÖRGY (Folytatás az 1. ddalrel)- amikor a lapterjesztők kezéből az Új Szó első számának mind a kilencvenézer példányát a szó legszorosabb értelmében szétkapkodták - már csak a történelmi ismeretek közvetítő szerepével képesek érzékelni. E nemzedékek tudata is ott van múlt és jelen kapcsolódásában. Lapunk létrejötte felújította a szlovákiai magyar nyelvű kommunista sajtó folyto­nosságát. A Kassai Munkás, Az Út, a Ma­gyar Nap és a többi - a két világháború közt megjelent - szlovákiai magyar nyel­vű sajtóorgánum nyomdokaiba lépett. A kőtődéstudat ez idő tájt elsősorban eszmei-erkölcsi támaszt, hátországot te­remtett annak tudatosításához, hogy a szocialista építés gyökerei éltető erejé­nek formását a dél-szlovákiai forradalmá­rok is táplálták. Ma már tudjuk, hogy az Új Szó hasáb­jain ez a hagyomány puszta eszközből fejlett értékrendszerré alakult, amelyben testet ölt a szándék, hogy forradalmi múl­tunkat alkotó cselekvésként vigyük tovább. Erre támaszkodva közvetleneb­bül tudatosítjuk azoknak a kommunisták­nak a személyes hozzájárulását lapunk aculatának kialakításához, akik ott voltak bölcsőjénél, s az osztályharc füzében edződön személyes példájukkal juttatták kifejezésre a forradalmi folytonosságot. Céltudatos törekvésüknek köszönhe­tően sikerült a lap arculatának kialakítá­sát, eszmei-politikai beállítottságát össz­hangba hozni hatóerejének növelésével. Immár történelmi távlatba kerülve élő erkölcsi erőforrás lapunk megjelenésének a pán által szavatolt anyagi, szervezési megalapozása Is. A lapunkban fennma­radt korabeli visszaemlékezések fölemelő emlékképeket őriznek arról a gondosko­dásról, amely akkoriban a Major István által vezetett Pravda kiadóvállalat részé­ről nyilvánult meg, s amelynek köszönhe­tően az Új Szó elindulhatott a párt szolgá­latában reá váró úton, és a hazai pártsajtó szerves részévé válhatott. Biztonságérzettel tötthették el a már vezető szerepet betöltő pártnak a lapki­adást biztosító lehetőségei azokat a kom­munistákat, akit Lőrincz Gyulával, lapunk első főszerkesztőjével, továbbá Fábry Ist­vánnal, Kugler Jánossal és Rabay Fe­renccel együtt oroszlánrészt vállaltak a la­punk megjelenésével kapcsolatos kora­beli bonyolult problémák megoldásából Ôk még Ismerték azt a Sládkoviő utcai alagsori, örökké nedves helyiséget, ahol a harmincas években Dénes Ferenc, la­punk második főszerkesztőjének vállára nehezedett a Pravda és a Munkás kiadá­sának és terjesztésének minőén gondja. Lapunk szerepvállalása a legjellegze­tesebben a szocialista hazafiság és Inter­nacionalizmus erősítésében jut kifejezés­re, s ennek szerves tartozéka a szocialis­ta nemzetiségi azonosságtudat elmélyíté­se. Negyven évvel ezelőtt a hazafiság és internacionalizmus még csak elvi alapot jelentett, ma már lapunk az együttélés mindennapjaival szervesen összefonód­va folytatja hazánk nemzetei és nemzeti­ségei összetartozás-tudatának gazdagí­tását. Az eltelt négy évtized során lapunknak a nemzetiségi kapcsolatok terén játszott szerepe egybeforrott a magyar nemzeti­ség kulturális kibontakozásával és kitelje­sedésével. írók nemzedékei kaptak az Új Szó hasábjain indíttatást. Lapunk főként az ötvenes évek elején eggyé ötvözte - jellegénél lógva - a nemzetiségi kötő­dést és a szocialista művészi elkötelezett­séget. Mindennemű leegyszerűsítés mel­lett, az eszmei-politikai egységet olykor talán túlbecsülve is, szerves előfeltétele­ket teremtett a differenciálódáshoz. Ma a/ átépítés feltételei között minőségileg új szinten jelentkezik a művészi alkotóerők egybefogósának igénye, tovább gazda­gítva a szocialista művészet tárházát. A szocialista művelődéspolitika eszmei- politikai és esztétikai értékrendjét érvé­nyesítve Igyekszünk hozzájárulni az egy­séges csehszlovák kulturális közösség kialakításához, a kölcsönösség, a kölcsö­nös értékgyarapodás szellemében. Tapasztalataink azt mutatják, hogy la­punk akkor teljesítette legsikeresebben társadalmi és politikai küldetését, amikor sikerült elkerülnie az elszigetelődés és a provincializmus útvesztőit. A helyi, a sa­játos és az általános egységbe ötvözésé­ben újabb ösztönzésekkel szolgál szá­munkra a pártsajtóval, főként a Pravdával kialakított együttműködés további elmé­lyítése. Tanúi tehetünk annak, hogyan gazdagod* lapunk sajátos arculata ezál­tal, $ ugyanakkor növekszik társadalmi hatásugara is. Ez az együttműködés kife­jezésre jut a külpolitikai fejlemények meg- világítását szolgáló anyagok felhasználá­sában és az ösztönzések mentésében, a szocialista országokban zajló társadal­mi-politikai változásokra Kinyitva a figyel­münket. A szocialista országokban vég­bemenő átalakulást a társadalmi-politikai problémák nemzeti-állami meghatáro­zottságát, beágyazottságát és sajátossá­gait figyelembe véve értelmezzük - ta­pasztalatokat szerezve a hazai gyakorlat­tal történő szembesülés alapján. Úgy vél­jük, hogy e szemlélethez igazodva pótol­hatatlan szerepet tölt be az olvasóval való párbeszéd és együttgondolkodás. A széles látókörű olvasó és a lap közötti érzékelhető és láthatatlan össze­kötő szálak megragadásában fontos erő­forrást látunk, btxn lapunk a párt még A szónoki emelvény mellett (jobbról) Szilvássy József Beiktatás (Munkatársunktól) - Az Új Szó tegnapi szerkesztőbizottsági ülésén részt .vett Igor Škorica, az SZLKP KB ideológiai és propaganda osztá­lyának -vezetője és helyettese, Vla­dislav Jakubička. Škorica elvtárs szívből jövő. elv­társi köszönetét mondott a január elsejével nyugállományba vonuló Szarka Istvánnak, aki lapunkban különléie beosztásokban harminc­nyolc éven át, ebből csaknem két évtizeden keresztül helyettes fő­szerkesztőként végzett lelkiismere­tes, odaadó munkát. Ezt kővetően az SZLKP KB Örökségének dönté­se alapján - december elsejei ha­tállyal - helyettes főszerkesztői tiszt­ségbe beiktatta Szilvássy Józsefet, lapunk kulturális rovatának eddigi vezetőjét. (g) ŕi FS VITA A MAGYAR PARLAMENTBEN Gabčíkovo - Nagymaros kétlépcsős marad (Tudósítónktól) - Háromnaposra nyúlt a magyar Országgyűlés őszi ülésszaka. Pénteken éles, egész napos vita bontakozott ki a Gaböiko- vo-Nagymaros Vízlépcső további sorsáról. A közvéleményben kiala­kult, egymásnak gyakran élesen el­lentmondó vélemények tették szük­ségessé, hogy a törvényhozó testü­let erősítse meg a kormány jelenté­sét a dunai vízlépcső építésével kapcsolatban. A tájékoztatót, amely nyolc pontban tartalmazza a kor­mány álláspontját, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálko­dási miniszter terjesztette eló. Több képviselő élesen ellenezte, hogy felépüljön a vízlépcső nagyma­rosi gátja, tehát: a vízerőmű ne csúcserómúként üzemeljen. Voltak akik a csehszlovák-magyar kor­mányközi egyezmény felmondását javasolták. A 17 felszólaló többsége azonban konkrét tényekkel bizonyí­totta a vízlépcső előnyeit, s megem­lítették, hogy a közvetlenül érintett területek lakossága nemcsak egyet­ért az építkezéssel, hanem szinte sürgeti, hogy mielőbb érezhesse ha­tását. A képviselők kiemelték a mű energetikai, hajózási, mezőgazda­sági, turisztikai előnyeit, de figyel­meztettek rá, hogy a környezetvé­delmi járulékos beruházásokat is ki kell építeni és hatékonyan üzemel­tetni. A külügyminisztérium államtit­kára szerint a kormányközi szerző­dés felbontása rontaná az ország nemzetközi hitelét, valamint a kap­csolatokat két olyan állammal, ame­lyekhez jó barátság fűzi a Magyar Népköztársaságot. Többen figyel­meztettek arra a veszélyre, hogy az ellenzők kampánya éppen annak a műszaki értelmiségnek rontja a társadalmi tekintélyét, amelyre az országnak súlyos gazdasági helyze­tében oly nagy szüksége van. A pro­cedúráira szavazási kérdések meg­oldása után hagyományosan sza­vaztak a kormány tájékoztatójáról: 317 képviselő mellette, 19 ellene szavazott, 31 képviselő tartózkodott. Az elfogadott dokumentum sze­rint célszerű a csehszlovák féllel rögzíteni a vízlépcső üzemeltetésé­hez szükséges környezeti feltétele­ket. A határozat-az eredeti kétlép­csős rendszer befejezése mellett szól, a környezetvédelmi beruházá­sokat a gazdaságiak fölé helyezi, S előirányozza, hogy ,a mű előnyeit maximálisan ki kell használni, y q

Next

/
Oldalképek
Tartalom