Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

1980 ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. Február: A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága „Az emberi jogok­ra vonatkozó nemzetközi megállapodások és a magyar kisebbség helyzete” című do­kumentumában tájékoztatja a nemzetközi szervezeteket Csehszlovákia nemzetiségi politikájáról. Március 30.: A Vasárnapi Új Szó megkezdi Dániel Kalás „Az antikommunizmus és az ideológiai diverzió” című cikksorozatának közlését, amely támadás a jogvédő bi­zottság ellen. Április 18-19.: ACsemadok Központi Bizottságának ülésén több felszólaló is szóvá teszi a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának hiányát. Április 30.: Gustáv Husák köz- társasági elnök a Nemzeti Mű­vész címet adományozza Lőrincz Gyulának. Május 4.: Pozsonyban Miroslav Válek szlovák művelődési mi­niszter az Érdemes Művész címmel tünteti ki Rácz Olivért. Május 22.: A Szövetségi Gyűlés ismét Gustáv Husákot választja köztársasági elnökké. Május: A Csehszlovákiai Ma­gyar Kisebbség Jogvédő Bizott­sága az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1980. évi madridi ülésszaka elé terjeszti a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó javasla­tait. Június 5.: Születésének 110. évfordulója alkalmából felavat­ják Komáromban Lehár Ferenc emlékművét. Június 6-8.: XXV. Országos Népművészeti Fesztivál Zseli- zen. Június 20-22.: XXV. Országos Kulturális Ünnepély Gomba­szögön. (Lásd: Ä csehszlováki­ai magyar dolgozók jubileumi ünnepségeiről) Július 31-augusztus 9.: VI. Honismereti Kerékpártúra a Gombaszög-Rozsnyó -Betlér- Szilice-Szádelő-Toma-Kassa- Jászó-Mecenzéf-Stósz-Somodi útvonalon. Augusztus 8-9.: Örsújfalun élőször rendezik meg a Honis­mereti Ifjúsági Tábort. Augusztus 9-16.: A Központi Művelődési Klubtanács IV. Nyári Művelődési Tábora Somodiban. Szeptember 20.: Losoncon megnyílik a Nógrádi Galéria. Szeptember 21.: A Csemadok pozsony-óvárosi helyi szerve­zete mellett Rajter Lajos elnök­letével megalakul a Liszt Fe­renc Klub. November 1.: Népszámlálás Csehszlovákiában. Szlovákia 4 991168 lakosa közül 559 490 (11,2 százalék) vallja magát magyar nemzetiségűnek. November 8.: A Csemadok Központi Bizottsága a füleki Munkáskórus megalakulásá­nak 60. évfordulója alkalmából Füleken megrendezi a cseh­szlovákiai magyar munkás­énekkarok III. országos feszti­válját. November 14-15.: IX. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok Kassán és a kelet-szlo- váltiai magyarlakta városok­ban. December 10.: Hetvenöt éves korában Kassán meghal Varga Imre, a szlovákiai református egyház püspöke. December. 14.: Hetvenegyedik életévében Pozsonyban meg­hal Lőrincz Gyula festőművész, a Csemadok elnöke. GOMBASZÖG ‘80 A csehszlovákiai magyar dolgozók jubileumi ünnepségeiről '•-Akár egy szerelmes lány, ha Ölelésre tárja a karját, úgjŕ tá­rulkozott ki az idén is,' immár huszonötödik alkalommal az erdőövezte szépséges gomba - szögi völgy, hogy — némi túl­zással — az .ókori görög szín­házakra emlékeztető impozáns amfiteátrumában magába fo­gadja a Dél-Szlovákla legkü­lönbözőbb tájairól Ida érkezett hivatásos, félhivatásos és ama­tőr művészegyütteseket, szín-' játszó csoportokat, és a kultú­ráltan szórakozni vágyók tíz­ezreit. A csehszlováklat magyar nemzetiség kulturális ünnepsé­geinek negyedszázados jubileu­mán illik egy pillantást vetni a múltba Is, tisztelegni' a Sarló mozgalom forradalmi, szocialis­ta eszméket hirdető megindí­tói előtt, akik 192S-ban e tájon, a csehszlovákiai munkásmoz­galom egyik legjelentősebb fel­vonulási területén forradalmi eszmeiségü hagyományt terem­tettek. A nép leikéből fakadó kultúra hagyományát, mely az eltelt negyedszázad alatt a nemzeteink és nemzetiségeink testvéri barátságának szellemé­ben új, lényegét kifejező jelző­vel, a szocialista attribútum­mal gyarapodott. És ez attribú­tum egyszersmind blztositék is, biztosítéka e nemes hagyomány szabad, alképzeiéseinknek meg­felelő új formákban való to­vábbfejlesztésének. Csak egy­re különösképpen ügyeljünk közben, hagy a fejlődést helyes mederben tartsuk, hogy nemes hagyományainknak megóvjuk a lényegét: népi és nemzetiségi jellegét. Ez mindenekelőtt raj­tunk, kultúra munkásain múlik, legyünk búr CSEMADOK-szer­vezők, népművelők, karvezetök, koreográfusok, népi énekesek vagy népi táncosok. Amint Miroslav Válek, az ün­nepségen részt vett küldöttség vezetője beszédében hangsú­lyozta, a nemzetiségi kulturá­lis szövetségek népművelő mun­kája fontos szerepet tölt be szocialista népművelést rend­szerűnkben, dolgozóink élet­szemléletének formálásában. „A nemzetiségek kultúráfának fel- lödéséért — mondotta a mi­niszter — egész társadalmunk felelős.' ■ ' Az előző évekkel szemben a XXV. kulturális rendezvényso­rozat legfontosabb és legérté­kesebb hozadéká — nézetünk szerint — az volt. ■ hogy a szervezőknek sikerült „elhoz­niuk* Gombaszögre az idén ta­vasszal lezajlott országos mű­vészeti vetélkedők és fesztivá­lok: a fókái napok, a Tavaszi szél.... a zselizi népművészeti fesztivál, a Csengő Énekszó, a Dunamenti Tavasz és a Melódia táncdalfesztlvál győztes együt­teseit. csoportjait és szólistáit. Ezáltal nem csupán tartalma­sabb volt a háromnapos ün­nepség, hanem színvonalasabb is. Azonfelül, nem veszett kár­ba (mint azelőtt) a sok-sok együttes annyi fáradtságot igénylő erőfeszítése. A Magyar Területi Szinház vendégszerep­lése — annak ellenére, hogy a színpad bevilágitása nem volt tökéletes — ezúttal is nagy si­kert aratolt. Előttük Konz Zsu­zsa vívott ki nagy közönségsi­kert. Szervezési szempontból he­lyesnek Ítéljük, hogy a kultu­rális ünnepségek műsorát a rendező szervek nem koncent­rálták kizárólag a gombaszögi szabadtéri színpadra, hanem a Rozsnyó (Rožftava) városa és a járás néhány falva is kapott egy-egy műsorrészt. így példá­ul az ünnepségek elsó napján, a Gyermekek gyermekeknek cí­mű műsort a Rozsnyói Vnb' nagytermében. Az irodalom és a népművészet estiét — telt ház előtt — a kecsöl (Keéovo) művelődési házban, a gyöngyö­si Vtdróczki Néptáncegyüttes műsorát Licén (Llcince) is lát­ták. Úgyszintén dicséretes tett, hogy a CSEMADOK néprajzi szakosztálya az érsekújvári já­rás népművészeti alkotásait, népszokásait, népviseletét be­mutató, eredetileg Zseiízen megrendezett értékes kiállítást a Rozsnyói Városi Művelődési Otthonban újra a nagyközönség elé tárta (noha propagálásá­nak, akárcsak tavaly, most sem szenteltek az illetékesek kellő figyelmet). Ami az egyes mű­sorok „szét helye zésé t“ illeti, nézetünk szerint a jövőben még több környező falu művelődési házát be kellene kapcsolni a kulturális rendezvénysorozat le­bonyolításába. Müsorpolitikailag helyes, hogy a rendezők évről-évre vendégegyütteseket és művésze­ket is meghívnak az ünnepség­re. Az Idén a már említett ma­gyarországi Vidróczkfn kívül az Uherské Hradlšte-i Kunovian folklóregyüttes, a český TeSIn-i Stbica lengyel nemzetiségi né­pi együttes szerepelt A barát­ság virágai című műsor kere­tében. E műsorban a szlovák népművészetet a Zemplín Tánc- együttes képviselte, igen magas színvonalon. (A Zemplín, a -Michalovce! járási Népművelési Központ együttese pénzügyi támogatását — ami évenként közel félmillió korona — a jnb biztosítja.) A Zemplín együttes gazdag öltözéktárával, techni­kai felszerelésével éló bizonyí­téka volt annak, hogy a magas szintű kultúrához pénz is kell. Talán nem túlzott kívánság, ha leírjuk: a Michalovcei Jnb jó példáját más járási szervek is követhetnék, élvonalbeli hazai magyar együtteseink támoga­tásában is. Apropó. Anyagi eszközök. Ér­tesüléseink szerint Miroslav Vá­lek szlovák kulturális minisz­ter nemzetiségi-kulturális : ün­nepségeink huszonötödik év­fordulója alkalmából jelentős összeget ajánlott föl a gomba­szögi szabadtéri színpad és körletének korszerűsítésére. Az összeg folyósítása után a CSE­MADOK KB Elnökségén, vala­mint a kerületi és a járási szerveken múlik majd, helye­sen sáfárkodnak-e ezzel az ösz- szcggel. KŰVESDI JANOS 00 o.tárgy ólét eremből QO Szocialista társadalmunk azonkívül, hogy mindenkinek jogot és lehetőséget biztosít a becsületes munkára, megterem­ti az egyre nagyobb anyagi és szellemi gyarapodáshoz szüksé­ges feltételeket is. Sajnos, akadnak olyan emberek, akik nem elégednek meg ezzel és különböző módon ügyeskedve keresik a kiskapukat törvény­be ütköző céljaik elérésére. Közéjük tartozik Eva Pentažko- vá, prlevldzal lakos is. a Zele­nina vállalat üzemi igazgató­ságának volt. előadója, aki el­len a szocialista társadalmi tu­lajdon fosztogatásáért indított bűnvádi eljárást öt Ügyészség. Peniažkové két éven át soro­zatos könyvelési manipulációk­kal meghamisította a zöldség- _ és gyümölcsáruk szállítására használatos ' ‘ Műanyag ládák készletének üzemi nyilvántar­tását ügyeskedése folytén « valóságos mennyiségnél össze­sen 4231 -el kevesebb láda mn radi n'leltárban. A vádlott ezt követően megegyezett Mate| Vrchovskýval, az. egyik prle vtdzni zöldség és gyümölcsből! vezetőiével, hogy Ugyancsak hamis könyveléssel az üzletből „juttatják vissza* az áruvétel­kor pénzbetéttel terhelődő lá­dákat az üzem raktárába. Vrchovský az ötlet értelmi szerzőjétől kapott hivatalos el­ismerések elkönyvelése után minden alkalommal jelentős többlettel rendelkezett a bolt pénztárában, amit fele-fele Megérdemelt büntetés . alapon megosztottak egymás között. Peniaíková a kezdett sikereken felbuzdulva és. a még nagyobb haszonszerzés érdeké­ben rövid időn belül két másik boltvezetővel is hasonló egyez­séget kötött. Emília K. novákyl boltjából 153 műanyag láda át­váltét Igazolta vissáa az üzemigazgatóság raktárába, amivel 8273 koronát „szabadí­tott fel* az áruértékesítés be­vételéből. -Ezzel szinte egyidő- ben Márta D. prlevldzal üzlet­vezetővel 65 műanyag láda pénzbetétjén — 2665 koronán — Is megosztozott Leleplezé­sére egy váratlan-vállalati re­víziós leltározás alkalmá­val került sor. Az ellen­őrök azonnal felfigyeltek ar­ra, hogy a járás három boltjából egy Ideje mindig jó­val nagyobb ládamennyiséget küldtek vissza, mint amennyit valójában átvehettek az áru­szállítások során. Az ellenőr­zés, majd pedig az azt követő bűnvádi eljárás, kétséget kizá­róan bebizonyította, hogy Pe- nlažková bűntársaival együtt összesen 130 307 koronát sik­kasztott a hamis könyveléssel. A vádlottak a bizonyítékok terhe alatt maguk 13 beismer-, ték bűncselekményüket. A vizs­gálat és a bírósági eljárás so­rán azzal Igyekeztek enyhíte­ni a következményeken, hogy önszántukból visszafizették- a sikkasztott pénz egy részét. A szocialista társadalmi tu­lajdon súlyos megkárosításáért felelősségre vont bűnözők ügyében a Banská Bystrica-! Kerületi Bíróság már kihirdet­te az Ítéletet. Éva PenlaZkovát 9 évi szigorított börtönnel. Ma­tej Vrchovskýt 8 évi szigorított börtönnel, a másik két boltve­zetőt pedig feltőtetles szabad­ságvesztéssel és pénzbüntetés­sel sújtották, fii bíróság egyben valamennylüket az általuk oko­zott anyagi kár teljes össze­gének megtérítésére kötelezte. Az Ítélet jogerős. —leSko — Tizenöt folyóméter újság. Az Új Szó 55 bekötött és bekötésre váró évfolyama a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet - Bibliotheca Hungaricában. (Somogyi Tibor felvételei) P oshadt állóvízzé vált volna a társadalom a tagadás mozzanata, a világ materialista megismerésének Igénye nélkül, Jut eszébe a látogatónak Belinszkij megállapítása, amikor megnézi a Szlovák Nemzeti Múzeum legújabb kiállításának azt a fényképét, melyet a rendezők feltűnő helyre, mintegy indító kép gyanánt helyez­tek el. Megdöbbentő a látvány, melyet elénk tár az 1904-ben készített fényképfelvétel: az irgalmas rendi szerzétesek kondérból ebédet osztanak, de csak azok­nak, akik imára kulcsolják kezüket, mások csak nézhetik az ebédosztást. Ennyit mutat a kép. Csak ennyit, de megvilágítva a kort, és dokumentálja azt is, hogy szabadgondol­kozók, ateisták akkor is voltak. Mégpedig az In­gyenebédre rászorultak, a koldusok, a munkanélkü­liek, a proletárok között, akik csak nézték az ebéd­osztást, mert tagadták az akkori társadalmi rend Ideológiáját. A kiállítás, melyet a most alakuló új intézmény, „A társadalmi tudat fejődésének múzeuma“ dolgozói rendeztek a nemzeti múzeum archívumának anyagá­ból, hiteles képet ad arról, hogy milyen küzdelmet vívtak az ateisták az Osztrák-Magyar Monarchia, majd a polgári Csehszlovák Köztársaság Idején. Teljes áttekintést nehéz adni erről a kiállításról. Az ismertetés egyébként sem letolhatja, helyettesít­heti azt az élményt, melyet a személyes megtekin­tés adhat, érdemes azonban néhány érdekességre felhívni a figyelmet. Ilyen érdekesség, hogy a látogató megszemlélheti Edmund Borek portréját, aki Xaver Rozkošný álné­ven végezte úttörő munkásságát. Csak megilletődéssel tehet végignézni 1913-ban megjelent kiadványait. Mate/ Suňavec, František Tupy, Stefan MartlnCek újságírók, vagyis a Nová doba, a Napred, a Zora című folyóiratok szerkesztőinek portréit sem lehet másként megnézni, hiszen az utóbbi portréja a bör­tönben készült. Rabruhában látjuk öt. Ami beszéde­sen bizonyltja: a polgári köztársaság első éveiben hogyan bántak az ateistákkal. Érdekes az 1921-ben megalakult ateisták szövetsé­gének 81-es számú Igazolványa, melyet Barta József névre állítottak ki annak idején, Prágában. Nincs feltüntetve az Igazolvány tulajdonosának lakhelye, csupán annyi, hogy a szövetség VH1/A körzetéhez tartozó lakos. A kiállítás középső, tartalmi szempontból pedig fő része azt a korszakot idézi, amikor a klerikaliz­mus ellen vívott küzdelmet pártunk legképzettebb vezetői szervezték. Botiumtr Smeral, Antonín Zápo tocktj, Klement Gottwald, Ladislav Nobomeský, Gustáv Husák, és Mafor István. Természetesen rengeteg do­kumentum, fénykép, s egyéb anyag emlékezteti a lá­togatót arra, hogy milyen szerepet töltött be az ismeretterjesztő, felvilágosító munkában e DAV- csoport. A vörös zászló, kétnyelvű felirattal: .fietská sku­pina komunistická Košice — Kommunista gyermek- csoport, Kassa' ékes bizonyítéka annak, hogy a kommunisták már 1924-ben fontosnak tartották az ateista szellemű nevelést. Ezt egyébként bizonyítják a zászló közelében elhelyezett korabeli kiadványok is, amelyek szerzője Malőr István elvtárs volt. Persze a kiadványok mellett fényképeket, bírósági végzésekről, periratokról készített másolatokat is láthatunk, hiszen az akkori társadalmi rend hivatalai, intézményei minden lehető módon tiltották, akadá­lyozták az ateisták tevékenységét, szervezkedését Az egyik, 1931. Június 27-én kiadott bírósági végzés tizennégy pontban indokolja, hogy miért nem enge­délyezhető a tllínat tárásban az ateisták szövetsége helyt szervezetének megalakítása. Dél-Szlovákta területén Is szervezkedtek annak idején az ateisták, hiszen hatalmas, falra függesztett térkép szemlélteti, hogy mely helységekben mű­ködtek 1930 és 1938 között a szövetség alapszerve- zetel. Többek között például Érsekújváron INové Zámky], Zslgárdon [Ziharecf Bátorkeszt (Vofnlcef és Klaöno községekben, valamint Kassa (Košicef környékén. A korabeli kiadványokat nézegetve, önkéntelenül Is felfigyel a látogató arra, hogy milyen ötletes és milyen meggyőző erejű, gondolkodásra késztető Illusztrációkat, rajzokat, fényképeket készítettek an­nak idején a kiadványok szerzői. Csak így véleked­het: nagyszerűen alkalmazták a szemléltető agitáció eszközeit, ma Is tanulhatunk tőlük. Kevesen tudják, de Itt, a kiállításon tájékoztatást kapnak a látogatók arról, hogy világméretű mozga­lom az ateisták szervezkedése napjainkban Is. A pro­letár nemzetköziség szellemében még internactoná- lét Is alapítottak. Ez az Internaclonélé osztályalapon tömöríti a proletárokat és munkásokat, akik ateis­ták. Tizenhárom• országban működik Ilyen osztály­alapon szervezett ateista szövetség. A szomszédos Ausztriában, Görögországban, topánban, Mexikóban és még további kilenc országban. A kiállítás megnyitása óta naponként- százan és százan Jegyzik be nevüket az emlékkönyvbe. Néhá- nyan észrevételüket, megjegyzéseiket is beírták. A leggyakoribb véleményezés elgondolkodtató, s egyben ajánlás is azoknak, akik még nem nézték meg ezt a kiállítási. HAJDÚ ANDRÄS

Next

/
Oldalképek
Tartalom