Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

12 1958 ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. Január 1.: Csehszlovákiában hatályba lép az új társalom- biztosítási törvény, amely a férfiak esetében 65-ről 60 évre, míg a nőknél 60-ról 55 évre csökkenti a nyugdíj- korhatárt. Február L: Az első amerikai mesterséges hold felbocsátása. Március: A Csemadok Losonci Járási Bizottsága mellett 1957-ben létrejött Kármán József Irodalmi Kör Indulás címmel időszaki irodalmi szemlét kezd kiadni. 1958- ban három, 1959-ben négy szám jelenik meg. Április 6.: A Hét „Szocialista csehszlovák hazafiság - prole­tár nemzetköziség” című írása szerint a szocialista csehszlo­vák hazafiság arra kötelezi az ország magyarságát, hogy ál­landóan küzdjön és harcoljon a soraiban megnyilvánuló burzsoá nacionalista irányza­tok ellen. Május 12.: A pozsonyi Hviezdoslav Színházban tart­ja első bemutatóját az Ifjú Szivek. Május 16-18.: Szlovákia Kom­munista Pártja pozsonyi kongresszusán kilátásba he­lyezik, hogy hamarosan meg­oldódik a még mindig honta­lan magyarok csehszlovák ál­lampolgárságának kérdése. A párt első titkárává újból Karol Bacíleket választják. Június 16.: Az 1956-os magyar forradalomban fontos szerepet játszó Nagy Imre, Gimes Miklós és Maié­ter Pál kivégzése Magyaror­szágon. (Szilágyi Józsefet még márciusban kivégzik). Június 18-21.: Prágában tart­ja XI. kongresszusát Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, amelyen elfogadják a „szocia­lista országépítés befejezésé­nek” programját, s a párt első titkárává ismét Antonín Novotnýt választják. Június 28-29.: A Csemadok Központi Bizottsága megren­dezi Zselizen a III. Országos Dal- és Táncünnepélyt. Augusztus 29.: A szlovák nemzeti felkelés 14. évfordu­lója alkalmából ünnepi ülést ' tart a Szlovák Nemzeti Ta­nács. (Lásd: Csehszlovákia magyar dolgozói...) Szeptember 1.: Vágsellyén megkezdődik a Duslo vegyiművek építése. Szeptember: A Szlovák írók Szövetségének kiadásában megjelenik az Irodalmi Szem­le című irodalmi és kritikai fo­lyóirat első száma. Főszer­kesztője Dobos László, fő­munkatársa Fábry Zoltán. Október 17.: A Nemzetgyűlés véglegesen rendezi a II. világ­háború után csehszlovák ál­lampolgárságuktól megfosz­tott magyarok kérdését, s visszaadja minden olyan ma­gyar személy állampolgársá­gát, akinek állandó lakhelye Csehszlovákia területén van. December 10-17.: A csehszlo­vák kormány és a kommunis­ta párt meghívására Münnich Ferenc miniszterelnök és Ma­rosán György államminiszter vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség látogat Csehszlovákiába. December 15.: Az Új Szó meg­jelenésének 10. évfordulója alkalmából írt vezércikkében Dénes Ferenc főszerkesztő hangsúlyozza: a lap nagyban hozzájárult ahhoz, hogy „a magyar dolgozók körében je­lentősen elmélyült a csehszlo­vák szocialista hazaszeretet”. (Ehhez lásd az Új Szó jubileu­mára küldött üdvözlő leveleket.) Csehszlovákia magyar dolgozói a szocialista országépítésben való lelkes részvételükkel bizonyítják be hazánk iránti hűségüket Nagy Istvánnak, az SZNT képviselőjének beszéde Szlovákia dolgozó népe a büszäoe- s ég tői atkatva ünpepli ma történel­mének legkimagaslóbb eseményét, a tizennégy évvel ezelőtt kitört dicső Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójót. A szlovák néppel együtt ünnepük köztársaságunk magyar dolgozói is a szlovák nép legendás szabadságharcá­nak évfordulóját, amely a közös ha­zában élő magyar dolgozók legnagyobb elismerését és csodálatát váltja ki a hős szlovák nép iránt. A legnagyobb terror és a legsöté­tebb elnyomás idején fegyvert fogni a rabló fasiszta megszállók és azok hazai bérencei, a ludák klerofasiszta árulók ellen valóban merész és határ­talanul bátor cselekedet volt, amely nemcsak bámulatba ejtette Európa népeit, melyek akkor a hitleri fasiz­mus barbár elnyomása alatt sínylőd­tek, hanem a szlovák nép példája harcra is buzdította őket a fasiszta járom lerázására. Legdicsőbb fejezete ez a szlovák nemzet történelmének és erre mi, itt élő magyar dolgozók is valóban büszkék vagyunk, mert közös hazának, a Csehszlovák Köztársaság­nak vagyunk a fiai és ezért a hazáért lüktet a mi szívünk is. Mi, csehszlovákiai magyar dolgozók ma, amikor megemlékezünk a szlovák testvémemzet dicső felkeléséről, meg kell, hogy emlékezzünk a csehszlovák burzsoázia húsz év előtti gyalázatos müncheni, áruláséról is, amely Szlová­kia déli vidékének magyarlakta terüle­teit a feudális fasiszta Horthy rendszer nek juttatta és bennünket a demokra­tikus Csehszlovák Köztársaságtól erő­szakkal elszakítva a gyűlölt Horthy- rendszernek rendelt alá. Keserves és könnyekkel áztatott évek vatták szá­munkra a Horthy-féle fasiszta meg­szállás évei. Ha nem volt rózsás éle­tünk a burzsoá Csehszlovák Köztár­saságban sem, mert tűrnünk kellett a tőkések nemzeti és szociális elnyo­mását, no az úgynevezett „anyaor­szágban“ ezerszer rosszabb sors várt reánk. De különösen súlyos esztendők köszöntötte be azokra, akik azelőtt a Csehszlovákia Kommunista Pártja tagjai vagy annak hívei, szimpatizálói, vagy akik a szakszervezetek tagjai voltak. Szlovákia déli vidékén sok ilyen ma­gyar munkás és paraszt élt, akik mint a Csehszlovákia Kommunista Pártja neveltjei, a megszállás alatt illegális munkát végeztek a gyűlölt Horthy- uralom ellen. A kommunista párthoz és a Cseh­szlovák Köztársasághoz való hűségé­ért sok száz szlovákiai magyar dol­gozónk pusztult el a Horthy-féle ma­gyar és a hitleri fasiszta koncentrá­ciós táborokban és börtönökben. A Horthy-megszállás alatt sínylődő magyar dolgozók, a haladó gondol­kodású magyarországi magyar dolgo­zókkal együtt lélekgzetvisszaíojtva és hazafiúi lelkesedéssel üdvözölték a szlovák nép felkelését a fasiszta el­nyomás ellen és nem egy magyar dol­gozó jött fit Szlovákiába, hogy csatla­kozzon a szlovák szabadságharcosok­hoz. Nem egy áldozta fel életét is a közös ügyért; népéinek szabadságáért. Magyar nemzetiségű dolgozókból ala­kult partizéntorígédjok harcoltak ta szlovák partizánok oldalán a közös el­lenség, a fasizmus ellen, a Csehszlo­vák Köztársaság felszabadításáért Ma ennek a dicső évfordulónak az ünneplése nagyon kedvező alkalom arra, hogy felelevenítsük azokat ja drá­ga emlékeket, amelyek bennünket, csehszlovákiai magyar dolgozókat, még szorosabban összefűznek a szlovák és cseh dolgozókkal, még jobban meg­szilárdítják azokat a kötelékeket,' amelyek. egységes összetartásunkat erősítik a közös cél, a szocializmus felépítése és a béke megvédése érde­kében. ' Csehszlovákia magyar dolgozói ma a szocialista országépítésben való ön­tudatos és lelkes részvételükkel bizo­nyítják be a köztársaság iránti szere- tetüket és hűségüket és egyúttal azt is, hogy a szlovák dolgozókkal test­véri egyetértésben őrzik a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyományát és harcolnak eszméinek következetes megvalósításáért. Ennek egyik legroa- gasztosabb üzenete a proletár nem­zetköziség gondolaténak elmélyítése dolgozóink tudatában, hogy minden­kor szem előtt tartva az eszmei tisz­taságot, harcoljon a burzsoá naciona­lizmus és revizionizmus mindennemű megnyilvánulása ellen, magasra emel­ve a marxizmus-leninizmus győzel­mes zászláját. A Csehszlovákia Kommunista Pártja által kitűzött nagy cél megvalósításá­ért folytatott mindennapi harcunk kell, hogy még szorosabbá forrassza sorainkat és még szilárdabbá ková­csolja a Szovjetunióval és a szocia­lista tábor többi országaival való test­véri és elvtársi szövetségünket és ba­rátságunkat. Ez a biztosítéka annak, hogy a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés hagyomá­nyaihoz hűen hazánkban, a Csehszlo­vák Köztársaságban a szocializmus építését befejezzük. Fiatalok a gáton Egy évvel ezelőtt történt. Meleg tavaszi nap volt. Bejében autók álltak meg, szakértők jöttek, hogy meg­nézzék a rakoncátlan Túrőcot, mely oly sok kárt okozott a környéken lakó földműveseknek. Mondanom sem kell, hogy nagy öröm volt ez a járás összes dolgozóinak. A terv hamar elkészült. Megjöttek a mérnökök a munkálatok irányítására. A munká­latokat nagyrészt önsegéllyel kell el­végezni, ez volt a célkitűzés. A tornaijai tizenegyéves iskolába beköszöntött a szünidő. Ez azonban csak a tanulásra vonatkozott, mert hisz az iskola minden egyes CSISZ- tagja egyhónapos brigádra jelentke­zett. Nemcsak a Túróénál dolgoztak, de kivették részüket a járás terüle­tén épülő 5 iskola építési munkála­taiból is. „Megyünk brigádra” — hangzott itt is. ott is egy-egy vidám megjegyzés. — „Majd most meglát­juk, ki a legény a gáton", — mondta egy másik. És jókedvvel indultak el, hogy amit vállaltak, azt becsülettel teljesítsék. Adott szavukat valóra váltottak. Hogy a diákok kezét bizony feltörte a lapát, illetve a csákány nyele, azt mondanom sem kell, de vidáman biz­tatták egymást: „Begyógyul, mire vő­legény leszel.” Elszállásolást a bejei kastélyban kaptak. A kastély nagy parkjában megtalálták a szórakozás és a sportolás lehetőségeit is. A múlt évben az iskola brigádosai 72 ezer korona értékű munkát végeztek el. A Túróénál a munkálatok azóta se szűntek meg. A falusi CSISZ-tagok a falu lakosságával együtt szombaton és vasárnap brigádra indulnak. Nemrégen a méhei és a gömörhorkai CSISZ-tagok vették ki részüket be­csülettel a munkából. Az iskolaévből még jó pár hét van hátra, de a brigádmunka szót már egyre több helyen lehet hallani a tor­naijai tizenegyéves iskolában. A múlt évhez viszonyítva a CSISZ-tagok ez idén 120 ezer korona értékű munkát akarnak elvégezni; erre a CSISZ já­rási vezetősége a párt XI. kong­resszusának tiszteletére tett kötele­zettségvállalást. A CSISZ tagjai ez idén is becsülettel helyt fognak áll­ni, hogy mielőbb befejezhessék a megkezdett munkát és aztán tovább lehessen folytatni a másikat, a Sajó szabályozását. Németh János, Tornaija A Szlovákiai írók Szövetsége magyar szakosztályának levele Tisztelt Elvtársak, az Üj Szó megjelenésének 10. évfordulója alkalmából őszinte, szívélyes üdvözletünket küldjük a szerkesztőség munkaközösségének. Az Üj Szó. mint Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja kezdettől fogva azon mun­kálkodott, ami íróinknak és irodalmunknak is elsőrendű feladata: hazánk magyar nemzetiségű lakosságát a párt fő irányvonalának szellemében a szocializmus építésére lelkesítette, szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre nevelte, igyekezett kifejezni dolgozó népünk életének valóságát. A csehszlovákiai magyar irodalom harmadvirágzásának történetében az Üj Szó igen fontos szerepet játszik. Irodalmunk fejlődésének harmadik szakasza lényegében az Üj Szó megjelenésével indult meg, és közel egy évtizedig pártunk napilapja volt az egyetlen, illetve a legfontosabb sajtó­szerv. amely hasábjain fórumot biztosít íróinknak és költőinknek, el­méleti, bíráló cikkeivel igyekezett és igyekszik elősegíteni, helyes irányba terelni a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését. Jubileumán azt kívánjuk az Üj Szó szerkesztőségi munkaközösségének, hogy továbbra is sikeresen teljesítse a népünk nevelésében, szervezésében és szocialista országépítésre mozgósításában reá háruló feladatokat, s a magunk részéről biztosítjuk e tekintetben mindig készséges, elvtársi együttműködésünkről. Elvtársi üdvözlettel: A SZLOVÁKIÁI ÍRÓK SZÖVETSÉGÉNEK MAGYAR SZAKOSZTÁLYA A Szabad Földműves szerkesztőségének levele Kedves Elvtársak! Az Üj Szó fennállásának 10. évfordulója alkalmából szerkesztőségünk dol­gozóinak nevében szívből jövő elvtársi üdvözleteinket küldjük és további munkátokhoz, melyet hazánk szocialista felépítéséért folytattok, sok sikert kívánunk. Major Sándor, főszerkesztő ? Becsit ette' teljesítenék kötelezettségvállalásukat — | 18 új előfizetőt szereztek jj az Új Szónak A szolnocskal általános iskola pionírjai április 23-án tartott gyülé- i sukön kötelezettséget vállaltak arra, hogy hazánk felszabadítása 13, < évfordulója alkalmából május 9-ig 10 előfizetővel szaporítják az 0J Szó j olvasótáborát,-y ., ^ szolnocskal pionírok betartották szavukat, túlteljesítették felaján- \ b lásukat és május 4-ig 18 új előfizetőt nyertek meg. S -A.. Pioniroí< egymás között versengve oldották meg a maguk elé < 3 tűzött feladatot. Kopcsi Sanyika érte el a legjobb eredményt, aki j {• egymaga öt előfizetőt szerzett, második Cerí Miki, aki három, harmadik í % Gerl Gyuszi, aki két előfizetőt nyert meg. Egy-egy előfizetőt szerez- 2 3 tek Tóth Ida. Szijjártó Mária, Tomi Ancsl, Geri Imi, Kopasz Klári, Gerl ] fí Sanyika, Csorna Marika és Sípos Juditka. X A szolnocskai iskola pionírjainak szép példája serkentse követésre \ ^ más iskolák pionírjait is a pártsajtö terjesztésében. A felszabadulás óta sokai fejlődött Királyhelmec, hazánk legkeletibb járási székhelye is. Jäger János felvétele, Ktrályhelmec főutcájáról. JleaéL Szelnecskátél Az Üj Ifjúság üdvözlő levele Az Üj Szó szerkesztőségi kollektívájával együtt mi is szívből örü­lünk azoknak a sikereknek, melyeket önök az elmúlt 10 esztendőben elértek s melyeket az SZLKP Központi Bizottsága, amint azt levelében kifejezte, oly magasan értékel. Az Üj Szó, mint pártunk napilapja, mindig példaképül szolgált és szolgál ma is munkánkban. Az Üj Szó zászlóvivője a proletár újságírás kiváló hagyományainak. A kommunista eszmeiség szellemében mozgósít­ja Csehszlovákia magyar dolgozóit nagy országépítő feladatok véghez­vitelére, csehszlovák szocialista hőzafiságra és a proletár nemzetközi­ségre neveli őket. . . Az Üj Szó mindennapos tanácsadója és barátja nagy olvasótáborá­nak és ez biztosítéka annak, hogy fennállásának második évtizedében mindig nagyobb és nagyobb sikereket fog elérni. Fogadják még egyszer őszinte jókívánságainkat és forró elvtársi üdvözleteinket, Az Üj Ifjúság szerkesztőségi kollektívája Szolnocska a klrályhelmeci járás egyik legkisebb falucskája, lakosai­nak száma mindössze 440. Túlnyomó részük a mezőgazdaságban dolgozik. A felszabadulás előtt nagyon ke­vés volt a munkalehetőség a faluban. A községet a világgal csak egy me­zei út kötötte össze, amely rossz időjárás esetén szinte járhatatlan volt. Aki Királyhelmecrc akart jutni, annak 14 kilométert kellett gyalo­golnia hóban-sárban, nem beszélve azokról, akik mindennap megtették ezt az utat, hogy munkahelyükre jussanak. A lakosság életszínvonalára jellemző, hogy a leiszabadulás előtt a házak 70 — 80 százaléka szalmate- tös volt. Ma már más az élet a faluban. Kövezett út köti üssze a járási székhellyel és Ágcsernövel, melyen kétóránként autóbuszjárat közlekedik. Két irányban is viszi a munkásokat munkahelyükre, illetve haza. A falu­ban villany ég, telefonösszeköttetés van és ez évben bevezetik a hang­szórót is. A faluban az elsők között alakult meg az egységes földműves- szövetkezet. amely 432 hektár földön gazdálkodik. Azonban ebből csak 123 hektár a szántóföld, a többi legelő, melynek eddig kevés hasznát látták, miután csaknem az egész területet minden évben elöntötte a Latorca árja. Most azonban minden remény meg van arra, hogy ez a helyzet a Latorca szabályozásával megváltozik. Azt. hogy a lakosság életszínvona­la ôlllanďôan emelkedik, legjobban bizonyítja a szalmafedeles házak ro­hamos megfogyatkozása. A felszaba­dulás óta 34 új ház épült. 14 motor- kerékpár van a faluban, kerékpár sok helyen kettő Is akad. A munká­sok és a szövetkezeti tagok élet­színvonalának emelkedését bizonyít­ják az új szoba-konýhabútorok^ mo­sógépek, a házak előtti csinos kerí­tések, stb. Juhász Miklós, Szolnocska

Next

/
Oldalképek
Tartalom