Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-12 / 285. szám, péntek

24

Agrárvilág - dokumentum

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 12.

fejlesztési tervezetét képezi, amely az információs és kommunikációs rendszerek következetes alkalmazására, az informatikai rendszerek kiépítésére és a szükséges eszközök kialakítására irányul. A tervezetek szerkezetét és tartalmát az ágazat céljaiból és prioritásaiból, valamint az ágazat belépés előtti stratégiájából kiindulva alakították ki.

Az Ágazati Informatizálási Program célja az ágazati információs rendszer fokozatos kiépítése, amelyben az egyes információs rendszerek kölcsönösen kötődnek egymáshoz és együttműködnek egymással, s amely az ágazat irányítása számára, az ágazatközi együttműködéshez és a nyilvánosság számára is képes lesz információkat és szolgáltatásokat nyújtani.

Az Ágazati Informatizálási Program javaslata lényegi és tartalmi szempontból három részből áll:

I. Rendszer rész

Azokat a feladatokat tartalmazza, amelyek az ágazat integrált informatikai rendszerében az egyes eljárásokat, közös eszközöket és a biztonsági elemeket meghatározzák és azt követően beépítik a rendszerbe. A rendszerfeladatok csoportjába tartoznak az ágazat internetes kapcsolatrendszerének kiépítésével kapcsolatos feladatok, vagyis az információkhoz való hozzáférés kommunikációs infrastruktúrájának kialakítása, az elektronikus üzletkötések bevezetése és a szükséges informatikai előképzettség elérése az ágazatban. Ebben a részben vannak azok a tervezetek is, amelyek az eEurope tervezet akciótervéből az ágazatra vonatkoznak. Az eEurope tervezethez az SZK kormánya is csatlakozott, s vállalta az informatikai társadalom kiépítését.

II. Ágazati rész

Meghatározza az egyes kulcsfontosságú információs rendszerek létrehozását az ágazat egyes szakterületein az ágazat CAP-ba való integrációjával összefüggésben.

III. Integrált megoldások

Azokat a feladatokat tartalmazza, amelyek az integrált informatikai megoldások megvalósításához szükséges integrációs eszközök létrehozására irányulnak. A prográm kulcs- fontosságú részéről van szó, amely az infrastruktúra, a kommunikáció és az információk tartalmának összekapcsolását oldja meg, azzal a céllal, hogy az ágazat csúcsvezetése számára az irányításhoz és a döntéshozatalhoz információs támogatást nyújtson.

2002-ben megkezdődött az Ágazati Informatizálási Program kulcsfontosságú tervezeteinek megvalósítása, amelyek célja alapvető feltételek kialakítása az ágazat informatikai rendszerének koordinált felépítése, megvalósítása és kihasználása érdekében, egyúttal az integrált megoldások megvalósítása is (a mezőgazdasági integrált geográfiai információs rendszere). A továbbiakban a program megvalósítását az időrendi és tartalmi ütemterv valamint a feladatok pénzügyi fedezetének biztosítása alapján feltételezik.

A mezőgazdaság 2004—2006 közötti időszakra szóló középtávú koncepciójában az ágazat informatizálása rész nyitott dokumentum, elsősorban az ágazat szerkezetváltási folyamatának, a közigazgatási reform következményeinek és a kormányinformatizálási politikájával kapcsolatos időszerű dokumentumok folyamatos feldolgozása érdekében, amelyek alapvető pillérei a jogrend és a nemzetközi szabványokhoz és előírásokhoz való alkalmazkodás.

(A mezőgazdaság 2005-ig szóló informatizálási koncepciója és az informatizálás programjának szerkezete megtalálhatók a szakminisztérium internetes honlapján, a www.mpsr.sk címen).

4. A MEZŐGAZDASÁG TÁMOGATÁSA A 2004-2006 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

Az EU-ba való belépésünk után a speciális nemzeti érdekeink érvényesítésére

alapjában két területen lesz lehetőség. Az egyik a Közösség összes szervében hozott döntésben való részvételünk révén, amelyek

a Közös Agrárpolitika szabályainak további változásait (Európa Bizottság, Tanács, kormányközi tanácskozások, Európa Parlament, a legfelsőbb vezetők találkozói), illetve a jelenlegi szabályok megvalósítását (irányító tanácsok és egyéb testületek - COREPER, STAR Committee stb.) érintik.

A második terület a saját mezőgazdasági politika, amelynek fejlesztése, megvalósítása a következők révén történik:- a közvetlen kifizetések néhány paraméterének módosításával (a referencia-terméshozamok regionalizációja, a minimális területnagyság meghatározása a területalapú kifizetések folyósításához, a jó állapotban tartandó mezőgazda- sági termőterület nagyságának meghatározása, a nemzeti kifizetések feltételeinek elfogadtatása, kivételek alkalmazása az átmeneti időszakban a „cross compliance“ szabályainak fel- használásakor stb.) és egyéb döntések a Vidék- fejlesztési Terv horizontális szerkezetének irányzatáról. Mivel ez az elem nem volt része az aquis communautairenak, amely a belépési tárgyalások alapját képezte, ugyanakkora CAP reformjából következik, amelyet a belépési tárgyalások után fogadtak el, az a véleményünk, hogy további tárgyalások részét képezheti.- a nemzeti támogatások kihasználásával;- a Vidékfejlesztési Terv irányzatáról és szerkezetéről szóló döntéshozatallal;- a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Ágazati Operációs Program irányzatáról és szerkezetéről szóló döntéshozatallal;- a piac támogatásával a Közös Agrárpolitika piaci rendtartási rendszere keretében (intervenciós felvásárlások, exporttámogatások, raktározási támogatások stb.)

4.1. Közvetlen kifizetések, amelyeket az egységes területalapú kifizetések váltanak majd fel

Az egységes területalapú kifizetés olyan támogatás, amelyet 2004-től azoknak a kérvényezőknek folyósítanak majd, akik minimális nagyságú mezőgazdasági földterületet művelnek. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a termelő a területet jó mezőgazdasági állapotban tartsa. Nem kell rajta termelnie. A jó mezőgazdasági állapot minősítés kritériumait a Földművelésügyi Minisztérium rendeletben fogja meghatározni az Európai Bizottság keretszabályai alapján.

Az egységes területalapú kifizetéseket Szlovákiában a kérvényezőknek három tételben folyósítják:

I. tétel - a művelt (használt) mezőgazda- sági földterület után járó kifizetés.

E támogatás forrása az Európai Mezőgazda- sági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) garanciális része, amely pénzforrásokat biztosít az EU 15-ben közvetlen kifizetésére jutó összegek 25/30/35 százalékára a 2004/2005/2006-os években.

II. tétel - a szántóföldi növényekkel bevetett mezőgazdasági szántóterület után járó kifizetés, a burgonyát, a cukorrépát és a zöldséget kivéve.

Ezt a kifizetést 2004-2006-ban folyósítják a jogosult szántóterület nagyságára. Ezen kívül külön szabályozzák majd a dohány és a komló termesztését. E kifizetések forrásait a nemzeti kiegészítő támogatások biztosítják.

III. tétel - a szarvasmarhák, a juhok és kecskék tenyésztésének támogatására szánt kifizetések. Ennek forrásai szintén a nemzeti kiegészítő támogatások.

E kifizetések feltételeiről az Európa Bizottsággal történt tárgyalások eredményei alapján rövidesen döntés születik. AII. és a III. tétel kifizetésére szánt összegek nagysága a nemzeti támogatás mértékétől függ, a 2004/2005/2006-os években az EU 15-ben a közvetlen kifizetésre jutó összegeknek a 30 ‘Főára van lehetőségünk.

4.2. Nemzeti támogatások (állami segítség)

Az Európai Unió egyes tagállamai regionális vagy országos szinten általában olyan

speciális támogatásokat alkalmaznak, amelyek a közösségi támogatások keretén túl vannak. Ezeket olyan állami segítség formájában kell jóváhagyatni a közösség szerveiben, amelyek nem sértik a szabad piaci verseny szabályait.

Szlovákia a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari ágazatban a következő nemzeti támogatások folyósítását tartja fontosnak:

a) Nemzeti állami segítség az Európai Bizottság 994/98 sz. rendeletével összhangban, amely az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 92. és 93. fejezete és az EK Tanácsának 659/1999 sz. a horizontális állami segítség meghatározott kategóriáiról szóló rendeletével összhangban a következő területekre vonatkozik:- a törzskönyv létrehozása és vezetése;- a tenyészérték felbecsülésére és a haszonérték ellenőrzésére szolgáló tesztek;- beruházások a reprodukciós központokba;- magas tenyészértékű tenyészállat tartása, amelyet a törzskönyvben tartanak nyilván;- a veszélyeztetett fajták fenntartása;- nemesítési módszerek fejlesztése - kutatás, fejlesztés;- rövidlejáratú hitelek a mezőgazdaságban;- segítség a biztosítási díjak fizetésében;- a károk következményeinek ellensúlyozása (kompenzálása);- beruházási segítség (növénytermesztési és állattenyésztési termelési kapacitások építése, felújítása és modernizálása, beleértve a lecsapoló és öntözési rendszereket is);- a mezőgazdasági termékekkel való kereskedelem támogatása;- műszaki támogatás (versenyek, kiállítások);- a történelmi és társadalmi szempontból jelentős tevékenységek támogatása egyes intézményekben (Nemzeti Méntelep, Topolčianky, Lóversenypálya, Pozsony);- az erdőalap bővítése;- garanciák és hitelek;- az öntözővíz és az öntözésre felhasznált energia árának a támogatása.

b) Nemzeti állami segítség 3 éves átmeneti időszakra a csatlakozási tárgyalásokon a 7. fejezetben elfogadott feltételek szerint:- részleges kamattörlesztés a raktári zálogjegyre és a raktári árujegyre felvett hitelekhez. 2004-ben az állami segítség szintjét a mezőgazdaságban 0,89 milliárd koronában feltételezik.

4.3. A vidékfejlesztési intézkedések a Közös Agrárpolitika II. pillére keretében és az új tagállamokra vonatkozó speciális intézkedések az 1257/1999 sz. rendelet IX. A fejezete alapján a csatlakozási szerződés szellemében - a Vidékfejlesztési Terv

Az intézkedések finanszírozásában az EAGGF garanciális része Szlovákia összes régiójában (a Pozsonyi Kerületet kivéve) 80%- os részesedéssel vesz részt, a nemzeti költség- vetés pedig 20%-kal. A Pozsonyi Kerületben az EAGGF aránya a nemzeti költségvetéshez 50-50%.

A kormány által elfogadott Vidékfejlesztési Tervvel, valamint a Tanács 1257/99 sz. rendeletével összhangban a következő programokról van szó:

Kedvezőtlen adottságú térségek

Szlovákiában a kedvezőtlen adottságú térségek közé 1 628 165 hektár mezőgazdasági földterület tartozik, ami a teljes termőterület 67 százalékának felel meg. A mezőgazdasági termelés fenntartása érdekében az ezekben a térségekben gazdálkodó szubjektumok támogatást kapnak, amelynek ellensúlyoznia kell a termelés kedvezőtlen adottságaiból következő megnövekedett költségeket.

A hegyvidéki települések közé azok a községek kerültek besorolásra, amelyek a következő feltételeket teljesítik:- a település átlagos tengerszint feletti magassága 700 m vagy azon feletti;- a település átlagos tengerszint feletti magassága 600 m vagy azon feletti, de alacsonyabb mint 700 m;- a település lejtési szintje a község területének több mint 50 százalékán 20% vagy ennél nagyobb (11,18 o FOK);