Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-09 / 282. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 9. TÉMA: A PÁLYAVÁLASZTÁS Az alapiskolák végzősei körében a legdivatosabb szakmáknak a pincér-szakács, a fodrász és az autószerelő számítanak Döntés előtt a kilencedikesek A vegyészeti szakiskolák kevésbé vonzzák a fiatalokat Az alapiskolák végzőseinek hamarosan választaniuk kell, mely középiskolában szeretnének továbbtanulni. A pályaválasztás kényszere nehéz döntés elé állítja őket. Mára ugyanis számos szakmában súlyos problémát jelent az elhelyezkedés. •RÁCZ VINCE A felmérések szerint pincér-szakácsként, fodrászként csak nagyon nehezen találhat állást az érdeklődő. Uniós csatlakozásunkat követően természetszerűleg megcsappan a kereslet a vámelőadók iránt is. KOMÁROM Varga Katalin, az Eötvös utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pályaválasztási tanácsadója elmondta, a matematikai tagozat végzősei főként a helyi gimnáziumban és az Ipari Középiskolában folytatják tanulmányaikat: „Diákjaink közül sokan választják a helyi gépészeti szaktanintézetet és a gadóci mezőgazdasági középiskolát is. Tanulóink idén nagyszámban jelezték érdeklődésüket a pincér-szakács és az autószerelő szakma iránt. Járásunkban egyébként éppen e két szakma, illetve a fodrász szakon végzettek iránt kicsi a kereslet. A múlt héten tartott szülőértekezletünkre meghívtuk a környező középiskolák képviselőit, hogy tájékoztassák végzőseinket és szüleiket az általuk kínált lehetőségekről. A középiskolák visszajelzései alapján rendelkezésünkre álló adatok alapján mi is tájékoztatjuk a kilencedikeseinket az egyes középiskolákban felvehető diákok, illetve az érdeklődők becsült számáról is, akik jelezték, az adott intézményben szeretnék folytatni tanulmányaikat.” Varga Katalin közölte, diákjaik körében nem jellemző, hogy lakhelyüktől távolabbi település középiskoláját választanák: „Idén is csak egyetlen végzősünk jelezte, hogy a losonci Építőipari Középiskolában szeretne továbbtanulni.” RIMASZOMBAT A Tompa Mihály Magyar Tannyelvű Alapiskola pályaválasztási tanácsadója, Boros László tájékoztatása szerint végzőseik mintegy 60%-a érettségivel végződő középiskolában folytatja tanulmányait. „Kilencedikeseink hozzávetőleg egyhar- mada a tanonciskolát választja, sokan érdeklődnek közülük az elárusító, a festő, a kőműves és a pincér szakma iránt. Mivel járásunkban alacsony a diáklétszám, a tanulóknak nem jelent problémát a továbbtanulásjó eséllyel folytathatják középfokú tanulmányaikat. A környékünkön működő középiskolák jelentős többségében kevesebb az érdeklődő, mint a felvehető diákok száma. Babróczky Ilona, az alapiskola igazgatója elmondta, végzőseik körében sokan érdeklődnek a kassai ipariskola iránt, néhányan pedig Magyarországon kívánnak továbbtanulni: „Korábban volt olyan diákunk is, aki szlovák tannyelvű középiskolába ment. Immár harmadik-negyedik éve nyolcadikos és kilencedikes tanulóink szüleit már december elején tájékoztatjuk a középiskolák kínálatáról. A szülőértekezlet alkalmával, amelyen részt vesznek az iskolák képviselői is, a szülők választ kaphatnak a gyermekük továbbtanulásával kapcsolatos kérdéseikre.” FÜLEK A papréti Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pályaválasztási tanácsadója Bencs Vince tájékoztatása szerint végzőseik közül 12-en jelezték, hogy a helyi szaktanintézetben szeretnék folytatni középfokú tanulmányaikat, egyebek közt szerszámlakatos-, villanyszerelő- és asztalos-tanoncként: „A losonci Textilipari és Kereskedelmi Szaktanintézetben négy diákunk tanulna tovább pincér-szakács szakon. A rozsnyói Egészségügyi Szakközép- iskolába egy tanulónk készül, három diákunk pedig a helyi gimnáziumban szeretne továbbtanulni. További végzőseink a buzitai mezőgazdasági szaktanintézetben, illetve a losonci Építőipari Középiskolában tanulna tovább. A járásban egyébként fodrászként, pincér-szakácsként és a varrónőként a legnehezebb elhelyezkedni.” Az iskola végzett növendékei egy-két kivételtől eltekintve a környék középiskoláiban tanulnak tovább, mivel a szüleik pénztárcája nem engedi meg, hogy lakhelyüktől távol, kollégistaként folytassák középfokú tanulmányaikat. IPOLYSÁG A Pongrácz Lajos Magyar Tannyelvű Alapiskola matematika tagozatos végzqsei főként gimnáziumi és érettségivel záródó szakközépiskolai tanulmányokra jelentkeznek, a nyelvi irányzatú osztályunk diákjai körében pedig túlnyomórészt a szakmunkásképzők - leginkább a mezőgazdaságiak - a kedveltek, tájékoztatott az intézmény pályaválasztási tanácsadással foglalkozó pedagógusa, Farkas Ildikó. Tapasztalataik szerint a tanulóik nagyobb számban érdeklődnek a régió középiskolái, mint a távolabbi iskolák iránt. A nebulók választását jelentősen befolyásolja a helyi, illetve a környék oktatási intézményeinek kínálata. Ez alapján a legtöbb végzős autószerelőnek, pincér-szakácsnak, elárusítónak és varrónőnek tanul. Tavaly hat növendékük Magyarországon tanult tovább. A pályakezdő szakemberek számára a legnagyobb problémát a mezőgazdaságban való elhelyezkedés jelenti. A helyi mezőgazdaság szinte csak családi vállalkozások keretében biztosít munkahelyeket. Farkas Ildikó szerint, a diákok pályaválasztása nagyban a szülők akaratához igazodik, még akkor is, ha a célul kitűzött szakmában szinte lehetetlen az elhelyezkedés. PÁRKÁNY Az Ady Endre Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónője, Fodor Zsuzsanna elmondta, végzőseik mintegy 70%-a érettségivel végződő középfokú tanulmányokra jelentkezik. Tavaly 24 diákjuk választotta a gimnáziumot, 19 növendékük szakközépiskolában tanult tovább, közülük tízen szlovák tannyelvű iskolában folytatták tanulmányaikat. Szaktanintézetbe 46 kilencedikes tanuló adta bejelentkezését. „Iskolánk növendékei túlnyomórészt városunkban, illetve környékünkön tanulnak tovább, végzős tanulóink körében nem jellemző, hogy lakhelyüktől távol folytassák tanulmányaikat. Végzőseink mintegy 15%-a magyar- országi középiskolába jelentkezik.” Az asztalos szakma még ma is népszerű (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) Minden harmadik középiskolát végzett fiatal munkanélküliként kénytelen megkezdeni pályáját A bányászat és a cipőipar mára telítetté vált ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Bár a középiskolák igyekeznek kínálatukat a munkaerő-piaci követelményekhez igazítani, végzőseik gyakran munkanélküliként kezdik meg pályájukat. Főként a bányászati szakközépiskolát végzett fiatalok köréből kerül ki a legtöbb állástalan, közülük csak minden ötödik tud elhelyezkedni a szakmájában. Hasonló a helyzet a ruha-, a textil-, a fa- és a cipőipari szakközépiskolák, valamint az építészeti szaktanintézetek végzett diákjai körében is. Az idevágó statisztikák szerint minden harmadik, középiskolát végzett fiatal kénytelen bejegyzett munka- nélküliként tengetni életét. Oktatási szakemberek egyetértenek abban, hogy az iskolák képtelenek rugalmasan alkalmazkodni a folyton átalakuló munkaerőpiac rohamosan változó követelményeihez. Évről évre más-más szakmák kerülnek előtérbe, válnak divatossá, míg más, képzettséget kívánó foglalkozások telítődnek. Míg a korábbi években jelentős igény mutatkozott a közgazdászok iránt, az elkövetkező időszakban a munkaerőpiac sajátos törvényeiből adódóan valószínűleg csökkenni fog irántuk a kereslet. Figyelembe véve a középiskolák különféle típusait, a legkevesebb munkanélküli a gimnáziumot végzettek köréből kerül ki. Ebben nyilván közrejátszik az a tény is, hogy a gimnazisták mintegy 70%- a felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. A szakközépiskolát végzett diákoknak csupán kevesebb, mint egynegyede tanul tovább, a szaktanintézetek padsoraiból kikerülő fiatal szakembereknek pedig csak 3,5%-a vállalkozik arra, hogy egyetemen folytassa tanulmányait. Sok függ az adott régiótól, hiszen ahol kevesebb a munkahely, természetszerűleg több az állástalan is. Azokon a településeken, ahol a helyi populáció mintegy 25%-a munkanélküli, az állástalanok átlagban 11%-a gimnáziumi, hozzávetőleg 30%-a pedig szakközépiskolai képesítéssel bír. A gimnáziumot végzett munkanélküliek aránya évről évre csökken, míg 1999- ben minden negyedik volt gimnáziumi növendék kezdte munka- nélküliként pályáját, 2001-ben már csak minden tizedik maradt állás nélkül. A szakközépiskolák végzősei közül minden harmadik képtelen elhelyezkedni a szakmájában. (érvé) SZAKTANINTÉZETEK Az iskola megnevezése Felvehető Érdeklődők Szakmunkásképző Középiskola létszám (becsült adat) és Leányképző Szakiskola, Királyhelmec Magyar Tannyelvű Középfokú 30 19 Szakmunkásképző, Dunaszerdahely Középfokú Építészeti Szaktanintézet, 226 151 Dunaszerdahely Középfokú Mezőgazdasági 120 62 Szaktanintézet, Somorja Középfokú Ruhaipari Szaktanintézet, 96 17 Tornaija Középfokú Gépészeti Szaktanintézet, Komárom 65 31 gépek és berendezések műszerésze 20 3 fémmegmunkáló 10 4 bádogos 10 0 gépésztechnikus 10 7 erősáramú berendezések műszerésze 10 0 asztalos 10 9 festő Középfokú Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, Ógyalla 10 6 mezőgazdasági gépjavító-szerelő 15 0 autószerelő 34 19 hűtőgépszerelő 12 2 biokémikus (sör-malátagyártás) 12 0 agrárvállalkozó Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet, Ipolyság 24 2 mezőgazdasági gépjavító, autószerelő 12 12 hentes-mészáros 12 1 mezőgazdasági vállalkozó 12 8 agrárvállalkozó 12 15 agrárvállalkozó falusi turizmus irányzattal 12 0 gyümölcstermelő 12 0 bortermelő 12 0 kertész 12 3 mezőgazdasági termesztés 12 0 növénytermesztés gépesítése 12 3 a vállalkozás iskdlája 15 1 SZAKKÖZÉPISKOLÁK Az iskola megnevezése Felvehető létszám Érdeklődők (becsült adat) Ógyallai Építőipari Szakközépiskola 56 65 Komáromi Mezőgazdasági Középiskola 60 42 Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola, Kassa 102 49 Nagykaposi Mezőgazdasági Szakközépiskola 36 16 Magyar Tannyelvű Kereskedelmi Akadémia, Kassa 68 49 Egészségügyi Szakközépiskola, Rozsnyó Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági 34 18 és Élelmiszeripari Középiskola, Dunaszerdahely Magyar Tannyelvű Kereskedelmi 120 79 Akadémia, Nagymegyer 84 111 Egészségügyi Középiskola, Dunaszerdahely 34 28 Mezőgazdasági Szakközépiskola, Galánta 48 36 Vállalkozói Középiskola, Szene 30 38 Építőipari Középiskola, Losonc 56 16 Kereskedelmi Akadémia, Rimaszombat 34 34 Pedagógiai és Szociális Akadémia, Losonc 34 34 GIMNÁZIUMOK Az iskola megnevezése Felvehető Érdeklődők létszám Márai Sándor Magyar Tanítási (becsült adat) Nyelvű Gimnázium 90 43 Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Szepsi Nagykaposi Magyar Tanítási Nyelvű 30 20 Gimnázium 34 25 P. J. Šafárik Gimnázium, Rozsnyó Királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű 34 19 Gimnázium Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Gimnázium, 34 18 Dunaszerdahely 102 122 Magyar Tannyelvű Gimnázium, Somorja 68 41 Magyar Tannyelvű Gimnázium, Nagymegyer Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű 34 49 Gimnázium, Galánta 102 61 Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnázium Szenei Molnár Albert Magyar Tanítási 90 69 Nyelvű Gimnázium 30 33 Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Fülek Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, 68 52 Tornaija Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, 30 14 Rimaszombat Tompa Mihály Magyar Tannyelvű 34 17 Református Gimnázium, Rimaszombat 25 6 Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium 96 114 Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Zselíz Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, 30 14 Érsekújvár 60 40 Párkányi Magyar Tannyelvű Gimnázium Marianum Magyar Tannyelvű Egyházi 34 37 Gimnázium, Komárom Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium, 26 16 Léva 26 14 Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Ipolyság 56 43 (Forrás: az iskolai számítóközpontok, az érdeklődők az iskolák teljes listáját megtekinthetik a www.svsba.sk , a www.svspn.sk , a www.svsbb.sk , a www.svsmi.sk , valamint a wwyv.svslm.sk honlapokon) r,
