Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-08 / 281. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 8. Tudomány HIRDETÉS Egyetemista azonosította Havonta mintegy 300 köbméterrel csökkenti az olvadás a hegy tetejét borító jégtakarót, helyrehozhatatlan károkat okozva Új rekord prímszám Orlando. Egy amerikai egyetemista azonosította az új legnagyobb prímszámot: a (2 a 20 996 011 hatványon mínusz 1) összesen 6 320 430jegyű, és Michael Schafer a Michigan Állami Egyetem más gépekkel összekapcsolt standard számítógépén számolta ki. A prímszámok csak önmagukkal és eggyel oszthatók, s igen nagy a jelentőségük a számelméletben, de egyebek között az internethez használatos kódolási rendszerekben is. Az új rekord prímszám több mint kétmillió számjeggyel hosszabb, mint az eddigi rekorder. A 26 éves Schafer számítógépe egy internetes projekt keretében a világ minden táján összekapcsolt 200 ezer gép egyike, s az új prímszám kiszámításához az összekötött komputerek összesen 25 ezer évnek megfelelő számolási időre volt szüksége. A prímszámok internetes keresésében bárki részt vehet. (PAN) Előbb Reiss, aztán Bell Ki találta fel a telefont? London. írásos dokumentumok bizonyítják, hogy nem Alexander Graham Bell, hanem Philipp Reis német tudós találta fel a telefont. Reis 1863-ban, 13 évvel az amerikai kutató előtt készítette el saját berendezését, mely a tesztek szerint képes volt beszédet fogadni és továbbítani. Ám ez nem került nyilvánosságra, mert azt üzleti érdekből eltitkolta egy angol üzletember. Sir Frank Gill azért hallgatta el a felfedezést, mert vállalata épp versenyben volt egy megbízatásért azzal az amerikai céggel, amely a Bell Társaságból alakult, és attól félt, hogy az igazság miatt kútba esik az üzlet. A dokumentumok a londoni Tudománytörténeti Múzeumból kerültek elő. (MTT) 2020-ra eltűnhet az összes hó Tanzánia világhírű hegyóriása, a Hemingwayt megihlető Kilimandzsáró hegycsúcsáról, mivel az égetéssel végzett erdőirtás és az általános felmelegedés következtében gleccserei folyamatosan olvadnak. MTI-ORIGO Az olvadás havonta mintegy 300 köbméterrel csökkenti a hegy tetejét borító jégtakarót, helyrehozhatatlan károkat okozva. A jelenség negatív hatással van a térségbeli idegenforgalomra is - vélekedett Jeff Koinange, a CNN amerikai hír-, televízió kommentátora. A Nobel- díjas író által világhírűvé tett hósapka eltűnése miatt lanyhulhat a turizmus, ami óriási gondokat okoz a környék lakosságának. A Kilimandzsáró jelenleg még mindig Tanzánia első számú valuta-bevételi forrása. A gleccserek olvadását az általános felmelegedés sajnos elkerülhetetlenné teszi, a jégtakaró pusztulása azonban lassabb lehetne, ha a helybéli lakosság - akik újabb és újabb földterületeket akarnak bevonni a mezőgazdasági művelésbe - nem égetéssel irtaná az erdőt. Az erdőirtók kis tüzei ugyanis többnyire szétterjednek, és a tervezettnél jóval nagyobb területen égetik hamuvá a növényzetet. Pedig az erdők léte elengedhetetlen feltétele a csapadékképződésnek. A csapadék mennyiségének fokozatos csökkenése rossz termést és éhínséget vetít előre a térségben lakók számára. Az általános felmelegedés hatását ilyen módon felerősítő mezőgazdasági tevékenység a vártnál jóval hamarabb teheti tönkre a Kelet-Afrika egyik szimbólumának számító Kilimandzsáró világhírű hókupoláját. Afrika legmagasabb hegyének hótakarója, amely 11 ezer éven át borította a csúcsokat, az elmúlt évszázad során eredeti méretének 20 százalékára zsugorodott {képárčhívum) A tanzániai kormány már megpróbált lépéseket tenni a Kilimandzsáró egész területének nemzeti parkká, valamint nemzeti örökséggé nyilvánításáért, és meglehetősen meddő kísérleteket tett a helybéli gazdálkodók erdőirtási szokásainak megváltoztatására. Az égetések mindezek ellenére folytatódtak. A Kilimandzsáró gleccserei még nem is olyan régen bővizű patakokat tápláltak, ezek a vízfolyások azonban mostanra a jégfolyamok zsugorodása miatt csörgedező erecskékké váltak. Christian Lambrecht, až ENSZ környezetvédelmi programjának illetékese szerint ha a helyzet nem változik, két évtized sem kell hozzá, hogy mindez már a múlté legyen. Andreas Hemp, a németországi Bayreuth egyetemének munkatársa arrasfigyébnaztéfett, hogy a csodálatos szépségű gleccserek és a hókupola eltűnésével világunk szegényebb lesz ugyan egy mítosszal, az ökológiai szempontok azonban még ennél is fontosabbak: a hegyoldali erdők elpusztulása nyomán ugyanis teljesen összeomlana Észak-Tanzánia természeti környezetének egyensúlya. A füst pusztítja a Kilimandzsáró havát Nagyszabású célokat fontolgatnak a Fehér Házban George Bush tanácsadói Hold vagy inkább a Mars? MTI-JELENTÉS Washington. A Fehér Ház tanácsadói azt fontolgatják, hogy George Bush amerikai elnök hivatali megbízatásának utolsó évében milyen nagyszabású, nemzetegyesítő célokat tűzzön ki Amerika elé. A The Washington Post szerint a magasztos célok között szerepel, hogy Amerika több mint 30 év után megint küldjön embert a Holdra, illetve indítson programot az élet meghosszabbítására, a gyerekbetegségek vagy az éhség felszámolására. Számos kormányügynökség és bizottság készít megvalósíthatósági tanulmányokat az elképzelésekről, amelyek milliárdosat emészthetnek fel, miközben az ország az iraki küldetéssel a vállán jelentős költségvetési hiánnyal küszködik. Egy tárcaközi bizottság augusztus óta az ember bolygóközi űrrepülésének a tervén munkálkodik, hogy feladatot adjon az elkövetkező 20-30 évre az amerikai űrkutatási hivatalnak (NASA), amely még mindig nem heverte ki a Columbia űrrepülőgép februári tragédiáját. A nagy kezdeményezésben a Pentagon is közreműködne. Olyan hírek is „keringési pályára” álltak, hogy a NASA a Mars bolygót venné célba. Dick Cheney alelnök, valamint a NASA a Hold-utazást szorgalmazza. Felmerült, hogy létesítsenek állandó kutatóállomás a Holdon, amely közbülső állomás lehet majdan egy Mars-utazáshoz. Sean O,Keefe, a NASA vezetője következetesen elzárkózik attól, hogy ezekben a kérdésekben nyilatkozzon. A Fehér Ház cáfolta ugyan, hogy a „közvetlen jövőben” ilyen kezdeményezést jelentenének be, kormányforrások ugyanakkor megerősítették, hogy a Hold utazás is a mérlegelt elképzelések között van. Buzz Aldrin, az Apollo 11 Holdat megjárt asztronautája a The New York Timesban úgy vélte, hogy nem a Föld bolygójához, a régi dicsőséghez kellene visszatérni, hanem új diadalra törni. Javasolta, létesítsenek lebegő indítóállomást a Holdra, a Marsra és azon túlra tartó űrmisszióknak. Az űrkikötő vagy űrhíd helye a Föld és a Hold közötti út kétharmadánál (az űr L1 néven emlegetett régiójában) lenne, ahol a két égitest gravitációja egyensúlyban van. A tervekről George Bush az unió helyzetéről a nemzethez intézett szokásos januári elnöki beszédben is szólhat, vagy akár már idén december 17-én, a Wright fivérek repülésének centenáriumi ünnepségén. A The Washington Post szerint a Fehér Ház tanácsadói is tudják, hogy az Egyesült Államok 43. elnöke megismételheti apjának, a 41. elnöknek a hibáját. Idősebb George Bush 1989. július 20-án, a Holdra szállás 20. évfordulóján a Naprendszer kutatásának töretlen folytatása mellett foglalt állást, amelynek során a Holdra való visszatérés közbenső lépés lenne a fő úti célhoz, a Marshoz. A NASA a megvalósításra 400 milliárd dolláros tervvel állt elő, amely azután „saját súlya alatt gyorsan összeroskadt”. Az új jégkunyhóban a múmia havonta mindössze öt grammot veszít súlyából Ötzi igluba költözött MTI-HÍR Az 5300 éves múmia évente 250 000 látogatót vonz a bolzanói Ötzi-múzeumba (Képarchívum) Róma/Bolzano. Ötzi, az Ötztaler- Alpok egyik gleccserében talált 5300 éves múmia újabban igluban „lakik“. A mintegy négyszázezer eurós költséggel végrehajtott költözködés jelentősen növeli az egyedülállóan értékes bronzkori múmia fennmaradásának esélyeit. Az iglu belsejében stabilan fenntartható mínusz 6,12 Celsius fokos hőmérséklet mellett biztosítható a levegő 99,42 százalékos nedvesség tartalma az eddigi 97,12 százalékkal szemben - közölték az évente 250 000 látogatót vonzó bolzanói Ötzi-múzeum szakértői. Ötzi a belülről jéglapokkal kitapétázott új jégkunyhóban havonta mindössze öt grammot veszít súlyából párolgás következtében. Eddig naponta tett ki öt grammot a súlyveszteség, amit desztillált vízzel pótoltak. A számos kutatás és tanulmány tárgyát képező gleccsermúmia súlya 14 kilogramm. Német hegymászók bukkantak rá 1991-ben az Ötztaler-Alpokban, olasz területen, alig néhány méterre az oszt- rákhátártól. EuroTel viac od života Fizessen elő havi vagy EASY programot és nyerjen egy csomó pénzt 300 oosq karácsonyig naponta 24 bőkezű nap az EuroTeltől www.eurotel.sk S1548623
