Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-05 / 279. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 5. Agrárvilág A téli fagymentes napokon is ültethetők szőlőoltványok, ha a talajt három-négy héttel korábban már előkészítettük Sok fény, kevés öntözővíz és semmi tápoldatozás Mikor telepítsünk szőlőt? k Szobanövényeink télen CSEKES ZOLTÁN A régi szakkönyvekben azt tanácsolták a gazdáknak, hogy szőlőt akkor szabad telepíteni, amikor tavasszal már kellően felmelegedett a talaj, tehát általában április második felében. A kísérletek során azonban kiderült, hogy minél korábban telepítetünk szőlőt, annál erősebben fejlődik az év folyamán. CSEKES ZOLTÁN Ha tehát a talaj előkészítését - a mélylazítást - sikerült időben elvégezni és a talaj körülbelül négy hétig ülepedett, akkor már legjobb ősszel telepíteni, de ez a munka a téli fagymentes napokon is elvégezhető. A nyugalmi időszakban (novembertől márciusig) telepített szőlő korábban fakad és erősebben fejlődik. Az őszi és téli ültetés esetén általában elmaradhat a beöntözés is. Az ültetéskor ajánlatos az Agrisorb készítmény (fehér porszerű anyag, amely nagymennyiségű vizet vesz fel és tart meg sokáig) alkalmazása. Ezzel ugyanis elérhető, hogy az oltvány a tél alatt se száradjon ki, tavasszal pedig az öntözött szőlőhöz viszonyítva is erősebben növekedik. Ha az Agrisorbot ültetés előtt megfelelő vízmennyiségben (100 liter vízben 1 kg port, vagyis 10 liter vízben 0,1 kilót) felhígítjuk, gélszerű anyagot kapunk, melybe az oltvány gyökerét belemártjuk. A gélszerű anyag a talajban az egész év folyamán megtartja a vízkészletét, azt csak lassan adja le. Ha egy liter vízhez 100 ml Darina folyékony humusztartalmú trágyát adunk, akkor a legoptimálisabb tápanyagellátást is biztosítjuk a korai, illetve kezdeti növekedéshez. A talajfertótlenítés szükségességéről jó, ha az ültetés előtt meggyőződtünk. Ugyanis a talajlakó kártevők, mint amilyenek a drótférgek, cserebogárpajorok, négy évig károsítanak a talajban. Migráló életűek és ilyenkor hidegben már nem látjuk őket, mert a talaj alsó rétegeiben tartózkodnak, de tavasszal felfelé jövet kiéhezve minden fiatal gyökeret elpusztítanak. Ha a területünk fertőzött, akkor ajánlatos a kiásott gödör aljába megfelelő mennyiségű talajfertőtlenítő szert szórni (Basudin 10 G 5 gr/m2, Diazinon 10 G 5 gr/m2), betakarni vékony, 2-3 cm földréteggel és utána az oltványt elültetni. Legjobb azonban, ha tavasszal az egész területen elvégezzük a talajfertótlení- tést, ha már azt nem tettük meg a talajforgatáskor. Fontos, hogy telepítéskor alap vagy indító trágyát adagoljunk. Ezzel ugyanis javarészt már a kezdet kezdetén eldőlhet a szőlő leendő termőképessége. Mint ismeretes, csak a nitrogéntrágya az, amelyik könnyen lémosódik a talajba, a kálium és a foszfor a felső rétegekbe kötődik meg és nagyon lassan mozog a talajban. A telepítéskori trágyázással a talaj alsó részeibe nagyobb mennyiségű foszfort és káliumot A nyugalmi időszakban telepített szőlő korábban fakad, erősebben fejlődik. juttatunk és ott tartalékokat halmozhatunk fel a következő évekre. Csak a harmonikus és az adott talajnak megfelelő trágyázás hozhat jó eredményt, ezért a szerves trágyát (érett istállótrágya vagy komposzt) és a műtrágyát együtt adagoljunk. Ne találomra trágyázzunk, a talajt ajánlatos a munkálatok megkezdése előtt megvizsgáltatni. (Az adagolás általában 10 négyzetméterenként 60 kg szerves trágyát és 4-7 kg különböző műtrágyát jelent. A soványabb, talajokon nagyobb, a gazdagabb, pihentebb talajokon kisebb mennyiséget adagoljunk.) A szerves trágyák általában a nitrogént növelik, ezért foszfort és káliumot ajánlatos külön is kijuttatni. A szerves trágya nagy értéke, hogy sok hasznos talajbaktériumot is tartalmaz. Ha nincs szerves trágya, akkor háromszoros mennyiségű nitrogén műtrágyát adagoljunk, természetesen végjük figyelembe a műtrágya hatóanyag-tartalmát is. Ügyeljünk arra, hogy a szerves trágya érett legyen, mert a el nem bomlott komposzt vagy éretlen szerves trágya további bomlása tápanyagot von el a szőlőtől, azaz nemhogy elősegítené a fejlődést, hanem károsan hat rá. Aki tehát szőlőt akar telepíteni és művelni, az saját érdekében alaposan készüljön fel rá. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa Lakásunk legfőbb díszei a szobanövényeink, melyekben télen is gyönyörködni szeretnénk. Ez akkor lehetséges, ha a növények a napfényszegény időszakban is megtalálják a számukra szükséges életfeltételeket. A helytelenül kezelt növények a fejlődésükben visszaesnek, károsodnak, esetleg el is pusztulnak. Ellenben ha megadjuk növényeinknek a nélkülözhetetlen élettani tényezőket, akkor a lakásunk igazi díszeivé válnak. A fény az első olyan tényező, amely télen még a nagy üvegfelületű lakásokban is kevés, mert rövidek a nappalok és a borús, ködös időkben kevés a napsütéses órák száma. A növény életéhez pedig a fény igen fontos, keresik, utána fordulnak, hajtásaik feléje nyúlnak. Ezért a több fényt igénylő növényeket (például a szobafenyőt, fokföldi ibolyát, a pálmaféléket) az ablak közelében a kétszintes virágállvány felső polcán, a kevésbé fényigényeseket (az aglaonémát, a tigrislevelet, páfrányféléket) viszont a virágállvány alján helyezzük el. Ugyancsak felülre kerüljenek a melegigényes növények (Diefenba- chia, Cyperus), viszont az Aszpa- ragus, az Impatiens az alsó, hűvösebb zónában érzi jól magát. A szélesebb ablakpárkány is jó virágtartó. A redőnyt és a fény behatolását akadályozó függönyt azonban télen ne húzzuk a növények elé. A hő akkor lenne ideális, ha minden növényi a számára legmegfelelőbb hőmérsékletű helyiségben tarthatnának. Erre sajnos nemigen van módunk. A kisebb, 5 fokig terjedő hőingadozást még elviselik a növények, ellenben a hosszabb ideig tartó nagyobb hőingadozások már károsodást okoznak. A kis hőigénjüek (a virágzó ciklámen, azálea vagy a muskátli) jól érzik magukat két ablak közé zárva is. Ám amint beáll a keményebb tél, már a belső ablakszárnyat is ki kell rájuk nyitni, különben megfáznak, sárgulni kezdenek, majd el is pusztulnak. A leander, kukoricalevél (Aspidistra) számára a fűtetlen lépesőház, zárt terasz vagy világos pince is megfelelő, ha az fagymentes, vágyás télen sem csökken a hőmérséklet fagypont alá. A legtöbb hibát télen az öntözéssel követjük el. Ősztől a növények életritmusa lelassul, kevesebb vizet igényelnek, mint a nyári fejlődési időszakban. Attól függően, hogy melegebb, világos és száraz vagy sötétebb, hűvösebb helyen A fikusz, a szobafenyő, és az aszparágusz is kényes a kereszthuzatra. tartjuk-e növényeinket, bővebben vagy csak mérsékelten öntözzünk. A hűvös helyen álló edényes növényeinket hetente vagy tíz naponta itassuk meg vízzel. Az öntözővíz mindig a helységgel azonos hőmérsékletű legyen. A vizet csak a gyökérzethez juttassuk, a lombozatot hetente permetezzük vagy időnként'nedves ruhával töröljük le róla a port. Szellőztetéskor ügyeljünk arra, hogy a beáramló hideg vagy a kereszthuzat ne érje növényeinket. A fikusz, a szobafenyő, de még az aszparágusz is kényes erre. Levele megsárgul, s a növény el is pusztulhat. Ősztől tavaszig ne tápoldatozzunk és az átültetést is kerüljük. Csupán azok a növények kapjanak nagyobb cserepet, amelyek tavaszig kinőnek a jelenlegit. Ezeket ültetés után melegtalpon vagy a fűtőtest közelébe gyökereztessük meg. Amikor a fák elhullajtják leveleiket és az idő hidegre fordul A madarak etetése A termőkorú fák törzsét lombhullás után kenjük be mésztejjel, a fiatal fák törzse még érzékeny a mészre Gyümölcsfatörzsek meszes kezelése CSANDA PÉTER A gyümölcsfák metszésével a legjobb megvárni a tél végét, a csonthéjas termésűek esetében a rügypattanás idejét. Télen a metszés mellett a legtöbb seb a fagy következtében keletkezik. Napsugaras téli napokon a fatörzs déli, délnyugati oldalán a kéreg erősen felmelegszik. Nagy lesz a hőmérsékletkülönbség a törzs árnyékos és napos oldala között, és a kéreg, nagyobb hidegben a fatest is hosszában megreped, fagyléc keletkezik. Előfordul az is, hogy a törzs helyzete, görbülete miatt egy bizonyos kéregrész erősebben ki van téve a napsugárzásnak, és ezen a helyen fagyfolt keletkezik. A fagyléc és a fagyfolt keletkezésének gyakorisága függ a törzs nedvtartalmától és a kéreg színétől. A nyár végén adott nitrogéntartalmú trágyázás vagy az esős ősz hatására megélénkül a fák nedvkeringése, nem tudnak felkészülni a télre, ezért fagyérzékenyebbek lesznek a fák. A fagylécek begyógyulása csak tavasszal indul meg, a farontó taplógombák viszont enyhe, esős, nyirkos téli napokon is fertőznek. Azért nagyon fontos a megelőző védekezés, mert ezt a hosszú és mély sebet nagyon nehéz megvédeni a faanyagot pusztító taplógombáktól. Valamennyi taplógomba sebparazita, gyümölcsfáinkat csak a sebeken keresztül fertőzik meg. A taplófajok nagyobb része az élőfákban tápanyagszállítást már nem végző, de a fák szüárdságát meghatározó szövetet bontja. A termés nem csökken, a fa növekedésében sincs visszaesés, csak azt tapasztaljuk, hogy egyszer a vihar derékba törte a fát, a terméssel berakodott ágak lehasadnak, vagy az a vastag ág, ameljúk minden szüretkor elbírta súlyainkat, egyszer csak leszakad alattunk. Ha megnézzük a kettéhasadt fatest belsejét, az egészséges szövetektől «eltérő kakaóbarna, vagy éppen fehér elszíneződést látunk. Ezek a gombák évtizedekig élhetnek rejtve a fatörzs belsejében anélkül, hogy a törzs felszínén termőtestet fejlesztenének. A legtöbb tapló valamennjá lombos fát, cserjét, bokrot, esetenként még a fenyőket is megtámadja, tehát polifág (sokgazdás). Fiatal, még nem termő fák törzsének nyulak elleni bekötözése megvédő a törzseket a túlzott hőingadozástól is. Sok kertben látni, hogy a termés súlyának megtartására, az ágak alátámasztására használt rudakat télen a fatörzshöz támasztják és ezek árnyékolják a törzset. A legjobb megoldás viszont a termőkorú fák törzsének befestése, meszelése, esetleg bepermetezése 5-7%-os mésztejjel. Ä mész fertőtleníti a törzset, elpusztítja a megtelepedő kórokozókat, a kéregrepedésekben búvóhelyet kereső rovatokat, de legfontosabb szerepe az, hogy visszaverje a napsugarakat és ne melegedjen fel a törzs. A törzsek meszelését csak nyugalmi időben, lombhullás után végezzük. A fiatal fák törzse még érzékeny a mészre, ott törzsvédő hálót rakjunk fel, vagy bekötözéssel védjük a törzset a rágcsálóktól és a napsugárzástól. Ha elmulasztottuk a napsugárzás káros hatásától való védekezést, és fagylécek vagy fagyfoltok keletkeztek, azonnal kezeljük a sebeket! A fagyfoltok elhalt szöveteit először éles késsel vágjuk ki, azután használjunk sebkezelő készítményt. A szerző kertészmérnök ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Amikor a fák elhullajtják leveleiket, érdemes olyan szemmel is körülnézni kertünkben, vajon hogyan jutnak élelemhez a madarak, mi tudja megvédeni őket a hidegtől. Fontos a tűlevelű és örökzöld növények szerepe. A tobozok, magvak élelmet, a növények búvóhelyet biztosítanak számukra. Jó, ha a kertnek olyan része is van, ahol a sűrű bozót a lombkorona szintjéig ér. A talajt takaró növények, a fás, bokros ligetek is búvóhelyül szolgálnak. Ne takarítsuk teljesen tisztára kertünket. Az elszóródott magvakat hagyjuk meg a madaraknak. A füvet se nyírjuk le mindenütt. Hadd húzódjanak meg a rovarok, teleljenek át a lárvák, téli táplálékot szolgáltatva a madaraknak. További búvóhelyet készíthetünk, ha a már „gazdátlan” virágágyásokat fenyőgallyakkal takarjuk be. A beteg, rothadó leveleket, ágakat azonban feltétlenül gyűjtsük össze! A napraforgómagvak sok madarat (a csuszkát, pintyet, feketerigót, mátyásmadarat, harkályt) életben tart. A köles, a repcemag, a kukoricadara más fajok téli eledele. Tanácsos a magvakat száraz helyen, jól zárható edényben tárolni. Á rovarevő madarak számára a legmegfelelőbb a marhafaggyú, amely magvakkal gazdagítható. Célszerű az eledelt hálóba helyezni, majd a fákra függeszteni, eseüeg kisebb farönkök üregeibe rejteni. A gerlék, verebek kedvelt téli csemegéje a kukoricadara, amelyet a földről szeretnek felcsipegetni. Az eledel a lehető legszárazabb helyekre kerüljön. Az etetőtálkát tartsuk tisztán. Ne készítsünk etetőt furnérból, mert a madarak megehetik az ösz- szeillesztésnél használt ragasztót! Kerüljük a sózott, cukrozott magvakat. (kertpont.hu) PIACI ÁRSÉTA Pozsony december 4-én Komárom december 4-én Zselíz december 4-én Rimaszombat december 4-én Losonc november 27-én sárgarépa 1416 Sk/kg 10-14 Sk/kg 15 Sk/kg 28 Sk/kg 12-15 Sk/kg petrezselyem 30-32 Sk/kg 30-32 Sk/kg 30 Sk/kg 38 Sk/kg 28-35 Sk/kg burgonya 12-14 Sk/kg 12-14 Sk/kg 18 Sk/kg 12 Sk/kg 10-11 Sk/kg tojás 4,30-4.50 Sk/db 3,70-4,10 Sk/db 4 Sk/db 3,80 Sk/db 3,80 Sk/db paprika 46-99 Sk/kg X X X 25-35 Sk/kg karalábé 20-25 Sk/kg 14 Sk/kg 8 Sk/db 20 Sk/kg 12-18 Sk/kg zeller káposzta vöröshagyma paradicsom mák dióbél savanyú káposzta alma méz 35 Sk/kg 8Sk/kg 16-20 Sk/kg 34-46 Sk/kg 80 Sk/kg 130 Sk/kg 20 Sk/kg 14-30 Sk/kg 120-180 Sk/kg 8-10 Sk/db 5-7 Sk/kg 12-14 Sk/kg 30-34 Sk/kg 120 Sk/kg 100-120 Sk/kg 14-25 Sk/kg 110-140 Sk/kg 10 Sk/db 25 Sk/kg 24 Sk/kg 47 Sk/kg 8 Sk/kg 5 Sk/kg 15 Sk/kg 1415 Sk/kg 10-14 Sk/kg X X X 80 Sk/kg 70 Sk/liter X 90 Sk/kg 120 Sk/kg 120-130 Sk/kg 18 Sk/kg 20 Sk/kg X 15-18 Sk/kg 10-25 Sk/kg 10-19 Sk/kg 140 Sk/kg 120 Sk/kg 130 Sk/kg MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,096 Lengyel zloty 8,853 Angol font 58,727 Magyar forint (100) 15,26 Cseh korona 1,271 Svéd korona 4,581 Dán korona 5,521 Szlovén tollár (100) 17,375 Japán ien (100) 31,494 Svájci frank 26,375 Kanadai dollár 26,071 USA-dollár 34,075 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,89-42,19 32,67-35,07 1,241,30 14,18-16,18 OTP Bank 39,97-42,06 32,86-34,68 1,241,30 14,65-15,77 Postabank 39,95-42,25 32,72-35,44 1,241,30 13,46-17,06 Szí. Takarékpénztár 39,96-41,91 32,87-34,55 1,23-1,30 14,51-15,88 Tatra banka 39,9842,12 32,98-34,74 1,23-1,29 14,62-15,82 UniBanka 40,02-42,08 33,00-34,70 1,241,30 13,73-14,62 Általános Hitelbank 39,9742,11 33,10-34,86 1,23-1,30 14,50-16,18 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A szőlőoltvány ültetése A szerző archívumából
