Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-06 / 255. szám, csütörtök

Sport ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 6. RÓLA MONDTÁK GROSICS GYULA olimpiai baj­nok labdarúgó: „Laci kiváló ember, szeretetre méltó barát volt, a vereségek után együtt sírtunk, a sikereket követően együtt nevettünk.” KÁRPÁTI GYÖRGY háromszo­ros olimpiai bajnok vízilabdá­zó: „Az igaz barátaim közé tar­tozott. Még 1952-ben, Helsin­kiben köttetett a barátságunk, amikor az olimpia nyitóünnep­ségén a magyar küldöttség utolsó sorából integettünk a nézőknek. Mi, a kicsik, azaz La­ci, Puskás Öcsi meg én... Há­rom olyan ember, akit csak a vidámság és a jókedv jellemez, akinek a sport tölti ki az életét.” CSÖTÖNYI SÁNDOR, a Ma­gyar Ökölvívó-szakszövetség elnöke: „Példaképet, bálványt vesztett Lacival a sportág. Ti­zenegy éven keresztül több időt töltöttem a társaságában, mint a családommal, ő csinált belőlem valakit, amiért hálás leszek neki, amíg élek. Tud­tam, hogy nagy a baj, de re­ménykedtem, hogy felépül. Mi­lyen az élet, nemrégen, miköz­ben Pakisztánból hazafelé re­pültem, éppen egy vele kapcso­latos történet jutott az eszem­be: a szöuli olimpián a fejébe vette, hogy valahogyan felráz­za a társaságot, focizni invitálta a srácokat, és azt mondta ne­kem, gyere, mutassuk meg ezeknek a sutyerákoknak, hogy az öregek mit tudnak a labdával...” KOVÁCS ISTVÁN olimpiai baj­nok ökölvívó: „Szerencsésnek mondhatom magam, hogy hosszú éveken keresztül együtt dolgozhattam vele, mi több, két hetet kettesben töltöttem vele az Egyesült Államokban, és ha másért nem, azokért a napokért örökre a szívembe zártam.” Az utolsó felvételek egyikén (Képarchívum) SZÁNTÓ IMRE szövetségi kapi­tány: „Évek óta úgy éltem, hogy elhessegettem a gondolatot, mondván, Laci bácsival egy­szerűen nem történhet semmi baj. Abban a csodában akartam élni, hogy közöttünk van, még ha ez nagyon meseszerűen is hangzik. Már-már egyedülálló volt a tisztessége, az embersége és az őszintesége. A sportág számára örökös hivatkozási alap volt, és az is marad.” GIANCARLO GARBELLI, olasz ökölvívó, aki profiként döntet­lent vívott Papp Lászlóval 1960-ban: „Életem legemléke­zetesebb napja volt, amikor el­lene bokszolhattam. Talán még jobb is voltam nála, talán ki is üthettem volna, de a szemében olyan különös tűz lobogott, hogy nem volt meg hozzá a bá­torságom.” NINO BENVENUTI, minden idők legnagyobb olasz közép­súlyú bokszolója: „Tizenkét évvel fiatalabb voltam nála, és ki akartam hívni, mert fiata­lon az ember senkitől sem fél. Szerencsére a menedzserem másként gondolta, és nem le­hetek elég hálás neki. Később volt szerencsém látni őt bok­szolni: kegyetlen volt a balja, és mesterien tudott hátrálás közben is ütni.” (ns) A melbourne-i olimpiai döntőben (jobbról) “WMimm Az 1962-es bécsi Ebcím megnyerése után (Képarchívum) Budapesten ma helyezik örök nyugalomra Papp László földi maradványait Búcsú a bokszlegendától Ma 14.30-kor a Farkasréti te­metőben helyezik örök nyu­galomra a hetvennyolcadik életévében, hosszú, súlyos betegség után elhunyt Papp László, minden idők egyik legnagyobb magyar sporto­lójának, három olimpia ököl­vívóbajnokának földi marad­ványait. Az alábbi összeállí­tásban a kiváló sportember­re emlékezünk. ÖSSZEÁLLÍTÁS ELISMERŐEN CSETTINTENEK Miben rejlett a varázsa? Mi magya­rázza, hogy a dél-amerikai hotel­portástól a kínai taxisig, sőt talán az őserdőből azon melegében előbúvó törzsi harcosig a fél világ lelkesen bólogat, ha Papp Lászlóról esik szó? Hiszen Magyarországról talán sohasem hallottak. Még jó, ha tudják, ott van, valahol Európá­ban. De a szorítókirály nevének hallatán elismerően csettint mind­egyikük. Most is, 2003-ban, negy­venhét évvel azután, hogy utolsó olimpiáján diadalmaskodott. Csak sokkal-sokkal szomorúbban... NEVESINCS FIATAL Bicsák, a csepeliek középsúlyú bu­nyósa a BRE-s Szalai távollétében ellenfél nélkül maradt az 1945-ös válogató találkozón. Ekkor jutott eszébe valakinek a BVSC nevesincs fiataljának, bizonyos Papp László­nak a neve, szóltak is neki, ugorjon már be, szegény Bicsák ne marad­jon meccs nélkül néhány nappal az osztrákok elleni, nagyon fontos vá­logatott összecsapás előtt. Nem maradt. Igaz, sok köszönet nem volt benne. Az a bizonyos Papp előbb annak a rendje és módja sze­rint kiütötte Bicsákot, majd ugya­nezt a mozdulatsort (hatszor...) megismételte Ausztria legjobbja, Nesladek ellen is. Mondhatnánk: egy csapásra befutott." Holott Papp László (Görbe, Papp Laci, avagy Laci bácsi - tetszés szerint...) vala­mikor, a pályája elején súlyos di­lemma előtt állt: a bokszot avagy a futballt válassza? Talán kevesen tudják: a BVSC labdarúgócsapatá­ban egészen a másodosztályig vit­te. A szorítóban kicsit többre. TRIPLÁZÁSSAL ELSŐ Olyan kissrácok, akik már edzőként sem látták, de zsenge ko­ruk ellenére már megcsapta őket a sport szeretete, kívülről fújják: London (a hazai közönség előtt a döntőben szinte tönkreverte az an­gol Wrightot), Helsinki (a dél-afri­kai Van Schalwyck végigtántorog­ta, de talpon bírta ki a finálé há­rom menetét...) és Melbourne (Pi- etrzykowski az elődöntő után egy életre elfelejthette, hogy korábban legyőzte a Legyőzhetetlent...) olimpiai bajnoka. Ezzel a triplázás­sal mindmáig első, igaz, 1980 óta már az egyenlők között, hiszen egy Teofilo Stevenson nevű kubai úr 1972 és 1980 között, honfitársa, Félix Savón pedig 1992 és 2000 kö­zött ugyanezt véghezvitte - a pon­tosság kedvéért érdemes megemlí­teni: 23 éve Moszkvában nem vol­tak ott az amerikaiak, Savón ugyanakkor a kubaiak szöuli boj­kottja következtében már világbaj­nokként lemaradt 1988-ról, de hát a karibi fiúk semmiképpen sem áll­nak Laci bácsi előtt. RAJONGÓI: BELMONDO ÉS CASTRO Max Schmeling, a németek egykori nehézsúlyú világbajnoka az ökölví­vás legnagyobb úriemberének ne­vezte, Belmondo és Fidel Castro ra­jongott érte, meg a közönség, amer­re csak járt. Sokat megélt profime­nedzserek dörzsölték a kezüket, amikor híre ment: Magyarországon mégiscsak engedélyezik, hogy a harmincon már túljáró bunyós a hi­vatásosok között is kipróbálja ma­gát. És ugyanezek a menedzserek dobták dühösen el szivarjukat, ami­kor a világbajnoki címmérkőzés kü­szöbén mégis megálljt parancsolt neki a kádári rezsim, (ns) Három sporttörténeti elsőség Papp László 1926. március 25-én született Budapesten, a Duna partján, és három okból vált sporttörténeti alakká: ő volt az első öklöző, aki három egymást követő olimpián nyert aranyérmet, ő volt az első, aki profivá lett a szovjet blokk versenyzői közül, és 1956. december 1-jén Melbourne-ben úgy nyert olimpiai aranyat, hogy közben szovjet tankok közlekedtek szülővárosa, Budapest ut­cáin. Egy sötét korszakban világította meg országa nevét, akárcsak a kardozók vagy a vízilabdázók... (ns) „A sikereimnek mindenki csak örült" Nem voltak ügyei, titkai INTERJÚ Részletek Bocsák Miklós: Hogy él­nek az olimpiai bajnokaink? című interjúkötetéből, a Papp Lászlóval készült beszélgetésből: Vajon miért szeretik még mindig ennyire? Két oka lehet. Az egyik, hogy nekem soha nem voltak ügyeim. Ä másik, hogy soha nem voltak titkaim. Tisz­tában voltam vele, hogy bármit te­szek, azt két perc múlva úgyis meg­tudja mindenki. Én az első olimpiai bajnoki címem óta úgy éltem, mint­ha kirakatban lennék, az ujjamat sem tudtam megmozdítani anélkül, hogy meg ne tudják. De valahogy nem is kívántam kilengeni, engem egyvalami érdekelt: a boksz. Ezért aztán soha nem is kellett bujkálnom az újságírók elől. Mert ezek a fránya firkászok arra a legdühösebbek, aki menekül előlük. Megértem őket, nekik meg ez munkájuk. így hát, ha ötven éve bárki megkeresett és kér­dezett, mindig válaszoltam. Sok­szor azt sem tudtam, hogy tényleg írogat-e az illető vagy csak meg akarja fogni a kabátomat, jött, kér­dezett, feleltem. Soha nem irigyelték a sikereit, a népszerűségét, a szép, szabadság­hegyi otthonát? Nem mondták, hogy irigylik... De nem is tapasztaltam ilyet. A sikere­imnek mindenki csak örült. A nép­szerűséget nem sajnálta tőlem sen­ki. Ennélfogva nem is volt téma, hogy hol lakom, miből lakom, mi­ért lakom. A fia, ifjabb Papp László miért nem próbálta követni az apját? Egyáltalán: miért van az, hogy az ötvenes évek legendás magyar sportolóinak, beleértve az Aranycsapat labdarúgóinak gyer­mekeit, senkiből sem lett nagy sportoló? Nehéz ez nekik. Nehezebb, mint másoknak. Mert amikor a fiam el­kezdte, csodát vártak tőle. Aztán ez egy idő után nagyon nagy te­her lett neki. Biztos így voltak ez­zel a többiek is. Lementek a pá­lyára, elkezdtek rájuk mutogatni, ez ennek a fia, ez annak a fia és ha véletlen nem úgy csináltak va­lamit, ahogy a nevük miatt várták tőlük, már legyintettek is. Ez nem az apja... A fiam nagyon jól meg­van enélkül. (sr) A Manderlában dolgozott Pozsonyi hónapok Kő András: Papp Laci című köny­vében az ökölvívó kiválóság arról is mesél, hogy a II. világháború után hogyan sodródott át Pozsonyba. „Amikor 1946-ban nehezedett itt­hon az élet, mégis úgy döntöttem, elhagyom az országot. A Mutternak napi gondjai voltak, a házmesterség, az üzlet szinte meg­haladta az erejét. A reggeli pénz es­te semmit sem ért. Pozsonyból át­jött egy magyar srác. Ő segített. Mi pedig Sipos Imre váltósúlyú klub­társammal útipoggyászt kötöttünk. Egy Manderla nevű hentesüzletben kaptunk munkát. A bokszot termé­szetesen nem hagytuk abba, de be­mutatkozásom nem járt sikerrel. A csehszlovák bajnokságon Torma II- vel kerültem össze, aki valamivel előbb hagyta el Magyarországot, mint mi, s aki később le is telepe­dett Csehszlovákiában. Eléggé ve­réb voltam még, Torma pedig már az élvonalhoz tartozott... A Mutter írt, jöjjek haza, stabilizálódott a helyzet. Közöltem a csehszlovák szövetséggel, hogy szeretnék ha­zamenni. Az év végére már Pesten voltam.” (sr) Vincent Lukáč: Üssünk a magyaroknak tízet! A szlovákok lottóláza ÖSSZEÁLLÍTÁS Budapest. A tavalyi világbajnok, idei vb-bronzérmes szlovák jégko­rongválogatott igencsak fiatalított, NHL-sztárok és európai légiósok nélküli, afféle B-csapattal vesz részt a budapesti AstraZeneka Kupán. A szlovák játékosok átlagéletkora nem haladja meg a 24 évet. Az indulás előtt egyébként fenntartásokkal vé­lekedtek Szlovákiában a magyaror­szági szereplésről. A volt kassai kitű­nőség, Vincent Lukáč szerint a nem helyénvaló bírálat helyett a tornán mutassa meg a szlovák válogatott, hogy hol is a helye valójában. „Üs­sünk a magyaroknak tízet, ha ennyi­vel jobbak vagyunk, nyeljük meg a tornát, és csak aztán dumáljunk” - mondta. Közvetlenül a pozsonyi in­dulás előtt viszont már nem a hoki volt a fő téma a csapaton belül, in­kább a magyarországi lottó izgatta a játékosokat, akik el is határozták, hogy a rekordnyeremény reményé­ben megrohamozzák az első lottó­zót, hátha nemcsak a jégen, hanem a szerencsejátékban is sikeresek lesznek. A magyar válogatott szövetségi ka­pitánya, Dušan Kapusta a tapasztal- szerzésre helyezi a hangsúlyt. „A csapatnál remek a hangulat, csak­nem mindenki harcra kész. A leg­jobb hír az, hogy Ocskay Gábor telje­sen felépült, az első sorban játszik majd. A hollandokat le kell győzni, a szlovákokat meg szeretnénk meg­szorongatni, s ha a harmadik helyért játszhatunk egy jó meccset a fehéro­roszok vagy az ukránok ellen, elége­dettek leszünk.” „Az ellenfeleket nem ismerjük, csu­pán a kereteket kaptuk meg a ren­dezőktől. Jó szereplést és tor­nagyőzelmet várok a fiatal csapat­tól: Annál is inkább, mert elég sok bírálat ért bennünket, hogy elfogad­tuk a budapesti meghívást” - mond­ta František Hossa, a szlovák váloga­tott edzője, aki a következő játéko­soknak szavazott bizalmat: Hála (Trenčín), Sopko (Košice)-Žabka (Tŕinec), Čakajík (Liberec), Pod­hradský (Pardubice), Homér (Trenčín), Graňák (Slavia), Vant- roba (K. Vary), Sloboda (Sparta), Priechodský (Zvolen)-Kukum- berg (Trenčín), Pištek (Pardubi­ce), Šimurda (Košice), Hudec (Vsetín), Školiak (L.Mikuláš), Ko­váčik (Trenčín), Kmit’, Kováč, Sa- bol (mindhárom Košice), Lažo (Kladno), Melichárek (Trenčín), Sýkora (Skalica). A TORNA MŰSORA - csütörtök, 17.30 Magyarország-Szlovákia, 20.30 Fehéroroszország-Horvátor- szág; péntek, 15.00 Ukrajna-Hor- vátország, 18.00 Magyaror- szág-Hollandia; szombat, 15.00 Ukrajna-Fehéroroszország, 18.00 Szlovákia-Hollandia. Vasárnap - 12.00: az 5. helyért; 15.00: a 3. he­lyért; 18.00: döntő. (NS, zsi) A szlovák sztárnak nem kell bíróság elé állnia Pálffy megúszta TASR-JELENTÉS Los Angeles. Befejeződött az ügyészségi vizsgálat Žigmund Pálffy ügyében, a határozat szerint a Los Angeles Kings sztárjának nem kell bíróság elé állnia családi belüli erőszak miatt. John Tyre, a korongozó ügyvédje ki­jelentette: az ügyészségi határozat leszögezi: „nem találtak különösebb okot arra, hogy vádat emeljenek.” „Nem tartom szerencsésnek, hogy a magánügyből közügyet csinált a mé­dia. Azt viszont becsülöm, hogy az elmúlt napokban rengetegen mel­lém álltak. Örülök, hogy végre már lézárták az ügyet” - nyilatkozta a döntés után Žigmund Pálffy. Mint ismeretes, október 26-án Pálffy és mennyasszonya, Zora Czoborová összeveszett, s a szóváltás később ki­sebb verekedéssé fajult. A csetepaté végén Czoborová bántalmazás miatt feljelentette a csatárt, akit a rendőrök azonnal le is tartóztattak, s Pálffy csak 20 ezer dollár óvadék ellenében került szabadlábra. NHL: először kapott ki idén a Tampa Bay Mark Messier rekordja MTI-HÍR Washington. Kilencedik mérkőzé­sén elvesztette veretlenségét a Tampa Bay Lightning, miután meglepetésre hazai pályán kika­pott a Washington Capitalstől az észak-amerikai profi jégkorongli­ga (NHL) legutóbbi játéknapján. A New York Rangers veterán csatára, Mark Messier két gólt ütött a Dal­las Stars ellen, s ezzel - megelőzve a legendás Gordie Howe-t - a má­sodik az NHL pontszerzőinek örökranglistáján, Wayne Gretzky mögött. A 42 éves Messier most szerzett két góljával már 1851 ponttal áll a rangsorban, s csupán a hokizseni, Wayne Gretzky előzi meg, igaz, őt biztosan nem érheti utol, hiszen a kanadai legenda 2857 ponttal vezeti a listát. A legutóbbi játéknap eredményei: NY Rangers-Dallas 3:0; Tampa- Washington 1:5, Montreal-Ed- monton 2:4; Toronto-Pittsburgh 4:2; St. Louis-Anaheim 2:1 - hosszabbítás után; Calgary-Detro- it 0:3; Colorado-Minnesota 4:4 - hosszabbítás után. Mark Messier (NY Rangers) feljött a második helyre az örökranglistán, s már csak Wayne Gretzky előzi meg (ČTK/AP-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom