Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-06 / 255. szám, csütörtök
Kultúra ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 6. SZÍNHÁZ HVIEZDA: Kill Bill (amerikai) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Adaptáció (amerikai) 15.15,17.30, 20 AU PARK - PALACE: Mátrix - Forradalmak (amerikai) 14.20,15.10,16.10,17.10, 18,19, 20, 20.40, 21.50, 22.50 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 14.40,17.40, 20.40 Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14.30, 16.40, 18.50, 21.10 Vágta (amerikai) 15.40 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 14.50, 17.40, 20.30 Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 14.10, 16.25, 18.40, 21 Nem férek a bőrödbe (amerikai) 15.20, 17.30 Hasrapacsi (cseh) 19.50, 22.20 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 15 Trükkös fiúk (amerikai) 15.30 Kill Bill (amerikai) 17.50, 20.15, 22.30 Oviapu (amerikai) 14.40,16.50 Fullasztó ölelés (amerikai) 19.20, 21.20 Órák (amerikai) 17.15, 19.40, 22.05 Fehér oleander (amerikai) 18.30, 21.30 KASSA TATRA: Köztünk marad (szlovák) 16.30, 18.15 Adaptáció (amerikai) 20 CAPITOL: Mátrix - Forradalmak (amerikai) 15.30, 18, 20.30 ÚSMEV: Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 16 Hasrapacsi (cseh) 18,20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Extreme Ops (amerikai) 16.30,19.15 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14.15,16.15,18.30, 20.30 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 13.45, 16.30, 19.15 Birkanyírás (amerikai) 20.30 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 16.45, 19.30 Kegyetlen bánásmód (amerikai) 14, 16, 18, 20.15 Kill Bill (amerikai) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Mátrix - Forradalmak (amerikai) 12.30,15,17.30, 20, 22.30 A Min- den6ó (amerikai) 13.30, 17.30 Az olasz meló (amerikai) 15, 17.15, 19.30 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 15.30, 20.15 Segítség, hal lettem! (dán-ír-német) 14.30 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 14 A Szövetség (amerikai-német) 15.45,18 AZ MKKI HÍREI XIII. FOTÓHÓNAP 2003 (november 1-30.) november 7., 14.00 Pozsony, MKKI, Palisády 54. Az idei nemzetközi fotókiállítás magyarországi résztvevője Nagy Tamás (Nyíregyháza) fotóművész. Kurátor: Bán András művészettörténész. Megtekinthető november 28-ig. MELOS-ÉTOS (november 7-16.) november 7., 19.30 Pozsony, a Szlovák Filharmónia koncertterme (Redut) A nemzetközi kortárs zenei fesztivál nyitókoncertjén a Szlovák Filharmónia Zenekara Nagy Zsolt (Budapest) vezényletével Vladimír Bokes, Kurtág György és Luciano Berio műveit adja elő. MAGYAR FILMEK SEREGSZEMLÉJE november 7-9. Sztrecsény, Filmszínház Bemutatásra kerülő magyar filmek: Idő ablakai (rendező: Fehér Tamás), Sziriusz (1943), Szerelem (rendező: Makk Károly), Családi tűzfészek (rendező: Tarr Béla), Hannibál tanár úr (rendező: Fábri Zoltán), Hosszú alkony (rendező: Janisch Attila). Tengerentúli turnéra indul ma az Ifjú Szivek Táncolnak a Broadway-n ÚJ SZÓ-HÍR Háromhetes tengerentúli turnéra indul ma az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes. Idén Dél-Szlovákia számos településén, ezenkívül Magyarországon és Erdélyben léptek fel. Most az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában adnak ízelítőt a Kárpát-medence magyar néptáncaiból és népzenéjéből. Az Ifjú Sziveknek ez az első tengerentúli turnéja, a táncosok Régi szokás szerint című műsorukat mutatják be mátyusföldi, zempléni, bodrogközi, gömöri, magyarpalatkai, mezőségi, székelyföldi és kalotaszegi táncokat visznek magukkal a tarsolyukban. Az együttes az amerikai Magyar Kulturális Központ meghívására utazik az Egyesült Államokba és Kanadába, s már holnap este színpadra állnak a New Jersey-beli Woodbridge-ben. A három hét folyamán tizenhárom előadást tartanak, november tizedikén például a Broadway közönsége is láthatja az Ifjú Sziveket, (me) ÉiÉgggi Régi szokás szerint - a tengerentúlon is (Képarchívum) Magyar Zoltán: „Fő tervem a Magyar történeti és helyi mondák katalógusának az összeállítása" Gömör mondakincsét kutatta Magyar Zoltán nevét nem csak a magyarországi néprajztudomány tartja számon, ismerik őt Erdélyben és a Felvidéken is. A debreceni tudományegyetemen szerzett történelem-néprajz-irodalom szakos diplomát. 2000-ben ugyanott védte meg folklorisztikából doktori disszertációját. Jelenleg, mint tudományos főmunkatárs, az MTA Néprajzi Kutatóintézetében dolgozik. Az utóbbi időben a Felvidéken gyűjtött. KOVÁCS ÁGNES A nyáron kétszer járt Gömörben. Milyen céllal? Júniusban volt egy nagyobb gyűjtő utam, akkor a Rozsnyó környéki magyar falvakat igyekeztem mondagyűjtő szemmel megvizsgálni, ületve az adott tájegység mondaanyagát fölgyűjteni egy majdani mondakötet reményében. Legutóbb pedig Varga Norbert füleki néprajzos barátom útmutatása alapján jutottam el egy sajóházi, 90 éves pásztorhoz, akit Darmo Istvánnak hívnak. Egészen kivételes egyéniség, magában őrzi a régi gömöri pásztorvüág minden jellegzetességét és tudását, beleértve a mindennapi praktikáktól kezdve a különféle hiedelmeket, hiedelemtörténeteket és egyéb szövegfolklór-al- kotásokat. Tehát mesemondóként is szóba jöhet, nagyon szépen énekel, és a mai napig is ott terelgeti a 10 kecskéjét a hegyoldalban, mindössze 3 kilométerre Rozsnyótól. Mégis, mintha egészen más vüág lenne az. Gyűjtött már a történelmi Torna megyében is. Ennek eredményeként 2001-ben jelent meg a Torna megyei népmondák című könyve. Az eddigi gyűjtőútjaim talán legnagyobb vállalkozása volt ez. Igazából a régi Torna megye mondaanyagát kívánta megjeleníteni, megörökíteni, kötetbe szerkesztve megmutatni a szakmának, illetve a szélesebb olvasóközönségnek. Tornáról tudni kell, hogy ez volt a történeti Magyar- ország legkisebb vármegyéje. Egy település kivételével kompakt magyar vidék, és rendkívül változatos a szóbeli szövegfolklór-alkotásokban. Jómagam ’95-ben a Szent László- hagyományokat kutatva jutottam el erre a vidékre. Ekkor vettem észre, hogy ez a vidék minden másban is jeleskedik, és a következő évtől már céltudatosan kezdtem sorra járni a tájegység településeit, mind a magyar, mind a szlovák oldalon. A helyi mondaanyagot a maga teljes spektrumában akartam felgyűjteni, tehát az eredetmagyarázó mondáktól kezdve a történeti, a helyi mondákon, kincsmondákon, betyármondákon, bűn és bűnhődés típusú nar- ratívákon, a különféle vallásos tárgyú elbeszéléseken át egészen a hiedelemmondákig. Mintegy két és félezer szöveget sikerült négy év alatt magnószalagra vennem, és ennek (A szerző felvétele) Magyar Zoltán Darmo István sajóházi pásztornál egy válogatása ez a kötet. Tulajdonképpen az eddig megjelent mondagyűjtemények közül mennyiségében és úgymond minőségében is, az adott tájegységen előforduló típusok, motívumok tekintetében a leggazdagabb. Mi ennek a mondagazdagságnak a magyarázata? Objektív magyarázat is lehet, hogy viszonylag változatos történelmi hagyományokkal bír ez a vidék, a honfoglalástól kezdve IV. Béla itteni szerepléséig. Megjelenik a Szent Lász- ló-mondakör, igen gazdag hagyománya van Mátyás királynak, török, tatár vonatkozások vannak. A helyi mondákat elsősorban a változatos, sziklás, hegyes, barlangos, hasadé- kos természeti környezet inspirálta. Elég itt utalni a szádelői hasadékra, vagy a különféle kultúijavaknál a tornai, tornagörgői középkori templomokra. A várak sorában pedig itt van Torna, Sólyomkő, Szádvár, Krasznahorka. Ez a kötet a Magyar Népköltészet Tára sorozat első része. Netán egy újabb kori folytatása lenne a korábban megjelent, a magyar szellemi örökséget összegző munkáknak? Előzményként mint szövegfolklór- sorozatot említhetném a Magyar népköltési gyűjteményt, amely még a 19. században indult, és 14 kötetet élt meg. Folytatódott az Új magyar népköltési gyűjteménnyel, amely a 25. köteténél tart, és talán tovább nem is folytatódik. Ezért is találtam ki ezt a sorozatot, hogy hasonló jellegű továbbra is legyen a magyar néprajzi könyvkiadásban. Év végére a harmadik kötetéhez közeledik ez a sorozat, ami nem nagy szám, viszont tudni kell, hogy ezekből két-, három- vagy ötévente jelenik meg egy-egy kötet. A sorozat második kötete egy vajdasági fiatal néprajzos könyve, amely egy bácskai mesemondó repertoárját adja közre, a harmadik kötet pedig az én toliamból a gyimesi csángók mondavilágát mutatja be viszonylag nagy terjedelemben, 1480 monda alapján. Várható-e még ebben a sorozatban olyan kiadvány, amely felvidéki témát ad közre? A felvidéki témákat a Lilium Aurum Kiadó fogja megjelentetni. Ennek a tervezett sorozatnak az első darabja a Mindent tudó fű - Zobor vidéki mondák és hiedelmek című, 2002 végén megjelent kötet, és ezt követik majd a Medvesalja, Rozsnyó vidéke, Fülek környéke mondaanyagát bemutató kötet, illetve a Torna megyei népballadák című gyűjtemény. További kisebb és helyi érdekű kiadványok várhatók még. Az egyik az idén a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Bucsek Józsefről szóló könyv lenne, a másik pedig reményeink szerint a füleki Varga Norbert barátommal közösen összeállítandó, Darmo István sajóházi pásztor hiedelemanyagát és folklórtudását bemutató könyv. Az eddig megjelent könyvei címéből kitűnik, főképpen az érdekli, hogyan jelennek meg a magyar történeti hagyományban és kultúrkörben a történelmi személyiségek. A másik nagy témája a hiedelemmondák világa. Miért e kettő jelenik meg munkásságának középpontjában? Igazából nekem egy központi témám van, a másik az egy oldalága a kutatásnak. Amint említettem előbb is, Torna megyébe elvetődve és mondákat gyűjtve döbbentem rá az ott meglévő mondavilág gazdagságára. Es ha már megtapasztaltam, hogy ez ennyire gazdag, sokszínű és érdekes, bűnnek éreztem úgy gyűjteni vagy hazajönni, hogy csak bizonyos, általam preferált vagy kedvelt témaköröket jegyezzek fel. A fő ér: deklődési területem valóban a történeti mondahagyomány. Az utóbbi években főként egyes történeti személyiségek hagyományköre érdekelt. Ezekről külön kötetek is napvilágot láttak, zömmel az Osiris Kiadó gondozásában: Szent László, Rákóczi, vagy egy erdélyi kiadónál Bá- thori Endre, monográfia Koppány népi hagyományköréről. Mik a további tervek? A fő tervem a Magyar történeti és helyi mondák katalógusának az összeállítása, ez egy 10 kötetes kézikönyv lenne, angol és magyar változatban. Megkockáztatom, hogy ha sikerül ezt a munkát végigvinni, akkor a legjelentősebb ilyen kiadvány lesz az európai folklórkutatásban. Ez nem a gyűjtő vagy az összeállító érdeme, hanem azé a kiterjedt és sokszínű hagyományköré, amely ebben a műfajban a magyar folklórt jellemzi. Ennek is van némi magyarázata. Leginkább zaklatott történelmünk, a soksok idegen hódítás, másrészt pedig hogy nem homogén kultúra a miénk, hanem rengeteg idegen hatás érte, amit viszont termékenyen be tudott építeni önmagába. Egy ilyen munkának egyébként legnagyobb előfeltétele egy nagy, átfogó mondaarchívum összeállítása. Mintegy 70- 80 ezer szöveg lenne benne, nagyjából a fele már ott lapul az archívu: momban Ezen dolgozom egyelőre. Ez egy 8-10 éves program. Az IC.SK filmklubban november 10. és 14. között fesztivált rendeznek, melynek vetítéseire ingyenes a belépés Milyen volt a szlovák film 2003-ban? TALLÓSI BÉLA Pozsony. Három évvel ezelőtt életre hívták A szlovák játékfilm 2000-ben című fesztivált, amely tartama alatt az adott évben készült szlovák játékfilmeket közvetítette a nagy nyüvá- nosság felé, hogy a szervezők, a filmintézmények és -szervezetek ily módon is közelítsék a közönséghez a meglehetősen gyér hazai éves filmtermést. A fesztivál azóta minden évben jelentkezik, azzal a változtatással, hogy harmadik évfolyamát már A szlovák fűm 2002-ben címmel rendezték meg, s nemcsak a játék-, hanem a dokumentumfüm műfajban készült alkotásokat is vetítették. Idén a november 10. és 14. között zajló fesztiválon ugyancsak játék-, dokumentum-, valamint animációs fümeket is vetítenek a szemlének otthont adó IC.SK filmklubban. A fesztivál öt napja alatt harmincöt filmet kínálnak, ebből nyolc nagyjátékfilmet. Az alkotások között olyanok is vannak, amelyek kisebbségi vagy többségi szlovák produceri, azaz anyagi részvétellel - a legtöbb esetben cseh - koprodukcióban készültek. Ezt a tényt szokás üyen-olyan formában fanyalgással fogadni, a koprodukciós megoldást elmarasztalással illetni, ám Zuzana Gindl-Tatárová, a Szlovák Tévé- és Fümakadémia elnöke szerint inkább úgy kellene a külföldi társulást értékelni, hogy ezáltal képes a szlovák film éledezni, főként az új nemzedékhez tartozó szerzők munkái révén. Az ő mozgóképeik már nemcsak a hazai, hanem a külföldi fesztiválokon is sikerrel szerepelnek. S ez, a szlovák fűm külhoni ismertségének és elismertségének növelése, mindenképpen kívánatos lenne. Ugyanakkor Gindl-Tatárová szerint elsősorban idehaza kellene rendezni a szlovák film helyzetét - részint a gyártás támogatottságának, részint a terjesztésnek és a népszerűsítésnek a lehetőségeit. Bár az, hogy ez évben öt új szlovák nagyjátékfilm került a mozikba, Peter Dubecký, a Szlovák Filmintézet főigazgatója szerint a filmgyártás támogatottságának mai, még megoldatlan helyzetében üdvözlésre méltó, kellemes tény. A november 10-én kezdődő szlovák filmhét mindenképpen a hazai filmtermés népszerűsítését hivatott szolgálni, s ehhez valóban nézőbarát eszközöket választottak és biztosítanak a szervezők. A vetítésekre még csak jelképes jegyárat sem szabtak meg, a belépés teljesen ingyenes - a fesztivált nyitó és záró film kivételével. A szemlére beválogatott alkotások között lesz Laura Siváková Kvartett, Ivan Vojnár Erdei ösvények című fümje, továbbá Miro Šindelka modern hangvételű munkája, a Köztünk marad, amely egy fiatal nő története. Főhőse, a dekoratív bombázó két férfi között vergődik: mindkettőt szereti, de egyikkel sem tud igazán együtt élni. Ugyancsak egy szerelmi kapcsolat különös fordulataiba vezet be Michaela Pavlátová Hűden játékok című filmje, amely nagyrészt egy Párkány melletti faluban játszódik. Ez az opus szintén szerepel a szemle programján, amiként Peter Kerekes 66 idény című, meglehetősen friss munkája is, amelynek hivatalos bemutatóját jövő év elejére, a Febiofest idejére tervezik. Az idén még két új szlovák film készül el. Zita Furková Őszi (mégis) erős szerelem, valamint Andrea Horečná rendező szakos főiskolai hallgató Rég nem írtam neked című munkája. Mindkettőnek az V. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon tartják a bemutatóját.
