Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-05 / 254. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 5. Nagyszünet 17 Ahhoz, hogy a mai pályakezdők piacképesek legyenek, meg kell felelniük az uniós követelményeknek Hol tanuljunk tovább? Az Istropolisban tegnap kezdődött az Akadémia 2003, az érettségi utáni továbbképzések vására elnevezésű háromnapos rendezvény. A hetedik évfolyamába lépett börzén egy-két kivételtől eltekintve szinte valamennyi hazai egyetem képviseltette magát. HORVÁTH ERIKA Jelen voltak egyebek mellett a pozsonyi Comenius, a nyitrai Konstantin Filozófus, a Szlovák Műszaki Egyetem képviselői is, akik készséggel tájékoztatták az érdeklődőket az intézményük nyújtotta továbbtanulási lehetőségekről. Bemutatkozott ezen kívül néhány külföldi, köztük javarészt csehországi, magyarországi, ausztráliai, franciaországi, USA-beli felsőoktatási intézmény és diákmunka-közvetítő iroda is. Második alkalommal vett részt a vásáron a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, mely az oktatásügyi minisztériummal karöltve vállalta a rendezvény fölötti védnökséget is. Daniela Kráľovičová, az Akadémia 2003 elnevezésű seregszemle igazgatója lapunknak elmondta, hogy Szlovákiában az európai uniós csatlakozás után sok változás várható. Olyan előrelépést jelent ez országunknak, melynek következtében új, eddig ismeretlen lehetőségeket nyílnak meg előttünk, nemcsak a közgazdaság és kereskedelem, hanem az oktatásügy, a munkavállalás területén is. Mivel az egyes szakmákban nagy lesz a konkurenciaharc, szükségessé válik, hogy a pályakezdők magas tudásszinttel, információval rendelkezzenek, több nyelven beszéljenek. A tanulás és a művelődés vég nélküli folyamat. Ahhoz, hogy a mai pályakezdők piacképesek legyenek, meg kell felelniük az uniós követelményeknek, s ezt úgy érhetik el, ha tisztában vannak az oktatási, pályázati újdonságokkal. Sajnos a szlovákiai egyetemekről kikerülő végzős hallgatók gyakran szembesülnék azzal a ténnyel, hogy abból, amit a felsőoktatási intézményekben tanultak, nagyon keveset tudnak hasznosítani a valós életben. Ez a nagyvásár sokban segít a negyedikes középiskolásoknak, hogy személyesen érdeklődjenek a különféle hazai és külföldi egyetemek kínálatai iránt. A seregszemlén a diákok elbeszélgethetnek az egyes oktatási intézmények kiküldött képviselőivel, akik készségesen felvilágosítják a fiatalokat az iskolákban nyíló szakokról, tanulmányi versenyekről, külföldi részképzési lehetőségekről. A börzére az ország minden részéből érkeztek érdeklődők, akik többségben a végzős középiskolások közül kerültek ki. A rendezvényre ellátogatott néhány magyar tanítási nyelvű gimnázium és szakközépiskola diákjaiból álló küldöttség is. A végzős növendékek a kiállító egyetemek és a szolgáltatóintézmények kínálatából válogattak. A börzén külföldi munkalehetőségek iránt érdeklődő negyedikes diákok szerint nagyon segítőkészek a jelenlévő szakemberek, a látogatók így számtalan információhoz juthatnak. Vannak olyan iskolák, ahol szinte már hagyománnyá vált, hogy a végzősökkel ellátogatnak az érettségi utáni képzések pozsonyi vásárára. A nagyvásár szervezői azokról sem feledkeztek meg, akik tanulmányaik befejeztével itthon vagy külföldön szeretnének munkát vállalni. A rendezvény évről évre színvonalasabb. Ez a kiállítás egy nagyon hasznos vállalkozás, hiszen a tapasztalatok azt igazolják, hogy az itt beszerezhető információk és különféle segédanyagok segítséget nyújtanak a diákoknak a pályaválasztási kérdésekben. Az Akadémia 2003, az érettségi utáni továbbképzések vására elnevezésű háromnapos rendezvény még ma és holnap is várja az érdeklődő fiatalokat. A kiállítás fél 10-től délután 5-ig tart nyitva. Az ilyen fiatalokat kötelességünk példaképül állítani Kantár Csaba Ifjúsági Díj BENKŐ TÍMEA Szímő. Halottak napján, Kantár Csaba meg nem élt 25. születésnapján a szímői Jedlik Ányos Emlékszobában Kegyesre vágyom címmel díjkiosztó ünnepséget tartottak a falubeliek. A fiatalon elhunyt ígéretes költő, író és performerről elnevezett Kantár Csaba Ifjúsági Díjat első alkalommal vehette át egy helybeli tehetséges fiatal. Csémy Éva kuratóriumi elnök elmondta, hogy a Levédia Kör évente egyszer egy személynek ítéli ezentúl oda a 3000 koronás pénzjutalmat. Olyan szímői vagy a községből származó fiatal nyerheti el a díjat, aki még nem töltötte be 33. életévét, magát mindenkor magyarnak vallja s töbKantár Csaba (1978-2003) (Képarchívum) bet tesz társainál. „Lépten-nyomon találkozunk ilyen fiatalokkal, s kötelességünk kiemelni és példaképül állítani őket a többiek elé. Elsőként magát Kantár Csabát kellett volna díjaznunk, s ha már őt nem érhette ez a megbecsülés, úgy gondoltuk, róla kell ezt az ifjúsági díjat elnevezni“ - mondta az elnök. Az öt kuratóriumi tag választása indoklásuk szerint nemzetünk megmaradásáért, segítő munkájáért és az emberiesség terén tett erőfeszítéseiért Takács Anitára esett. „Minden embernek megvan a saját feladata a világon, amit észrevétlenül elvégez. A lényeg, hogy merjünk a szívünkre hallgatni és a jó tett mellett dönteni“ - nyüatkozta a díjazott. Az ifjú hölgy még korai ifjúságában elkötelezte magát a cserkészetnek, majd megalapította a községben a cserkészcsapatot. 1990-ben Romániában a dévai gyermekotthonban vállalt nevelői állást, s nyaranta 11 gyermeket hoz vakációzni Szímőre szüleihez. „Külön köszönöm, hogy a díj által a gyermekekre is gondoltak“ - mondta. A pénzjutalom és a bőrkötésű díszoklevél mellé a díj névadójának prózakötete és egy üvegmandala is járt. „Életfa motívumot festettem rá, mivel Anita a gyermekeknek szenteli életét“ - magyarázta a különleges ajándék készítője, Csémy Éva. Kantár Éva számára külön öröm, hogy fiáról nevezték el a díjat. „Vannak fiatalok, akik Csaba megkezdett útját folytatják, így ő tovább él“ - vallja az édesanya. Az ellenfél megtévesztése (vicclap.hu) Sofőr- Hogy hívják az afrikai buszsofőrt? _?- Busman. Gárdonyi után szabadon- Hogy hívják Szegeden a láthatatlan embert? _?- Ködmön. Elefánt a meggyfán- Miért piros az elefánt szeme? _?- Hogyjobban el tudjon bújni a meggyfán!- Ugyan már, láttál valaha is elefántot meggyfán?- Na látod, milyen jól elbújt! Két ember hegyet mászik Az egyik megcsúszik, és leesik. A másik utána kiált:- Eltört a nyakad?-Neeem!- Hát a kezed?-Azseeem!-Akkor hát, mássz utánam!- Nem tudok, mert még nem értem leee... Dilis Egy düis pasi bemegy a zöldségeshez. Megkérdezi:- Uborka van?- Nincs - így az eladó.- Akkor kérek két sárgarépát. Megkapja, bedug egyet-egyet a két fülébe és távozik. Másnap megint bemegy a boltba:- Uborka van?-Nincs!- Akkor kérek két sárgarépát. Megkapja, megint bedugja a fülébe, kimegy. Harmadnap ugyanez. Negyednap az eladó megkérdi:- Uram, miért dugja a répát a fülébe?- Miért? Uborka van? Fényképek, arcok és sorsok 1956-ból Csete Örs Komáromban PÉZMAN ZOLTÁN Holnap a Selye János Egyetemi Központban Arcok és sorsok 1956- ból címmel tart előadást Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány elnöke. Az 1956-os forradalom emlékére megrendezésre kerülő rendezvény emléket kíván állítani az akkori napok hőseinek. Hogy miről szól majd ez az este, arról magát az előadót kérdeztük. „1966-ban születtem, ami azért érdekes, mert 1956-ban még nem éltem, szüleim pedig gimnazisták voltak. Az érdeklődésem inkább egy fotós érdeklődése. A rendszer- váltás környékén, a nyolcvanas évek végén fényképezőgéppel jártam Budapest utcáit azzal az elképzeléssel, hogy azok a házak, amelyek tele vannak lövésnyomokkal, ezekből nagyon sok volt akkoriban a városban, biztosan el fognak tűnni a „kapitalizmusban“, le fogják bontani, vagy rendbe hozzák őket. Az volt a szándékom, hogy megörökítsem ezeket a házakat, amelyek a második világháború, illetve az 56-os forradalom emlékhelyei. Fotóztam a golyónyomokat viselő házakat. Több országban is jártam, de olyan helyet még nem láttam, ahol ilyen állapotban lévő városrészek lennének. Elég csak- , ha a nyolcadik kerületet említem Budapesten, vagy akár a várban lévő épületeket. Ä fotózás közben jutott eszembe, hogy ezek eltévedt golyók nyomai, ezeket emberekre lőtték ki, ezért ütöttek lukat a ház falán. így kezdett el érdekelni az ember, hogy kik lehettek azok az emberek, akikre kilőtték a golyókat és azok, akik kilőtték őket. Érdeklődni kezdtem az 56-os fegyveresek iránt, akik részt vettek a forradalomban. Nem ismertem személyesen egy ilyen embert se, családunkban se volt ilyen. Olvastam az újságban, hogy építettek ezeknek a rendszerváltás környékén idős embereknek egy lakótelepet. Az egyik este kimentem ide, ahol találkoztam egy öreg bácsival, az egyik épületben ő volt a portás. Megkérdeztem tőle, hogy tud-e nekem egy 56-ost javasolni, vagy mutatni, akivel tudnék beszélgetni. A portás felállt a mellére ütött és azt mondta, hogy „öcsém itt áll előtted egy“. Leültünk és elkezdtünk beszélgetni, aztán odajött a bajtársa, mondta, hogy ő még jobb sztorikat tud, akkor beszélgettem vele is.” - mesélte lapunknak Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány elnöke. A mai napig 130 emberrel beszélgetett, és ezeket a párbeszédeket később leírta. A beszélgetések közben fotózott is, hogy az arcok is meglegyenek, megmaradjanak neki. Ebből az anyagból született egy könyv, amely 99-ben jelent meg magyarul és angolul. 2000-ben megjelent Lengyelországban lengyelül és Japánban japánul. Elsősorban azokat fotózta, akik fegyveresként vettek részt a' forradalomban a forradalmárok oldalán, és később ezért valamilyen nagy ítéletet kaptak. Halálra, életfogytiglani börtönre, vagy tizenöt évre ítélték őket. Az emberek többsége, akikkel találkozott legalább 1962- ig börtönben ült. Nagyon sokakat fotózott, akik 1972-ig ültek börtönben. Nem csak magyarországi emberekkel találkozott, nem csak magyarokat fotózott. Lengyelországban találkozott olyanokkal, akik a forradalom alatt Magyarországon voltak nemzetőrök, vagy véradást szerveztek a forradalom megsegítésére. Fotózott Olaszországban olyan olaszokat, akik elindultak Magyarország felé, hogy segítsenek a magyar forradalmároknak, olyanokat, akik ott tüntetéseket szerveztek és Erdélyben olyan magyarokat, akik a forradalom hírére kis forradalmi verseket írtak, egyetemistaként vagy diákgyűléseken tettek hitet a forradalom mellett, aminek következményeként öt-tíz évet töltöttek fogságban. Csete Örs előadása erről a munkáról fog szólni, egy kis áttekintést ad róla. Egykori forradalmárok portréit fogja .vetíteni, amiket az elmúlt néhány évben fényképezett. Mindegyikhez tartozik egy történet, amelyet megoszt a jelenlévőkkel. Nem titkolt célja, hogy megpróbáljon egy kis képet vázolni a forradalomról. ÜGYESKEDŐ Batikoljunk viasszal! AJÁNLÓ A sok gyorsan elkészíthető ajándék után ezen a héten most időigényesebb munkával próbálkozunk. Ha van kedved, akkor tarts velünk, és batikoljunk együtt! Meglátod, nagyon szép dolgokat készíthetsz! Nézzük, mire lesz szükséged: vászon (például egy lepedő), textilfesték, egy vékony és egy vastag ecset, gyertyák, rossz (de nem lyukas) lábas, egy kis szülői segítség. Első lépésként tedd bele a gyertyákat a rossz lábasba, és kezdd el alacsony lángon megolvasztani őket! Mivel a forró viasz komoly égési sebeket okozhat, jobb, ha anyukád vagy apukád végzi ezt a feladatot. Az olvadt viaszból ki kell venni a kanócokat, majd továbbmelegíteni addig, amíg a viasz nem forr! Csak a forró viasz hatol be a vászon szálai közé, ezért ügyelni kell arra, hogy folyamatosan forró maradjon. Munka kpzben többször vissza kell tenni a tűzhelyre. A vászonra rajzolj valami szépet ceruzával! Ezután a vékony ecsetet belemártogatva a forró viaszba, húzd ki a vonalakat! Mindig ügyelj arra, hogy folytonosan töltsd fel viasszal a vonalakat! Ezután kezdődhet a festés! A nagyobb ecsettel fesd ki a viaszvonalak közötti belső részt! A festékes ecsetet óvatosan érintsd a vászonra, mert a festék gyorsan szétoszlik rajta. Könnyen szétáztathatod a művedet, ha túl sok festéket használsz. Hagyd megszáradni a kész művedet, majd helyezd két újságpapír közé, és langyos vasalóval olvaszd ki a viaszt a vászonból! Nos? Meg vagy elégedve? (s) Az Ügyeskedőben együtt sok szép dolgot készíthetünk (Képarchívum) A seregszemlén a diákok elbeszélgethetnek az egyes oktatási intézmények kiküldött képviselőivel, akik készségesen felvilágosítják a fiatalokat az iskolákban nyíló szakokról (Horváth Árpád felvételei) Vannak olyan iskolák, ahol szinte már hagyománnyá vált, hogy a végzősökkel ellátogatnak az érettségi utáni képzések pozsonyi vásárára