Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-29 / 274. szám, szombat
3 ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 29. FÓKUSZBAN: MÓDOSULÓ SZOCIÁLIS SEGÉLYEK Jövőre teljesen megváltozik a létminimum alatt élő polgároknak nyújtható állami szociális támogatások rendszere Munkára ösztönző intézkedések Jövőre a nagycsaládosok helyzete csak akkor javul, ha legalább az egyik szülő dolgozik (Ján Krošlák felvétele) A törvényhozás a novemberi ülésen kisebb módosításokkal fogadta el a szociális segélyről szóló jogszabályt, ám a törvény filozófiája nem változott. 2004. január 1- jétől tehát teljesen megváltozik a létminimum alatt élőknek nyújtható támogatások rendszere. LAJOS P. JÁNOS Szociális segély azoknak a családoknak jár, ahol az egy háztartásban élők összbevétele nem haladja meg a létminimum összegét. A törvény egy főre 4210 koronát, a háztartásban élő minden további felnőttre 2940 korona, a gyerekekre pedig 1910 koronát számít. A munkavállalás ösztönzése érdekében a norma a szociális segély alapösszegét határozza meg, mely egyedülálló személy esetében 1450 Sk és azokat jutalmazza, akik valamilyen módon bizonyítják, hogy valóban el akarnak helyezkedni: ők a segély mellé további 1000 koronás ösztönző pótlékot kapnak majd. A javaslatban 800 koronás összeg szerepelt, a képviselők azonban Zuzana Martináko- vá (SDKÚ) javaslatára 200 koronával felemelték azt. A pótlék csak annak jár, aki igazolja, hogy valóban munkát szeretne vállalni, azaz átképzésen vesz részt, tanul, közhasznú munkát vállal községében, esetleg valamelyik nonprofit szervezet tevékenységét segíti. „Nem célunk, hogy minden munkanélküli napi nyolc órát dolgozzon, de szeretnénk elérni, hogy legalább heti néhány órában rendszeres munkát végezzen - magyarázta Miroslav Beblavý államtitkár a szociális minisztérium szándékát. A munkavállalást ösztönzi majd az is, hogy családfenntartó jövedelmének csak 75 százalékát veszik figyelembe a család szociális helyzetének megállapításakor. Ezzel elérhető, hogy szociális segélyt kapjon az a család is, ahol az egyik szülő - ugyan alacsony bérért - dolgozik. „Ezzel a jelenlegi jogszabály demoti- váló hatását szeretnék kivédeni - magyarázza Beblavý. - így az a család, ahol legalább az egyik szülő dolgozik, jóval magasabb bevételre tehet szert, mint az, ahol mindketten munkanélküliek.” A tárca képviselői azonban nem titkolják azt sem, hogy céljuk a megtakarítás is. Az évről évre növekedő, szociális segélyre fordított kiadások is jelentősen terhelik az államkasszát: 1999-ben még csak 9,5 milliárd koronát fordítottak erre a célra, 2002-ben már 11,4 milliárd koronát. „Az űj rendszer célja, hogy munkavállalásra ösztönözze a munkanélkülieket, el akarjuk érni, hogy a minimálbérért is megérje munkát vállalni” - indokolja a törvénymódosításokat Kaník. A segély összege az eltartott gyermekek számának arányában nő, az alapösszeg több mint négy gyerek esetében akár 4210 korona is lehet. A rászorultság megállapításakor nem veszik figyelembe sem a szociális ösztöndíj, sem a családi pódék összegét. Az új szabályozás egyszerűbbé, hozzáférhetőbbé teszi a lakásfenntartási támogatást is. A jövőben azok is kérvényezhetik, akiknek hátralékuk van valamelyik szolgáltatóval - víz-, gáz-, áramszolgáltató, lakásfenntartó - szemben. Egyetlen feltétel, hogy megegyezésre jussanak a tartozás törlesztésének üteméről. A támogatás összege attól függően változik majd, hány személy él egy háztartásban: az egyedül élők 780 korona, a legalább kétszemélyes háztartások azonban már 1330 korona havi támogatásra számíthatnak. Újdonság a törvényben, hogy a kisnyugdíjasok is folyamodhatnak majd szociális segélyért: az anyagi szükséghelyzetben lévők havi 1000 koronás támogatást kérhetnek az új szabályozás értelmében. A szükség- helyzet megállapításakor a nyugdíj 75 százalékát veszik majd figyelembe azok esetében, akik legalább 25 évet ledolgoztak. A családi pódék új rendszerével elsősorban a munkavállalókat akarja segíteni az állam: az eddigi gyakorlattal szemben magasabb támogatást kapnak azok családok, ahol legalább az egyik szülő dolgozik. Ezt családi pódék alapösszegének a emelésével és a nagyobb adókedvezménnyel akarja elérni a szociális minisztérium. Hátrányosan érinti a legalacsonyabb bevételi osztályba tartozókat az is, hogy megszűnik a család anyagi helyzetétől függő kiegészítés. A javaslat egységesen 500 koronás családi pódékot javasol, emellé további 400 koronát kapnak adókedvezmény formájában azok, Az új szabályozás egyszerűbbé teszi a lakás- fenntartási támogatást is. akik dolgoznak. így összesen 900 koronás támogatás jár majd minden gyermek után, ami egy ádagos család esetében mintegy 400 korona plusztámogatást jelent a mai helyzethez képest. Abban az esetben, ha a havi adóelőleg alacsonyabb 400 koronánál, a különbözeiét az állam hozzáteszi a fizetéshez - jelentette ki Ľudovít Kaník miniszter. Azok a családok járnak majd rosszul, ahol egyik szülő sem dolgozik: ők értelemszerűen elesnek az adókedvezményből származó kiegészítéstől, így gyermekenként akár havi 390 koronával is alacsonyabb családi pódékot kaphatnak, mint ami jelenleg jár nekik. Ezzel kizárható lesz a visszaélés: egyes szociológusok szerint ma sokan csak a családi pótlék miatt vállalnak újabb gyereket. A juttatás ezután is alanyi jogon jár majd mindenkinek - Miroslav Beblavý szerint drágább lenne kizárni a támogatásból a vagyonosabb rétegeket, mint kifizetni nekik is a családi pódékot. „Mérlegeltük, hogy húzunk egy határt, ám a családoknak legfeljebb 10 százaléka esik abba a kategóriába, ahol már indokolatlan a családi pódék. Ha azonban ellenőrizni akarnánk a családok jövedelmét, akkor mindenkinek igazolást kellene erről hoznia, az adminisztráció többe kerülne mint a megtakarítás.” Változást jelent az is, hogy a családi pódék a jelenlegi gyakorlattal ellentétben nem függ majd a gyermek életkorától: mindenkinek egységesen 500 korona jár majd. Hosszú idő után valorizálják a gyermek születésekor járó egyszeri segély összegét is: január 1-jétől a jelenlegi 3110 korona helyett 4000jár majd. A táppénz folyósításának új rendszere Januártól változik a táppénz kifizetésének rendszere is. Az első tíz napban a munkaadó fizeti, a beteg csak all. naptól kapja pénzét a Szociális Biztosítótól. A táppénz összegét is új módszer alapján számítják ki: az első három napban a bruttó bér 25 százaléka, a negyedik naptól pedig 55 százaléka jár majd. Ez azt jelenti, hogy néhány napra nem éri meg kiíratni magunkat. Várhatóan szigorodik a betegek ellenőrzése is, hiszen az első tíz napban a munkaadó fizeti a táppénzt, és ezzel jogot kapott alkalmazottja ellenőrzéséhez is. Az új rendszer elsősorban az ádagosnál jobban keresők számára előnyös: mivel megszűnik a táppénz eddigi felső határa - napi 350 korona bruttó -, ők hosszabb betegség esetén átlagosan több pénzt kapnak majd. (lpj) A táppénz kifizetésének új rendszere: Előnyök: ♦ A magasabb keresetűek (körülbelül 8000 korona nettó kereset felett - a betegség hosszától függően) esetén nő a táppénz összege - például 13 ezer koronás fizetésnél egy hét betegség esetén ma 1053 korona, januártól pedig 1147 korona jár; ♦ ebben az esetben nő az anyasági segély is - melyet az anya 28 héten át kap - összege ugyancsak a bruttó bér 55 százaléka lesz; ♦ megszűnik a táppénz - és egyben az anyasági segély - felső határa, mely jelenleg nettó összegben 319 korona naponta; ♦ a beteg a negyedik naptól bruttó fizetése 55 százalékát kapja ♦ a táppénzt a valós fizetés alapján számítják ki; ♦ mivel a táppénzt az első tíz napban a munkaadó fizeti, így várhatóan kevesebb lesz a visszaélés a részükről - előfordult, hogy a munkaadók kényszerszabadság helyett ideiglenesen táppénzre küldték alkalmazottaikat, így takarékoskodtak a bérköltségekkel; ♦ a betegség első 10 napjában (amíg a táppénzt fizeti) a munkaadó ellenőrizheti beteg alkalmazottját, hogy valóban béteg-e, és betart- ja-e az orvos előírásait. Hátrányok: ♦ Az alácsonyabb jövedelemmel rendelkezők kategóriájában (körülbelül 8000 korona nettó kereset alatt - a betegség hosszától függően) csökken a táppénz összege, például 8000 koronás keresetű egyénnek most 1053 korona, januártól csak 703 korona jár; ♦ a beteg az első három nap csak a bruttó bére 25 százalékát kapja ♦ egyhetes betegség után akár 300 koronával is kevesebbet kaphat a biztosított; ♦ a munkaadóknak komoly terhet jelenthet például influenzajárvány esetén a táppénz fizetése a betegség első tíz napja idején. Mi számít jövedelemnek a létminimum megállapításakor: ♦ a szociális segélyért folyamodó személy jövedelme, valamint a házastárs jövedelme ♦ az eltartott gyermek jövedelme ♦ azon szülők esetében, akik maguk is eltartott gyermekek - tehát kiskorúak - figyelembe veszik az ő jövedelmüket, valamint azt a bevételt is, amit utánuk más természetes személyeknek jár (például a családi pótlékot) ♦ az eltartott gyermek esetében az ő jövedelme, a szülei jövedelme, ha vele egy háztartásban élnek; ha ez a gyermek egyedül, csak egyik szülőjével vagy más természetes személlyel él egy háztartásban, akkor a gyermek jövedelme, a szülő jövedelme és az a jövedelem, melyet a gyermek után más természetes személy kap ♦ jövedelemnek számít a nettó bér, az adómentes jövedelem, kivételt képez a kártérítés Mi nem számít jövedelemnek: ♦ Az egyszeri szociális segély, melyről külön törvény rendelkezik - például a gyermek születésekor járó egyszeri segély, a temetési költségekhez való hozzájárulás; ♦ a tehetetlenség esetén járó nyugdíjemelés; ♦ egyszeri szociális segély; ♦ ösztöndíjak. Számos gyerek létminimum alatt élő családokban nevelkedik (Képarchívum) A szociális segély egy családra jutó összege 2004. január 1-jétöl* családtagok száma alapösszeg lakásfenntartási támogatás ösztönző pótlék a támogatás maximális összege a kiegészítőkkel egyedül élő felnőtt 1450 780 1000 3230 egy felnőtt és legfeljebb 4 gyerek 2160 1330 1000 4490 egy felnőtt és több mint négy gyerek 3160 1330 1000 5490 két felnőtt 2530 1330 2000 5860 két felnőtt és legfeljebb négy gyerek 3210 1330 2000 6540 két felnőtt és több mint 4 gyerek 4210 1330 2000 7540 Valamennyi támogatás 50 koronával nő személyenként - beleértve a gyerekeket is mely az egészségügyi ellátás eddig bevezetett (orvosi látogatásért, receptért 20, kórházi kezelésért naponta 50 korona, szállítási díj) kompenzálására szolgál * az összegek családi pótlék nélkül, koronában értendőek A családi pótlék jelenleg és 2004 január 1-töl a gyermek jelenleg 2004. jan. 1-jétől életkora családi átlagos családi adókedpótlék* adókedvezmény pótlék** vezmény 6 éves korig 270-680 195 500 400 6-15 éves korig 270-810 195 500 400 15 éve kor felett 270-890 195 500 400 * - jövedelemtől függően, **- jövedelemtől függetlenül. Az összegek koronában értendők VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ESŐ DÉLNYUGATON; 6-13 FOK A Nap kel 07.20-kor - nyugszik 16.00-kor A Hold kel 12.36-kor - nyugszik 22.00-kor A Duna vízállása - Pozsony: 275, apad; Medve: árad; Párkány: 25, árad. ELÓREJELZES 100, árad; Komárom: 95, Felhős, helyenként borult lesz az égbolt, főleg az ország délnyugati területein esőre is számíthatunk, 1700 méter felett már havazás valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között alakul, az ország keleti területein akár 13 fok is elképzelhető. Gyenge, változó irányú szél, délnyugaton észak- nyugati 3 és 7 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérő higanyszála 7 és 3 fok közé süllyed. Holnap változóan felhős lesz az égbolt, de komolyabb esőre már nem kell számítani. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 12 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOGIA A mai időjárás főként a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket viselheti meg. Erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Gyakori lehet a hátgerincbán- talmak miatti fejfájás. Fejfájás az alacsonyabb vérnyomásúakat is gyötörheti. Egyes asztmás eredetű légúti betegségek tünetei ugyancsak jelentkezhetnek, és emésztési zavarok is felléphetnek. Ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak lehetünk, ezért a közlekedésben legyünk elővigyázatosak! Holnap a mainál kedvezőbb hatásokkal számolhatunk.
