Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-05 / 254. szám, szerda

Európai unió ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 5. A számítógéppel nehéz vagy szinte lehetetlen olyan visszaélést elkövetni, amelynek ne maradna valamilyen nyoma Brüsszelben nem volt mit mutogatni a turistáknak Európai internetes nyomozók Új szerepkörben, internetes nyomozóként jelentkezik az Európai Bizottság, amelynek Közös Kutatóközpontja (JRC) egységesen használha­tó módszertant és eszköztá­rat fejlesztett ki az elektroni­kus bűncselekmények felde­rítésére. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kiinduló probléma régi keletű, és mindenkit érint, aki pénzmozgás­sal járó internetes ügyleteket bo­nyolít le. Hogyan lehet elérni, hogy ezek teljesen biztonságosak legye­nek, és hogy illetéktelenek ne csa­polhassák meg az ügyfelek hitel­kártyáit? A világháló lehetőségeit kihasználó számítógépes bűnözés első számú célpontjai a vállalatok, de az állami intézmények és a magánfelhaszná­lók ugyanilyen sebezhetőek - álla­pította meg Philippe Busquin, a bi­zottság kutatási kérdésekért felelős tagja. Emlékeztetett arra, a leg­utóbbi időkben is elektronikus le­velezőrendszerek millióit bénítot­ták meg gyorsan terjedő vírusok. A JRC által kifejlesztett eszköztár a számítógépes bűncselekmények nyomainak azonosítására, rögzíté­sére, egymáshoz illesztésére és be­mutatására ad lehetőséget. Ponto­san megállapíthatóvá teszi, mi tör­ténik az ilyen bűncselekmények el­követésekor vagy akár egyetlen elektronikus ügylet lebonyolítása közben. Az új eszközöket a nyomo­zók olyan bizonyítékok gyűjtésére használhatják, amelyeket bírósági tárgyalásokon is érvényesnek fo­gadhatnak el. A módszertan azon az egyszerű té­telen alapul, hogy a számítógépek­kel nagyon nehéz - a legtöbb eset­ben lehetetlen - olyan visszaélése­ket elkövetni, amelyeknek ne ma­radna valamilyen nyoma. A hálóza­ti protokolloknak a gépek közötti kommunikációk lezajlását rögzítő üzenetei, a kiszolgálókon vagy az egyes munkaállomásokon tárolt naplófájlbejegyzések, elektronikus levelek, de sokszor egyszerű szöve­ges vagy képfájlok is szolgálhatnak perdöntő bizonyítékként. A számítógépekkel bonyolított ügy­letek óriási száma és összetettsége miatt az elektronikus bűncselek­mények felderítése ezzel együtt sem könnyű. A kutatóközpontban kifejlesztett eszköztár főleg abban segíthet a felhasználóinak - rend­szergazdáknak, számítógépes biz­tonsági szakembereknek, rend­őröknek, igazságügyi hatóságok­nak -, hogy szabványosított eljárá­sokat alkalmazhassanak a számító- gépes bűncselekmények felderíté­sében. A módszertan biztosítékot jelent arra, hogy egy adott ügyben vala­mennyi elektronikus nyomot és bi­zonyítékot törvényesen és szaksze­rűen gyűjtsenek be és őrizzenek meg. így ezek minden véletlensze­rű vagy szándékos külső behatástól mentesen, „tisztán” előtárhatóak lesznek, és cáfolhatatlan érvként szolgálhatnak bírósági tárgyaláso­kon, akár polgári peres, akár bünte­tőügyekben. A szeptember 30-án zárult projekt részeként kifejlesztettek egy elekt­ronikus vizsgálati tanácsadó esz­közt, egy jogi szakértői rendszert, egy XML-alapú specifikációt a bi­zonyítékok begyűjtéséhez és kiér­tékeléséhez, valamint egy de­monstrációs programot, amely a valósághoz közeli helyzetekben szimulált elektronikus támadások felderítését és kivédését szemlélte­ti. Az XML (extensible Markup Language, bővíthető jelölő nyelv) egységesített szabálykészlet, mely­nek segítségével strukturált adatok megjelenítésére, illetve különböző rendszerek közötti cseréjére alkal­mas szöveges dokumentumok ál­líthatók elő. Az elektronikus vizsgálati tanács­adó eszköz segítségével a nyomo­zók a vizsgálat minden szakaszá­ban választ kaphatnak arra, milyen eljárásokat kell lefolytatniuk, és (Internetgrafika) müyen döntések meghozatalára van szükség. A jogi szakértői rend­szer az eljárások jogi vonatkozásai­val kapcsolatos kérdésekre ad vá­laszt, annak szavatolása érdeké­ben, hogy a megtalált nyomokat és bizonyítékokat a bíróságok is elfo­gadják. Az XML-specifikáció lehe­tővé teszi, hogy az ügyben eljáró hatóságok „becsomagolhassák” és egymásnak továbbadhassák a bizo­nyítékokat, amelyeket így minden­ki ugyanabban a szabványosított formában vizsgálhat. A demonstrá­ciós program azt szemlélteti, mi történik elektronikus támadás ese­tén egy áüagos, nem védett internetes helyen, illetve egy olyan helyen, amelyet a projekt iránymu­tatásainak megfelelően felkészítet­tek a támadás körülményeinek ki­vizsgálására és a válaszadásra. Múzeumba kerül az EU EURO.HU-HÍR Brüsszel. Új múzeum nyílik 2006- ban Brüsszelben. A tárgy az Euró­pai Unió. A létesítmény 6000 négy­zetméteren, a brüsszeli Gare du Lu­xembourg szomszédságában kap helyet, s kialakítása 22,5 millió euróba kerül. A szükséges pénzt a belga kormány hozzájárulása, ma­gáncégek szponzori támogatása mellett természetesen az Európai Unió finanszírozza. Előzetes felmérések szerint a mú­zeumot az első öt esztendőben évente 300 ezren keresik majd fel, s fennállásának tizedik éve után a látogatók száma évi 450 ezerre nő. A múzeum ötlete onnan ered, hogy Brüsszelben naponta kétezer turis­ta kíváncsi az Európai Parlament vagy más EU-intézmény épületére, ám ezekben túl sok mutogatnivaló nincs. Az új létesítmény viszont lát­ványosan, az egyszerű turisták szá­mára is szórakoztatóan mutatja majd be a közösség történetét, az EU mai működését. Az intézmé­nyektől függetlenül működő múze­um a belga sajtó szerint attól sem fog elzárkózni, hogy bemutassa az európai integráció borúsabb olda­lait. A turistáknak számos megle­petést terveznek, például a múze­um éttermének étlapján az összes - akkor már huszonöt - tagország ételspecialitásai is megtalálhatók lesznek. A szeptember 11-i terrortámadások után fejlesztették ki Közös amerikai-európai biometrilcus ellenőrzés INDEX-JELENTÉS Berlin. Az USA és az Európai Unió tagállamai közös szabványok men­tén kívánják kialakítani bio- metrikus ellenőrző rendszereiket. Berlini tárgyalásaikat követően er­ről Otto Schily német szövetségi belügyminiszter és Tom Ridge, az USA nemzetvédelmi minisztériu­mának (DHS) vezetője számolt be. A két miniszter szerint az össze­hangolás a feltétele annak, hogy a repülőtereken alkalmazott auto­matikus arcfelismerés elvét, illetve az útlevelekben rögzített ujjlenyo­matot megfelelő hatékonysággal tudják használni. Az együttműködés révén lehetővé válik, hogy a közös szabvány glo­bális elfogadottságot találjon. Az eltérő technológiák ezzel szemben erősen akadályoznák a nemzetközi légiforgalmat, idézte az N24 hírol­dal a német belügyminisztert. Első lépésként az ujjlenyomat-el­lenőrzést és az arcfelismerést veze­tik be. Az EU már döntött arról, hogy a fejlődő országok polgárai­nak kiadott vízumok az erre vonat­kozó adatokat tartalmazni fogják. Egyéb eljárások, például az íriszszkennelés bevezetése Otto Schily szavai szerint egy meg nem határozott későbbi időpontban kö­vetkezik. Az USA és az EU közötti együttmű­ködés a múltban nem volt súrlódá­soktól mentes. Például az amerikai Iridian vállalat számos írisz- szkennelési szabadalmat birtokol. Az európai gyártók ezért az eljárás nemzetközi szabvánnyá emelése esetén gazdasági hátrányoktól tar­tanak. A német és az amerikai miniszter még idén júliusban egyezményt írt alá a számítógépes rendszerek és -hálózatok védelmének össze­hangolásáról. Az együttműködés lehetővé tenné az informatikai rendszerek védelmét nagyobb tá­madásokkal szemben is. Az amerikai kormány múlt kedden bemutatta a határőrizet támogatá­sára szánt biometrikus ellenőrző rendszert. Ennek feladata a vízum­mal beutazók alapos vizsgálata lesz. A digitális kamerákból, szken­nerekből és színtelen tintát hasz­náló ujjlenyomat-ellenőrző rend­szerből álló technológiát december 31-től az USA nagyobb repülőtere­in és kikötőiben vetik be. 2004-től összesen 115 repülőtéren és 14 ki­kötőben működnek majd a US- VIS1T programhoz tartozó beren­dezések. Az eljárás célja a vízum kiváltására kötelezett ki- és beuta­zók adatainak az eddiginél is ala­posabb regisztrációja. A biometrikus rendszert a 2001. szeptemberi terrortámadások után fejlesztették ki. A repülőket eltérítő terroristák közül néhánynak már lejárt a vízuma, viszont ez nem volt akadálya annak, hogy belföldi gép­re szánjanak. A tagjelölt államokban több a vezető beosztású nő Munkahelyi eltérések Az importkorlátozások feloldásával olcsó pakisztáni, indiai vagy kínai termékek áraszthatják el az európai textilpiacot Ruházati cikkek „Made in Europe” címkével EURO.HU-HÍR Hosszabb a munkahét az EU-hoz májusban csatlakozó és a jelölt or­szágokban, viszont sokkal több nőt foglalkoztatnak vezető beosztás­ban, derül ki egy munkaügyi felmé­rés nemrég közzétett adataiból. A felmérés szerint a 13 országban hosszabb a munkahét, mint az EU- ban - 44,4 óra a 38,2 órás európai uniós átlaggal szemben. Minden ötödik foglalkoztatott a mezőgaz­daságban dolgozik, míg az EU­tagállamokban csupán minden hu­szadik személy foglalkozik mező- gazdasági munkával. A tanulmány nagy eltéréseket jelez az EU-tagországok és a jövendő ta­gok között az alkalmazottak nemét illetően is. A csatlakozók tömbje na­gyobb arányban foglalkoztat nőket (46 százalék), mint az EU (42 szá­zalék). A hölgyek ráadásul sokkal több szakterületen és beosztási szin­ten vannak jelen, és többen töltenek be vezetői funkciót (37 százalék), mint az Unióban (34 százalék). ÖSSZEFOGLALÓ A nem túl távoli jövőben „Made in Europe” címkével ellátott ruházati cikkek is megjelenhetnek az euró­pai és a világpiacon, ha megvaló­sulnak az uniós textil-és ruházati ipar versenyképességének növelé­sére tett brüsszeli javaslatok. Az új címke esetleges bevezetése egyike annak a számos elképze­lésnek, amelyeket az Európai Bi­zottság vetett fel az ágazat helyze­téről a múlt héten elfogadott köz­leményében. Az unió végrehajtó intézménye azért tűzte napirendre az európai textil- és ruházati ipar versenyké­pességének az ügyét, mert négy évtized után, 2005 januárjától megszűnik az importkvótáknak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai alapján alkalma­zott rendszere. Ez önmagában is mélyrehatóan át­alakítja a textilkereskedelmet, emellett az unióban nem sokkal ezt megelőzően bekövetkező bőví­tés eredményeként félmillióval, 2,6 millióra emelkedik a textilipar­ban foglalkoztatottak száma. Jelentősen megváltozik az euró­pai textilipar a 2004-es bővítést követően, és az új versenytársak megjelenése hátrányosan érinthe­ti a jelenleg 15 EU-tagállam pro­tekcionista védelmet élvező ága­zatát. Ráadásul kemény vetélytár- sak felbukkanására lehet számíta­ni a fejlődő országokból is, hiszen a velük szemben alkalmazott im­portkorlátozást 2005-től fel kell oldani. Ennek következménye­ként olcsó pakisztáni, indiai vagy kínai termékek áraszthatják el az európai piacot. Erkii Liikanen, a bizottság ipari kérdésekért felelős tagja szerint az európai textil- és ruházati ipar már eddig is bizonyította, hogy ké­pes korszerűsíteni tevékenységét és alkalmazkodni a nagyobb válto­zásokhoz. Pascal Lamy kereskedelmi biztos szerint az európai textiliparnak van jövője, de a változó körülmé­nyek között arra is figyelni kell, hogy a kereskedelmi feltételek a fejlődő és különösen a legszegé­nyebb országok számára is előnyö­sek legyenek. A bizottsági közlemény mind az ipar-, mind a kereskedelempolitika terén új intézkedésekre és módsze­rekre tesz javaslatot az ágazat ver­senyképességének növelése érde­kében. A megújulás szempontjából a kutatási és fejlesztés, az innová­ció és a szakképzés szerepét emeli ki. A K+F területén új anyagok és gyártási eljárások ldfejlesztését, valamint a fenntartható fejlődést segítő tiszta technológiák beveze­tését tartja fontosnak. Az oktatási és képzési politikát illetően azt ja­vasolja, hogy a kis- és középvállala­tok számára meg kell könnyíteni az ilyen célokra igénybe vehető forrá­sokhoz való hozzájutást. Javasolja annak megvizsgálását is, nem len- ne-e érdemes bevezetni a „Made in Europe” eredetmegjelölést a konti­nensen gyártott termékek népsze­rűsítésére és a vásárlók jobb tájé­koztatására. Az európai textil- és ruházati iparban jelenleg 177 ezer vállalat működik, amelyek évente összesen mintegy 200 milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolíta­nak le. Ez az ágazat képviseli az uniós feldolgozóipari termelésnek a 4, a foglalkoztatottságnak pedig a 7 százalékát. Az Egyesült Államok mellett az EU részesedik a legnagyobb mérték­ben a világ textilkereskedelmi for­galmából. A textilipari termékek exportjában az első, a ruházati cik­kekében pedig Kína után a máso­dik helyen áll. (MTI, e-o) UNIÓS PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK Gazdasági verseny Hozadékok © egyértelmű szabályok felállí­tása a gazdasági verseny védel­me céljából © a vállalkozás egyszerűsödése az Európai Unió egységes piacán © komparatív előnyök kihasz­nálása az új piacok megszerzé­sekor az EÚ egységes piacán be­lül © átmeneti időszak a kassai U.S. Steel és a pozsonyi Volks­wagen gyáraknak Kockázatok © nyomás nehezedik majd a szlovákiai gyártókra versenyké­pességük növelése érdekében © szigorúbb büntetések a gaz­dasági verseny szabályainak megsértése esetén (az EB hatás­köre) Az Európai Unió legnagyobb ruházati exportőrei, 2000 Ruházati cikkek kivitele 2000-ben, milliárd dollár JL Olaszország Németország Franciaország Nagy-Britannia Belgium 13,2 Mrd. $ 6,8 5,4 4,1 3,9 mti) Fonás: WTO ■ Gobíis i MTI fii. Saftoadatbanfc

Next

/
Oldalképek
Tartalom