Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-28 / 273. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 28. Közélet Beszélgetés Papp Sándorral, a Pátria rádió főszerkesztőjével a hetvenöt éve indult magyar rádióadás kapcsán Még közelebb a hallgatókhoz Idén nem csupán napilapunk ünnepel, hanem a Pátria rá­dió is: a Szlovák Rádió ma­gyar adása éppen hetvenöt esztendővel ezelőtt szólt elő­ször a hallgatókhoz. A jubile­umot a rádiósok ötnapos rendezvénysorozattal ün­nepük ezen a héten. Papp Sándorral, a Pátria rádió fő- szerkesztőjével az ünnepi programokról, valamint azokról a kihívásokról be­szélgettünk, amelyekkel a közszolgálati rádiózásnak a harmadik évezred elején szembe kell néznie. MISLAY EDIT Az ünnepi rendezvénysorozat szerdán kezdődött, és vasárnapig tart. Mi szerepelt, szerepel a programban? Elöljáróban megjegyezném, hogy a magyar adás 1928-ban december 16-án indult, de mivel ez a nap Mi­kulás és karácsony közé esik, ami­kor az emberek többsége már a csa­ládi ünnepek előkészítésével van el­foglalva, kicsit előrébb hoztuk a rá­dió ünnepségsorozatát. A 75 na­gyon szép „kerek szám”, ezért úgy gondoltuk, méltóképpen kell meg­ünnepelni. Szerdán este a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara ünne­pi hangversenye nyitotta a jubileu­mi rendezvénysorozatot. A Szlovák Rádió igazgatója ugyancsak ezen a napon oklevéllel ismerte el szer­kesztőségünk két tagjának eddigi munkáját. Népszerűségi versenyün­ket is szerdán értékeltük ki. Szá­munkra is meglepő volt a sok ezer szavazat, amelyet a Pátria rádió munkatársai a hallgatóktól kaptak. Sokkal kevesebbre számítottunk, de ez azt jelzi, hogy hallgatóink az ilyen játékból is szívesen kiveszik a részüket. Tegnap egy érdekes kísér­let premierjét tartottuk: magyar- nóta- és népdalestünkön a Szlovák Rádió Népi Zenekara kíséretében léptek fel hazai nótaénekeseink, va­lamint a csallóközkürti és a tardos- keddi éneklőcsoport. Úgy érzem, a » Sokkal több olyan műsort soroltunk a programunkba, amely kapcsolatot tart a hallgatókkal. V próbálkozásunk sikeres volt, és a jö­vőben szeretnénk közös felvételeket a Szlovák Rádió Népi zenekarával, hogy bemutatkozási lehetőséget kapjanak az éterben hazai énekese­ink is. Ma ismét műfajt váltunk: este a rádió hangversenytermében a Pátria rádió talk show-ja szerepel a programban: szerkesztőségünk munkatársaival hangzanak el be­szélgetések az elmúlt évekről, évti­zedekről. Ezúttal sem hiányoznak a jeles vendégek: fellép a Gustav Brom Big Band, Peter Lipa és Berco Balogh, és magyarországi vendé­günk is van Komár László személyé­ben. A negyedik, vagyis a holnapi nap az irodalomé: írókkal, költők­kel, előadóművészekkel beszélge­,.Ausztráliában, Dél-Amerikában is hallgatnak bennünket" (Képarchívum) tünk az irodalomról, és a műsor ke­retében adjuk át a jubileum alkal­mából kiírt rádiójáték-pályázat díja­it. Este a magyarországi László Attila-Oláh Kálmán Quartett ad koncertet. Meg kell említenem, hogy nagyon sok támogatónk van, önerőből ezt a rendezvénysorozatot nem tudtuk volna megszervezni. A magyar dzsesszegyüttes például a Magyar Intézet révén vendégszere­pei nálunk. Vasárnap élő, nyilvános adásra vátja a hallgatókat ifjúsági műsorunk, a Randevú. Ide is vá­runk neves vendégeket, de hogy ki­ket, az egyelőre maradjon meglepe­tés. A jubüeumra megjelentettünk egy publikációt is, amely az elmúlt 75 év eseményeit foglalja össze, to­vábbá volt kollégák vallanak benne arról, hogy milyen volt a rádiózás a múltban, és milyen napjainkban. Ez a jeles jubileum bizonyára nemcsak az ünneplésre ad okot, hanem arra is, hogy egyfajta ösz- szegzést végezzenek: hol tart ma a magyar adás? Az eltelt évtizedek alatt a magyar adás sok mindent elért, hiszen het­venöt esztendővel ezelőtt csupán napi öt percben szólalt meg magya­rul, és az idők során a heti műsoridő 56 óra 10 percre bővült. Az utóbbi tíz évben számtalan változásra ke­rült sor, többek között sokkal több lett az élő adás. Átalakult a műsor- szerkezet, sokkal több olyan műsort soroltunk a programunkba, amely kapcsolatot tart a hallgatókkal. Vendégeket hívunk, akiknek a rá­dióhallgatók is feltehetnek kérdése­ket. A komoly témák mellett termé­szetesen van játék és kívánságmű­sor is. Ez utóbbiaknál lehet valójá­ban lemérni, hogy mennyien hall­gatnak bennünket. Mekkora most a Pátria rádió hall­gatottsága? A különböző felmérések erről kü­lönböző számokat mutatnak, de kö­rülbelül 150-170 ezer ember hallgat bennünket. Vannak csúcsidők, ami­kor ez a szám még nagyobb, és van­nak olyan műsorok is, például a ko­molyzenei vagy az irodalmi műso­rok, amelyeknek a hallgatottsága alacsonyabb. Mi szerepel még a műsorban? Mivel közszolgálati rádió vagyunk, természetesen teret biztosítunk a rá­diójátékoknak, az egyházi és egyéb műsoroknak. Ebben a heti 56 órá­ban gyakorlatilag benne van min­den olyan műsor, amelyet egy köz- szolgálati rádiónak sugároznia kell. Ezek szerint nincs hiányérzete? De igen, hogyne volna. Az elkövet­kező években még nagyon sok fel­adat áll előttünk. Az is fontos szem­pont, hogy hallgatóink milyen mű­szaki minőségben tudnak bennün­ket hallgatni. Az utóbbi időben már ezen a téren is értünk el sikereket, hiszen jelenleg három adónk sugá­roz az URH-sávban. Pillanatnyilag URH-sávban be tudjuk takarni az egész Bodrogközt és až Ung- vidéket, valamint a Losonctól Ipoly mentéig terjedő területet, valamint Érsekújvárt és környékét. Szá­munkra siker és új lehetőség az is, hogy megszólalhatunk az Inter­neten, hogy műhold segítségével gyakorlatilag az egész világon fog­ható a műsorunk. Számtalan visz- szajelzést kapunk, és nagyon örü­lünk annak, hogy Ausztráliában, Dél-Amerikában is hallgatnak ben­nünket. Érdekes leveleket kapunk a távoli hallgatóinktól. Számukra pél­dául sok minden érdekes, ami szá­munkra már kevésbé. A híradás és publicisztika mellett nagyon sokan hallgatják a néprajzi és a nótaműso­rokat is. Milyen új kihívásokkal kell szem­benéznie a harmadik évezred ele­jén a kisebbségi rádiózásnak, mi­lyen terveik vannak? A jövőben is keresni fogjuk a kap­csolatot a hallgatóval, mint ahogy azt már az elmúlt években is tettük, és még többet szeretnénk foglalkoz­ni az egyes régiókkal. A kapcsolatte­remtésre épülő műsorok mellett lesznek új típusúak, amelyek abszo­lút más formában, más elképzelé­sek alapján készülnek majd. Amit továbbra is fontosnak tartunk, hogy a rádióhallgatók nyilvános felvéte­leinken találkozhassanak a műso­rok készítőivel. Jelentős kérdés, hogy óraszámban tudunk-e bővülni az elkövetkező években. Ez idáig, mint ahogy említettem, évről évre fokozatosan bővült a műsoridőnk. De ez persze nem csupán elhatáro­zás, hanem nagymértékben költ­ségvetés kérdése. Mi mindenkép­pen szeretnénk bővíteni a jelenlegi heti 56 óra 10 percet, de ehhez több szerkesztő meg több pénz kell, de ez az utóbbi, tekintettel a közszolgálati rádió anyagi helyzetére, jelenleg elég nehéz kérdés... Annál is inkább, mert a közszol­gálati rádióban a hírek szerint ál­talános létszámcsökkentés vár­ható. Hogyan érinti ez a magyar adás szerkesztőségét, és mikép­pen befolyásolja majd a munká­jukat? Ma még mindig azt mondhatom, hogy ez a létszámcsökkentés az el­képzelés szintjén mozog, tehát még nincsenek konkrét számok, leg­alábbis a mi szerkesztőségünket il­letően. De most az ünnepségre való tekintettel sem foglalkozhatunk ilyen prózai dolgokkal. Ám hogyha az egész rádióban csökkentik a lét­számot, akkor valószínűleg a ma­gyar adás szerkesztőségében is el­kerülhetetlen lesz. A tervezett lét­\\ A híradás és publi- ' cisztika mellett na­gyon sokan hallgatják a néprajzi és a nóta- , műsorokat is. v számcsökkentés ellenére is a mű­soridőt bővíteni szeretnénk. Elkép­zeléseink szerint a jövőben több külsős munkatárssal szeretnénk dolgozni, de hogy ez pontosan ho­gyan alakul, az még a jövő titka. Mennyire jelentenek konkurenci­át az egyre szaporodó kereske­delmi rádiók, és hogyan próbál­ják meg velük felvenni a versenyt, vagy behozni a lemaradást? Gyakorlatilag az egész Felvidéken fogható a közszolgálati Magyar Rá­dió összes csatornája, és szinte az összes kereskedelmi adó. Bizonyos konkurencia természetesen van, de ez nem jelent akkora veszélyt, mivel csak egy szlovák közszolgá­lati rádió és egy magyar nyelvű adás van. Ha az emberek a hazai belpolitikai és társadalmi esemé­nyekre kíváncsiak, azt tőlünk kap­ják meg. Úgy gondolom, ha a jövő­ben az egész ország területén az URH-sávba mehetünk át, akkor a zenei kereskedelmi adókkal is tu­dunk majd konkurálni, mert akkor reményeim szerint nagyobb siker­rel tudjuk megszólítani a fiatal hallgatókat is. Végleg eltűnhet étlapunkról a sertés- és baromfihús Jövőre: húsba vágó árak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Idén már hárommillió emberrel végzett az AIDS Új remény a betegeknek PÉTERFI SZONYA Pozsony. Sokak számára megfizet­hetetlenné válik januártól a sertés- és a baromfihús az unió leendő tagországaiban, így Szlovákiában is. Agrárgazdasági szakértők ugyanis az unióban júliusban elfo­gadott rendeletek kapcsán jelentős árrobbanást jósolnak. Az új rende­let - ideiglenesen - 2005 júliusáig tiltja a húsliszt felhasználását a ser­tés- és baromfitenyésztésben. Ez ugyan szójával, aminosavak és ás­ványi anyagok hozzáadásával pó­tolható, ám a kitermelt hús jelentő­sen drágul. Egyebek mellett azért, mert a rendelet elfogadásának hí­rére jelentősen megugrott a szója ára. A tenyésztőknek a drágább alapanyag beszerzésén túl az is drágítja majd életüket, hogy a hul­ladéknak minősülő állati részek megsemmisítésének egy részét ne­kik kell állniuk. A legtöbb országban vitatják az EU- rendelet szakmai megalapozottsá­gát és politikai döntésről beszél­nek, amelynek semmi köze a szar­vasmarhák szivacsos agysorvadá- sos betegségéhez. A szlovák agrár­kamara a megsemmisítési költsé­gek egy részének állami átvállalá­sát szorgalmazza. Az ügyben csak a jövő évi állami költségvetés elfoga­dása után várható döntés, (gyor) Pozsony. A világon hat másodper­cenként egy ember, naponta pedig 14 ezren fertőződnek meg az ÁIDS-t okozó HÍV vírussal. Az Egészség- ügyi Világszervezet és az UNAIDS idei tanulmánya szerint 5 millió új fertőzést jegyeznek. A közelgő AIDS-ellenes világnap alkalmából közölt felmérés szerint 2003-ban 3 millió emberrel végzett a kór, s je­lenleg 40 millióan hordozzák ma­gukban a gyilkos vírust. A hazai adatok még mindig kedvezőek. 1985 óta 98 férfinál és 21 nőnél di­agnosztizálták a HIV-fertőzést. Ví­rushordozónként további öt-tíz rej­tett fertőzöttel kell számolni - ma­gyarázta Ivan Schréter, a Kassai Pasteur Egyetemi Kórház fertőző osztályának vezetője. Az orvostudo­mány szerencsére nem tehetetlen, egyre újabb gyógyszerekkel enyhít- hetők az AIDS-et kísérő tünetek és javítható a beteg életminősége. A szakértők reménykeltőnek tartják az Abbott Laboratories gyógyszer- gyár legújabb orvosságát, amely két lopinavir és ritonavir hatóanyaga együttes hatásának köszönhetően lassítja a halálos vírus szaporodá­sát. További kedvező hír, hogy az új gyógyszerkategorizáció szerint a HIV/AIDS kezelés költségeit az egészségbiztosítók fedezik. RÖVIDEN Mindhárom jelölt megfelelt Pozsony. A legfőbb ügyész posztjára jelölt mindhárom személy megfelel a formai követelményeknek, így már csak a parlamenten múlik, kit választ meg, döntött tegnap a törvényhozó testület alkot­mányjogi bizottsága. A honatyák Dobroslav Trnka katonai fő­ügyész, Ján Bernát, a speciális ügyészi hivatal igazgatója, valamint Vojtech Ernest ügyész közül választhatnak. A bizottság tegnap egyetértett négy új alkotmánybíró, köztük Ladislav Orosz volt SDĽ- es parlamenti képviselő jelölésével is. (TASR) Nem egyezkednek Schusterrel a kórházak Pozsony. A pozsonyi katonai kórház és a kramárei kórház vezetése nem hajlandó peren kívüli egyezséget kötni Rudolf Schusterrel, aki 450 ezer korona fájdalomdíjat követel a két egészségügyi intéz­ménytől. Az államfőt ebben a két kórházban kezelték 2000 nyarán, amikor perforálódott a vastagbele. Schuster élete egy hajszálon füg­gött, s csak az innsbrucki egyetemi kórház professzora, Érnst Bodner tudta megmenteni az életét. A két kórház vezetése a bíróság előtt kívánja bizonyítani saját igazát. (TASR) Általában örülünk a csatlakozásnak Pozsony. Szlovákia EU-csatlakozását a lakosság 57 százaléka érté­keli pozitívan, derült ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérésé­ből. Ellenkező véleménye 32 százaléknak van, 11 százalék nem tu­dott válaszolni a kérdésre. Az integrációs kérdésekkel kapcsolatban 48 százalék érzi úgy, hogy elegendő információval rendelkezik, 34 százalék alulinformáltnak érzi magát a témában. A megkérdezettek 45 százalékát leginkább az érdekli, javul-e az életszínvonala a csat­lakozás után. (TASR) Magyar javaslat Szlovákiának kőolajügyben Budapest. Magyarország javaslatot tett Szlovákiának a szlovák kő- olajkészletek bértárolására - közölte a magyar Külügyminisztéri­um, miután Major István, a magyar külügy helyettes államtitkára tegnap Budapesten tárgyalt Eva Šimkovával, a szlovák gazdasági minisztérium államtitkárával. A megbeszélésen Major István jelez­te: nyugtalanító a Mól és a Slovnaft - egyébként jól haladó - integ­rációja körül kialakult jogvita (a nyilvános ajánlattevés kérdései­ről), s reményét fejezte ki, hogy a kérdést mielőbb megnyugtató módon rendezik Szlovákiában. (MTI) Jobban kell védeni a művészeket Pozsony. Módosítani kell Szlovákia csatlakozása után a szerzői jog­ról szóló törvényt, mert nem kompatibilis az Európai Unió jogrend­jével -jelentette ki Ľubomír Fifík, a LITA szerzői jogvédő egyesület vezetője. A LITA azt szeretné, ha a törvényt úgy módosítanák, hogy a szerzők az uniós tagállamokban is védve legyenek, ne csak ha­zánkban. Bevezetnék a kollektív szerződést, hogy azokon a helye­ken, ahol nem lehetséges az egyéni védelem mindenki védett le­gyen, például a könyvtári könyvek kikölcsönzésekor. Az új törvény alapján már nemcsak a természetes, hanem a jogi személyek is fénymásolhatnak a könyvekből és akár terjeszthetik is ezeket. A tör­vényt úgy kellene módosítani, hogy a gazdasági és a lelki, művészi értékek egyenlő arányban legyenek benne a jogszabályban, (ncs) Tovább gyűrűzik a roma nők sterilizálásának ügye Amerikai aggályok SITA-HIR Pozsony. Nem nyugtatta meg a Helsinki Bizottság tagjait az a je­lentés, amelyben az áll, hogy nem történt jogellenes sterilizáció Szlovákiában. Az egyesült álla­mokbeli szövetségi ügynökség fel­szólította Mikuláš Dzurinda mi­niszterelnököt, hogy kormánya reformálja meg az egészségügyi ellátást Szlovákiában. Ezzel akar­ják a jövőben elkerülni, hogy a nőket akaratuk ellenére sterilizál­ják. Felszólították Szlovákiát: en­gedjék meg, hogy független sza­kértők vizsgálhassák, milyen kö­rülmények között történtek a gya­nús orvosi beavatkozások. A Hel­sinki Bizottság által írt levél sze­rint az október végén készült je­lentés a romák sterilizációjáról több hiányosságot is tartalmaz, ezért az ügyet újra ki kellene vizs­gálni. Az emberjogi aktivisták, a lehetséges áldozatok és ügyvédeik sem juthatnak hozzá az egészség- ügyi jelentésekhez. A jelentéssel kapcsolatban aggályait fejezte ki az Európai Unió, az ENSZ ember­jogi bizottsága és az Európai Bi­zottság emberjogi biztosa is. Az államnak pótolnia kell az iskolák költségvetési hiányát Az MKP-t meggyőzték ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) támogatja a Városok és Fal­vak Társulásának (ZMOS) a jövő - évi költségvetéssel kapcsolatban megfogalmazott követeléseinek egy részét. „Elfogadhatók az útadó­ra és a természetes személyek jöve­delemadójára vonatkozó elképze­lések” - mondta a ZMOS és az MKP képviselőinek tárgyalása után Far­kas Pál, az MKP alelnöke. Ezek sze­rint a beszedett útadót kerületi szinten osztanák újra, és a termé­szetes személyek jövedelemadójá­nak megosztása tekintetében is ha­sonló az álláspontjuk. Az MKP megértőén fogadta a regionális ok­tatásügy finanszírozásának javítá­sára irányuló javaslatot is. Milan Muška, a ZMÓS alelnöke szerint alapvető kérdés, hogy az oktatási intézmények idei hiányát pótolja az állam, ezután tárgyalhatnak a jövő évi költségvetésről. „Az állami költ­ségvetés tervezete 200 millió koro­nával kevesebbet tartalmaz az ok­tatásügy jövő évi valós igényeinél” - mondta az Új Szónak Milan Muška. Egyelőre van lehetőség az állami költségvetés módosítására is, mivel még a parlament költség- vetési bizottsága sem zárta le an­nak tárgyalását. Az MKP és a ZMOS nézetei részben eltérnek a költség- vetési módosítások formájának te­kintetében, a tartalom szempontjá­ból azonban sok esetben hasonló véleményen vannak. A párt végle­ges álláspontját a koalíciós pártok egyeztetése után alakítja ki. A ZMOS tárgyalni szeretne vala­mennyi parlamenti párttal, az MKP mellett már találkoztak a kommu­nista párt és az Ivan Šimko vezette Szabad Platform képviselőivel. Šimko szerint a kormánynak bizto­sítania kell a helyi önkormányzat­ok új jogköreinek ellátásához szük­séges anyagi fedezetet, e nélkül ugyanis maga a közigazgatási re­form végrehajthatósága válik kér­désessé. Opj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom