Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-25 / 270. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 25. Közélet 5 Interjú Szeles Istvánnal, a Köztisztviselői Hivatal alelnökével a köztisztviselői szférában bekövetkező változásokról Búcsú a hivatalnoki előnyöktől Egy köztisztviselő ezentúl sem vállalkozhat, a hivatalnoki bérén kívül nem lehet más bevétele (Pavol Funtál felvétele) Január elsejétől módosul a köztisztviselői törvény: új köz- tisztviselői státus jön létre, szűkülnek a hivatalnokok ki­váltságai, megváltozik a bére­zésük. A legfontosabb változá­sokról Szeles Istvánnal, a Köz- tisztviselői Hivatal alelnökével beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ A jelenleg hatályos törvény szerint létezik előkészítő, átmeneti és végleges státusú köztisztviselő, ja­nuártól nominált státus is lesz. A gyakorlatban ez mit fog jelenteni? A nominált státus fogja képezni a köztisztviselői réteg magját, Magyar- országon hozzájuk hasonlóak a fő­tisztviselők. Ebbe a státusba csak speciális, szigorú vizsga abszolválása után lehet kerülni, ennek részleteit még nem dolgoztuk ki. Mindenkép­pen feltétel lesz egy-két idegen nyelv és a köztisztviselői törvény alapos is­merete, valamint a szakmai ráter­mettség. A jelenlegi törvény védi a véglegesített hivatalnokokat az által, hogy különféle kedvezményeket biz­tosított számukra - elsősorban a sza­badságra, plusz fizetésre, a táppénz­re gondolok. Idáig tizenöt napig úgy lehettek betegállományban, hogy közben teljes fizetésüket kapták. Ja­nuártól ez megszűnik. Ajelenlegi há­rom státusban lévő köztisztviselők a módosítás szerint megközelítik azt az állapotot, amelyben a munkatör­vénykönyv szerint a dolgozók van­nak. Tehát semmi olyan kiváltságot nem fognak élvezni, mely jelentősen megkülönböztetné őket azoktól, akikre csak a munkatörvénykönyv vonatkozik. De ahhoz, hogy az államigazga­tásban dolgozhassanak, továbbra is bizonyos szakvizsgákon kell át­esniük? Igen. A módosítás minden előnyt el­vesz, meghagyja viszont az összes hátrányt. Egy köztisztviselő ezentúl sem vállalkozhat, a hivatalnoki bé­rén kívül nem lehet más bevétele. Ki­zárólag a nominált státusúak élvez­nek majd bizonyos előnyöket, vi­szont e réteghez minden bizonnyal rendkívül kevesen fognak tartozni. Nekik sem lesz 13. vagy 14. fizeté­sük, viszont az ő munkahelyüket nem lehet megszüntetni, ha pedig átszervezés következtében mégis megszűnik, más helyet kell nekik biztosítani. Ha ez azonnal nem le­hetséges, tartalékállományba kerül­nek, és ezalatt fizetésük legkevesebb 50 százalékát kapják. Ezt az előnyt idáig a véglegesített köztisztviselők is élvezték. » A módosítás most megszünteti azokat az előnyöket, melyek mi­att talán jelentkeztek volna fiatal és mű- * . veit emberek. >V Az, hogy megszűnnek az előnyök, viszont megmarad az összes köte­lezettség, nem riasztja el az embe­reket e pályától? Ez komoly probléma. A köztisztvise­lői törvény alapfilozófiája, hogy poli­tikailag semleges, rugalmas, lojális, művelt és hatékonyan dolgozó köz- tisztviselői réteg jöjjön létre. A módo­sítás most megszünteti azokat az elő­nyöket, melyek miatt talán jelentkez­tek volna fiatal és művelt emberek. A kormány elfogadta a közszféra fog­lalkoztatási stratégiáját, miszerint a jelenlegi állapotot nem szabad bebe­tonozni, fokozatosan emelni kell a színvonalat, vagyis nem szabad ki­zárni a változtatás lehetőségét. Ezt a célt szolgálja a módosítás, mely a rendszerben jelenleg tevékenykedő emberek szempontjából természete­sen hátrányos. De mi a fontosabb? Megtartani az embereket, vagy haté­konyabbá tenni a szolgálatot? Az ál­lam számára ez utóbbi a fontos. Változik a jutalmazás módja is, és­pedig megszűnnek az úgynevezett fizetési osztályok. Ez mit jelent? A fizetési osztályok ugyan megszűn­nek, megmaradnak viszont a tarifás bérek. Azaz végzettsége alapján min­denkit besorolnak valamüyen bérka­tegóriába, ám eltörlik a gyakorlatot, illetve a ledolgozott évek számát fi­gyelembe vevő bértáblázatot. Akár ügyes valaki, akár nem, a jelenlegi előírások szerint, ha már például 20- 30 éve dolgozik, automatikusan na­gyobb fizetést kap annál, aki bár szorgalmas és jó teljesítményű, ha beleszakad, sem lehet nagyobb fize­tése, mert a hiányzó évek miatt nem kerülhet magasabb osztályba. Az új rendszer a főnököknek lehetővé te­szi az igazságos jutalmazást: aki megérdemli, annak akár a teljes fize­tésének megfelelő prémiumot is ja­vasolhat, fiiggedenül a ledolgozott évek számától. Eszerint a mindenkori főnököktől függ majd a hivatalnokok fizetése, amihez az kell, hogy a főnökök igazságosak legyenek. Nem tarta­nak a visszaélésektől? Mindennel vissza lehet élni, ezért a hivatal megfelelő ellenőrző mecha­nizmusokat is biztosítani fog. A pu­ding próbája az evés. A gyakorlat megmutatja, működik-e a rendszer, illetve hogyan lehetne tökéletesíteni. A földművelésügyi minisztérium egyik alkalmazottját kenőpénz át­vételekor fülelte le a rendőrség. A tárca próbált megszabadulni a korrupcióval gyanúsított személy­től, ám kiderült, nem lehet azon­nali hatállyal felmondani, csak tartalékállományba sorolni. Miért ne lehetne megválni olyan alkal­mazottól, aki rossz fényt vet az egész ágazatra? A januártól hatá­lyos módosítás orvosolja ezt? Mi­kor lehet azonnali hatállyal elbo­csátani valakit? Semmikor, mert az alapvető elv az ártatlanság vélelme. Amíg valakit el nem ítélnek, addig ártadan. Azonna­li hatályú elbocsátás nem lehetséges, viszont azonnali hatállyal mindenkit szolgálaton kívül lehet helyezni. Ha egy köztisztviselő ellen - akármilyen státusú lehet, hiszen a törvény előtt mindenki egyenlő - büntetőeljárás indul, felettese a hatályos ítélet meg­születéséig köteles tartalékállo­mányba helyezni, és akkor fizetése 50-70 százalékát kapja. Ha elítélik, el lehet őt bocsátani. Ha bebizonyo­sodik ártadansága, visszamehet a munkahelyére, és a fizetéséből lefa­ragott összeget utólag megkapja. Ha bűnösnek bizonyul, nem kelle­ne visszafizetnie a pénzt? Lehet, hogy így lenne igazságos, de ez már nem a hivatalunkra tartozik, a büntető törvénykönyv gondolhat­na üyen esetekre. Januártól mikor lehet valakit azonnali hatállyal tartalékállo­mányba helyezni? Súlyos fegyelmi vétség, átszervezés és büntetőeljárás esetén. Akkor sem lehet megválni az al­kalmazottól, ha egyértelmű ösz- szeférhetedenségről lenne szó, mondjuk kiderülne, hogy az illető vállalkozik? Nem. Akkor fegyelmi eljárást lehet indítani, és csak a fegyelmi bizottság határozata alapján lehetne elbocsá­tani. A munkaszerződés csak valami­lyen érvényes döntés alapján bont­ható fel. Jövőre ez olyan szempont­ból változik, hogy a munkaszerző­dést úgy és olyan okból lehet felbon­tani, ahogyan a munkatörvénykönyv szabályozza, és ez bizonyos esetek­ben lehetővé teszi az azonnali ha­tállyal való elbocsátást is. Ha megszűnnek az előnyök, vi­szont maradnak a hátrányok, nem lesz túl vonzó a hivatalnoki pálya. Nem tartanak a korrupció terjedé­sétől? A hivatalnokok nem ódz­kodnak majd olyan, valakik szá­mára kedvező döntéseket hozni, amiért cserébe valamilyen ellen­szolgáltatást, pénzt kaphatnak? Aki ilyen motivációval kerül az ál­lamigazgatásba - mely alapvetően ellenkezik az etikai kódexünkkel -, azt előbb-utóbb kiszűijük a rend­szerből. Egyébként nem az a jellem­ző, hogy ilyen indíttatásból lépnek állami szolgálatba, viszont nem ki­zárt, hogy az új rendszer generálhat korrupciós folyamatokat. Bízom benne, az ellenőrző mechanizmusok segítségével ez gyorsan kiszűrhető. Erre kitűnő példa az említett, a föld­művelésügyi minisztériumban tör­tént eset. Miután kiderült, hogy módosul a köztisztviselői törvény, a nyugdíj­jogosultak közül sokan még a régi feltételek mellett gyorsan nyugdíj­ba vonulnak, jövőre ugyanis rosz- szabbul járnának. Miért? A végkielégítés nem szűnik meg. De a jelenlegi norma szerint az, aki le­szolgált bizonyos évet, a nyugdíjá­hoz a ledolgozott évek alapján plusz járadékot kap. Azok, akik idén de­cember 31-ig elérik a nyugdíjkorha­tárt, ezt a plusz összeget még meg­kaphatják. Országos viszonylatban mintegy kétszáz ilyen emberről van szó. Akik januártól mennek nyugdíj­ba, a munkatörvénykönyv szerint já­ró nyugdíjat kapják. Megszűnnek a járási hivatalok, helyettük speciális hivatalhálóza­tok jönnek létre. Ezek alkalmazot­tai is a Köztisztviselői Hivatal alá fognak tartozni? Igen, a munkajogi viszonnyal össze­függő összes dolgot mi fogjuk kezel­ni. E hivatalhálózatok metodikailag és szakmai szempontból az egyes mi­nisztériumok hatáskörébe, azaz köz- veüenül az egyes tárcák szolgálati hi­vatalához fognak tartozni, ezek fe­lettese lesz a mi hivatalunk. Erre azért van szükség, mert az összes he­lyet pályázati úton kell betölteni, és ezeket mi fogjuk lebonyolítani és fel­ügyelni, hogy mindenhol egyforma feltételrendszer és metodika érvé­nyesüljön. Lesz más fontos változás is? Ezentúl, ha egy köztisztviselő állami pénzen továbbképzésen vesz részt, mert ez például az uniós csadakozás miatt szükséges, kötelezhető lesz ar­ra, hogy bizonyos ideig tudását az ál­\\ Eltörlik a ledolgozott ' évek számát figye­lembe vevő bértáb- . . lázatot. V> lamigazgatásban kamatoztassa. E megkötésre azért van szükség, hogy az adófizetők pénzéből kitanított személy ne alapítson azonnal saját ügynökséget, és ott pénzért nyújtsa ugyanazt a szolgáltatást, melyet az államnak „ingyen” kell biztosítania a polgároknak. Aki ezek után elbizonytalanodik, érdemes-e köztisztviselőnek len­ni, annak mit tanácsol? Szerintem a közszolgálat a módosí­tás után is vonzó lehet azok számára, akik hivatalnoki pályán szeretnének karriert csinálni. Akik szeremének bejutni a jó értelemben vett európai bürokrácia vérkeringésébe, azok itt fognak kezdeni, és ők az esedeges jö­vendő előnyök miatt vállalják az itt­honi körülményeket. Vagyis a köztisztviselői munka egyfajta ugródeszka Brüsszelbe? Az lehet azoknak, akik itthon bizo­nyítani tudják ügyességüket, szakmai rátermettségüket, nyelvtudásukat és rugalmasságukat. Akinek ilyen am­bíciói vannak, azt ne tántorítsák el a változtatások, jelentkezzenek mind­járt a nominált státusba, vessék alá magukat a vizsgának, és ha leteszik, gyors karriert csinálhatnak. Állítólag olcsóbb lenne, ha a megye biztosítaná Pozsony és Dunaszerdahely közt a vasúti személyforgalmat A megyével nem egyeztettek a vasútról ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony/Nagyszombat. Jelentős pénzt takarítana meg az állam, ha a Pozsony-Dunaszerdahely, Pozsony- Kúty szakaszon a vasúd személyfor­galmat nem a Szlovák Vasúttársaság (ŽSSR) hanem a Pozsonyi Regioná­lis Vasúttársaság (BRKS) biztosítaná. Jirko Malchárek ANO-képviselő szá­mításai szerint az állami támogatás a jelenlegi 153 korona/vasúti kilomé­terről 75 koronára csökkenhetne, ami évi 22,05 milliós megtakarítás. Kedvezően fogadta az ANO közleke­dési szakértőjének ödetét a Pozsonyi Megyei Önkormányzat, amely 51 százalékban birtokolja a BRKS-t. Roman Filistein, a közlekedési bi­zottság elnöke azért is tartja jó ötlet- nek, mert ezzel az önkormányzatok jogkörei szilárdulnának. A Nagy­szombati Megyei Önkormányzat il­letékesei viszont nem kommentálták az ANO-képviselő beterjesztését. Nyomozásunk eredményeként kide­rült, hogy az önkormányzat megyei szakbizottsága és szakosztálya is a sajtóból értesült a javaslatról, annak részleteit senki sem ismeri, pedig a Pozsony-Dunaszerdahely szakasz nagyobb része Nagyszombathoz tar­tozik. Pázmány Péter, a megyei ön- kormányzat közlekedési bizottságá­nak elnöke szerint azt kellene tisz­tázni, kire hárulna és milyen arány­ban a szerelvények és a pálya kar­bantartása. „Csak a számok tükré­ben értékelhetjük a javaslatod’ ­mondta lapunknak. Jirko Malchárek javaslata meglepte a közlekedési tár­cát is. Kikérik a vasúttársaság véle­ményét, s azután foglalnak állást. A BRKS Rt.-t azután keltette életre a Pozsonyi Megyei Önkormányzat, hogy a ŽSSR takarékosságra hivat­kozva törölt néhány veszteségesnek mondott regionális vasútvonalat a megye területén. Az rt. jelenleg a Záhorská Ves-Zohor és a Zohor- Pozsony vonalon végez személy- szállítást. (gyor) RÖVIDEN Óriási dugó Prága és Brünn között Jihlava. Közel tíz órára teljesen lezárták a Brünnből Prágába vezető Dl-es autópályát, mivel tegnap reggel a 116-os kilométernél egy szlovák kamion egy olajat szállító Aviával ütközött. Senki sem sé­rült meg, de az Aviából 2000 liter olaj ömlött az útra, így a forgal­mat el kellett terelni, a mellékutakon közel 14 kilométeres dugó ala­kult ki. Az olajat előbb a tűzoltók, majd egy erre specializálódott cég takarította fel az úttestről. A balesetet a szlovák kamionsofőr okozta, aki valószínűleg elaludt a volánnál. (TASR) Évente 20 HIV-fertözés Szovákiában Pozsony. Évente Szlovákiában mintegy húsz ember fertőződik meg a halálos HIV-vírussal. Az AlDS-fertőzésnek leginkább a 25 és 29 év közötti homoszexuálisok vannak kitéve, de ahogy a világ­ban mindenütt, a heteroszexuális kapcsolatúak között is egyre in­kább terjed a kór. Idén Szlovákiában tíz ember fertőződött meg, egy személy halt bele a betegségbe. 1984-óta, amióta nálunk is figyelik a betegséget, összesen 185-en fertőződtek meg, 22-en meg­haltak. (TASR) Törökországba sem megy Rudolf Schuster? Pozsony. Rudolf Schuster mérlegeli, hogy lemondja-e decemberre tervezett törökországi látogatását. A köztársasági elnök hivatala a külügyminisztériumhoz és az ankarai szlovák nagykövetséghez for­dult tanácsért, ez alapján dönt. Idén Schuster a terrortámadások miatt két külföldi utat már lemondott, szeptemberben Indiába és Indonéziába kelleti volna utaznia, de az ottani robbantásos me­rényletek miatt inkább otthon maradt. (SITA) Nem tudni, kit támogat az MKP Pozsony. Arról, hogy az MKP kit támogat majd a legfőbb ügyészről való parlamenti szavazás során, a frakció dönt az utolsó pillanat­ban, jelentette be tegnap Komlósy Zsolt. Az Országos Tanács elnöke szerint a párt elnöksége nem ajánl senkit a képviselőknek, így a frakció maga dönthet. A koalíció egyelőre nem egyezett meg közös jelöltben, a parlamentben három személyt jelöltek. Ivan Šimko Dobroslav Trnka katonai főügyészt, Jirko Malchárek Vojtech Ernest büntetőjogi ügyekkel foglalkozó ügyészt, Tibor Cabaj pedig Ján Bernátot, a speciális ügyészi hivatal igazgatóját terjesztette a parla­ment elé. (TASR) Rusko beavatkozna Csáky munkakörébe Pozsony. Pavol Rusko gazdasági miniszter azt szeretné, ha az uniós strukturális alapok értékelő bizottságaiban személycseréket hajta­nának végre - közölte Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. Ehhez Brüsszel beleegyezése is szükséges, és az esetleges változtatásokat Csáky sem támogatná. Monika Beňová, a Smer alelnöke, a parla­ment integrációs bizottságának elnöke egyenesen azzal vádolta meg Ruskót, hogy mindenhová a saját embereit ültetné. (SITA) Európában az influenzavírus Bécs. Elérte Portugáliát, és már áldozatokat is szedett az az influ­enzavírus, amely Panamából Izlandon és Nagy-Britannián át ju­tott Európába, közölte egy Arge Influenza nevű, a betegség terje­dését figyelő osztrák szervezet. Portugáliában már járványról le­het beszélni, Spanyolországnak csak bizonyos vidékein észlelték az influenzát. A betegséget egy Panamából eredő vírus „fejlettebb változata” okozza. Az influenzára vezethető vissza öt nagy-britan- niai gyermek halála is, akik az elmúlt nyolc hétben vesztették éle­tüket. (MTI) Minden rossz, ami magyar, kivéve a jó munkahelyet Cuperék Komáromban TASR-HÍR Komárom. - Egyre több szlovák ál­lampolgár kér magyar bírósági for­dítót. Egy részük rosszul beszéli az államnyelvet, mások rosszindulat­ból cselekednek így, és ez sok pén­zébe kerül az államnak-jelentette ki Ján Cuper a komáromi Matica- házban, mintegy 60 érdeklődő előtt. A HZDS három képviselője la­kossági fórumot tartott Komárom­ban, s leginkább olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, miért hagyja magára a délvidéki szlovákokat a párt. Cuper kijelentette, mindig is „erélyesen léptünk fel a ragadozó magyar kisebbséggel szemben”. Bí­rálta a magyar egyetem létrehozá­sát, de még a magyar királyszobrok felállítását is a városban. Milan Urbáni békülékenyebben közölte: A magyarok itt voltak és itt is lesz­nek, tegyünk valamit a szlováko­kért. Megválaszolatlanul maradt viszont az a hallgatóság soraiból ér­kező kérdés, hol találjanak maguk­nak munkát az emberek, és meddig kell még a 12-14 ezer koronás fize­tésért a Duna túlsó oldalára járni. Saját használatra bármit lehet sokszorosítani Szabad könyvet másolni? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az Európai Unióban nem szabad könyveket fénymásolni és terjeszteni, ezzel szemben a szerzői jogokról szóló új szlovákiai törvény értelmében amelyet még nem fo­gadott el a parlament - a könyvek fénymásolhatóak, illetve megenge­dett azok egy-egy fejezetét sokszo­rosítani és terjeszteni. Például, ha a könyvtárból kölcsönöz valaki köny­vet, saját használatra lefénymásol­hatja akár az egészet, esetleg több példányban is, hogy azt más is hasz­nálhassa. Jelenleg ha egy alkotást szeretne el­adni valaki, akár szépirodalmi mű­ről, akár újságcikkről vagy zenemű­ről van szó, a szerződéstől függ, ho­gyan jogosul a díjból a szerző. Vagy megveszik tőle a jogdíjat, és egyszer fizetnek érte, vagy minden megjele­nés után részesülhet a nyereségből. A szerzői jogoknak két változata van a világon: az egyik az európai, a másik az amerikai típus. Az európai lényege, hogy a mű nem választha­tó el a szerzőjétől. Az Amerikában használatos törvény alapján a szer­ző tulajdonában van a mű, és elad­hatja bárkinek. A licencszerződé­seknek is két változata van: a szerző eladhatja művét és minden jogot a vevőre ruház át; vagy szerzeményét odaadhatja, illetve eladhatja egy in­tézetnek úgy, hogy másnak is to­vábbadja - ezt leginkább színpadi vagy zenei műveknél alkalmazzák. Az új törvény szerint a szerzői jogok az alkotó halálával megszűnnek, és nem ruházhatóak át másra, (ncs)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom