Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-25 / 270. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 25. FÓKUSZBAN: ÖTVENÉVES A 6:3 A világsajtó kommentárjai The Times: Százezer néző lát­ta az „istenek” alkonyát. A ma­gyarok történelmet írtak az­zal, hogy földön, levegőben és taktikában egyaránt megver­ték Angliát. Daily Mirror: Angliát, a régi mestert megverte a játékban és lövőkészségben egyaránt jobb, új, áramvonalas bajnok: Európa, sőt a világ legjobb csapata. Az utolsó 30 perc sporttragédia volt. Daily Mail: Az angol játéko­sokban csalódott közönség bá­mulattal adózott a magyarok lenyűgöző labdaművészeté­nek. Húsz éve nem láttak olyan labdarúgást Angliában, mint amilyent a magyarok be­mutattak, akik klasszisokkal múlták felül az angolokat. Neue Zürcher Zeitung: A ma­gyarok az egész mérkőzés alatt a helyzet valódi urai vol­tak. Éppen úgy, mint ahogy fe­lesleges dolog a tengerbe vizet hordani, felesleges ismét felso­rolni a magyar futballsztárok jó tulajdonságait. Corriere Dello Sport: Ami nem történt meg 90 évig, arra most elég volt 90 perc. A ma­gyaroknak elegendő volt egy félóra, hogy a szó szoros értel­mében megsemmisítsék a brit oroszlánt. Avanti: Ez a mérkőzés is bebi­zonyította, hogy a magyar lab­darúgás az első egész Európá­ban, és szétoszlatta az angolok otthoni veretlenségéről szóló le­gendát. Kilencven év után ezek a magyar fiúk elmentek Lon­donba, felgyűrték az ingük uj­ját, és bebizonyították, hogy mi­lyen helytelen illúziókban rin­gatták magukat azok, akik min­dig az európai labdarúgás mes­tereinek gondolták magukat. L’Equipe: „Úgy tűnt a mérkő­zésen, mintha az angolok min­den egyes gólnál tíz évet öre­gedtek volna. Wiener Kurier: Az eredmény nem fejezi ki híven a magyar csapat nagy fölényét. Az Évszázad Mérkőzésének hősei. Balról: Lóránt, Buzánszky, Hidegkúti, Kocsis, Zakariás, Czibor, Bozsik, Budai. Guggol: Lantos, Puskás, Grosics. (Képarchívum) 1953. november 25-én játszották a Wembleyben az Évszázad Mérkőzését Volt egyszer egy 6:3 Ötven éve a magyar labdarú­gó-válogatott világszenzációt jelentő 6:3-as győzelmet ara­tott Anglia legjobbjai felett a Wembley stadionban. Az Év­század Mérkőzésének neve­zett találkozó azóta is a ma­gyar sport egyik csúcsteljesít­ményének tekinthető. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnoki címet szerzett Aranycsapat londoni sikerére elsősorban azért fi­gyeltek fel világszerte, mert a sport­ág felfedezőinek számító angolok 90 éves otthoni veretlenségének ve­tett véget. „Az angol főváros a mérkőzés nap­ján teljesen a nagy esemény jegyé­ben állott — írta a találkozó más­napján az Új Szó. - Százezernél több ember szorongott a Wembley stadi­onban, a jegyigénylők száma a ne­gyedmilliót is meghaladta. A londo­ni feketepiacon kedden tízszeres pénzt kínáltak egy-egy jegyért, ami ugyancsak új csúcs, mert túlszár­nyalja még azokat az árakat is, me­lyeket az angol kupádon. • ktak kérni. Az évszázad mérkőzését tíz rádióál­lomás bemondója közvetítette, és le­folyását nyolcmillió angol figyelte a távolbalátó készülékek mellett. (...) Közép-európai idő szerint 15 óra 10 perckor lépett pályára a két csapat. A magyarok meggypiros mezben, fehér nadrágban és piros-fehér-zöld hajtókás lábszárvédőben, az angol csapat a hagyományos angol címer­rel díszített fehér ingben és sötétkék nadrágban...” A hazaiaknak esélyük sem volt a Puskás, Bozsik, Hidegkúti fémjelez­te csapat ellen. Sebes Gusztáv szö­vetségi kapitány együttese nemcsak egyszerűen fölényesen nyert a világ egyik legjobbjának tartott válogatott pályáján, hanem ezt csodálatos, sze­met gyönyörködtető játékkal tette. Sőt az 1954. május 23-án rendezett budapesti visszavágón is hasonló volt a helyzet: a szigetországiakat újra leiskolázták Puskásék. Ahogy akkor emlegették: az angolok egy hétre jöttek és 7:1-re mentek... Az Aranycsapat diadalútja egészen az 1954-es svájci világbajnokság döntőjéig tartott. Az emlékezetes berni fináléban a csoportmérkőzé­sek során 8-3-ra legyőzött Németor­szág óriási meglepetésre 3:2-re jobbnak bizonyult a magyar váloga­tottnál. (m, ú) Anglia-Magyarország 3:6 (2:4) 1953. november 25., Wembley-stadion, 100 ezer néző, játékvezető: Leo Horn (holland). Gólszerzők: Sewell (15.), Mortensen (37.), Ramsey (57., 11-esből), illetve Hidegkúti Nándor (1., 21., 53.), Pus­kás Ferenc (24., 28.), Bozsik József (50.) ANGLIA: Merrick-Ramsey, Eckersley, Wright, Johnston, Dickinson, Matthews, Taylor, Mortensen, Sewell, Robb. MAGYARORSZÁG: Grosics (GelJér 74.)-Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor. A MAGYAR CSAPAT TAGJAI BOZSIK JÓZSEF (1925-1978), válogatottság/gól: 101/11. Tökéletes technikai képzettség, ötletgazdagság, taktikai érettség és kiváló irányí­tókészségjellemezte a támadófedezet játékát. Az Évszázad mérkőzé­sén ő volt a mezőny egyik legjobbja. Úgy cselezett, hogy jobbra-balra dőltek az angolok mellette. Az 1950-es évek első felében a vüág legki­válóbb jobbfedezetének tartották. Másokkal ellentétben nem emigrált. 1986. október elsején - Magyarországon először történt ilyen - róla nevezték el a kispesti Honvéd-stadiont. BUZÁNSZKY JENŐ (1925), 49/0. Az Aranycsapat jobbhátvédje. BUDAI LÁSZLÓ (1928-1983), 39/10, Az Aranycsapat jobbszélsője. CZIBOR ZOLTÁN (1929-1997), 43/17. A balszélső az 1956-os forrada­lom idején csapata külföldi túrájáról nem tért haza, előbb az AS Roma, majd 1958-tól az FC Barcelona csapatában szerepelt. 42 évvel ezelőtt szerepelt a BEK-döntőben, a Benficától 3:2-re kikapott a katalán együttes, ő és Kocsis Sándor szerezte a Barcelona két gólját. Visszavo­nulása után Spanyolországban élt, és egy kávézót vezetett. 1990-ben hazatelepült és Komáromban haláláig segítette a helyi labdarúgást. GROSICS GYULA (1926), 86/0. A világ legjobb kapusai között tartot­ták számon. Nemcsak kitűnő hálóőr volt, hanem új színt is vitt a ka­pusjátékba: körültekintően irányította a védelem munkáját, együtt élt a játék minden mozzanatával. Szükség esetén kapuját messze elhagy­va, szinte hátvédként hárította el a veszélyt. HIDEGKÚTI NÁNDOR (1922-2002)', 69/39. A Wembleyben három­szor talált a házigazdák kapujába. Visszavonulása után szakvezetőként Fiorentinával megnyerte a KEK-et. Az MTK Hungária körúti stadionja Hidegkúti Nándor nevét viseli. KOCSIS SÁNDOR (1929-1979), 68/7?. Az Aranycsapat legendás csa­tára, felhőfejesei emlékezetesek. 1954-ben a svájci világbajnokság gólkirálya lett. Az 1956-os forradalom után külföldre távozott, előbb Zürichben, majd Barcelonában játszott, ahol bajnokságot és kúpát is nyert. Visszavonulása után Spanyolországban élt, ott is halt meg. LANTOS MIHÁLY (1928-1989), 53/5. LÓRÁNT GYULA (1923-1981), 37/0. A védelem pülére volt. Kivételes taktikai érettsége pompás rúgókészséggel és fejjátékkal, nagyszerű ütemérzékkel és keménységgel párosult. Visszavonulása után külföld­ön edzősködött: először Romániában, majd az NSZK-ban a Köln, a Bayern München és a Schalke 04 csapatánál, végül Görögországban. Szalonikiben, csapata mérkőzése közben a kispadon halt meg. PUSKÁS FERENC (1927), 85/84. Rendkívül technikás, egyedülálló cselező készséggel rendelkező játékos volt. Az Anglia elleni 6:3-as ösz- szecsapáson legendássá vált visszahúzós cselét követő gólja szinte va­lamennyi, a futballról szóló dokumentumfilmben látható. Az 1956-os forradalom idején külföldön maradt. A Real Madriddal BEK-győztes: az 1960-as, 7:3-ra megnyert döntőben négy gólt lőtt az Eintracht Frankfurtnak. A Panathinaikosz Athén trénereként 1971-ben BEK-dön- tős szereplést ünnepelt. ZAKARIAS JÓZSEF (1924-1971), 35/0. A válogatottban ő volt Bozsik párja, mindig az ellenfél legveszélyesebb emberét fogta. Keményen és lelkesen, de sohasem alattomosan küzdött. GELLÉR SÁNDOR (1925-1996), 8/0. Az Aranycsapat tartalékkapusa. SEBES GUSZTÁV (1906-1986). 1949-től 1956-ig a legendás Aranycsa­pat szövetségi kapitánya volt. 1954-ben az UEFA alapító tagja lett, s 1960-ig alelnöke is volt. A korabeli lapok elhallgatták, hogy a londoni stadion árbocán koronáscímeres magyar zászló lengett „Gyalog, mezítláb is eljöttünk volna” ÖSSZEÁLLÍTÁS A Wembleyben pályára lépett ma­gyar játékosok közül már csak hár­man, Buzánszky Jenő, Grosics Gyu­la és Puskás Ferenc vannak az élők sorában. Buzánszky szerint ötven esztendő­vel ezelőtt három ország volt a vüág labdarúgásának élén: az angoloké, a braziloké és a magyaroké. Az év­század mérkőzése után már csak egy maradt: Magyarország. „Nem sokat tudtunk az angolokról, akkori­ban sem televízión, sem videón nem lehetett elemezni a játékosokat, a csapatokat, hiszen ahogy az akkori mondás járta: a tudásunk Hegyes­halomig terjedt.” A sportkrónikák feljegyezték azt is, amikor Buzán­szky a mérkőzés után a győzelemért járó prémium felől érdeklődő újság­írónak azt mondta: - Ezért a győze­lemért mi gyalog, mezítláb is eljöt­tünk volna hazulról, és ha most így kellene hazamennünk, nem szól­nánk egy szót sem. Grosics Gyula, a Fekete Párduc véd­te a magyarok hálóját az angolok el­len. - Tíz nappal a londoni fellépés előtt csak kínkeserves 2:2-es döntet­lent értünk el a Népstadionban a svédek ellen. Walter Winterbottom, az angolok akkori szövetségi kapitá­nya ezek után azt mondta, nem lesz gond, négy-öt góllal vernek bennün­ket. Persze a vendéglátók sem voltak teljesen nyugodtak. Amikor a folyo­són mentünk kifelé, Puskás Ócsi be­lesett az angolokhoz, s mint, jelen­tette”, odaát is nagy az izgalom: „Gyerekek - mondta ezek jobban be vannak gyulladva, mint mi.” Hiá­ba, óriási volt a tét. Szerencsére Hidegkúti Nándi már az első perc­ben eloszlatta a kétségeinket. Aztán jött a többi gól, megállíthatadanul. A csodák napja volt az a november 25. Sohasem fogom elfelejteni: óriá­si köd volt Londonban, szinte az or­runkig sem láttunk. így azután nem busszal, hanem gyalog mentünk a metróállomásig. Tejfehér lepelbe öl­tözött a város, és mi egymás kezét fogva mentünk, miközben folyama­tosan kiabáltunk, nem hiányzik-e valaki. Aztán vonattal haza, s végig ünneplés. Amerre jártunk, az úton mindenki bennünket köszöntött: Európa legyőzte Angliát. „A mérkőzésen megtettük kötelessé­günket, de a győzelem dicsősége az egész dolgozó magyar népé is”- idézte a Szabad Nép a csapat kötele­ző köszönetét elmondó Puskás Fe­rencet. Persze a pártlap nem szá­molt be mindenről, és csak a Magyar Távirati Iroda bizalmas jelentéseit olvasók szűk köre értesült arról, hogy a Wembley stadion árbocára a régi, koronáscímeres magyar zász­lót húzták fel a mérkőzés előtt, (m) A legendás Aranycsapat nem csak 11 játékosból állt Szepesi György, a Szpíker MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Szepesi György, a Magyar Rádió ri­portere közvetítette Londonból az angol-magyart. A legendás ripor­ter elmondta, az angol közönség sportszerűen viselte el a fiaskót: - Ámikor Hidegkúti a kezdő sípszó után néhány másodperccel bebom­bázta a vezető gólunkat, hirtelen felszisszent a százezres nézősereg. Halálos csend támadt a Wembley- stadionban. Aztán „élvezni” kezd­ték a meccset: igazi tapsvihart kap­tak a zseniálisnál zseniálisabb meg­oldások, a látványos cselek, a pazar gólok. A találkozó után rendezett fogadáson az angol előkelőségek, politikusok, sportvezetők, magas méltóságok, a királyi család tagjai szinte megtiszteltetésnek tekintet­ték, hogy kezet foghattak Puskás Öcsivel, Czibor Zolival és a többi magyar kiválósággal. Felejthetetlen volt ez is, nem csak a futballunk. Hogy mi volt a titka ennek a gárdá­nak, az Aranycsapatnak? Nos any- nyi, hogy nem csupán tizenegyen voltak. A tartalékok, az edzők: csu- pa-csupa tehetséges sportember. Összefogtak, hogy sikert sikerre halmozzanak. Csak példaként: Sándor Csikar, a tartalék úgy futott a vizespalackkal a társaihoz a meccsen, mintha ezen múlna a győzelem. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KÖDSZITÁLÁS, NAPFÉNY CSAK A HEGYEKBEN: 8-14 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.14-kor - nyugszik 16.03-kor A Hold kel 09.16-kor - nyugszik 17.05-kor A Duna vízállása - Pozsony: 270, apad; Medve: 90, változatlan; Komá­rom: 85, apad; Párkány: 30, apad. Borult, ködös idő várható helyen­kénti ködszitálás- sal. Némi nap­fényre a magasab­ban fekvő terüle­teken, leginkább a hegyekben szá­molhatunk. A legmagasabb nappa­li hőmérséklet 8 és 12 fok között alakul, derült égboltnál akár 14 fok is elképzelhető. Délkeleti, déli irá­nyú szél 2 és 5 m/s közötti sebes­séggel, délnyugaton ennél némileg erősebb. Éjszaka a hőmérő higany­szála 7 és 3 fok közé süllyed. Hol­nap marad a maihoz hasonló idő, köddel, ködszitálással. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 6 és 10, délen 7 és 13 fok között alakul. ORVOSMETEOROLÓGIA A délelőtti órák­ban viszonylag kedvező hatások­kal számolhatunk. Délutánra csök­ken a szellemi és fizikai teherbírásunk, kevésbé le­szünk képesek összpontosítani a te­endőinkre. A közlekedésben és a munkavégzéskor legyünk különö­sen elővigyázatosak! A reumatikus és mozgásszervi betegségekkel járó fájdalmaink is felerősödnek, de egyes ekcémás bőrbetegségek tüne­tei is jelentkezhetnek. Az alacso­nyabb vérnyomásúak esetében gya­kori lehet a migrénes eredetű fejfá­jás. Holnap a maihoz hasonló hatá­sokkal kell számolnunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom