Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-24 / 269. szám, hétfő
D IGITÁLIA ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 24. Telefonálás előtt célszerű megfésülködnünk. A kapcsolat egy GSM hívás sebességével jön létre, majd a kijelzőn nagyban megjelenő kép mutatja hívónk arcát „on the air" íme a jövő, avagy 3G élőben TESZT ugár András, a Westel Mobil Távközlési Rt. vezérigazgatója szerint kimerülőben vannak a GSM által nyújtott 2, illetve 2.5 generációs rendszerekben lévő lehetőségek, lassan tehát elérkezik az ideje a várva-várt generációváltásnak. A GSM Portál szerkesztősége az elsők között próbálhatta ki a szolgáltató jóvoltából a harmadik generációs hálózatot (UMTS) és az ezzel a technológiával elérhető új mobilkommunikációs lehetőségeket. A részletes bemutatóhoz képeket és videókat is le lehet tölteni a következő címről: www.gsmport.hu . A világon elsőként a Westel mutatta be az MMS-ek (multimédiás üzenetek) küldésére és fogadására alkalmas 2,5 generációs modellt, mely 2002 április közepétől áll a felhasználók rendelkezésére. Hazánkban az EuroTel volt az első, amely lehetővé tette ügyfelei számára, hogy képekkel és hangokkal gazdagítsák üzeneteiket, 2002. október 31-től. A Westel tizedik születésnapja alkalmából 2003. október 27-én Magyarországon elsőként tartott videotele- fonálással egybekötött UMTS (univerzális mobil távközlési rendszer) bemutatót. A KEZDETEKTŐL A UMTS-IG A 80-as években indult, analóg 450 MHZ-es NMT (Nordic Mobüe Telephony) technológia jelentette az első mobiltelefon-szolgáltatást, mely - a később megjelent SMS mellett - kizárólag hangátvitelre volt alkalmas és mindössze néhány európai és skandináv ország hálózatában volt elérhető. A hálózat frekvenciáján változtatva, azt kibővítve indult 1992-ben Finnországban az első 900 Mhz-es GSM kereskedelmi szolgáltatás, mely napjainkra már - az akkor és mostanság is a leginkább népszerű hangfunkciók mellett - a vonal és csomagkapcsolt (GPRS) adatátvitelt, a multimédiás üzenetek kezelését és a külföldi országok hálózataival való együttműködést, az úgynevezett roaming lehetőségeit is a felhasználók elé tátja. A GSM sikerét világszinten a legjobban a 2003-as év elején mért, a világon összesen 1,3 milliárd mobiltelefonnal rendelkező ügyfél mutatja, melyből ekkor összesen 787 millióan használtak GSM rendszeren működő készüléket. A magyarországi és a szlovákiai sikert mi sem mutatja jobban, mint a 10 év alatt elért 75 illetve 65 százalékos penetrációs szám, mely nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó. 2001 végén a japán NTT DoCoMo indította az első harmadik generációs szolgáltatását, melyet csak 2003- ban követtek az európai szolgáltatók. Az UMTS, illetve CDMA hálózatok építési jogainak kiosztása (videotelefonálás, on-line filmnézés, nagysebességű kapcsolat) Európában jelenleg 25 országban történt meg, az elmúlt időben 10-12 szolgáltató jelezte, hogy hálózata részben működőképes. A jogok tehát ki vannak osztva, mégis 2003 novemberében mindössze négy országban (Ausztria, Olaszország, Nagy-Bri- tannia, Svédország, illetve Írország egyes részein) tudunk működő kereskedelmi szolgáltatásról. A hagyományos mobilhasználat mellett a harmadik generációs hálózatoknál erőteljes szerepet játszik a képre, hangra vagy videoátvitelre egyaránt támaszkodó kommunikáció. Jelenleg a 2, illetve 2,5 G-s mo- bütelefonokon már jó minőségben lehet színes álló- és 10-12 másodperces mozgóképeket cserélni, online játékokat játszani, ezen szolgáltatások köre a generációváltással sosem látott mértékben fog bővülni, a jelenlegi maximálisnál közel negyvenszeres adatátviteli sebességgel (2,4 megabit/secundum) pedig egyelőre határtalannak tűnnek a rendszerben lévő lehetőségek. A UMTS technológia segítségével a készülékek egy időben több típusú adatforgalmat bonyolíthatnak párhuzamosan, így zeneszámok letöltése közben a felhasználó akár telefonhívást is fogadhat anélkül, hogy a letöltés megszakadna. A 3G-s szolgáltatásokhoz kapcsolódó multimédiás szolgáltatások között olyan funkciók is elérhetők lesznek, mint például az on-line útvonalajánló és idegenvezető szolgáltatás, mely automatikusan meghatározza az előfizető helyét, s rendelkezésére bocsátja a közelben található nevezetességek információit, képeket, hozzá kapcsolódó előre elkészített videókat, leírásokat. Ezen helyfüggő, multimédiás szolgáltatásnak legjobb példája a Finnországban készülő új elektronikus kommunikációs törvény, mely elfogadása esetén lehetővé teszi majd, hogy a 15 éven aluli gyermekeket szüleik nyomon követhessék mobiltelefonjuk segítségével, így állandó információval rendelkezve gyermekek hollétéről. GYAKORLAT Magyarországon először UTMS alapú adathívást a Nokia bonyolított le a Pannon GSM-mel együttműködve (Szlovákiában még várat magára az UMTS-premier). A Westel a Siemens Mobile, az Ericsson és a Nortel Networks közreműködésével építette ki október végére az első ideiglenes magyarországi szolgáltatói UMTS teszthálózatot, mely jelenleg négy ponton - az operátor fővárosi telephelyein - érhető el az erre alkalmas készülékekkel és SÍM kártyákkal. A szolgáltató jóvoltából a német gyártó legújabb, Siemens U15-ÖS típusszámú 3G-s mobiltelefonjával próbálhatta ki jelen írás szerzője az UMTS adta előnyöket. ELŐ A FÉSŰT! A 3G-s szolgáltatáshoz pontosan ugyanolyan SÍM kártyára van szükségünk, mint a már jól ismert kis apró szerkezetek, egyedül a kis lapkák programozásában rejlik az alapvető különbség. Első körben a videotelefonálást, mint olyat tesztelhettük élőben. Ahogyan azt a GPRS adatátvitelnél is meg kellett szoknunk - hogy nem idő, hanem adatalapon számláz a rendszer és nem kell az óránkat nézni -, úgy a videotelefonálásnál is szükséges némi új hozzáállás. Mindenekelőtt például telefonálás előtt célszerű megfésülködnünk. A kapcsolat egy hagyományos GSM hívás sebességével jön létre, majd a kijelzőn nagyban megjelenő kép mutatja hívónk arcát „on the air”, baloldalt alul pedig azt a képet látjuk, amelyiket éppen mi küldünk a vonal másik végén levőnek. Mivel a Siemens U15-ösben - és sok más 3G-s készülékben is - két kamera található, így azon felül, hogy a küldött mozgóképen zoomolhatunk és varázsolhatunk kedvünkre, azt is megszabhatjuk, hogy éppen a külső, vagy a minket vevő, belső kamera képe továbbítódjon a hívónak. A kép megfelelően éles, folyamatos és a hangminőség is kiváló. Azt is meg kell majd tanulnunk, hogy hogyan célszerű tartani a telefont, hogy előnyös szögből mutassuk magunkat, egy igazi új kultúra van tehát kibontakozóban. Nem célszerű például alulról, mintegy „tokás” képet közvetítenünk magunkról és a fényviszonyokra is figyelnünk kell a lehető legjobb élmény elérése érdekében. A technikai részletekhez hozzátartozik, hogy az UMTS által biztosított sáv- szélességből a videotelefonálás mindössze ISDN-sebességnyit, azaz 64 kilobájt/secundumot használ, azaz a kihasználatlan kapacitásokat videotelefonálás közben egyéb másra (hangok, videók letöltése) is hasznosíthatjuk, egy időben. Természetesen az a lehetőségünk is megvan, hogy kikapcsoljuk a kamerát, ezzel 2-3 év múlva a ma meglévő megoldásokra emlékezvén érezhetjük majd magunkat a 2G-s telefonok retró világában. A UMTS-sel a már meglévő szolgáltatások ugyanúgy használhatók, mint a GSM esetében, az alapvető különbség leginkább az egyes szolgáltatások elérési sebességében mutatkozik meg. Példának okáért míg a multimédiás üzenetekbe (MMS) tűzdelt képeket, hangokat, videókat 100 kilobájtos határig a mai technológiával elérhető maximális sebességgel 1 perc 10 másodperc körüli időtartam alatt tudjuk továbbítani, addig az UMTS technológiával ezen időtartam 2-12 másodpercre redukálódik. A UMTS hálózaton a gyors adatátvitel, a videotelefonálás és a multimédiás anyagok gyors továbbításán kívül on-line streaming (videonézés) szolgáltatást is nyújt. Ennek élő példájaként volt szerencsénk tesztünkkor a Westel UMTS portálján elérhető reklámfilmeket megtekinteni mobiltelefonunkon, nagy képben és kiváló hangminőségben. Emellett a mobiltelefonon, mint eszközön túllépve, azt számítógéphez csatlakoztatva rendkívül nagy sebességgel tudunk adatokat letölteni a világhálóról, legyen az zene, videofilm, vagy bármilyen dokumentum. A UMTS indulása új lehetőségek előtt nyitja meg az utat és a meglévő GSM/GPRS hálózatokkal összeházasítva az erre képes telefonokkal az országban bárhol telefonálhatnak majd az ügyfelek. A hálózat kiépítéséhez kapcsolódóan a Westel munkatársaitól megtudtuk: a tényleges ügyfél igények alacsony szintű mivolta miatt szinte biztos, hogy a GSM-hez hasonló, teljes lefedettséget nem fog biztosítani egyetlen szolgáltató sem, leginkább a legfrekventáltabb helyeken fog majd kiépülni az új hálózat. Ezt azonban a felhasználó telefonáláskor aligha fogja észrevenni, ugyanis az új 3G-s készülékek többsége az új szabvány mellett a ma elterjedt, 2, 2,5 G-s GSM rendszerekkel is együttműködik és ezek között automatikusan vált. A SIKER MÉGSEM GARANTÁLT A világ számos országában jól halad a UMTS frekvenciahasználati engedélyek kiadása, a folyamat sok helyen már le is zajlott. Az egyes piacokon az ott tevékenykedő telefon-^ társaságok üzletpolitikája, valamint a hatóságok engedélyezési stratégiája határozza meg, hogy milyen ütemben indul a szolgáltatás. A hálózatüzemeltetők részben egyszeri magasabb kezdő összegekért részben alacsonyabb és időben elosztott díjakért jutottak hozzá a frekvenciahasználati engedélyekhez. Angliában a Hutchinson például már több, mint egy éve megfizethető áron, olcsón kínálja 3G-s szolgáltatásait, ennek ellenére megszorító lépéseket kellett tennie az ügyfelekkel szemben. Mivel az UMTS telefonok akkumulátor-kapacitása egy feltöltéssel egy napot engedélyez, ráadásul a telefonok méretüket tekintve is nagyok, sok ügyfél hagyományos 2G-s készülékekkel használta a 3G-s SÍM kártyát. Ez a Hutchinson szolgáltatónak már csak azért sem volt jó, mivel saját hálózata csak UMTS van és minden 2G-s hívásért roaming díjat kell fizetnie a konkurens szolgáltatónak, akitől bérli a GSM hálózatot. A szolgáltató - megelőzve ezen költségek drasztikus emelkedését - letiltotta 3G-s kártyáit a GSM-ről, így az ügyfelek azokat kizárólag UMTS telefonokkal használhatják harmadik generációs hálózaton, az előbb említett gyermekbetegségekkel együtt. Ezen okoknak köszönhetően a világszinten úttörőnek számító japán szolgáltatók 3G előfizetőinek száma elmaradt az előzetes várakozásoktól. Az egyre inkább kiteljesedő felhasználói igényeknek megfelelve idén novembertől Japán második legnagyobb mobiltelefonos operátora a nagyvárosokban a jelenleg elérhető 144 kilobit/secundum adat- átviteli sebességről 2,4 mega- bit/másodpercre emeli harmadik generációs adatszolgáltatása sebességét, 2004 szeptemberétől pedig a szolgáltató ígérete szerint a sziget- ország egészén elérhető lesz az vezetékes hálózatokat is megszégyenítő sávszélesség. A kérdés csupán az, hogy inkább a premier, vagy a tényleges felhasználói igények in- dokolták-e eme lépést. EDDIGI TAPASZTALATOK Nemzetközi tapasztalatok szerint a harmadik generációs mobilhálózaton szolgáltatást nyújtó operátorok a kapacitásbeli növekedést érzik előnyösnek, elsősorban a hanghívásokhoz kötődően. Az új hálózaton folytatott beszélgetések, illetve egyéb szolgáltatások árai várhatóan a jelenlegi alapszolgáltatások áraitól nem fognak nagymértékben eltérni, bizonyos országokban a 3G-n folytatott beszélgetések, illetve adathívások csökkentek is az előző generációhoz képest. Az új technológia által biztosított multimédiás szolgáltatások azonban így is csak az előfizetők egy részének keltették fel az érdeklődését. A költségérzékeny előfizetők több országban is a hagyományos, telítődő 2G-s piacon kialakult árverseny indukálta olcsó hanghívások kedvező pecdíjait tartják vonzónak. A készülékgyártók is folyamatosan jelentik be 3G készülékeiket, de kérdéses, hogy a választék illetve a készülékek árai milyen ütemben teszik lehetővé azok széleskörű elterjedését. Az évenként megrendezett Nokia Mobile Internet Conference rendezvényen Jukka Bergqvist, a Nokia Networks alelnöke elmondta, a tőkebefektetők mostanság arra várnak, hogy a 30 milliárd eurós telekommunikációs hálózati piac stabilizálódjon, miután az elmúlt két esztendőben több mint 40 százalékos zsugorodáson ment keresztül. A Nokia Networks vezetője szerint mindenképp pozitív, hogy az operátorok a harmadik generációs mobil megoldások felé kacsintgatnak, azonban korai lenne még az öröm, hiszen a szolgáltatók rendkívül óvatosak, és csak akkor költenek milli- árdokat a 3G-re, ha teljes mértékben biztosak a befektetésük megtérülésében. A nemzetközi példákon keresztül világosan nyomon követhető, hogy világszerte több operátor is van, akik a korai bevezetésnek köszönhetően igen erőteljesen belerokkant a harmadik generációs mobilhálózat kiépítésébe és az ezért fizetett magas licence-díjakba. Becslések szerint a szolgáltatók eddig összesen 110 milliárd eurót költöttek a 3G licencek megvásárlására, és további 105 milliárdra euróra lenne szükség a széles körű kereskedelmi bevezetésre. A Financial Times értesülései szerint több nagy operátor képviselője is - köztük a Matáv, a Szlovák Távközlési Vállalat, az EuroTel, és a Westel anyacége, a Deutsche Telekom első embere is - találkozott Brüsszelben Erkki Liikanennel, az EU információs társadalomért felelős biztosával és segítséget kért az Uniótól az új generációs hálózat meghonosítására, illetve ehhez kapcsolódóan a licence-dí- jak mérséklésére. Szlovákiában és Magyarországon egyaránt az említett okok - magas licence díjak és lefedettségi kritériumok - miatt a szolgáltatók várnak még a bevezetéssel. A 3G-s szolgáltatáshoz kellő frekvenciatartomány 2005. január elsejére szabadul fel, így elviekben ekkor, gyakorlatilag 2005 második felére indulhat el a kereskedelmi szolgáltatás. (Dén Mátyás András, GSM Portál) TÁTJA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/ 59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , linkpress@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30., 814 6 4 Bratislava 1
