Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-24 / 269. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 24. Közélet 5 Interjú Vladimír Pirošíkkal, a Megálljt az Összeférhetetlenségnek Szövetség jogászával Lesz hajlandóság önkorlátozásra? RÖVIDEN Újra kaphatunk amerikai támogatást Washington. George Bush államfő pénteki döntésével az USA rész­ben feloldotta Szlovákia és néhány további európai állam hadserege anyagi támogatásának tilalmát. Washington korábban azért állítot­ta le a támogatásokat, mert a világ ötven országa, köztük Szlovákia sem volt hajlandó aláírni azt a kétoldalú egyezményt, mely alapján az USA állampolgárait kivonták volna a Nemzetközi Büntető Bíró­ság (ICC) hatásköre alól. (SITA) Dubček után Schustert is kitüntették Bologna. Európa legrégibb felsőoktatási intézménye, a Bolognai Egyetem díját vehette át a hétvégén Rudolf Schuster. A szlovák ál­lamfő szerint a kitüntetést nemcsak ő, hanem az egész ország kap­ta. „Ez azt jelenti, hogy külföldön elfogadnak minket, esetleges hi­báinkkal együtt” - jelentette ki Schuster. Az egyetem díját 1988-ban Alexander Dubček is megkapta, akinek a kitüntetés megtiszteltetés és veszély is volt egyben, hiszen nem volt biztos, hogy a díj átvétele után még beengedik Csehszlovákiába. (TASR) Pulóver, egy ezres és minden rendben Pozsony. Vizsgálati fogságban végezte négy pozsonyi rendőr, akik kínai árusoktól fogadtak el csúszópénzt. Általában a piacon csaptak le az árusokra, akik sosem adtak számlát, s azzal fenyegették őket, hogy ezért 100 ezer koronás bírságot is kiszabhatnak rájuk. A keres­kedőkkel minden esetben sikerült egy-két ezer koronában kiegyez­ni, s megesett, hogy a csúszópénz mellé még pulóvert is kaptak „ajándékba” a korrupt egyenruhások. (TASR) Magyarok a kitüntetésre javasoltak közt Pozsony. A kormánynak szerdán kellene elfogadnia annak a húsz személynek a névsorát, akiket az államfő január elsején, Szlovákia megalakulásának 11. évfordulója alkalmából kitüntet. A Pribina- kereszt második fokozatára terjesztik fel többek közt Dobos Lászlót, ugyanazon kitüntetés harmadik fokozatára pedig a világ- és Euró- pa-bajnok komáromi kajak négyest is (TASR) Miért nem voltunk keményebbek? Pozsony. A kommunista párt vezető szerepe 1989 után csak jogi­lag szűnt meg, hiszen vezetői átszivárogtak a demokratikus pártok­ba, és néhányban a mai napig vezető pozíciókat töltenek be, jelen­tette ki tegnap Bárdos Gyula az SZTV egyik vitaműsorában. Az MKP frakcióvezetője szerint a kommunista nomenklatúra vezetőit tíz év­re félre kellett volna állítani. „Ha 1989-ben igazi és nem bársonyos forradalom lett volna, ma nem volna gond a kommunistákkal” - mondta. (SITA) Mentsük meg őket a fagyhaláltól Pozsony. Akár a fagyhaláltól is megmenthet egy hajléktalant az, aki új hálózsák vásárlásánál leadja régi hálózsákját az egyik pozsonyi sportboltban. Az akciót a Nota Bene hajléktalanlap kiadója szerve­zi, a hálózsákokat a Patagonia Outdoor boltjában lehet leadni, ahol így egy új hálózsák vásárlásához 300 koronás kedvezményt is ad­nak. A hálózsákokat ezután a lapot árusítók között fogják szétoszta­ni. Tavaly télen hét hajléktalan fagyott meg Pozsony utcáin, az akci­óval a hasonló eseteket szeretnék idén elkerülni. (TASR) Orbán Viktor ismét apa lesz Budapest. Ötödik gyermekét várja az Orbán család. A Hajdú-bihari Naplóban néhány napja napvilágot látott értesülést a Fideszben semmilyen módon nem kívánták kommentálni, jóllehet a párt sző­kébb vezetése már hetek óta tud a hírről. A volt kormányfő felesége, Lévai Anikó negyedik gyermekét három éve hozta világra, így az Orbán család több ponton is túlteljesítette a „három gyerek, három szoba, négy kerék” tételt, amelyben az akkori miniszterelnök a Fi- desz-kormány családmodelljét fogalmazta meg. (i) Bugár nem tudja rávenni anyósát a vagyonbevallásra Egyeztetnek Šimkóval A korrupció ellen harcoló polgári szervezetek szerint értéktelen papírfecnivé vál­hat az összeférhetetlenségi alkotmánytörvény-tervezet. Vladimír Pirošík szerint a honatyák aláaknázták a nor­ma egyik alappillérét. A Me­gálljt az Összeférhetetlen­ségnek Szövetség jogászával beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ A parlament alkotmányjogi bi­zottságának döntése szerint a törvényből kikerül az a megkö­tés, hogy a képviselők közeli hozzátartozóinak is kötelezően vagyonbevallási kell tenniük. Mi erről a véleménye? Azzal érvelnek, hogy aki át akarja íratni a vagyonát valakire, a fele­sége helyett egy távolabbi rokont is választhat, így a közeli család­tagok vagyonbevallásának nincs értelme. Roman Vavrík SDKÚ-s képviselő szerint például előfor­dulhat, hogy a feleség vagy a férj megtagadja a vagyonbevallás be­nyújtását, mert például megrom­lott a házasságuk, vagy éppen vál­nak. Nem lenne igazságos, ha csa­ládi problémái miatt büntetnének valakit, Vavrík érvelésének van lo­gikája. Ahelyett, hogy a családta­gokat is vagyonuk ismertetésére köteleznénk, elfogadható az is, hogy a képviselő a saját vagyon- bevallásához mellékelne becsület­beli nyilatkozatot, melyszerint nincs tudomása arról, hogy házas­társának és gyermekeinek illegá­lis bevétele volna. Ez nem olyan változtatás, amely miatt az egész törvényt a papírkosárba kellene hajítani. ^ 150-ből 90 kép­viselő sose fogja megszavazni egyik kollégájuk esetében Ön szerint ez a másik módosí­tásról már nem mondható el? Az eredetileg javasolt 76 szavazat helyett 90 voks kellene ahhoz, hogy a parlament megállapítsa az összeférhetetlenség tényét, és en­nek következtében a honatya elve­szítse mandátumát. Ha a végső szavazás során elfogadják ezt a módosítást, akkor az egész norma gumitörvénnyé válik. Lehet majd rágni, mint a gittet, de nem lesz jobb a mečiari időszakban elfoga­dott, máig hatályos törvénynél, csak a polgárok megtévesztését fogja szolgálni. Ezzel ugyanis alá­ássák a törvény egyik alappillérét. Milyen pillérekre gondol? Az egyik a minél szélesebb ható­kör, a nyitottság, azaz a nyilvános­ság bevonása. A másik a törvény érvényesíthetősége, vagyis hogy összeférhetetlenség esetén haté­konyan lehessen fellépni. És ez utóbbit teljesen aláaknázták... Miért gondolja ezt? Elképzelhetetlennek tartok olyan parlamenti felállást, hogy bármely képviselő esetében összejönne a szükséges 90 voks. 150-ből 90 képviselő sose fogja megszavazni egyik kollégájuk esetében sem az összeférhetetlenséget. Gál Gábor, az alkotmányjogi bi­zottság tagja szerint igen, mert nem tapasztalt olyan kollegiali­tást a képviselők között, hogy indokolt esetben ne vonják meg valakitől a mandátumot. Szerin­te óvatosan kell ezt a kérdést ke­zelni, mert a honatyákat a pol­gárok választották, senkit sem lehet csak úgy megfosztani a mandátumától. Ha pedig módo­sul a választójogi törvény és nő a karikázások súlya, akkor az emberek valóban beleszólhat­nak abba, kijusson a parlament­be. És a polgároktól kapott bi­zalmat más képviselők ne von­ják meg... Erre csak azt mondom, hogy a je­lenlegi törvény nyolc éve hatályos, és bármennyire foghíjas, azért le­hetővé tett bizonyos ellenlépése­ket a szembetűnő összeférhetet­lenséggel szemben. 1995-től azon­ban egyszer sem fordult elő, hogy kimondták volna az összeférhetet­lenséget, pedig számtalanszor csak a vak nem láthatta, miről van szó. Ezért nincs okom naivan azt gondolni, hogy egy csapásra meg­változik a helyzet, hogy hirtelen a képviselők másképp fognak visel­kedni, és szükség esetén össze­gyűlne a 90 szavazat. Ha ez a változtatás valóban a ja­vaslat alapfilozófiáját támadja, akkor előterjesztője, az igazság­ügyi miniszter miért nem emelte fel a hangját? Nem túlozza el a dolgot? Nem, ez valóban alattomos táma­dás a törvény ellen. Nem hiszem, hogy a miniszter úr azért nem til­takozott a módosítás ellen, mert egyetért vele. Kezdettől fogva szi­gorú törvényt szorgalmazott, in­kább a parlamenti pártokból ösz- szeállított politikai bizottság pró­bálta enyhíteni. Dániel Lipšicnek valószínűleg elkerülte a figyelmét, mert a Vavrík-féle testület egyszer­re több indítványt is megfogalma­zott. A tárcavezető minden bi­zonnyal a műhelyéből származó másik, a vagyon eredetéről szóló törvény miatt is elfoglalt volt. A Vavrík-féle bizottságnak az a feladata, hogy a törvényt a par­lamentben politikailag elfogad­hatóvá tegye? Igen. Sajnos a „politikai elfogad­hatóság” rettenetes eufemisztikus kifejezés. A gyávaság szépítgetése. Azt jelenti, hogy a képviselők kép­telenek önmagukat korlátozni, ön­maguk ellen hatékony fegyvert törvénybe foglalni. Ezért van már hatodszor a parlamentben ez a törvény, ezért volt sikertelen az előző öt próbálkozás. A képviselők - mihelyt egy kicsit is szigorítottak volna a tervezeten - mindig meg­futamodtak. Említette a vagyon eredetéről szóló törvényt, mely az össze­férhetetlenségi jogszabállyal együtt állítólag a korrupcióelle­nes harc fontos eszköze lehet. Gál Gábor MKP-képviselő a jog­szabállyal kapcsolatban nem he­lyeselte, hogy a bizonyítási eljá­rás átbillenne a vádlott oldalá­ra: a bíróság előtt már nem a fel­peres bizonyítaná, hogy a vád­lott törvénytelenül szerezte va­gyonát, hanem fordítva, azaz a gyanúsítottnak kellene igazol­nia a legális eredetet. Végre egy értelmes vélemény! A vagyon eredetéről szóló törvényt kezdettől fogva, amióta csak Robert Fico e jogi gúnyiratot elő­ször említette, populista koncert kíséri. Sajnos erre a kormánykoalí­ció is ráharapott. Szerencsére idő­ről időre észérvek is megfogalma­zódnak, annak meg különösen örülök, hogy ez egy kormánypárti, ráadásul egy magyar képviselő szájából hangzott el. Több alkot­mányjogász, a főügyészség és szá­mos független jogi szakértő figyel­meztetett már arra, hogy a törvény politikailag ellentmondásos, szo­katlan és valószínűleg retroaktív, azaz visvisszamenőlegesen is ha­tályos lenne. Az elmúlt háromezer évhen, a római hagyományok alapján a bűnösséget mindig a fel­peresnek kellett bizonyítania, és egyáltalán nem normális, ha ezt most megfordítjuk, azaz az alpe­resnek kell bizonygatnia ártatlan­ságát. Független jogászként ezzel nem tudok egyetérteni. Természe­tesen nem akarom, hogy az or­szágban újgazdagok futkossanak, akik összeharácsolták, összelop­ták vagyonukat, viszont ezt más­hogyan kellene orvosolni. Attól tartok, sokan Strasbourgba men­nének, és az európai bíróság pél­dául a retroaktivitás miatt nekik adna igazat, azaz ezen újgazdag­oknak az adófizetők pénzéből még kártérítést is kellene fizetni. A törvény valószínűleg alkot­mányellenes. Egyébként koráb­ban emiatt nem támogatták Fico hasonló tervezetét. Jobb volna, ha mégis a felperes­nek kellene bizonyítani az alpe­res bűnösségét? Ez a standard és tiszta megoldás. A polgári törvénykönyv ismeri az indokolatlan vagyonszerzés fo­galmát, és az a normális, hogy ha valaki rólam azt állítja, hogy én jogtalanul szereztem a vagyono­mat, akkor ne nekem kelljen vé­dekeznem, hanem ő bizonyítsa állítását. Ugyanis ő állít valamit, ő akarja, hogy elismerjék az iga­zát. Esetemben az ártátlanság vé­lelme érvényes. Ellenkező eset­ben, azaz ha nekem kellene bizo­nyítanom ártatlanságomat, a bű­nösség vélelméről beszélnénk, ami abszurdum. Ez a törvény saj­nos éppen ezen az abszurd elven alapszik. Ez viszont azt jelenti, hogy a diszkriminációellenes törvény is rossz? A norma lehetővé tenné, hogy a diszkriminációs ügyek bíróság elé kerülhessenek, ott viszont már nem a diszkriminált személynek kellene bizonygat­nia a hátrányos megkülönbözte­tést, hanem az ezzel vádolt sze­mélynek vagy szervezetnek kel­lene ennek ellenkezőjét. hogy kimondták vol­na az összeférhetet­lenséget, pedig szám­talanszor csak a vak nem láthatta, miről . van szó. > Igen, az antidiszkriminációs tör­vény e része alapvetően rossz és beteges, ellentétben áll a római jog hagyományaival. Ellenzék mindenféle diszkriminációt, en­nek ellenére állítom: ezt nem így kell orvosolni, ez jogilag nem tisz­ta megoldás. Ismer olyan példát, ahol ez a faj­ta bizonyítás érvényesül? Ez az Európai Unió egyik irányel­ve, mely a szélhámosok kezébe erős fegyvert ad. Konkrét példát mondok: jelentkezem egy hirde­tésre, és bár először úgy tűnik, megkapom a munkát, az utolsó pillanatban elutasítanak. Mér­gemben feljelentem a céget, mondván: homoszexuális hajla­maim miatt nem alkalmaztak, egyébként okos és ügyes vagyok. Szemrebbenés nélkül magas kár­térítést követelek, pedig valójá­ban alkalmatlan vagyok a munká­ra. A cég hogyan bizonyítsa iga­zát? Természetesen a törvény a gyakran diszkriminált romákon vagy egyéb kisebbségeken akar segíteni, csakhogy a csalóknak is óriási lehetőségeket teremt. Sze­rintem jobb volna, ha a felperes bizonyítaná, hogy diszkriminál­ták, és a bíróságot meggyőzné, hogy alkalmas a meghirdetett munkára. Hangsúlyozom: a ki­sebbségeket és a hátrányos hely­zetűeket védeni kell, de nem olyan módszerrel, melyből főleg a szélhámosoknak lehet hasznuk, aminek megint csak az érintett ki­sebbségek innák meg a levét. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Koalíciós partnerként nem a Szabad Fórum platformmal, hanem továbbra is az SDKÚ-val fo­gunk tárgyalni, ugyanakkor a par­lamentben természetesen az Ivan Šimko köré csoportosuló honatyák­kal is egyeztetünk majd” - jelentet­te ki Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a JÓJ televízió tegnap déli vitaműsorában. Bugár nem zárta ki, hogy Šimkóék saját frakciót, sőt új pártot alapítanak, akkor viszont át kell majd értékelni a koalíciós szerződést. Vladimír Mečiar HZDS-elnök szerint Šimko elveszíti arcát, és a politikában elle­hetetleníti magát, ha az SDKÚ-ban marad. A volt védelmi miniszter ki­jelentésével kapcsolatban, hogy a kormányfő visszaél a titkosszolgá­lati értesülésekkel, Mečiar leszö­gezte: Mikuláš Dzurinda óriási hi­bát követett el, s le kellene monda­nia. „Mivel nem rendelkezhetünk ugyanazokkal az információkkal, nehéz hibáról beszélni. A módszer azonban mindenképpen rossz” - reagált Bugár. A választójogi törvény tervezett módosítása kapcsán Mečiar úgy vé­li, nem elég a választókörzetekről vitatkozni, hanem az egész rend­szert kellene átalakítani, például a többségi rendszer bevezetését kel­lene fontolóra venni. „Ilyesmiről akkor beszélhetnénk, ha Szlovákiá­ban stabil politikai színtér volna. A többségi rendszer az MKP és a na­gyobb pártok, mint például a HZSD és a Smer számára előnyös, de a rendszer megváltoztatásához szé­les politikai konszenzusra van szükség. Mindenképpen tárgyalni kell, és még van esély a négy vá­lasztókerület elfogadtatására is” - mondta Bugár. Az összeférhetetlen- ségitörvény-tervezetet a HZDS el­nöke papírra vetett káosznak tartja, és nem helyesli, hogy a képviselő­kön kívül azok hozzátartozói is va­gyonbevallási nyújtsanak be. „Az anyósom velünk lakik, hogyan bír­jam rá, hogy vallja be a vagyonát? Neki csak annyi köze van a képvise- lősködésemhez, hogy időről időre telefonon letolják őt énmiattam” - jegyezte meg az MKP elnöke, aki szerint a honatyákról nem szabad­na eleve azt feltételezni, hogy gaz­emberek. Bugár a mandátum meg­vonásával kapcsolatban is óvatos­ságra int, ugyanis meggyőződése szerint a választóktól kapott bizal­mat nem lehet olyan egyszerűen megvonni a képviselőktől. A va­gyon eredetéről szóló jogszabály- tervezetről, mely a korrupcióelle­nes harc szempontjából ugyancsak fontos, abban egyezik Bugár és Mečiar véleménye, hogy a javaslat jelenlegi formájában az alkotmá­nyosság határát súrolja, (sza) MEGKÉRDEZTÜK Gál Gábor parlamenti képviselőt a vagyon eredetéről szóló törvénytervezetről Az MKP-t az a bírálat érte a saj­tóban, hogy tagjai igyekeznek „kiherélni” a gyanús vagyonok eredetét firtató törvényterveze­tet, amely hamarosan második olvasatban kerül a parlament elé. Hogyan magyarázná ezt a helyzetet? A törvény céljával természetesen egyetértünk, de nem szeretnénk, ha a polgárok felesleges zaklatás­nak lennének kitéve az állam ré­széről. A törvény több pontját a civil szervezetek is támadták, mert jelenlegi formájában szerin­tük is súrolja az alkotmányosság határát. Olyan módosításokat próbálunk keresztülvinni, hogy ne kezdődhessen boszorkányül­dözés, ne robbanjon ki „felje- lentgetősdi” az országban. Ön szerint hogyan lehetne en­nek elejét venni? Vannak, akik azt mondják: vagy radikálisan lép a parlament, vagy nem is érdemes foglalkozni a do­loggal. Mondok egy konkrét példát. Bár a törvényben szerepel, hogy név­telenül nem lehet feljelentést tenni, én ezt nagyon egyszerűen meg tudom kerülni. Csak felü­töm a telefonkönyvet, kinézhe­tek belőle egy nevet és címet, aláírom és elküldöm a levelet, így névtelenül jelentettem fel va­lakit. Ezért inkább azt szorgal­mazzuk, hogy magánszemélyek helyett csak az állami szervek te­hessenek feljelentést, hiszen a közigazgatás is sok esetben tud az illegálisan szerzett tulajdon­ról. Több más dologban is ponto­sítást javaslunk, ilyen például a bizonyítási teher vagy az óva­dékba helyezett pénz sorsa. Fontos továbbá, hogy a termé­szetes személyek nem kötelesek eltenni a számlákat. A törvény nem kötelez arra, hogy ha va­laki építkezik, minden számlát meg kell őriznie. így aztán, ha ellenbizonyítania kellene vagyo­na eredetét, nem biztos, hogy dokumentálni tudná, mit meny­nyiért vett. Az MKP tehát finomításokat akar eszközölni a törvényterve­zetben? Igen, de a koncepciót illetően is vannak kifogásaink, ilyen például a pénz öt évre való letétbe helye­zése. Ha mondjuk valakinek in­gatlana van, ám készpénze nincs, és nem tudja bizonyítani vagyona eredetét, a végrehajtó eladhatja az ingatlant, mivel az óvadékot csak készpénzben lehet letenni. Ha az illetőnek öt év után sikerül bizonyítania, hogy legálisan ju­tott vagyonához, a házát már nem adja vissza senki. Az ilyen eseteket szeretnénk megelőzni. (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom