Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-21 / 267. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 21. Agrárvilág 9 Időben figyeljünk a rágcsálók megjelenésére és védekezzünk esetleges tömeges felszaporodásuk ellen Tippek az áttelelő növények téli gondozására Pocokveszély a gyümölcsösben Mezei pocok (Képarchívum) A szántóföldi és zöldségnö­vények betakarítása után hú­zódnak a rágcsálók ültetvé­nyeinkbe, tehát a tél kezde­tétől figyelni kell a megjele­nésükre. CSANDA PÉTER A termő fák törzsét már nem káro­sítja a nyúl, de a mezei pocok a föld fölött a fás növények törzsét, míg a kósza pocok a föld alatt a gyökér­nyakat, vastagabb gyökereket rág­hatja meg. A pockok alapos mun­kát végeznek, a károsítás végzetes, a megrágott szőlőtőke és fiatal gyümölcsfa kipusztul. A rágcsálók felszaporodására az aszályos, száraz meleg évek a ked­vezőek, a sok csapadék, az árvíz el­árasztja föld alatti járataikat, és csökken a létszámuk. A megma­radt állomány azonban elvándorol olyan, magasabb fekvésű terüle­tekre, ahol korábban még nem for­dult elő a pockok, egerek és patká­nyok károsítása. Itt a kertészek nem készültek fel kellőképpen a védekezésre, és ezért a rágcsálók meglepetésszerű károkat okozhat­nak. Ősszel a kedvelt táplálékot nyújtó rétekről, gabona- és pillan­gós táblákról tömeges vándorlással áttelepülnek a magasabban fekvő gyümölcs- és szőlőültetvényekre. A rágcsálók megjelenésének, károsí­tásának veszélye fokozottabb, ha pillangós virágú zöldtrágyanö- vényt, lóherét, bükkönyt termesz­tünk a gyümölcsös sorközeiben! A házipatkány és a vándorpatkány felszaporodása esetén raktárakban, kertészetekben, falvakban, váro­sokban is veszélyes, minden növé­nyi és állati eredetű anyagot meg­rágó, járványos betegséget terjesz­tő károsító. A fára is felmászik a gyümölcsért, és ha nem sikerül le­rázni a még éreüen gyümölcsöt, ak­kor az ág vagy a kocsány elrágása után jut a földre esett terméshez. A hörcsög a szántóföldek károsító- ja. Minden növényi anyagot elfo­gyaszt, a magvak mellett vala­mennyi zöldséget, gyümölcsöt és a fás növények gyökereit is megrág­ja. Hálókamráját és éléstárát 1-2 méter mélységben készíti, de puha anyagokkal bélelt nyári szállása csak 30-50 cm mélyen van. Téli ál­mot alszik, nyáron legalább két­szer 6-18 kölyköt hoz a világra. A mezei pocok veszélyes károsító, hazánkban csaknem tíz évvel ez­előtt kezdődött egy 50 éve nem ta­pasztalt méretű pocokinvázió, el­sősorban az őszi vetésű ültetvé­nyekben. A rágcsálók ellen az ak­kor elrendelt védekezés valószínű­leg a megmaradt állományt beszo­rította a kertészetekbe, a gyü­mölcs- és szőlőültetvényekbe, ahol sajnálatos módon sokáig nem vet­ték észre károsításukat. A több év óta elmulasztott védekezés felelős­sége elsősorban a terület tulajdo­nosát terheli. Nyáron általában a szántóföldeken, zöldségeskertek­ben, parlagterületeken fészkel, de őszre beveszi magát a szőlőbe. Megrágja a fiatal tőkék törzsét, fel­kapaszkodhat a lugasra vagy a kor­donkarra, és megrágja a vesszőket is. Faiskolákban az oltványok tör­zsét körberágja. A fagyos napokon nem jön elő járatából, de nem al­szik téli álmot. A kósza pocok a mezei pocoktól el­térően nem a föld fölött rág, ha­nem a fiataltőké, gyümölcsfák föld alatti részét károsítja. Az oltáshe­lyet a tőkefej alatt ék alakban kör­berágja, elvékonyítja a gyökérnya­kat. Hosszú és sekély, a talaj felszí­néhez közeli járatokat készít, és eközben az útba eső vastagabb, vé­konyabb gyökereket is megrágja. Háborítatlan időszakokban ék ala­kúra kifaragja a főgyökereket, még a többéves fák is könnyedén kihúz­hatok a földből. Időről időre föld­hányásokat készít, kupacokat emel, amelyek abban különböznek a vakond túrásától, hogy nem egy­forma méretűek, és nem egyfor­mán morzsalékos a földjük, hanem nagyobb rögök is vannak enne. Élővizek, tavak, patakok és csator­nák közelében számítani kell elő­fordulására! E természeti akadá­lyok egyáltalán nem korlátozzák tevékenységét, hiszen nagyon jól tud úszni. A károsítás tényét hosz- szú ideig elfedi a magas gyomvege­táció és a csapadékos idő. A kósza pocok károsítása ugyanis a gyökér­nyak körberágásával történik, és a károsítás fölött a nemes rész legyö- keresedése a neves talajban hamar elkezdődik. Szárazabb időszakban azonban ezek az ún. harmatgyöke­rek hamar kiszáradnak, a mélyeb­ben lévő gyökerek által felvett víz viszont a körberágott gyökérnyak miatt nem juthat el a törzsbe és a koronába. Aszályos időben a pocokrágta tőkék pusztulása rend­kívül gyors lehet. A pocoklyukak­ról, és az időről időre emelt földku­pacokról figyelhetünk fel a károsí­tásra. A tényleges kártételt, a ter­mő fák kipusztulását csak tavasz- szal, a kihajtás utáni hirtelen kiszá­radáskor vesszük észre. A rágcsálók számára a rágás, foga­iknak növekedése miatt kényszer, ezért akkor is lankadatlanul rág­nak, amikor nem éhesek. A mezei és a kósza pocok felszaporodásá­nak kedvez a közeli patak, de el­sődleges meghatározó a sorközök­be vettet lóhere, bükköny, lucerna, vagy ha a sorközöket füvesítik, nem művelik, ugarolják. A pockok elleni védekezést csak a sorok ka­szálása és sekélyen történő fel­szántása után lehet elkezdeni. Kiskertekben, gyümölcsösben és szőlőben a mezei és a kósza pocok elleni védekezésre engedélyezett készítmények a következők: Készítmény szerszükség­let (dózis) Muskil Extra 2-5 g/lyuk Muskil Extra G 5-20 g/lyuk Muskil Špeciál 2-5 g/lyuk Muskil Špeciál G 5-20 g/lyuk Phostoxin 1-2 tabletta/lyuk Ratmex HB 5-10 g/10 nü Storm WBB 1-3 db csalétek/lyuk Az említett szereken kívül a mezei pocok ellen még a következő ké­szítmények is használhatók: Deralan H (2-10 g tíz négyzetmé­terre), Rodentic Blesk G és Z, Stu- tox-I (4-5 g/10 négyzetméter) és a Redentin 75 (20 g/10 négyzet- méter). A készítmények mind­egyikét mélyen a használt (friss) lyukakba kell elhelyezni. Bárme­lyik készítmény alkalmazása ese­tén a csomagoláson feltüntetett előírásokat és utasításokat be kell tartani! Nagyon fontos, hogy idő­ben vegyük észre a rágcsálók be­települését. Ellenük csak kétféle környezetkímélő védekezés isme­retes. Az egyik, kisebb kertben, a rendszeres talajmunka, a lakott járatok rendszeres ellenőrzése és feltárása. A másik módszer az, ha a tél folyamán időnként kienge­dünk egy ügyes kutyát a gyümöl­csösbe. A szerző kertészmérnök Apró trükkök (nemcsak profi) kertészkedőknek Fagytól védett virágözön ÚJ SZÓ-TIPP Bár a virágok többsége már elnyílt, a késő őszi napokon sem kell őket nél­külöznünk. A barna és vörös árnya­lataiban öltözött természet ékszer­ként viseli a krizantémok meleg­sárga, bíborlila virágpompáját, és az évelő őszirózsák fehér és lila virágtö­megét. A novemberi éjszakai fagyok erősen lerövidíthetik a virágzást. Kis fáradsággal azonban még egy dara­big megőrizhetjük a kedves virágo­kat. Fagyos éjszakákon takarjuk a vi­rágzó évelőket fályolfóliával, vagy más erre alkalmas szigetelőanyag­gal. Nappal, fagypont fölötti hőmér­sékleten vegyük le a védőfóliát, így az nem rontja az őszi kert látványát. A tél fagyos harapását ezzel a mód­szerrel néhány hétig még távol­tarthatjuk kertünktől. (K-t) ÚJ SZÓ-TIPP A zöldségágyasok télen sem ürül­nek ki teljesen. Ha az erős fa­gyoktól sikerül megvédeni a növé­nyeket, akkor a téli hónapokban is frissen szedhetünk kelkáposztát, bimbóskelt, póréhagymát vagy sa­látát, esetleg spenótot is. A fagyok ellen a leghatékonyabban takarás­sal védekezhetünk. Takarhatjuk a növényeket lombbal, kéreggel, de legjobb, ha erre a célra fályolfóliát használunk. A fátyolfólia alatt a növények sza­badon szellőzhetnek, nem fülled­nek be. A fejes káposzta például különösen érzékeny a levegótlen- ségre. A mezei saláta teljesen tél­álló, életben marad a hótakaró alatt is, és tavasszal újult erővel hajt ki. (k-t) A talajtakarás fontossága ÚJ SZÓ-TIPP Akkor gondoskodunk igazán a nö­vényeiről, ha télen is óvjuk őket. A talajtakarás az egyik legfontosabb teendő. A fagytól és az alacsony hő­mérséklettől meg kell védeni növé­nyeinket. A talajtakaró hőszigetelő­ként működik, egyenletes nedves­séget és hőmérsékletet biztosít, se­gít a talajlakó baktériumok életben tartásában. A tél okozta hőmérsék­leti stressz hatásokat jól kivédhet­jük, ha évelőinket, kétnyári növé­nyeinket takarjuk. A takarást vé­gezhetjük például levelekkel. Ilyen­kor néhány cm rétegvastagságban, lazán terítsük szét a leveleket. A bokrok, fák töve arasznyi földha­lommal takarható. A szamócát késő ősszel szalmával takarhatjuk. A so­rokat a felhordás után öntözzük be, hogy jobban ülepedjék, és a szél ne hordja el. (kertpont.hu) Melyik haszonnövényt ajánlatos ősszel visszavágni? Virágok téli metszése ÖSSZEFOGLALÓ Az ősz nem a legalkalmasabb idő­szak a cserepes növények visszavá­gására. Most, amikor a növények életfunkciója csökken, nehezen gyógyulnak be a sebek. A téli hóna­pok folyamán a növényeket köny- nyebben megtámadják a kártevők vagy betegségek, mert csökken az ellenálló képességük, így a hajtásai kiszáradhatnak. Aki már most visz- szavágja, azt kockáztatja, hogy ta­vasszal formátlan vagy túl kicsi ko- ronájú fát kap. Ezért az őszi vissza­vágást csak a nagyon terebélyes növényeknél végezzük el, például az angyaltrombitánál, hogy ne fog­laljanak túl sok helyet a télikert­ben. A túl dús fákat egy kicsit gyé- rítjük, hogy minél több fény hatol­hasson a korona belsejébe; ez meg­előzi a megbetegedést és a levelek elhullását. A nagy leanderbok­roknál, kettőt-hármat a hajtások­ból egészen kiiktathatunk. A kicsi vagy végleges formájú koronás nö­vényeket ne vágjuk vissza. A koro­na végleges formálását legjobb tél­utón, február-március derekán vé­gezni, röviddel az új hajtások meg­jelenése előtt. Ekkor látszik, me­lyik ág egészséges, és tudatosan növeszthetjük a koronát, (cs-t) Mielőtt a nagyobb havazások beköszöntenének Védjük gyümölcsfáinkat a nyulaktól, szarvasoktól ÚJ SZÓ-TIPP Gyümölcsöskertünkben még nem késtünk el a nyulak, őzek, szarva­sok elleni védekezéssel, de a na­gyobb havazásokig feltétlenül vé­gezzük el azt. Sokszor csak a ma­gas hó teszi lehetővé, hogy kárte­vőink bejussanak a kerítésen ke­resztül kertünkbe, máskor az alat­ta keletkezett vízelfolyások okoz­ta hézagok adnak erre lehetősé­get, de a nyúl akár maga is képes gödröt ásni. Ez utóbbi ellen úgy védekezhetünk, hogy a drótkerí­tést úgy fektetjük, hogy annak al­só része 10 cm-rel a talaj szintje alá kerüljön. A földbe kerülő rész azonban erősen korrodálódik, ezért fessük be, vagy használjunk műanyaggal bevont, esetleg alu­mínium drótfonatot. Nagyvadak (szarvasok) ellen húzzunk szö­gesdrótot is a drótháló fölé. Egye­di védekezésként legjobb az erre a célra készített műanyag védőrács használata, mely könnyen rápat­tintható a különösen veszélyezte­tett fiatalabb fák törzsére és egész évben fennmaradhat. Olcsóbb megoldás valamilyen tartós anyaggal - például fóliacsíkokkal - körbetekerni, vagy kukorica, napraforgószárral védeni a fát. Fontos, hogy úgy rögzítsük ezeket 2-3 helyen, hogy az állat sehol se Dróthálóval védett csemetefa tudjon hozzáférni, és az erős szél se hordja el. Akár hálót, akár mást alkalmazunk, alul egy-két lapát földdel rögzítsük a talajhoz. Amennyiben fáink alacsony tör- zsűek úgy az alsó vázágakat is fel­tétlenül védjük. Gondoljunk arra, hogy a nyulak két lábra is tudnak állni és nagy hónál ez jelentős ma­gasságot jelent! (kert) PIACI ÁRSÉTA Pozsony november 20-án Komárom november 19-én Zselíz november 19-én Rimaszombat november 19-én Losonc november 12-én sárgarépa 12-14 Sk/kg 1013 Sk/kg 14 Sk/kg 20 Sk/kg 12-15 Sk/kg petrezselyem 32-35 Sk/kg 28-35 Sk/kg 28 Sk/kg 38 Sk/kg 28-35 Sk/kg burgonya 12-13 Sk/kg 12-13 Sk/kg 15 Sk/kg 12 Sk/kg 1011 Sk/kg tojás 4,00-4,10 Sk/db 3,304,00 Sk/db 3,50 Sk/db 3,30 Sk/db paprika 46-58 Sk/kg 25-28 Sk/kg 25-30 Sk/kg X 25-35 Sk/kg karalábé 20-25 Sk/kg 12 Sk/kg MMj 3-6 Sk/db 20 Sk/kg 12-18 Sk/db zeller 30 Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/db 25 Sk/kg 24 Sk/kg káposzta 8 Sk/kg 6-7 Sk/kg 4-7 Sk/kg 8 Sk/kg 5 Sk/kg vöröshagyma 20 Sk/kg 12-16 Sk/kg X 14-15 Sk/kg 1014 Sk/kg paradicsom 38-46 Sk/kg 3035 Sk/kg 1BIÍ111II X X 45 Sk/kg U mák 80 Sk/kg 120 Sk/kg 80 Sk/kg 70 Sk/liter X dióbél 80 Sk/kg 130 Sk/kg 90 Sk/kg 140 Sk/kg 120130 Sk/kg szőlő 44-58 Sk/kg 47 Sk/kg X X 49-59 Sk/kg alma 18-32 Sk/kg 13-25 Sk/kg 14-15 Sk/kg 1025 Sk/kg 18-19 Sk/kg méz 120-180Sk/kg 120140 Sk/kg 120 Sk/kg 120 Sk/kg 130150 Sk/kg MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 40,934 Lengyel zloty 8,849 Angol font 58,359 Magyar forint (100) 15,855 Cseh korona 1,285 Svéd korona 4,558 Dán korona 5,503 Szlovén tollár (100) 17,330 Japán ien (100) 31,471 Sváici frank 26,399 Kanadai dollár 26,365 USA-dollár 34,343 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,80-42,10 33,13-35,53 1,26-1,32 14,86-16,86 OTP Bank 39,88-41,97 33,37-35,22 1,25-1,32 15,27-16,44 Postabank 39,78-42,08 32,98-35,70 1,26-1,32 14,06-17,66 Szí. Takarékpénztár 39,8941,83 33,35-35,06 1,25-1,32 15,14-16,57 Tatra banka 39,9042,04 33,49-35,27 1,26-1,32 15,23-16,49 UniBanka 39,9141,95 33,47-35,19 1,25-1,32 14,29-15,23 Általános Hitelbank 39,8942,01 33,50-35,29 1,25-1,32 15,00-16,75 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Fátyolfóliával vagy lombbal takart növényeink Téli zöldségszüret

Next

/
Oldalképek
Tartalom