Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-21 / 267. szám, péntek

2003. november 21., péntek www.ujszo.com Ára műsorújsággal 11 korona (előfizetőknek 10 korona) 56. évfolyam, 267. szám Jövőre újra drágul a földgáz és a villamos energia, emelkedik a víz- és a csatornadíj Menekülnek a külföldiek Törökországból - veszélyben a jövő évi NATO-csúcs is Alaposan befűtenelc nekünk a gázárakkal Pozsony. Komoly áremelés vár a háztartásokra a jövő évben. A Hálózati Ágazato­kat Szabályozó Hivatal (ÚRSO) tegnap véglegesítet­te, hogy 2004-ben hány szá­zalékkal emelkedik a föld­gáz, a villanyáram, a víz- és csatornadíj ára. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Bár a hivatalos adatokat csak ma teszik közzé, a kiszivárgott infor­mációk is viszonylag pontos képet adnak. Az árszabályozó hivatal azért késlekedett eddig a háztartá­sok és a vállalkozások pénzügyi helyzetét jelentősen befolyásoló adatok közzétételével, mert a vil­lany és a földgáz árának várható alakulásáról nem volt pontos képe. Összességében az ipart kevésbé fogja érinteni a 2004-es újabb ár­emeléshullám, mint a háztartáso­kat. Például az előbbi kategóriá­ban a földgáz ára csökkenni fog, még ha jelentéktelen mértékben is, a víz- és a csatornadíj pedig csupán Az emelés várható mértéke Földgáz - háztartásoknak 35%-ig Földgáz - iparnak-1,6% Villanyáram 2,2% Hőszolgáltatás 2% Víz - háztartásoknak 30% Csatornadíj - háztartásoknak 29% várhatóan 6, illetve 4 százalékkal drágul. Ezzel szemben a háztartások ko­molyabb áremeléssel néznek szembe, különösen a földgáz közel 35 százalékos emelése lehet fájdal­mas. Emellett figyelembe kell ven­ni az általános forgalmi adó 14 szá­zalékról 19 százalékra történő emelését is. Csak összehasonlítá­sul: 2002-höz viszonyítva ez év ja­nuárjától a háztartások 35 száza­lékkal fizetnek többet a vízért, 30 százalékkal többet a csatornadíj­ért, a villanyáram esetében közel 25, a földgáz kategóriájában pedig átlagosan 44 százalékos volt az ár­ugrás. Várhatóan még 2005-ben is áremelést irányoz elő az ÚRSO, azt követően pedig már csak az éves infláció értékével emelkednek az ismertetett termékek, (shz) Olcsón vett és drágán továbbadott házakat vettek meg Liccén kötöttek ki a poprádi romacsaládok SZÁSZI ZOLTÁN Licce. Három roma család beköltö­zése közel harminc fővel emelte a Nagyrőcei járásban lévő, most már közel 650 lakosú gömöri község lé­lekszámút. A romák augusztusban Poprádról teljesen hivatalos úton, egy nagyrőcei ingatlanközvetítő se­gítségével költöztek be a faluba, fel­kavarva ezzel a ott élők nyugalmát. Az önkormányzat a hivatalos adás­vételi szerződések alapján eddig két család beköltözését regisztrálta, ők hússzal gyarapították a falu lakossá­gát, a harmadik család hivatalosan még nem jelentkezett be a községi hivatalban. Majoros Katalin, Licce polgármestere szerint a hivatal csak a kötelességét teljesíti, az érvényes törvények értelmében mindenkinek joga van a szabad költözéshez. Arra a kérdésre, miért éppen Liccét vá­lasztották a poprádiak új lakhelyül, a polgármester asszony nem tudott választ adni. A községben egyébként hivatalosan alig tucatnyi roma nemzetiségűt tart számon a statisztika, a becslések szerint azonban mára a falunak több mint a fele roma etnikumú. A mun­kanélküliség a Tornaijától 17, Nagyrőcétől 24 kilométerre lévő községben az átlagnál magasabb. A falu 182, tizenöt év alatti gyermeke közül a Romano liľ nevo című újság felmérése alapján 144 roma. A helyi romák egyetlen önkormányzati kép­viselője, Dono Géza szerint maguk a helybeliek a hibásak abban, hogy megindult idegen városokból a be­vándorlás. ,.Néhány helybéli apró­pénzért vett házat, aztán jó haszon­nal tovább adta ezeknek a poprádi- aknak. Mindenért a pénz a hibás, mindenki keresni akart ezen az üz­leten. A poprádiakkal nincs gond, csendesek, eljárnak dolgozni innen, tudomásom szerint külföldre” - mondta Dono Géza. „Inkább velünk van baj. Nincs munka, kevés a se­gély, panaszkodunk, egy szemét­dombon élünk” - tette hozzá. A falu magyar lakossága nem túl nagy lelkesedéssel vette tudomásul az új betelepülőket. „Meglátja, tíz év múlva Licce is ugyanarra a sorsra jut, mint Süvéte. Ott már szinte csak romák laknak, alig dolgozik közülük valaki”- nyilatkozta egy az utcán megkérdezett, nevének elhallgatá­sát kérő helybéli magyar. A helyiek információi szerint maguk a liccei romák a ludasak abban, hogy meg­indult a poprádiak betelepedése. Néhány liccei roma kezdte felvásá­rolni a régi házakat, hogy aztán bu­sás haszonnal adjanak túl azokon. Elnökből divatmodell Bili Clinton kínai ruhákat reklámozhat New York. Egy divatlap értesülé­sei szerint az Amerikai Egyesült Államok egykori elnöke körülbelül 1,3 millió fontos (75,5 millió koro­nás) honoráriumot kap azért, hogy a kelet-kínai központú Fapai cégnek dolgozzon modellként. A Vogue című lap internetes változa­ta a Taiwan United Daily News cí­mű lapra hivatkozik, amely meg­szellőztette, hogy Peng Xing, a Fapai elnöke már három éve pró­bálkozik azzal, hogy elnyerje Clin­ton beleegyezését, és ebbéli igye­kezetében folyvást öltönyöket, in­geket, nyakkendőket és cipőket küldözgetett neki. A divatcég elnö­kének igyekezetét most végre siker koronázta - írja a lap. Bili Clinton­nak egyébként nem ez az első munkája a reklámszakmában. A volt amerikai elnök korábban már egyszer modellt állt a Jiannanchun Co. nevű cég számára, ám akkor nem ruhát, hanem egy erjesztett rizsből készült alkoholos italt rek­lámozott. Az exelnök divathirde­tése jövő évtől lesz látható, írja a Vogue.com. A Fapai 1997-ben jött létre, és több mint háromszáz üzle­te van Olaszországban, Franciaor­szágban, Japánban, Hong-Kong- ban és Kínában, (h-rum) A 2003/2004-es tanévtől öt tantárgyból kell vizsgázniuk a középiskolásoknak Érettebb érettségivizsga-rendszer ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A következő tanévtől eu­rópai kritériumrendszerre épülő, az eddiginél lényegesen objektí­vabb tudásszint-, illetve készségfel­mérés váltja fel az eddigi érettségi = vizsgákat. Martin Frone oktatás­sá ügyi miniszter elmondta, az új rendszerben a vizsga két részből áll =g majd, melynek úgynevezett külső, =g általános, kizárólag írásbeli részét központilag állítanák össze, egysé­gre gesen valamennyi középiskola Hl” számara. A vizsga valamennyi ko­ši^ zépiskolában egy időpontban, az ö> eddigi gyakorlattól eltérően 2-5 na­pon át zajlik majd külső megfigye­lők jelenlétében. A diákok teljesít­ményét központilag értékelik. A vizsga belső része az elfogadott koncepció értelmében írásbeli és szóbeli feladatokból állna. Az új rendszerben a gimnáziumok diák­jai az eddigi négy helyett öt tárgy­ból tesznek érettségi vizsgát, köte­lezően szlovák nyelv és irodalom­ból - a magyar tannyelvű iskolák tanulói a szlovák mellett magyar nyelv és irodalomból is -, egy ide­gen nyelvből, egy természettudo­mányi, valamint két választható tárgyból. A szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben továbbra is négy tárgyból kell érettségi vizs­gát tenniük a nebulóknak: szlovák nyelv és irodalomból, idegen nyelv­ből, valamint szaktantárgyakból. A jövőben a diák eldöntheti, mely tárgyból kíván alap vagy emelt szintű vizsgát tenni. Megváltozik a vizsgabizottságok szerkezete is. A tervek szerint tárgyanként úgyne­vezett érettségi biztosokból álló, háromtagú bizottságok felügyelik majd a vizsga menetét. A tervek szerint április 22-étől 25- éig tartják az új típusú érettségi vizsgák külső részének főpróbá­ját, melynek során a középiskolák végzősei angol, valamint német nyelv és irodalomból, továbbá matematikából tesznek írásbeli vizsgát, (érvé) Terrorhullám Isztambulban ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul/London. Legalább hu­szonhét ember - köztük a brit főkon­zul - vesztette életét tegnap az isz­tambuli brit célpontok ellen végre­hajtott robbantások következtében, a sebesültek száma pedig meghalad­ja a 450-et. Öt nappal korábban az Isztambul két zsinagógája közelé­ben elkövetett pokolgépes merény­let 24 ember életét oltotta ki, akkor háromszázan sérültek meg. A pokolgépes merényletek célja a HSBC brit bank két épülete, vala­mint a brit konzulátus volt. Török források szerint Roger Short fő­konzul nem sokkal a robbantás előtt lépett be a misszió épületébe, amelynek utcai frontja romba dőlt. Az isztambuli kormányzó szerint a 27 halálos áldozat közül 14-en a brit konzulátuson és annak kör­nyékén vesztették életüket. A HSBC bank isztambuli központja szintén súlyosan megrongálódott, a bank több alkalmazottja meg­halt. A HSBC egy napra bezárta minden törökországi fiókját. To­vábbi merényletektől tartva több nemzetközi bank is megkezdte munkatársai evakuálását. Az ame­rikai külügyminisztérium szóvivő­je Londonban közölte: az USA fel­függesztette az ügyfélfogadást isz­tambuli konzulátusán. Az amerikai állampolgároknak azt tanácsolta, hogy kerüljék el az épületet. Cemil Cicek török igazságügyi mi­niszter közölte, hogy öngyilkos merénylők autóba rejtett pokolgé­pekkel idézték elő a két robbanást. Cicek hasonlóságot lát a két isz­tambuli zsinagóga elleni múlt szombati merényletekben alkal­mazott módszerek és a mostaniak között. Abdulkadir Aksu török bel­ügyminiszter is utalt az elkövetési módszerek hasonlóságára. Egy névtelen telefonáló az Anadolu Ajansi török hírügynökséggel azt közölte, hogy a merényleteket az al-Kaida nemzetközi terrorszerve­zet és a Nagy Iszlám Keleti Harci Front (IBDA-C) nevű török csoport követte el. Recep Tayyip Erdogan kormányfő tegnap esti sajtóértekezletén azt mondta, a merényletek azért kö­vetkezhettek be, mert a török tit­kosszolgálatok munkájában is le­hettek „fogyatékosságok”. Nyuga­lomra intette az ország lakosságát, s az elkövetők elleni kemény meg­torlásokat helyezett kilátásba. És bár az al-Kaidát nem zárta ki, meg­fogalmazása szerint még korai len­ne a felelősök megnevezése. A tegnapi merénylet nyomán Prá­gában és több más ország főváro­sában is kérték a brit külképvisele­tek és más érdekeltségek védelmé­nek megerősítését. Az Európai Unió, az Európa Ta­nács, a NATO és külföldi állami ve­zetők a leghatározottabban elítél­ték a terrorcselekményeket. Az Eu­rópai Bizottság elszörnyedéssel fo­gadta az újabb merényletek hírét. A bizottság elnökének szóvivője közölte: Romano Prodi üzenetet intéz Recep Tayyip Erdogan török kormányfőhöz, s ebben a bizottság teljes szolidaritásáról biztosítja a török kormányt és népet. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke rész­vétét nyilvánította Isztambul la­kosságának. Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára úgy vé­lekedett, hogy a véres merényletek célja egész Európa destabilizálása. Gerhard Schröder német kancel­lár, Jacques Chirac francia elnök levélben fejezte ki együttérzését Ahmet Necdet Sezer török elnök­nek és Tony Blair brit kormányfő­nek. A Vatikán is elítélte a merény­leteket. Vlagyimir Putyin orosz el­nök még a robbantások előtt széle­sebb nemzetközi együttműködést szorgalmazott a terrorizmus elleni harcban. A sorozatos törökországi terrorak­ciók a NATO-t is kezdik egyre ne­hezebb helyzetbe hozni: a szerve­zet következő csúcstalálkozóját ugyanis éppen Isztambulban tarta­nák 2004 júniusában. Ezen a csú­cson történne meg a hét új tagor­szág - köztük Szlovákia - hivatalos felvétele a szövetségbe. Ha a terror­akciók folytatódnak, akkor megfi­gyelők szerint kétséges, maradhat- e a színhely a török nagyváros. A jö­vő évi NATO-rendezvény lesz az el­ső ilyen csúcsértekezlet Törökor­szágban 1957 óta, s az ankarai ve­zetésnek szívügye a tanácskozás megtartása. (MTI, TASR) Megcsonkított holttestek hevertek a támadás helyszíne, a HSBC bank isz­tambuli központja előtt (Reuters-felvétel) A terrortámadás csak rövid távon fejt ki hatást a piaci ár alakulására Gyengülő dollár, dráguló arany ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul/London/Budapest. Az isztambuli merényletek után evakuálták a városban működő nemzetközi bankok alkalmazotta­it; kiürítették a JP Morgan Chase, az ABN Amro Holdings és a Societe Generale helyi irodáit. A robbantá­sos merényletek után felfüggesz­tették a kereskedést az isztambuli érték- és aranytőzsdén. Az arany ára a robbantások után azonnal emelkedni kezdett, Szingapúrban mintegy 3 dollárral, unciánként 396,75 dollárra ugrott. Azonnal a veszteséges oldalra csúsztak teg­nap a vezető európai tőzsdemuta­tók a terrortámadás hírére; a leg­nagyobb veszteséget a biztosítók és az autógyártók szenvedték el. Kisebb pánik volt érzékelhető a budapesti részvénypiacon is. A MÓL napközben 2,3 százalékot zuhant, a Matáv 2,1 százalékot, a Richter 1,4 százalékot, az OTP vi­szont csak 0,4 százalékot. Szakér­tők arra számítanak, hogy a ter­rortámadás csak rövid távon fejt ki hatást a piaci áralakulásra. Né­hány napig gyengítheti a dollárt, de hosszabb távon nem fog jelen­tős hatást gyakorolni. Sok függ azonban attól, az USA miként rea­gál a kihívásra. Ha növeli iraki há­borús erőfeszítéseit, esetleg más országokat is nyomás alá helyez, ez befolyásolhatja a világpolitikai helyzetet. Egyelőre úgy tűnik, a fejlemények nem fogják régiónkat súlyosabban érinteni, mint Európa egészét. (FN, TF, m)

Next

/
Oldalképek
Tartalom