Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-14 / 262. szám, péntek
Gondolat ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 14. A SZLOVÁKIAI MAGYAR TÁRSADALMI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI SZÖVETSÉG - CSEMADOK PROGRAMJA Szlovákiai Magyar A Társadalmi és Köz- művelődési Szövetség - Csemadok (to- vább Csemadok) a szlovákiai magyar nemzeti közösség társadalmi, közművelődési, kulturális és érdekvédelmi szövetsége. A Szlovák Köztársaság jogrendjével összhangban a Szlovák Köztársaság területén élő magyar nemzeti közösség fennmaradását, megőrzését, szellemi gyarapodását, társadalmi és kulturális igényeinek kielégítését, ezen érdekeinek ki- nyilvánítását, képviseletét és védelmét tűzi ki célul. Céljai elérése érdekében a gyülekezési és szabadságjogok keretében országos szervezeti hálózatot, területi szerveket, alapszervezeteket és csoportokat működtet az elfogadott alapszabályzata szerint. Közhasznú és kulturális feladatainak megvalósításához alanyi jogon igényt tart a méltányos és részarányos költségvetési (állami) támogatásra. A Csemadok tudatosítja és vállalja, hogy a szlovákiai magyar nemzeti közösség is az egyetemes magyar nemzet része, mely 1100 éve őshonos nép a Kárpát-medencében. Elutasítja a nemzeti kirekesztés, kizárólagosság és elnyomás minden formáját. Jó kapcsolatokra és együttműködésre törekszik minden más népcsoporttal. Természetes emberi jognak tartja a nemzeti önazonosság (identitás) megőrzését, az anyanyelv szabad használatát a közéletben és a civil szférában egyaránt, az anyanyelvű oktatást az óvodától az egyetemig, valamint a nemzeti hagyományok őrzését, ápolását és fejlesztését. Igényt tart az egyenjogúság és esélyegyenlőség alkotmányos deklarálására mind az egyének, mind a nemzeti közösségek viszonylatában. Az európai önrendelkezési és önigazgatási elvek szellemében kívánja ellátni feladatait a szlovákiai magyarság társadalmi élete és közművelődése terén. I. A Csemadok fö céljai A Csemadok tevékenységében az alábbi stratégiai célokat határozza meg : A. - Közösségőrzés Személyes emberi kapcsolatok, találkozási lehetőségek, kiscsoportok, önismeret, öntudat és önbecsülés, közös ünnepek, seregszemlék megtartása, fejlesztése és támogatása. A szervezeti élet megújítása az ifjúság bevonásával a szervezet munkájába. B. - Értékőrzés A nemzeti hagyományok, történelmi emlékek, pozitív magatartásformák, keresztény erkölcs (szeretet, tisztelet, megbecsülés, család, tolerancia), néphagyomány, valamint a kultúrtörténeti, népművészeti tárgyi és szellemi örökség feltárása, megtartása, átörökítése. A közösségi, nemzeti ünnepek, emléknapok szervezése. C. - Nevelés Közművelődés és felnőttoktatás. Ifjúsági programok és rendezvények megvalósítása a legfiatalabb nemzedékek életkori sajátosságainak, érdeklődési körének megfelelően. Együttműködés a magyar tannyelvű iskolákkal és ifjúsági szervezetekkel (cserkészek, keresztény ifjúság stb.) A tagság érdeklődési köre, életkora szerint tanfolyamok, továbbképző programok, közművelődési rendezvények rendszeresítése. II. Működési formák A Csemadok működésének szervezeti kereteit, a különböző feladatok megvalósítását az alapszabályzatnak megfelelően az alapszervezetek, a szakmai alapon működő közművelődési közösségek, a regionális és országos szervei biztosítják. Ebben hivatásos szakemberek, munkatársak és tanácsadók, valamint önkéntes segítők és támogatók segítségét is igénybe veszi. A nagyobb jelentőségű, szélesebb területet felölelő vagy igényesebb feladataiban együttműködik hasonló jellegű vagy célú szlovákiai vagy külföldi szervezetekkel. Aktív szerepet vállal az önkormányzatok és kistérségek fejlesztési programjainak megvalósításában. Együttműködik más civil szervezetekkel és közösségekkel, történelmi egyházakkal, az önkormányzatokkal minden szinten és a regionális tömörülésekkel. A nemzetközi szerződések által együttműködik magyarországi kulturális szövetségekkel, valamint a más országokban élő magyarok szervezeteivel. Mindezeket az egyes rendezvényei és tevékenységi formái során konkretizálja. A. A közösségőrzés terén Alapszervezeti rendezvények megvalósítása, csoportok működtetése. Amatőr művészeti rendezvények, kirándulások, táborozások megvalósítása. Klubok, társaságok működtetése, szervezése. Évfordulók, jeles napok megünneplése. A szórványban élő magyarság felzárkóztatásának elősegítése. B. Az értékőrzés terén Az értékek (történelem, kultúra, néphagyomány), azaz a tárgyi emlékek és szellemi örökség megőrzése érdekében kutató, feltáró, dokumentáló, publikáló, kiállító, népszerűsítő programokat és rendezvényeket szervez. Az értékőrzés e téren is szükségesnek tartja az intézményesítést. Együttműködik hivatásos állami intézményekkel, múzeumokkal, szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal. Néprajzi kutatásokat, rendszerezést, dokumentálást és kiállításokat valósít meg. Feldolgozza és rendezvényeken mutatja be a zenei, táncos és népköltészeti emlékeket (rendszeres versenyek, seregszemlék által). Megismerteteti kiállítások, publikálás, tudományos tanácskozások és vetélkedők, kirándulások révén a szlovákiai magyarság történelmi, természeti, tájföldrajzi, kultúrtörténeti értékeit. Helyi és regionális feltárásokat, kiállításokat, műsorokat, vetélkedőket, tájházakat és gyűjteményeket kell megvalósítani, illetve létrehozni a szülőföld, mint az otthontudat és hazaszeretet bázisa komplex megismerése és megismertetése érdekében. A tájegység ill. szűkebb közösség jelentős személyiségeinek, szülötteinek emléket állítva erősítjük a szülőföld értékeinek megbecsülését, (falunapok, emléknapok, emléktáblák stb.) C. A nevelés terén A felnőttek körében felnőttoktatási programokat, továbbképző tanfolyamokat, tudományos ismeretterjesztő és művelődéstörténeti előadásokat, sorozatokat valósít meg. Klubokat, egyesületeket, baráti társaságokat, kisközösségeket szervez, működtet. Az ifjúság körében az iskolákkal, pedagógusokkal és ifjúsági szervezetekkel együttműködve versenyeket, vetélkedőket, találkozókat, táborokat, kirándulásokat, tanfolyamokat valósít meg. Főleg az ének, a tánc, az irodalom, a színjátszás területén ifjúsági csoportokat hoz létre. A fiatal szervezők és tanácsadók, csoportvezetők szakmai és gyakorlati felkészítését, továbbképzését, rendszeres tapasztalatcseréjét főleg nyári táborok, túrák, kirándulások és tanfolyamok keretében szervezi. Biztosítja nemzedékek találkozási lehetőségeit és tapasztalatcseréjét falunapok, emléknapok, ünnepi rendezvények keretében. III. Rövid távú feladatok Biztosítjuk a működési feltételek és a hivatásos munkatársak anyagi szükségleteit. Politikai képviseletünkkel közösen előterjesztésre kidolgozzuk a nemzetiségi kultúrák normatív finanszírozásáról szóló törvénytervezetet. Megújítjuk a szervezeti hálózatot, kiépítjük a szervezeti bázisok (területi választmányok) információs infrastruktúráját (honlapok létrehozása). Kialakítjuk az országos hatókörű szakmai, művelődési intézetet és annak tanácsadó testületét. Megbízást adunk a Csemadok dokumentumainak feltárására, ösz- szegyűjtésére, rendszerezésére és archiválására. Felújítjuk és hatékonyabban működtetjük a stószi Fábry-házat. A lehetőségek szerint továbbképző bázist hozunk létre (esetleg más magyar szervezetekkel közösen), mely üdülési feltételekkel is rendelkezik. „Csemadok közművelődési díjat“ alapítunk. Megemlékezéseket szervezünk országos, területi és helyi szinten a Szövetség megalakulásának 55. évfordulójára. Megkezdjük a Csemadok 55 éves történelmi fejlődését bemutató kiadvány előkészítését. Állandó tárlat biztosítására kérjük fel a pozsonyi szlovákiai magyarok történelmét bemutató múzeumot a Csemadok fél évszázados történetének bemutatása céljából. Rendszeresen megvalósítjuk az OT által évente jóváhagyott országos seregszemléket és versenyeket. A Magyar szólástár több mint 13 ezer magyar kifejezést, szólást, helyzetmondatot és közmondást tartalmaz közel 4000 címszó alá ábécérendbe besorolva Újabb „kagyló" a nyelv tengeréhez CHRENKA EDIT Egy szótár megjelenése mindig jelentős eseménynek, szinte ünnepnapnak számít. Ilyen esemény volt ez év tavaszán a Magyar Szólástár címen megjelent lexikográfiai mű kiadása is a magyarországi TINTA Könyvkiadó gondozásában. Az új szótár főszerkesztője Bárdosi Vilmos, az ELTE Francia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, lexikográfus. Bárdosi Vilmos és Kiss Gábor, a kötet egyik szerkesztője - a TINTA Könyvkiadó igazgatójának kíséretében - szeptember 23-án Pozsonyban, a Magyar Köztáraság Kulturális Intézetében is bemutatták nagyszabású munkájukat; az érdeklődő közönség betekintést kaphatott a szótárírás titkaiba is. A Magyar szólástár alcíme: Szólások, helyzetmondatok, közmondások értelmező és fogalomközi szótára. A közel 1000 oldalas szótári mű előszava Kosztolányi Dezső nemesen megfogalmazott gondolatával kezdődik: „A nyelvet nem lehet szótározni, elzárni és véglegezni. Eleven szövet az, mely teljesen soha sincs készen, mindig újra és újra kell szőnünk, valahányszor beszélünk vagy írunk.” S ha valaki mégis megpróbálja a nyelvet valamilyen szempontból „szótározni”, nagy kalandra és veszélyes feladatra vállalkozik, „a saját bőrét viszi a vásárra”, vagyis a saját kockázatára cselekszik. Bárdosi Vilmos, a szótár főszerkesztője a pozsonyi bemutatón bevezetőjét ezekkel a szavakkal kezdte: „A szótár csak kagyló, ezzel csak meregetünk a nyelv tengeréből.” A magyar nyelv gazdag tengeréből „kimeregettek” egy középnagyságú szótárnyi szólást, szókapcsolatot, közmondást a régi és mai használatból. A szókapcsolatokat alkotó építőelemek - a szavak - végtelen sok módon és sokféle formában léphetnek egymással kapcsolatba. Ebből a megfigyelésből kiindulva a szótár szerkesztői három fő kategóriába sorolták a szókapcsolatokat: 1. Teljesen alkalomszerű és végtelen számú szabad szókapcsolatok. 2. Szerkezetileg és jelentéstanilag teljesen kötött, csak globálisan értelmezhető, erős metaforikus értékkel és nyelvi hagyományokkal bíró, közkeletű, állandósult szó- kapcsolatok. Ide sorolták az alábbi gyakori típusokat hagyományos elnevezésükkel. Szólások, szóláshasonlatok, pragmatikus helyzetmondatok, konvencionális szójárások, köszönések, megszólítások, szitkozódások, átkozódá- sok, politikai jelszavak, sírfeliratok, graffitik, szállóigék, bölcs mondások, idézetek, életbölcsességet megfogalmazó, mondatértékű közmondások, szokásmondások. 3. A két első kategória közötti átmeneti, az összeforrottság különböző fokán álló struktúrák, az ún. kollokációk és terpeszkedő szerkezetek. Az említett kategóriák közötti határvonalak meghúzása viszont a legtöbbször nem egyértelmű és nem egyszerű feladat. A frazeológiába tartozó nyelvi struktúrák gazdagságát és sokszínűségét az ide tartozó kifejezések is tükrözik: frazeologizmusok, frazeológiai egységek, szólások, szólásmódok, szokásmondások, proverbiumok stb. A most közreadott új szótár - szólástár - a változatokkal együtt több mint 13 ezer magyar kifejezést, szólást, helyzetmondatot és közmondást tartalmaz közel 4000 címszó alá ábécérendbe besorolva. E gyűjtemény összeállítói több célt szeretnének elérni:- tudományos igénnyel és egyben a gyakorlati szempontokat is szem előtt tartva számba venni a magyar nyelv ősi, évszázadok óta a mai napig használatos klasszikus, irodalmi, népies fordulatai mellett a mai nyelvállapotra jellemző frazeológiai egységeit;- részt vállalni a nyelvünk elszíntelenedése és nyelvi hagyományaink pusztulása elleni küzdelemben oly módon, hogy minden anyanyelvi beszélő jobban megismerhesse a bemutatott szólások által is nyelvünk történetét, szellemét, hagyományait;- hasznos munkaeszközt adni a magyar nyelv minden hazai és külföldi használójának kezébe, hogy ezáltal is elkerülhessék a képzavart okozó gyakori téves szóláshasználatot;- olyan lexikográfiai adatbázist létrehozni, amely hatékony kiindulópontul szolgálhat általános és frazeológiai szótárak összeállításához. Nem kis célok, de a szótár áttanulmányozása után elérhetőnek tűnnek. A szótár anyagának kiválasztása áttekintést próbál adni a magyar kifejezések és közmondások főbb típusairól; természetesen, a teljesség igénye nélkül, mivel ezt a nyelv hihetetlen gazdagsága és szüntelen változása nem teszi lehetővé. A gyűjteményben előforduló régi, régies vagy ritka rövidítéssel jelzett, elavulóban lévő, ma már ritkábban használt fordulatok mellett külön figyelmet szenteltek a szótár szerkesztői az újabb keletű, szleng és vulgáris minősítésű kifejezéseknek, melyek a mai beszélt nyelvi szókincsünk képződményei, s főleg a fesztelen, tréfás nyelvhasználatban és diáknyelvben fordulnak elő. Szerepelnek a szótárban a görög-római mitológiából származó és az európai kultúrában tovább élő közismert fordulatok is (pl. Damoklész kardja, megoldja a gordiuszi csomót stb.). A szótár törzsanyaga, a gazdag frazémagyűjtemény értékelése időbeli, regionális, csoportnyelvi és stiláris szempontok alapján kívánja hatékonyan segíteni, eligazítani a szótárhasználót. Fontosnak tartom külön felhívni á szótár használóinak figyelmét a szólásokban előforduló (igei) vonza- tokra és a használati lehetőségek részletes leírására, jelentésértelmezésére, különös tekintettel az utóbbi időben létrejött jelentés- változásokra, jelentésbővülésekre vagy az új jelentésekre, szótári- lag még nem rögzített, de a beszédben már széles körben használt fordulatokra. A lexikális minősítések nagyrészt a már meglévő és a forrásmunkák között megadott szótárak alapján szerepelnek. Ugyanúgy támpontul szolgáltak a felhasznált források jegyzékében felsorolt művek a fra- zémák kiválasztásában, a pontosítások és kiegészítések elvégzésében is. A szótár koncepcióját, a szócikkek felépítését és elrendezését a modern lexikográfia elvei szerint dolgozták ki a megfontolt és tapasztalt lexikográfusok. A címszavak ábécé szerinti elrendezése lehetővé teszi a szólások gyors és könnyű kikeresését. Mivel a szókapcsolatokban a főnév a legállandóbb elem, a címszavak meghatározása alapvetően névszóközpontú volt. Ha egy kifejezésben egy teljes értékű főnév és egy főnévként is használatos más névszói elem található, a kifejezést a teljes értékű főnév alatt találjuk. Ha a főnévnek változatai vannak, akkor minden főnévi alak alatt önállóan is szerepel. Ha a kifejezésben nincs főnévi, csak igei elem, akkor a kifejezés az első igei tag alatt szerepel. Esetleges igeváltozatok esetében minden igei tag alá bekerül a kifejezés. Címszavakra utalás ebben a szótárban csak helyesírási változatok esetében történik. A szótári rész törzsanyagától elkülönítve válogatást adtak a szerzők a mindennapi nyelvhasználatban gyakori és tulajdonneveket helyettesítő, névfelidéző metaforikus szókapcsolatokból, melyeket egyrészt a szókapcsolatok szerint, másrészt a tulajdonnevek szerint csoportosítottak (pl. a nagy fejedelem alatt vagy Bethlen Gábor neve alatt található). Külön részt alkot a szótárban a Fogalomköri mutató, vagyis a Szólástár szólásanyagának fogalmi képzettársításokon alapuló csoportosítása. E mutató 600, ábécérendben következő fogalomkör (kulcsfogalom) vagy fogalomköri csoport megnevezése alatt felsorolja a vonatkozó szókapcsolatokat, s így lehetővé teszi a használónak a célirányos keresést, vagy újabb, szinonim kifejezések elsajátítását. E mutató a magyar szótárírás jelentős újdonsága, mely az összegyűjtött szólások jelentéséből indul ki és a nemzetközi szótárpiacon is ritkaságnak számít. A Szólástár utolsó részét a Szómutató alkotja, mely a szólások minden tartalmas alkotószava alatt felidézi és bemutatja, hogy az adott szó mely más szavakkal alkothat frazeológiai kapcsolatot. Helytakarékossági okokból a szó- kapcsolatok a szómutatóban meghatározások és használati minősítések nélkül, a lehető legegyszerűbb alakjukban - de a vonzatok feltüntetésével - szerepelnek. Az itt nem feltüntetett információkat a szótár első részében megtalálja a használó. A Magyar szólástár nélkülözhetetlen eszköze mindazoknak, akik beszédjüket, írásukat érdekesebbé, színesebbé kívánják tenni. ir\/M t tp K3KJVS Szerkesztők: Mislay Edit (tel. 02/59233430), Szilvássy József, Tallósi Béla. Munkatársak: Brogyányi Judit (Budapest), Gál Jenő (Prága), Gálfalvi Zsolt (Bukarest), Kőszeghy Elemér (Ungvár), Sinkovits Péter (Újvidék). Levélcím: Gondolat, Petit Press Rt., Prievozská 14/A, P. O. Box 49, 820 06 Bratislava 26
