Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-13 / 261. szám, csütörtök

2003. november 13., csütörtök 1. évfolyam, 11. szám A tinédzsereknek megvan a természetes veszélyérzetük Tegnap az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskolában internetes konferencia zajlott Drogosnak született? ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Fiatalság bolondság - tartja a mon­dás, nem minden alap nélkül, hiszen a kamasz évekre valóban nem az óvatos, megfontolt, józan életvitel a legjellemzőbb. Amikor felnőttként visszatekintünk ezekre az éveinkre, talán magunk is megdöbbenünk: hogyan sikerülhetett egy-egy lehe- teüennek tűnő erőpróba és hogy­hogy nem féltünk? A vállalkozó kedv és kalandkeresés a kamasz gyereknek lételeme, hiszen ez az az életkor, amikor fokozatosan meg kell tanulnia a saját lábán is megáll­ni. Vakmerő vállalkozásaival a fiatal önállóságát és talpraesettségét gya­korolja, illetve igyekszik bizonyítani nemcsak szülei, de talán saját maga számára is. A szülők persze aggodal­maskodnak, és nem győzik gyerme­küket óvatosságra inteni egy-egy ka­landtúra vagy barlangászás előtt, de félelmük többnyire alaptalan. A leg­több tinédzsernek megvan a magá­hoz való esze és természetes ve­szélyérzete, ami végül megvédi őt attól, hogy komoly bajba kerüljön. KALANDVÁGYÓ DIÁKOK Vannak azonban fiatalok, akikbe az átlagosnál jóval több kísérletező kedv és kalandvágy szorult. Ők azok, akikhez már csecsemőkoruk­ban is ki kellett hívni a mentőt, mert megkóstolták a mosószert és kipró­bálták a papa borotváját. Mindent a szájukba vettek, mindenhová fel­másztak és mindig szaladni kellett utánuk, nehogy megint bajba kerül­jenek. Azok a többgyermekes szü­lők, akiknek egyik csemetéjük ilyen, míg a többiek ádagosan óvatosak és veszélykerülők, pontosan tudják azt, amit a kutatók nemrég tudományos vizsgálatokkal is igazoltak: a ka­landvágy, pszichológiai szakkifeje­zéssel élve ingerkeresés, genetiku­sán meghatározott, újszülött kortól megfigyelhető személyiségvonás. ÚJDONSÁGKERESÖK Az ingerkereső gyerekek már egé­szen kicsi koruktól fogva nehezen vi­selik a csendes, nyugodt tevékenysé­geket, inkább a zajos, mozgalmas já­tékokat szeretik. Már óvodás koruk­ban gördeszkát, biciklit, süécet kér­nek szülinapjukra, később pedig megszállottan búvárkodnak, ejtőer­nyőznek és hegyet másznak. Az agykutatók szerint a veleszületet­ten újdonságkereső személyeknél az idegrendszer belső jutalmazó rend­szere nem működik elég hatéko­nyan, ezért van szükségük folyama­tosan erőteljesebb külső ingerlésre. A száguldás, zuhanás és pörgés okozta adrenalinszint-emeíkedést egy kellemes, ellazító állapot követi, amire ezeknek az embereknek szük­ségük van lelki egyensúlyuk fenntar­tásához. Miközben a teljesítmény határainak tágítása és a bátorság tu­lajdonképpen tiszteletreméltó tulaj­donságok, a szélsőséges ingerkere­sésnek sajnos negatív oldala is van. Ezek a fiatalok miközben intenzí­vebben tesztelik saját határaikat, a szabályokat kevésbé érzik kénysze­rítőnek és a veszélyeket is rendsze­rint alábecsülik. A kalandvágyó, minden újat kipróbáló gyerekek na­gyobb arányban szenvednek balese­tet, keverednek bűnügyekbe vagy szoknak rá a drogokra. SZENVEDÉLYBETEG FIATALOK Az egészséges illetve a szenvedély- beteggé vált fiatalok körében vég­zett felmérések igazolni látszanak azt a feltevést, hogy az ingerkereső személyek hajlamosabbak kábító­szerfüggővé válni. Ők ugyanis meg vannak győződve arról, hogy az életben minden ismeretlen és új dol­got ki kell próbálniuk, ráadásul a ve­szélyérzetük sem elég fejlett, alábe­csülik a tiltott szerekkel való kísérle­tezés kockázatát. A drogos karrier tehát - legalábbis részben - geneti­kailag meghatározott hajlam lehet. Az adottság azonban még nem ma­ga a sors. Ahogy nem lesz minden csinos lányból filmsztár, vagy min­den 190 cm fölötti fiúból válogatott kosaras, az ingerkereső személyek sem végzik feltétlenül az elvonóban. Nagyon sok múlik ugyanis a környe­zeten; a szülői példán, a nevelésen, a baráti kapcsolatokon. A családtag­jaikkal, tanáraikkal és kortársaikkal őszinte, szeretetteli viszonyban lévő gyerekek, akik vállalkozó kedvüket és bátorságukat az évek során meg­tanulták értelmes célok szolgálatá­ba állítani, és akik emiatt számos el­ismerésben részesültek, korántsem olyan veszélyeztetettek, mint az ele­venségük miatt rossznak tartott, a közösség perifériájára sodródott, magukat sem sokra tartó társaik. KALANDVÁNY ÉS MERÉSZSÉG Mivel azonban az ingerkereső sze­mélyiségből adódó nyughatadanság és kalandvágy egy veleszületett késztetésnek látszik, neveléssel te­hát nehezen befolyásolható, az ilyen gyerekek szüleinek mindenképpen nehéz dolguk van, különösen cse­metéjük kamaszkora körül. Bár­mennyire aggódjanak is a gyerek biztonságáért és épségéért, nem foghatják a pórázt túlságosan szo­rosra. Ha minden, az ádagos ember számára valóban extrémnek tűnő tevékenységtől eltiltják a kamaszt, a kalandvágy könnyen lázadásba csaphat át. Ha a gyerek gördeszkát kér karácsonyra, ám legyen, de ve­gyünk hozzá bukósisakot és térdvé­dőt is. Ha vadvízi evezésre menne, engedjük el, de csak ha felkészült, felnőtt kísérőt is visznek. Az extrém sportok, ha felkészülten, a biztonsági előírásokat betartva űzik őket, nem feltédenül életveszé­lyesek. Csak izgalmasak, erőt próbá­lók. Tökéletes terepet nyújtanak ar­ra, hogy az élményeket hajszoló fia­tal testi-lelki erejét és teljesítőképes­sége határait kipróbálja. Ha tehát el­fogadjuk, hogy ezeknek a fiatalok­nak az ádagosnál jóval több kaland­ra van szükségük, akkor könnyeb­ben fogadják majd el tőlünk, hogy például a drogokról nem gondoljuk, hogy az élet színesítésének és önma­gunk kipróbálásának megfelelő esz­közei lennének, (s, he) A drogos karrier - legalábbis részben - genetikailag meghatározott haj­lam lehet (Képarchívum) Az energia új formái SZÁZ ILDIKÓ Jedlik Ányos Elektro- A technikai Ipari Közép- /% iskola meghívására ta- # % valy év végén hat or­J™ szág tizenhat pedagó­gusa és tanítványaik látogattak Érsekújvárba. A 2002­2003-as év Socrates-csoportjának a tagjai, akik iskoláikon egy uniós pá­lyázat jóvoltából az energiák meg­újuló formáit tanulmányozzák. Teg­nap egy újabb találkozóra került sor, az érintett hat iskola internet­összeköttetésen keresztül zajló kon­ferenciájára. A DRÁGÁBB OLYKOR KIFIZETŐDŐBB KÖNNYŰ A TÉMAVÁLASZTÁS (Csuport István felvételei) HOBBIBÓL KÍSÉRLETEZNEK Az internetezők közt voltak olyan diákok is, akik a tudománynak és technikának elkötelezett amatőr fia­talok, Kassán rendezett országos megmérettetésén, az AMAVET-en is részt vettek. A Jedlik Ányosról elne­vezett szakközépiskolában Varga Pétertől és Bálint Zoltántól, 4. D erősáramos diákoktól megtudtuk, ezúttal egy tömör motorú, ületve egy rövidre zárt, aszinkronmotor tu­lajdonságait hasonlították össze. A versenyen iskolatársaik, Dávid Lukáé és Miroslav Vadkerti, ugyan­csak érettségi előtt álló diákok is részt vettek. „A mi munkánkban egyfajta újításról és más, korszerűbb lehetőségek felkutatásáról van szó. Avasból készült, többek között a szi­vattyúkban is használt motor más anyagokból, esedeg rézből is törté­nő elkészítésével talán elérhetjük, hogy még hatékonyabban működ­hessen. A két motor működése közti különbséget grafikonon szemléltet­tük” - avattak be tanulmányaikba, egyben hobbijukba Péter és Zoltán. A fiúk elárulták, hogy a kassai orszá­gos versenyen magyar, spanyol, bel­ga és mexikói diákok munkáival is­merkedtek. Tetszésüket leginkább a mexikói kortársaik felfedezése nyer­te el, akik vakok számára készítettek háromdimenziós „felfogású”, közle­kedésüket és tájékozódásukat köny- nyítő berendezést. „Hihetetlenül kiváltságos helyzet­ben vagyunk, a nyolc természetes energiaforrás közül a legtöbbet Ér­sekújvárban is birtokoljuk. Csak hát a felhasználásukkal vannak gondok. A nap-, a szél-, a víz, a biomassza - ezen belül is a biogázok felhasználá­sa - eleinte ugyan költségesnek bi­zonyulhat, de a drága nemegyszer hosszú távon kifizetődőbb, mint az olcsóbb energiaforrások. A mi diák­jaink már azon törik a fejüket, ho­gyan lehetne az említett, természe­tes energiaforrásokat a lehető legha­tékonyabb módon kihasználni min­dennapi életünk során. Az uniós tá­mogatású tervezet által lehetővé vált, hogy Varga Péter és Bálint Zoltán az aszinkronmotorral kísérleteznek A fiúk elárulták, nem nehéz témá­ra lelni, majd pedig barátságot köt­ni olyan kortársaikkal, akiknek az érdeklődési köre megegyezik az övékével. A világ hat iskolájában ugyanis mindenütt a természetes energiaforrások lehető leghatéko­nyabb kihasználásával kapcsolatos munkákon dolgoznak. Jövő év áprilisában 25 tanuló uta­zik majd az érsekújvári ipariból ar­ra a párizsi értekezletre, melyen több mint 150 diák vesz majd részt a tervezetbe bekapcsolódó iskolák­ból. Az internetes konferencia félhomályban, angol nyelven zajlott TANULJUNK EGYMÁSTÓL, és megismerjük a német, portu­gál, norvég, olasz, francia és bel­ga középiskolák munkáját. Együttműködésünk a csatlako­zást követően természetessé és mindennapossá válhat” - jegyez­te meg a szerdai internetes kon­ferencia kapcsán Stefan Švarc, az iskola igazgatóhelyettese. A szél, nap, bio-, és geotermikus energia felhasználásának lehető­ségeit 2001 óta kutatják az iskolá­ban. TÁVOLSÁGOK ÉS NYELVI AKADÁLYOK NÉLKÜL Az ipari iskola egyik tantermében angol nyelven prezentációk egész sora hangzott el. Bemutatásra ke­rültek azon városok, ahol olyan is­kolák találhatók, melyekkel az ér­sekújvári diákok már felvették a kapcsolatot. Ezek közé tartozik Frankfurt, Marseill, Bonbal, Portinico, Stavanger. Egy másik te­remben az eddigi termékeket, töb­bek között a diákok által készített és becsületesen tesztelt, napener­gia-gyűjtőket is közszemlére tették a diákok. A számítógépes teremben ülők pedig élénken „diskuráltak” angol nyelven a távoli, mára bará­tokká lett társaikkal. A diákok megfelelő szaktudás és nyelvismeret birtokában könnyebben érvényesülhetnek itthon és külföldön egyaránt A Peugeot Citroennek és a Suzukinak tanulnak ÚJ SZÓ-TU dósItás A Nagyszombatba települő Peu­geot Citroen autógyár megépülé­sét követően, egyre több autósze­relő szakemberre lesz szükség a szomszédos megyékből is. Az ér­sekújvári régióból már ma sokan dolgoznak az esztergomi Suzuki autógyárban, ugyanakkor számos olyan magánműhely található a környéken, ahol az államnyelv mellett anyanyelven sem árt tud­ni egyes alkatrészek és műveletek nevét. A magyar alapiskolák ta­nulói emiatt elsősorban az anya­nyelven történő továbbtanulás le­hetőségei iránt érdeklődnek a ré­gió oktatási intézményeinek nyílt napjain. A nyitrai megyei önkormányzat választása Érsekújvárra esett. A Jesenský utcai Közlekedési és Szolgáltatói Összevont Középis­kola lett annak az úgynevezett nagyszombati kísérleti program­nak a központja, ahol a nyitrai és aranyosmaróti oktatói központok­kal Idegészítve autószerelőket ké­peznek a letelepedni készülő Peu­geot Citroen számára. Varga Zol­tán, az iskola igazgatója ezzel kapcsolatban lapunknak koráb­ban elmondta, hogy már a tavalyi tanévben nyitottak autószerelés és autóvillmossági szerelő szakpá­rosítást. Létrehozták az autósze­relők és autóforgalmazók cégét, tapasztalatszerző körúton jártak Európa számos országában, majd kidolgozták a hazai, igényesebb tanterveket. Érsekújvárott a jelen­legi egy elsős és egy másodikos kombinált autójavító szakot szlo­vákul oktatják. Amennyiben lesz a szülők részéről igény, nyithatnak magyar osztályokat is, de eddig csak kevesen mutattak ez iránt ér- dekelődést. Kóta Róbert, az Udvardi Összevont Szakközépis­kola igazgatója lapunknak el­mondta, kétéves és hároméves szakon is képeznek autószerelő­ket, négyéves szakon pedig elekt­roműszerészeket. Iskolájuk szíve­sen részt venne a nagyszombati pilótatervezeten belül a magyar szakemberképzésben. A diákok megfelelő szaktudás és nyelvis­meret birtokában könnyebben ér­vényesülhetnek itthon és külföld­ön egyaránt, (száz) A Jesenský utcai Közlekedési és Szolgáltatói Összevont Középiskola lett annak az úgynevezett, nagyszombati kísérleti programnak a központja, ahol a nyitrai és aranyosmaróti oktatói központokkal kiegészítve autószerelőket képeznek a letelepedni készülő Peugeot Citroen számára (Csuport István felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom