Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-12 / 260. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 12. Agrárvilág - dokumentum 25 Tisztelt mezőgazdasági termelők, sertéstenyésztők! A gazdasági állatok jelölésének, nyilvántartásának és a központi nyilvántartás vezetésének rendszerszemléletű megoldása az SZK Földművelésügyi Minisztériumának kiemelt feladatai közé tartozik. A témakörnek rendkívül nagy figyelmet szentelünk elsősorban a fogyasztók védelme és az állati fertőzések terjedésének megakadályozása szempontjából. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a fizetési ügynökség általi folyósított támogatásokban és a Szlovák Köztársaság EU-csatlakozási feltételeinek teljesítésében betöltött szerepét sem. A fenti okokból kifolyólag még 2000-ben az SZK Állami Tenyészintézetét megbízták a gazdasági állatok jelölésével, nyilvántartásával és a központi nyüvántartás vezetésével kapcsolatos tevékenységek végzésével. A joggyakorlat szempontjából 2003. január 1-én érvénybe lépett az állategészségügyi gondoskodásról és annak változásairól szóló 488/2002 Tt. sz. törvény. 2003. augusztus 1-jétől van érvényben a kormány 305/2003 Tt. sz. rendelete az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról, a 208/2003 Tt. sz. rendelete azokról az állategészségügyi problémákról, amelyek a szarvasmarhák és a sertések árucseréjét befolyásolják. Előkészületben van az említett 305/2003- as rendelethez kapcsolódó kormányrendelet az állatok azonosításáról és nyüvántar- tásáról, amely részletesen szabályozza a sertések jelölésével, nyilvántartásával és a központi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kérdéseket. A felsorolt jogszabályok keretbe foglalják a sertések jelölésével, nyilvántartásával és a központi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos követelményeket. Létrehoztuk a szarvasmarhák telepeinek (farmok) és az állatok egyéni nyilvántartásán alapuló elektronikus adatbázisát. Ezt az adatbázist jelenleg a regisztrált sertéstelepek és a sertések csoportos nyilvántartásával bővítjük, ami annyit jelent, hogy az összes farm és az összes sertésfajta nyilvántartásba kerül. Ez azokat a tenyésztőket érinti, akik több mint két darab sertéssel rendelkeznek. Minden állatot füljeggyel kell ellátni, vagy tetoválni. A farmokat és az állatokat regisztrálni kell mind a tenyésztőnél, mind pedig a központi nyilvántartásban. Ebből a szempontból a rendszerszemléletű megoldás nagyon bonyolult és igényes. Az SZK Állami Tenyészintézete ezért kidolgozta „A központi nyilvántartás vezetéséhez szükséges utasításokat a sertéstartók számára”. Ezek mindazon sertéstartók számára, akik kettőnél több sertéssel rendelkeznek, továbbá az állatokat szállítók, kereskedők, vágóhidak és kafillériák számára szolgálnak útmutatásul. Az utasítások pontosan meghatározzák az állatok jelölésének, nyilvántartásának módját és menetét, beleértve az állatok mozgását (szállítását) is. Annak érdekében, hogy a hibák lehetőségét a minimálisra csökkentsük, az állattartóknak be kell tartaniuk az említett utasításokat, és velük összhangban kell eljárniuk. Dobos László, az SZK FM mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi osztályának vezérigazgatója A fogyasztók védelme érdekében Szlovákiában is központi nyilvántartásba kerülnek a sertésfarmok. Az új rendszerrel nyomon követhető a gazdasági állatok mozgása Füljelzőt vagy tetovált számot kapnak a kocák és a hízók FM-TÁJÉKOZTATÓ 1. ALAPFOGALMAK A farm Farmon azt a részleget, épületet, vagy ha szabad ég alatt tartott állatokról van szó, helyet értjük, ahol az állatokat tartják, tenyésztik, vagy mozgatják őket. A farm fogalma körébe a szarvasmarhák és sertések árucseréjét befolyásoló állategészségügyi problémákról szóló 280/2003 Tt. sz. kormányrendelet 2. §. 1. cikkely r) pontja értelmében a vágóhidak, kafillériák, állatvásárok, kiállítások, gyűjtőhelyek, közvetítők is beletartoznak. A farmnak a rajta nevelt vagy tartott állatok szempontjából nem kell önálló epizootológiai egységnek lennie. A tulajdonos A tulajdonos az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a farm és/vagy a gazdasági állatok birtokosa. A farmnak több tulajdonosa is lehet. A tulajdonosnak több farmja is lehet. Az állattartó Az állattartó fogalmán az állatokért felelős természetes személy értendő (akár ideiglenesen is). Az állattartó lehet, de nem kötelező, hogy tulajdonos legyen. A farmnak csak egy állattartója lehet. 2. A FARMOK, AZ ÁLLATTARTÓK ÉS A SERTÉSEK NYILVÁNTARTÁSA 2.1. Az új farm nyilvántartása Új farm létrehozásakor, több farm ösz- szevonásakor vagy egy farm több farmmá való felosztásakor a tulajdonos köteles az összes újonnan alakult farmot nyilvántartásba vétetni. A tulajdonos az Állami Tenyészintszet (ŠPÚ SR) regionális központjában nyilvántartási lapot kér az új farm bejelentésére (Registrácia farmy c. nyomtatvány). Ezt a nyomtatványt kitöltve elküldi az illetékes szervezetnek - az említett Registrácia farmy c. nyomtatvány alsó részében található címre. A farm központi nyüvántartásba való vételét csak az illetékes állategészségügyi szerv általi jóváhagyás után lehet elvégezni. Minden állattartónak, aki több mint két sertést tart gondozásában, egy megbízott személy által be kell kerülnie a nyilvántartásba, aki minden farm számára egy érvényes és egyedi nyilvántartási számot (hattagú betű-szám kombinációt) ak ki, vagy hattagú kódszámot, amely lehetővé teszi az adott farm azonosítását. A farm nyilvántartási száma nem változik, ha nem változik meg az adott objektum alapvető tevékenységi köre (pl. vágóhídból kafilléria) és nem változnak meg a kartográfiai adatai (fizikai méretei, a farm kettéválása - összevonása), sem pedig a tulajdonos/állattartó. A megbízott személy a farmnak kiutalt számot a nyomtatványban kitöltött összes többi adattal együtt a központi számítógép nyilvántartásába bevezeti. A farmról szóló összes adat változását (a nyomtatvány szerint) a tulajdonos köteles a megbízott szervezetnek bejelenteni. Megj.: A nyomtatvány kitöltéséhez szükséges útmutatás annak hátoldalán található. 2.2. Az állatok tulajdonosainak és tartóinak nyilvántartása A tulajdonosok és az állattartók adatait a farm nyilvántartására szolgáló nyomtatványon töltik ki. Minden tulajdonost és állattartót kötelezően nyilvántartásba kell venni a megbízott szervezet által, mégpedig az SZK Állami Tenyészintézete által. Abban az esetben, ha a tulajdonos jogi személy (társaság vagy vállalkozó stb.), a nyilvántartásba vételkor fel kell tüntetnie saját cégnyilvántartási száčát (IČO). Azok a jogi személyek, amelyek a nyilvántartásba való felvételükre szolgáló kérvényben nem tüntetik fel a cégnyilvántartási számukat, nem kerülnek bele a nyilvántartásba. 2.3. Az egyes állatok nyilvántartásba vétele és azonosítása A sertések jelölését annak tartója köteles biztosítani (305. sz. kormányrendelet 5. § 1. cikkely). A jelölés műanyag lapocskával vagy a bal fül, bal testrész tetoválásával történik (lásd 1. sz. ábrát). A jelölést minél hamarább el kell végezni, legkésőbb annak a farmnak az elhagyása előtt, ahol a sertés megszületett. Füljelzővel kell ellátni azokat a sertéseket, amelyek: a) exportra kerülnek; b) pigmentált tenyészállatok és azok keresztezései, ahol a tetoválással való jelölés lehetetlenné teszi, vagy nehezíti az állatok azonosítását. A sertések jelölésének módozatai: (1. ábra) 3. A NYOMTATVÁNYOK KITÖLTÉSE ÉS A JELENTÉSEK VÉGREHAJTÁSA 3.1. A sertések nyilvántartásba vétele 3.1.1. A nyomtatvány, felhasználása, leírása Minden tenyésztőnek a saját farmján nyilvántartást kell vezetnie a sertések állományáról. Ezt a nyilvántartást egy előírt formanyomtatványon, a „Farmon levő sertések regisztere“ (Register ošípaných na farme a továbbiakban csak regiszter) dokumentumon kell vezetnie, amelyet az Állami Tenyészintézet regionális központjai bocsátanak a tenyésztők rendelkezésére. A regisztert az egész farmra vonatkozóan vezetik. A nyüvántartás csoportos jellegű, egy kitöltött sor a regiszterben egy teljes sertéscsoportra vonatkozik. Ebbe a regiszterbe be kell jegyezni az állatok születését, vásárlását, eladását, elhullását vagy egyéb változásokat, mindig az adott napon, amikor az esemény bekövetkezett. Minden egyes bejegyzett változtatáshoz beírják azt a dátumot, amikor az megtörtént, az állatok számát, az eseménynek megfelelő kódszámot, a vágóhídra való szállítás vagy másik tenyésztőnek való eladás esetén annak az új farmnak vagy a vágóhídnak, kafillériának, kereskedőnek a számát, ahová a szállítás történt. Külföldre való szállításkor annak az országnak a kódját tüntetik fel, amelyikbe a sertéseket exportálták. Ha az export vagy a vágóhídra történő eladás kereskedelmi szervezet révén valósul meg, amelyik a sertéseket előbb megvásárolja, majd ezt követően eladja, a tenyésztő csak az adott kereskedelmi szervezet számát tünteti fel. Sertések behozatala esetén a tenyésztő köteles feltüntetni annak az országnak a kódját, ahonnét importálták őket. Ha a sertéseket ideiglenesen kiállításra szállítják, ezt a mozgást szintén be kell jegyezni a regiszterbe. A tenyésztőnek mindig tájékozódnia kell
