Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-12 / 260. szám, szerda

11 ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 12. TÉMA: A TÉLI AUTÓVEZETÉS - HIRDETÉS A téli gumiabroncsot sem szabad olyan eszköznek tekinteni, amellyel felelőtlenül vezethetjük gépkocsinkat Autóvezetés a ködös jégpályán Téli útviszonyok között a megfelelő követési távolság megválasztása az egyik legfontosabb feladat (Ľuboš Pile felvétele) Az idei első havazáson ugyan már túl vagyunk, az igazi nagy havazások és fagyok azonban még váratnak ma­gukra. A hideg fagyos regge­lek, a nehezen, vagy egyálta­lán nem induló autók so­kunk számára valóságos küzdelmet jelentenek, ezért nem árt, ha minél hamarabb felkészülünk a télre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt hónapokban heves vita folyt a téli gumiabroncsok szüksé­gességéről. Ezek ugyan a parla­ment döntésének köszönhetően to­vábbra sem kötelezőek, mára azon­ban a sofőrök nagy része is belátja, hogy a téli abroncsok használata biztonságosabbá teszi a vezetést. Aki télre mégsem cseréli le a nyári abroncsokat, az is inkább csak az abroncsok ára miatt dönt így. La­punk hasábjain sokat foglalkoztunk a téli abroncsok szükségességéről, ezért ehhez már csak egy megjegy­zést fűznénk. A téli abronccsal fel­szerelt gépkocsival is ugyanúgy megcsúszhatunk, ha havas, jeges útfelületen nem megfelelően vá­lasztjuk meg haladási sebességün­ket. Tehát nem szabad a hógumit olyan eszköznek tekinteni, amely mellett a jármű vezetője a téli, vesz­élyes időjárás vezetéstechnikai kér­déseit figyelmen kívül hagyhatja. Téli időszakban hegyvidéki úton, jeges vagy havas felületen az autó­vezetők többsége igen óvatosan halad, ha azonban az útfelület szá­raz, ugyanezen a szakaszon bát­rabban, nagyobb sebességgel haj­tanak. A veszélyforrás azonban hirtelen jöhet - vízátfolyások vagy jeges útszakaszok formájában. Ezek egyenes haladáskor még nem is annyira veszélyesek, hiszen az átfolyások általában rövid útszaka­szokon jelennek meg. Azonban, ha ez a rövid útszakasz éppen kanyar­ra esik, akkor megcsúszás az ered­ménye. Ilyen utakon tehát készül­A jégbordás útfelületekre érkező jármű könnyen ki­csúszhat oldalirányba. jünk fel erre! Vízátfolyás természe­tesen nemcsak a hegyi szakaszo­kon következhet be, nemcsak ott válhat jéggé, hanem más útvonala­kon - aluljárók, felüljárók, vízparti területek, csatornák közelében - is előfordulhat. Ebben az időszakban gyakoriak a jelentősebb hózivatarok. Ilyenkor a hó az útfelületen nem tapad meg, hanem kásás, latyakos felületeket eredményez, amelyek veszélyessé­ge - azon túl, hogy rendkívül csú­szósak - abban is rejlik, hogy bizo­nyos széljárások vagy a reggeli, éj­szakai hideg hatására könnyen jég­bordássá válhatnak! A jégbordás útfelületekre érkező jármű igen könnyen kicsúszhat oldalirányba - a jégborda „megdobhatja” az autót, tehát fel kell készülnünk az azon­nali ellenkormányzásra. Tartsuk azonban emlékezetünkben, hogy a gyors ellenkormányzást csak két kézzel, szakszerűen fogott kor­mánykeréknél tudjuk végrehajtani. A hirtelen reakciót igénylő kor­mánymozdulatok felkészületlenül érhetik azt a vezetőt, aki nem el­lenőrzi saját helyzetét az autó ve­zetőülésében, ezáltal óhatatlanul merevvé, fáradékonyabbá válik, re­akcióideje lecsökken. Mit jelent ez a kontroll? A merev tartásunkat időnként lazítsuk fel, a kormányfo­gás merevsége oldódjon, a háttám­la és az ülőtámla találkozásához minél közelebb üljünk, felhúzott vállainkat eresszük le. Ezt a merev­séget gyakran tapasztaljuk azon járművezetők esetében, akik keve­set ülnek a kormánykerék mögött, illetve elsősorban csak hétvégeken, hosszabb kihagyások után vezetik autójukat. Sípályák közelében gyakran fordul elő, hogy olyan helyen parkolunk, vagy állunk meg, ahol viszonylag magas a hó, amely ily módon bele­kerül a keréktárcsák belső profiljai­ba. Mivel a keréktárcsa a megállás után meleg, ezért a vele érintkező hó kis mértékben felolvad, de később vissza is fagyhat ebbe a já­ratba. A síelés befejezését követően országúira kiérve a jármű vezetője gyakran panaszkodik a gépkocsi rendellenes viselkedésére, mely a karosszéria rezonanciájában, a kor­mánykerék bizonyos sebességtarto­mányoknál történő rázkódásában jelenik meg. Ilyen jelenség észlelé­sekor álljunk meg egy parkolóban, s tekintsük meg a keréktárcsák belső felületét - és az oda tapadt havat tá­volítsuk el. Ez a kiegyensúlyozatlan tömegű hó okozza ugyanis a fenti jelenségeket. Vegyük figyelembe azt a körülményt is, hogy az olva­dásnak induló úgynevezett tapadó hó a kerékjáratokba oly mértékben betömörödhet, hogy a kormányke­rék oldalirányú elfordítását majd­nem lehetetienné teszi. Tehát hosszan tartó egyenes vonalú hal­adás után - pl. ha egy adott útról le­kanyarodunk -, gondoljunk arra, hogy ez a jelenség bekövetkezhet. Téli útviszonyok között a megfelelő követési távolság megválasztása az egyik legfontosabb feladat. A kelle­ténél rövidebb követési távolság ak­kor válik különösen veszélyessé, amikor viszonylag száraz útfelüle­ten nagyobb sebességgel haladnak a gépkocsik, majd az elöl haladók észlelve a havas, jeges útfelületet, például egy hóátfúvás helyszínén, hirtelen fékeznek és ezzel a fékezett járművel érik el a csúszós útfelüle­tet. Ilyen esetekben a drasztikus fé­kezés a legveszélyesebb, tehát szi­gorúan tilos alkalmazni. A mögöt­tünk lévő járművek vezetőit rövid apró fékezéssel, vészvillogó bekap­csolásával figyelmeztessük a ve­szélyhelyzetre és a lassítás azonnali szükségességére. Ellenkező esetben az elöl haladó lassuló járművek uto­léréséből adódóan koccanásos bal­esetek következnek be. Alapvető fontosságú a megcsúszott járműnél, hogy a frontális ütközést minden körülmény között kerüljük el. Ezért a kormányzás és a jármű irányítása mindig a padka felé tör­ténjen, a padkán lévő hó „megfog­hatja” csúszó autónkat, de ha nem mély az árok, még az árokba kor­mányzás is kevesebb veszéllyel jár, mint a szemközti forgalommal tör­ténő ütközés. Autópályákon a belső sávban történő haladás esetén, ve­szélyhelyzet észlelésekor, ha van erre hely, vegyük igénybe a zöld sá­vot annak érdekében, hogy egy­részt az előttünk megálló járművet ki tudjuk kerülni, másrészt a mö­göttünk haladó járműnek nagyobb féktávolságot biztosítsunk. (Aut) Az egyedüli biztos megoldás az új akkumulátor, amihez manapság már akciós áron is hozzájuthatunk Megéri ügyelni az apróbb részletekre is ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Télen a leggyakoribb problémát az indítás jelenti. Az akkumulátor gyakran megsínyli a téli hideget. Egy korosabb (négy évnél idő­sebb) akkumulátortól nulla fok alatti hőmérsékletnél ne várjunk csodát. Az akkumulátor ólomle­mezei idővel károsodnak, ez iszaplerakódáshoz vezethet, ami jelentősen csökkenti az akkumulá­tor teljesítményét. Ilyenkor az utántöltés már nem vezet ered­ményre. Az egyedüli biztos megol­dás az új akkumulátor, amihez na­gyobb üzletekben és autófelszere­lési boltokban akciós áron is hoz­zájuthatunk. Ha azonban út köz­ben vagy külföldön kell akkumulá­tort vásárolnunk, az jóval többe kerülhet. Fiatalabb akkumuláto­roknál elővigyázatosságból érde­mes terhelési tesztet csináltatni, és szükség esetén feltölteni. A HŰTŐ FAGYVÉDELME Vízhűtéses motoroknál a fagyás okozta károk megelőzése végett fontos a megfelelő fagyvédelem. A járműgyártók a -25 °C-ig hatásos fagyálló termékeket ajánlják. A manapság kapható hűtőfolyadék­adalékok nemcsak a fagyvédelmet biztosítják, hanem a hűtőrendszer könnyűfém alkatrészeit is óvják a korróziótól. Gyakori hiba, hogy a tankoláskor észlelt hűtőfolyadék­veszteséget tiszta vízzel pótoljuk, ami miatt a fagyvédelem már nem megfelelő. Ajánlatos a tél beállta előtt megvizsgáltatni, vagy lecse­réltetni a fagyálló folyadékot. FIGYELJÜNK A SZÉLVÉDŐRE A szélvédőmosó berendezések szá­mára készített fagyálló folyadékok általában különböző alkoholok és tisztítószerek keverékei. Ezzel a ke­verékkel viszonylag jó fagyvédelem érhető el, az ablakok tisztítása vi­szont nem tökéletes. A szélvédőmo- só-berendezés gondtalan téli üze­meltetéséhez célszerű a tartályt az újrafeltöltés előtt megtisztítani. A tartályban lévő szennyeződések ugyanis eltömíthetik a szélvédőmo­só szórófejeit. A fagyálló folyadékot öntsük a tiszta tartályba, majd tölt­sük fel vízzel (a keverési arányokat a terméken szokták feltüntetni). Adjunk rá gyújtást, végül ellenőriz­zük a szélvédőmosó berendezés működését. Alaposan mossuk át a szerkezetet, hogy a szórófejekbe is jusson fagyálló. TÖBBFUNKCIÓS OLAJOK A járműgyártók többfunkciós, uni­verzális olajokat javasolnak, me­lyet egész évben, bármilyen külső hőmérséklet mellett használha­tunk. A motorolajnak télen sem szabad besűrűsödni, (így meg­könnyítve az önindító számára a hidegindítást) és a motor üzemhőmérséldetén is jó kenő tu­lajdonságokkal kell rendelkeznie. Csak rendkívül alacsony hőmér­séklet és speciális körülmények kö­zötti autózásnál van értelme kifeje­zetten a téli hőmérsékletre kifej­lesztett olaj használatának. BERAGADT AJTÓK A tél beállta előtt gondoljunk az autó nyílászáróira is! Kezeljük a zárak cilindereit speciális spray- vel. Az ajtókeretek, a hátsó ajtó vagy a csomagtartó ajtajának gu­mitömítései télen különösen gyorsan öregszenek, keménnyé és durvává válnak. A speciális gu­miápoló szerekkel kezelt felüle­tek viszont lágyak, tartósak ma­radnak, és az élettartamuk is je­lentősen nő. (aut, mi) OTP BANKA SLOVENSKO Nyerjen jó ÄC.O C3r 51 ľffc ■ mm&i OCTAVIA Nyisson futamidős Jénlm í nyereménybetétszámlát! B számla tulajdonosa már egy új jútiu* soo^ Octaviában ül. Most Ön következik! Ha az OTP Bankban nyit nyereménybetétszámlát minimum 90 napos lekötéssel és 20 000 Sk betéttel, havonta 1x automatikusan részt vesz nyereményjátékunkban. A tét mindig egy SKODA OCTAVIA. aUfruaztUK. OCTAVIA OCTAVIA október 20^1 OCTAVIA Részletes tájékoztatás a www.otpbanka.sk honlapon. A nyertesek nevét havonta közzátesszük a Nový Čas és Ül Sxó napilapokban. OCTAVIA 2003 december BANK

Next

/
Oldalképek
Tartalom