Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-12 / 260. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 12. Közélet 5 Száraz Dénes: az érsekújvári gimnázium önállósuló magyar tagozata Kassák Lajos nevét szeretné felvenni Békés válással születő iskola „Olyan munkát kívánunk végezni az önálló magyar gimnáziumban, amely az egész környéken elismert lesz." (A szerző felvétele) Múlt csütörtökön Martin Frone oktatási miniszter igent mondott az érsekújvári gim­názium magyar tagozatának önállósulására. „Miután meg­történt országaink békés kü­lönválása, miért ne követhet­né ezt egy intézmény ilyesfor­ma válása is” - jegyezte meg a tárcavezető. SZÁZ ILDIKÓ Száraz Dénes, a gimnázium igazga­tóhelyettese nem titkolt örömmel fogadta a pedagógusokkal és szü­lőkkel együtt a hírt, hogy a közös gimnáziumot még az idei tanévben kiiktatják az oktatási intézmények hálózatából. A délvidéki járások csaknem mindegyikében működik magyar igazgatású középiskola, minded­dig kivételt képezett a Nyitrai és az Érsekújvári járás. Tizenhárom éves elszánt küzdelem után a gim­názium magyar tagozata a jelek szerint a 2004/2005-ös tanévet önálló iskolaként kezdi meg. Mi­lyen előzményei voltak a különvá­lásnak? A magyar tagozat már 1990-ben kérte az önállósulást, a leltár szétvá­lasztása is megtörtént, de az oktatá­si tárca akkori vezetője egyetlen is­kolaválásába sem egyezett bele. Ek­kor még a régi épületben dolgoz­tunk, és nem működött a nyolcéves gimnáziumunk sem. Megszüntettük 1993-ben a közös szülői szövetséget, a magyar tagozat létrehozta a Páz­mány Péter Alapítványt, ami a szü­lők számára motivációt jelentett, et­től még inkább a sajátjuknak tekin­tették a tagozatot. Vavreczky Attila, SS A magyar tagozat már 1990-ben kérte az önállósulást, a leltár szétválasztása is . megtörtént. S> a szülői szövetség akkori vezetője volt az alapítója, az ő ideje alatt me­rült fel a magyar gimnázium létre­hozásának gondolata. Az őt követő elnökök, Hegedűs András, Decsi György, Hugyivár Imre, valamint a jelenlegi elnök, Nagy Tibor támoga­tása nyomán egyre erősebb ösztön­zést kapott az elképzelés megvalósí­tás, s a szülői szövetség létrehozta a Pázmány Péter Polgári Társulást. Nyugdíjba vonulása előtt Tóth Sándor, a gimnázium igazgatója is zöld utat engedett a kezdemé­nyezésnek oly módon, hogy a pe- tíciós bizottság javaslatát az isko­latanács elé bocsátotta. Igen, ennek köszönhetően a kerületi hivatalnak továbbították a kérelmet. Annyit elértünk, hogy magyar és a szlovák osztályok olyan módon szét­váltak, hogy a pedagógusok nem ta­nítottak a másik tagozaton. Ez alól csak a szlovák nyelvet oktató, szlo­vák szakos pedagógus képez kivé­telt, vele a jövőben is szeretnénk együttműködni. A magyar tagozat 2001 szeptemberében - helyszűke miatt - elköltözött a több mint 160 éves múltú intézmény patinás épü­letéből. Tavaly, az év elején a szülők 900 aláírással támogatták a külön­válását. Később a megyei önkor­mányzat, az iskola új fenntartója elé került a kérelem, melyet tavaly no­vember 11-én pozitív elbírálásban részesített, ami mindenekelőtt Dol­ník Erzsébetnek, az oktatási bizott­ság elnökének köszönhető. A dön­tést az illetékes tárcának továbbítot­ták, és kérésünk egy év után végül kedvező elbírálásban részesült. A magyar tagozaton jelenleg 15 osz­tályban 360 diák tanul, az iskola ket­téválása miatt nem kell új tanerőket felvenni, ugyanakkor a meglevők közül sem kell senkit elbocsátani. Megoldást kell azonban találni az intézmény épületének megfelelő kezelésére. A várostól egy koroná­ért bérelt létesítmény javításra szorul, de azt sem a tulajdonos, sem a megye nem vállalja. Van az épületnek Uyen szempontból je­lenleg gazdája? Nincs, ám a problémával kapcsolat­ban a mostani tanévben megoldás születhet. Az iskola épületében je­lenleg elférnek a magyar gimnázi­um osztályai, idén két osztályunk fog leérettségizni, jövőre hármat nyithatunk, egyet a nyolcéves, kettőt a négyéves tagozaton. Jövőre három osztályunk fog már érettségizni. A városban, a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó középiskolák közt épületcserékre kerül sor. Ne­künk megfelel a jelenlegi épület, de mivel csak szimbolikus bérleti díjat fizetünk, nem várhatjuk el a létesít­mény tulajdonosától, hogy vállalja a javítási munkálatokkal kapcsolatos kiadásokat. Az egészségügyi iskola kiköltözik a mostani bérleményéből, amiért a megye jelentős, több mint 650 ezer korona bérleti díjat fizet egy egyházi rendnek. A felszabadult összegből, előzetes megbeszélések szerint, a megye tud majd megfelelő bérleti díjat fizetni épületünkért a városnak, amiért az vállalná a javí­tást. A létesítmény ugyanakkor Ér­sekújvár Nyárhídnak nevezett terü­letén található - közel a vasúti pá­lyaudvarhoz és az autóbusz-megál­lókhoz -, s azt a város vezetése sze­remé a közeljövőben felújítani. Gondolom, a szülőkkel és a peda­gógusokkal nemegyszer megvi­tatták már, rrűlyen lehetne, ületve milyen lesz a különválást követő­en az intézmény arculata, jövőké­pe... Az Érsekújvári járásban nincs önál­ló, magyar tanítási nyelvű középis­kola. Versenyek idején irigykedve fi­gyeltük meg, hogy némelyik, járá­sunkon kívül eső magyar középisko­lában milyen baráti, szinte családias légkör uralkodik. Reméljük, hogy közös erővel, a szülőkkel és az iskola huszonhat pedagógusával együtt olyan intézményt hozunk létre, amely a régiónkon belül egyfajta szakmai műhelyként szolgálhat. A Nyitrai járásban sincs magyar taní­tási nyelvű gimnázium, onnan is hozzánk járnak a gyerekek. Úgy ter­vezzük, hogy kollégiumot biztosíta­nánk a számukra, mivel az útikölt­ség egyre drágább. Szeretnénk, ha a magyar gimnázium belakná a jelen­Nem kell új tanerő- ' két felvenni, ugyan­akkor a meglevők közül sem kell senkit el- . . bocsátani. \\ légi bérleményt, és a város segítsé­gével felújíthatná a sportpályát. Olyan oktató-nevelő munkát kívá­nunk végezni az önálló magyar gim­náziumban, amely az egész környé­ken elismert lesz. Az idegen nyelvek és a számítástechnika oktatását is megerősítjük. Ma már az előnyét is látom annak, hogy az oktatási tárca részéről kérelmünk elbírálása vala­melyest elhúzódott. Több időnk jut a vagyonelosztásra. Érsekújváron: egy intézmény békés szétválását szeretnénk ebben az iskolaévben le­bonyolítani, amit Müan Holota, a gimnázium jelenlegi igazgatója is helyénvalónak tart. A magyar gim­názium a jövőben Kassák Lajosnak, Érsekújvár szülöttének nevét szeret­né felvenni. Daniel Lipšic szerint már nem sokáig működik egy fedél alatt az igazságügyi minisztérium és a Legfelsőbb Bíróság Menni vagy maradni? - ez Milan Karabín kérdése ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Már nem sokáig lesz egy fedél alatt az igazságügyi minisztéri­um és a Legfelsőbb Bíróság. „A bírói és a végrehajtó hatalom nem lehet egy helyen” - szögezte le Daniel Lipšic tárcavezető, és ezzel Müan Karabín főbíró is egyetért. Lipšic a lehető legelőzékenyebb akar lenni: rábízta Karabínra, döntse el ő, ki költözzön el. A bíróság elnöke még nem döntötte el, melyik lehetőséget választja. A jelenlegi épület eredeti­leg a Legfelsőbb Bíróságnak készült, később azonban a legfőbb ügyész­ség és az igazságügyi minisztérium is ott kapott helyett. A főügyészség a közelmúltban már elköltözött, Kara­bín pedig rövid időn belül elemzi, a bíróknak mi az előnyösebb: menni vagy maradni. Ha sikerül megfelelő műszaki feltételeket biztosítani a bí­róság működéséhez, a főbíró szíve­sen maradna a jelenlegi épületben. Ott működne a Bírói Tanács is, mely jelenleg - a szűkös anyagi körülmé­nyek miatt - kölcsönkért irodákban tevékenykedik. A jövő évi költségve­tésből is csak kevés pénz jutna a ta­nácsnak, ugyanis amikor a büdzsé­ről folyt a vita, a testületnek még nem volt elnöke, azaz nem volt, aki a javaslatot előterjessze. .Jövőre a kormány tartalékalapjából lehet né­mi pénzt elkülöníteni. Ezzel nem lesz gond, mert nem annyiról van szó, mint amennyit a mezőgazdász- szók követelnek, és a pénzügymi­niszter sem zárkózott el a tárgyalá­soktól” - mondta Lipšic. A miniszter és Karabín elődje, Štefan Harabin között állandóak voltak a konfliktu­sok, most viszont az új főbíró és a tárcavezető áüítják: bár nem min­denben értenek egyet, a kettejük kö­zötti kommunikáció nagyon jó. Rá­adásul közös céljuk van: mindketten az igazságszolgáltatás megbízható­ságára törekszenek. Karabín inge­rülten reagált arra, hogy az újság­írók állandóan elődjével hasonlítják össze. „Harabin helyett inkább en­gem emlegessenek!” - jegyezte meg. Harabin nem volt hajlandó be­vezetni az ügyek elektronikus ikta­tását és azok véletlenszerű, számító- gépes elosztását, Karabín ezzel szemben nem ódzkodik az elektro­nikus iktató alkalmazásától, (sz-a) RÖVIDEN Jövőre differenciálják a támogatásokat Pozsony. A parlament a szociális törvénycsomag részeként tegnap megszavazta az anyagi szükséghelyzetben levőknek járó szociális juttatások csökkentését. A jövőben azok az állampolgárok, akiknek a bevételei nem érik el a létminimumot, az eddigi 2900 korona he­lyett legfeljebb 1450 koronát kaphatnak, a különbözetet pedig csak célzott támogatásként kérhetik, és csak akkor, ha önmaguk is meg­próbálnak változtatni helyzetükön, például munkahelykereséssel. A gyermekes családoknál ez az összeg legfeljebb 4210 koronára nő­het. Az iskolába járó vagy átképzésen részt vevő személy további ezer koronában részesül. (SITA) Egyeztet az ellenzék Kaník-ügyben Pozsony. A HZDS és a Smer is hajlandó tárgyalni holnap Ľudovít Kaník szociális miniszter visszahívásáról, melyet a kommunisták kezdeményeznek. Ján Kovarčík, a HZDS alelnöke szerint már az egész kormány megérett a lemondásra, s hamarosan megpróbálják egyesíteni az ellenzéket, hogy még az ősszel visszahívják a Dzurin- da-kabinetet. A Smer elnöke, Robert Fico nem lát problémát abban, hogy egy szavazással próbálják meg leváltani Rudolf Zajac egész­ségügyi minisztert és Ľudovít Kaníkot. (SITA) Schusterra várnak az adótörvények Pozsony. Már Rudolf Schuster asztalán vannak a parlament által nemrég elfogadott adóreformmal kapcsolatos törvények. Az állam­főnek november 25-ig kell döntenie arról, hogy aláírja-e a jogszabá­lyokat, vagy újratárgyalásra esetleg visszautalja a törvényhozásnak. Ján Füle elnöki szóvivő nem volt hajlandó arra válaszolni, hogy van-e ellenvetése Schusternek a törvényekkel kapcsolatban. (SITA) Egyetértés uniós kérdésekben Pozsony. Szlovákia egyetért Lengyelországgal abban, hogy az Eu­rópai Unióban a jövőben a döntések nagyobbik része többségi, sú­lyozott szavazás útján történjen, tájékoztatta dán kollégáját tegnap Eduard Kukán szlovák külügyminiszter. Per Stig Moherrel abban is egy véleményen voltak, hogy azokban az ügyekben, melyekben ed­dig is csak konszenzussal döntöttek, a jövőben sem kellene áttérni a többségi szavazásra. Dánia egyébként támogatja az „egy ország, egy biztos” elvét, mely részeleges egyenlőséget biztosítana a tagor­szágok számára az Európai Bizottságban. (SITA) Izrael köszönetét mond a Dzurinda-kormánynak Vizit Jeruzsálemben ÖSSZEFOGLALÓNK Jeruzsálem. „Szlovákia a nemzet­közi szervezetekkel karöltve har­colni kíván a terrorizmus, a nacio­nalizmus, az intolerancia bármi­lyen formája, tehát az antiszemi­tizmus ellen is. Azért jöttem, hogy tovább javítsak a két ország kap­csolatán” -jelentette ki tegnap Mi­kuláš Dzurinda kormányfő az izra­eli kollégájával, Ariel Saronnal folytatott tárgyalásai során. Az or­szág az EU-csatlakozás után is a közel-keleti béke megteremtésén kíván fáradozni, mondta. Sáron örömmel értékelte, hogy Szlováki­ában az antiszemitizmus mértéke nagyon alacsony, s az állami szer­veknek sikerül csírájában elfojtani­uk az ilyen jellegű kezdeményezé­seket, amiért köszöntet mondott a Dzurinda-kormánynak. Reményé­nek adott hangot, hogy Szlovákia EU-csatlakozása után a nemzetkö­zi szervezet véleménye Izraellel kapcsolatban kiegyensúlyozottab­bá válhat, (s, t) Májusban újra tömegesen nyugat felé indulnak? Roma vezetők panaszai ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Több száz vagy akár több ezer roma készül újra külföldre, hogy megélhetést és megbecsülést találjon - állítják néhány roma szer­vezet vezetői. Alexander Patkoló, a Szlovákiai Roma Kezdeményezés elnöke úgy tudja, nagyon sokan vár­ják jövő május elsejét, hogy újra el­indulhassanak Belgiumba, Hollan­diába vagy Nagy-Britanniába. La­dislav Fizik, a roma parlament elnö­ke szerint a Csáky Pál miniszterel­nök-helyettes által javasolt roma in­tegrációs hivatalok létrehozásának csak az a célja, hogy az MKP-nak szerezzenek szavazatokat. „A több­ségi nemzet képviselői a romáktól megtanultak hazudni és lopni” - mondta a szociális reformmal kap­csolatban Fizik. A különbség vi­szont az, hogy míg a romák mindezt kicsiben csinálják, például egy csú­nya lánynak azt hazudják, hogy szép, vagy ellopják valakinek a pénztárcáját, addig a politikusok nagyban csalnak. „A mostani kor­mány büntetés Szlovákiának” - tet­te hozzá. Csáky Pál visszautasítja a roma vezetők tegnapi kijelentését, szerinte csak saját véleményüket, s nem a teljes roma lakosság vélemé­nyét tolmácsolták. A hivatallal kap­csolatos kijelentéseik azt bizonyít­ják, hogy még arról szóló szakmai anyagokat sem olvasták el - áh Csáky reakciójában, (ncs) Péntekig kell javaslatot tenni, de tegnap hivatalosan még egyetlen jelölt sem volt A parlament elfogadta a kormány javaslatát a stratégiai vállalatok privatizálásáról Ügyeskedés a főügyészi tisztségért ÖSSZEFOGLALÓNK Heves indulatokat váltott ki a vita Pozsony. Péntekig keh javaslatot tenni az új legfőbb ügyész személyé­re, de tegnap hivatalosan még egyetlen jelölt sem volt. Miroslav Abelovský független képviselő nevét haliam leggyakrabban a tisztséggel kapcsolatban, és néhány napja még esélyesnek tűnt, mára azonban vál­tozott a helyzet. Az ügyészek taná­csa nem ajánlja Milan Hanzelnak, hogy Abelovskýt alkalmazza az ügyészségen. Abelovský egykor Vla­dimír Mečiar HZDS-elnök ügyvédje volt, soha nem dolgozott ügyész­ként, jelenleg parlamenti képviselő, és az ügyészek tanácsa attól tart, so­hasem lenne belőle jó szakember. A végső szót a jelenlegi legfőbb ügyész, Milan Hanzel mondja ki, és bár egy­előre nem nyilatkozik, elismerte: a testület véleményét nem hagyhatja figyelmen kívül. A főügyésznek az sem tetszik, hogy Abelovský még nem mondott le képviselői mandátu­máról, ő pedig ezt addig nem akarja megtenni, amíg nem kap valamilyen biztosítékot, hogy alkalmazzák az ügyészségen. Abelovskýval kapcso­latban korábban felmerült, hogy több kormánypárt támogatását is él­vezi, ugyanakkor mindenki óvatosan nyilatkozott róla. Az ügyészek szak- szervezete tegnap nehezményezte, hogy Hanzelt senki nem javasolja új­ból, pedig szerintük jó munkát vég­zett. A főügyész nem helyesli, hogy a funkciót parlamenti pártok javaslata alapján töltik be, miközben a tiszt­ségviselőnek a politikától és a politi­kusoktól függetlennek keh lennie. Hanzel Abelovskýn kívül még négy olyan személyről tud, akinek van­nak főügyészi ambíciói. Szakmailag mind alkalmas a tisztségre: Dob- roslav Tmka jelenleg katonai ügyészként, Ivan Segeš a főügyész­ség büntetőjogi osztályának vezető­jeként, Vojtech Ernest az ő beosz­tottjaként, Jozef Sabo pedig nemzet­közi jogi osztályvezetőként dolgo­zik. Egyelőre egyikük jelölését sem vállalta egyik párt sem. (sza) Ú J SZÓ-ÖSSZ EFOG LALÓ Pozsony. Heves indulatokat váltott ki a képviselőkből a stratégiai válla­latok teljes privatizálásáról szóló törvénytervezet tegnapi parlamenti vitája. A módosítás lehetővé tenné, hogy a jelenleg csak 49 százalék ere­jéig magánosítható vállalatokat a mindenkori kormány saját belátása szerinti mértékben adhassa magán­kézbe. A törvénytervezet tehát nem szabná meg a privatizáció arányát, csupán azt kötné ki, hogy a kabinet­nek minden esetben meg keh vizs­gálnia és el keh döntenie, hány szá­zalékot értékesít az eladásra szánt társaságból. A törvény ugyanis mindeddig korlátozta a természetes monopóliumoknak minősülő cégek privatizációját. E kategóriába tarto­zik a villamos művek, a gázművek, a regionális energiaszolgáltatók, a Transpetrol, a posta, a vasút, a táv­közlési vállalat, a vízgazdálkodási vállalat. A kormány 100-150 milli­árd koronát vár a privatizációból, s a pénzt a nyugdíjreformra fordítja. A parlament este 75 szavazattal jóvá­hagyta a javaslatot, (t, s) Csupasz fenék meg privatizált tyúk Pozsony. Karol Ondriaš kommunista képviselő szerint „a tyúkok a magánosítás után kevesebbet tojnak”, s ha nem okozott volna már ed­dig is annyi kárt a privatizáció, akkor a tudományos akadémia működ­tetésére 5600-ig(!) lenne pénz. Robert Fico (Smer) szerint nincs ok ar­ra, hogy a kormány eladja a polgárok vagyonát. Sergej Kozlík (HZDS) a következőképpen foglalta össze ellenérveit: „ Egyetek sajtot, fehér lesz a feneketek, privatizáljátok, csupasz lesz a feneketek.” (t, s)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom