Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-11 / 259. szám, kedd
20 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 11. A tejtermelők versenyének háromnegyedévi eredményei Nézetek szerint a sertések későbbi tömeggyarapodása a malacok születési és az elválasztási tömegétől függ INSEMAS OPEN 2003 POMICHAL ISTVÁN - LENGYEL LAJOS Az eredmények azt mutatják, hogy a piaci tejtermelés intenzitása csökken. A tavalyi listavezetők kevesebb tejet adnak el, és a termelők többsége is kevesebb tejet produkált Ez a folyamat eltér az eddigi elvárásoktól. A tejtermelés visszaesését vélhetően a hosszú forró nyár és az aszály együttes hatása okozta. E negatív folyamat részletes szakmai elemzést követel és a tejpiacnak is számolnia kell azzal, hogy a hosszantartó nyári hőhullámok a tehenésztek reprodukciós eredményeire is negatívan hatottak, nem beszélve arról, hogy a tömegtakarmányok mennyisége és minősége sem a megszokott. Ennek alapján nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy hosszabb ideig tart majd, mire visszaáll a termelés megszokott színvonala, és újra emelkedni fog a tejtermelés intenzitása. Sok tehenészetben gondot fog okozni az alomszalma hiánya is, ami elsősorban a tej minőségét befolyásolhatja. Várható, hogy két-három évre is szükség lesz arra, hogy a tehenészetek kiheverjék a 2003-as aszály okozta gazdasági károkat. INSEMAS OPEN 2003 Ounaszerdahely Az idei háromnegyed évi eredmények azt mutatják, hogy az élmezőnyben szereplő tehenészetek ez előző évhez viszonyítva visszaestek. Kivételt csupán az MM+J Kft. képez, ahol átlagosan 0,89 literrel növelni tudták termelést. A táblázat második felében tanyátó termelők fokozatos felzárkóznak az élcsoporthoz. A legnagyobb fejlődést a gellei szövetkezet érte el, az előző esztendőhöz viszonyítva 1,57 literrel növelte az átlagos teljesítményét. Az első és a tizedik helyezett közötti teljesítménykülönbség már csak 4,03 liter. A versenyben résztvevő 25 tehenészet átlaga összesítve 16,83 litert. Ez a tavalyihoz képest 0,26 literres visszaesést jelent. Az első három helyen a rangsor nem változott. INSEMAS OPEN 2003 - Calánta Továbbra is az AGRICOLA Kft vezet, annak ellenére, hogy a tavalyihoz képest teljesítménye 0,84 literrel visszaesett. A második helyen továbbra is a javorinkai szövetkezet áll. A harmadik helyre felzárkózott az ábrahámi szövetkezet, s leszorította a negyedik helyre az Agrostaar Kft-t, annak ellenére, hogy az előző évi eredményekhez képest éppen ez a tejtermelő gazdaság produkálta a legnagyobb mértékű előrelépést: 2,25 litert. A tíz értékelt termelő közül csupán három javított a tavalyi teljesítményén, heten viszszaestek a termelésben. Húsz liter fölött csupán az Agricola Kft teljesített. A tizedik helyezett Agropeak-Team Kft. 6,52 literrel kevesebb tejet adott el, mint a listavezető. (Illusztrációs felvétel) INSEMAS OPEN 2003 GALÁNTA, (háromnegyedévi eredmények) Napi tejeladás egy tehénre Rangsor Tejtermelő Liter tej/TN 2003-2002 (lit) 1. AGRICOLA Kft. Šoporňa 20,68-0,84 2. Javorinkai MgSZ 18,25-0,17 3. Ábrahámi MgSZ 18,18 + 0,92 4. AGROSTAAR KB Királyrév 17,86 +2,25 5. Agrimpex MgSZ Nádszeg 17,50-1,57 6. Agropenta Kft. Vága 17,08 +0,23 7. Tósnyárasdi-Kajali MgSZ 16,10-0,50 8. AKT Natural 15,16-0,17 9. ŠINTAVAN Kft., Sintava 14,32-0,74 10. Agropeak Team Kft. 14,16-0,28 INSEMAS OPEN 2003 DUNASZERDAHELY, (háromnegyedévi eredmények) Rangsor Tejtermelő Liter tej/TN 2003-2002 (lit) 1. Búslaki Tangazdaság Kft. 21,65-1,69 2. ISTRA Kft. Kisudvamok 20,93-1,50 3. MM+JKft. Dunaszerdahely 20,64 + 0,89 4. COAGRO Rt. Dunatőkés 19,47-2,09 5. Lúcsi MgSZ 19,32-0,86 6. Csilizköz Rt. Csüizradvány 19,22 +0,22 7. Egyházggellei MgSZ 18,93 + 1,57 8. Alistáli MgSZ 18,84 +0,57 9. Dán Slovakia Agrar Rt. Nagymegyer 17,99 +0,47 10. Padány-Bögellő MgSZ 17,62 +0,30 Malacok takarmányozása (Illusztrációs felvétel) POMICHAL ISTVÁN - FEHÉRVÁRI JENŐ A hhoz, hogy helyesen tudjuk takarmányozni a szopósmalacokat, meg kell ismerni nö- vekedésük és fejlődésük biológiai alapjait. A növekedésnek két tényezője van: egyik az állat nagyságának és tömegének növekedése, második a fejlődés, vagyis a testrészek és szövetek arányában bekövetkező viszonylagos változás. A növekedés és fejlődés bizonyos mértékig kölcsönhatásban vannak egymással, mivel fejlődési változások bekövetkeznek a kor előrehaladtával és a testtömeg növekedésével is. A malacok születésükkor sokkal fejletlenebbek, mint például a szarvasmarha borja, vagy a kecske- gida. Az utóbb említett újszülöttek hosszú embrionális fejlődésük alatt befejezik sejtszám- növekedésüket, míg a malacok esetében a sejtszámnövekedés a születéshez viszonyítva később szűnik meg. Ismeretes, hogy a sertések nemek szerinti testnagyság- különbsége is a sejtszámban fennálló eltérésre vezethető vissza és nem a sejtek nagysága közötti különbségre. A kanoknak több sejtjük van mint a kocáknak. A fiatal állatoknak a sejtnagysága kisebb, mint az időseké. A kis sejtnek a térfogatához viszonyítva nagy a felülete és mivel az anyagcsere a sejt felületén játszódik le, a malacoknak nagyobb az anyagcseréjük, mint a felnőtt állatoknak. Ez az oka annak is, hogy a malacok izmaiban a táplálóanyagok beépítése szervi fehérjévé gyorsabban megy végbe, mint az idősebb állatokéban. A kor előrehaladtával a növekedés bizonyos fokú öngátlása következik be, a viszonylagos napi súlygyarapodás és a takarmányértékesítés is csökken. A növekedéscsökkenés kezdetének időpontja fajták szerint változó. Például míg a dán lapálysertés növekedés-csökkenése kb. 90 kg-os élősúlynál következik be, addig a régebbi típusú nagy fehér angol (large white) sertésnél már kb. 40 kg-nál. Ha a malacok növekedése szűkös takarmányozás következtében késik, akkor izomsejtjeik kisebbek lesznek, mint a bőségesen takar- mányozott társaikké. Ha ezután bőségesebb takarmányozásra fogjuk őket, akkor egy darabig tömeggyarapodásuk üteme és takarmányértékesítésük jobb lesz, mint az előzőleg bőségesen takarmá- nyozott malacoké. Viszont ez csak akkor érvényes, ha a szűkös takarmányozás csak rövid ideig tart, mert akkor a még élettanilag fiatal malacok képesek behozni lemaradásukat. Abban az esetben, ha a szűkös takarmányozás tovább tart, a későbbiekben a növekedés lemaradását behozni már nem képesek. Általánosan elfogadott az a nézet, miszerint a sertések későbbi tömeggyarapodása a születési és az elválasztási tömegtől függ. Ezért a malacok nagy táplálóanyag-igényét teljes mértékben ki kell fedni: nem csak a születéstől a választásig, hanem már az embrionális fejlődés alatt is, ezért már a vemheskocák takarmányozására is nagy figyelmet kell fordítani. A malacok fejlődése nagymértékben függ a koca tejtermelésétől. Ezért minden koca csak annyi malacot neveljen, ahány jól tejelő csecse van. A normális malac világrajövetel után hamarosan, mintegy 10 percen belül feláll és keresi a koca csecsét. Az első 2-3 napon a malacok versenyeznek egymással, hogy jól tejelő csecset kapjanak. Amikor már kialakult egy rend, mindegyik malac választásig megtartja a maga helyét és ezt a rendet rendszerint nem sértik meg. Előfordul azonban, hogy 2 malac osztozkodik egy gazdátlan csecsen. Ha kevés a malac akkor az is előfordul, hogy egy malac 2 csecset vesz birtokába. Azok a malacok, amelyek a gyengébb csecset kapták, gyengébben fejlődnek. Az első ’rrapokban a koca föcstejet, kolosztrumot termel, ami abban különbözik a később termelt tejtől, hogy jóval nagyobb a fehérje-, ásványianyag- és vitamintartalma. Több treonint, valint, leucint és fenilalanint tartalmaz a fehérje. Az első 3 aminosavról tudjuk, hogy igen nagy mennyiségben fordul elő az immunfehérjékben, a globuli- nokban. A malac szervezete 4-6 hetes korig nem tud ellenanyagot termelni. Eddig az időpontig vérszérumának gamma-globulin tartalma állandóan csökken. A kolosztrum igen sok ellenagyagot tartalmaz. A malac bélnyálkahártyájának csupán az élet első 6-12 órájában van meg az a képessége, hogy ezeket az ellenanyagokat átengedi. Az ellenanyaguk felszívódása a születés után minden 3 óra alatt a felére csökken és 12 óra múltán az élet 36 órájáig már csak elenyésző mennyiség szívódik fel. A malacok ellenállóképességének növelése érdekében fontos, hogy fialás után a szopást minél előbb megkezdjék, annál is inkább, mivel előzetesen a placentán keresztül a koca szervezetéből immun-anyagok nem juthatnak a magzatba. Természetes körülmények között régebben a malacnak az első 2-3 héten az anyatej volt az egyetlen tápláléka. A mai modern malactakarmányozási rendszerek már az élet 3-5 napos korától takarmánykiegészítőket és speciális indítótápokat alkalmaznak a lehető legjobb eredmények elérése céljából, kihasználva a fiatal állatok óriási növekedési és takarmányértékesítési képességét. A szárított takarmányok piaci szabályozására az unióban maximálisan garantált és országos kvótákat alkalmaznak Támogatás csak a garantált mennyiségig ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A szárított takarmányok piaci szabályozási rendszerében a támogatást egy adott gazdasági évben előállított termékmennyiségre fizetik. A gazdasági év április 1-től március 31-ig tart. A támogatások kiindulási összege évente azonos, de változhat is - eddig kizárólag csökkent - ha a termelők túllépik az EU egészére megszabott kvótát. A támogatásba beletartozik a szárított kukorica is, amely után szintén igényelhető támogatás. Ennek feltétele, hogy még éretlen növényt dolgozzanak fel, s az alapanyag olyan területről származzon, amelyre nem igényeltek területalapú támogatást. Ezt szigorúan ellenőrzik. A szárított takarmány támogatási rendszrébe a következő növények tartoznak: Forrólevegős szárítással előállított lucerna liszt és lucerna pellet, egyéb módon (napon) szárított lucerna liszt és lucerna pellet. Lucerna, baltacím, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló termékek mesterségesen szárítva, széna és takarmány- káposzta, lucerna, baltacím, lóhere, csülagfürt, bükköny, csicseriborsó és szarvaskerep napon szárítva és őrölve, lucerna- és fűnedvből előállított fehérjekoncentrátumok és olyan de- hidratált termékek, amelyeket kizárólag a fenti fehéijekoncentrátumok előállításakor keletkező szilárd és folyékony maradványanyagból nyertek. A támogatási rendszerhez kvóta- rendszer kapcsolódik, amely megszabja a támaogatásban részesíthető termékek mennyiségét. Kétféle kvótát állapítanak meg: külön-külön a mesterségesen szárított és a napon szárított termékekre. Maximálisan garantált mennyiségre (MGQ) és országosan garantált mennyiségre (NGQ) csoportosítják őket. Az országos kvótákat már nem osztják fel a termelőkre, ugyanakkor minden gazdasági évben összesítik, hogy az egyes országok termelői mennyit termeltek, illetve mekkora mennyiségre igényeltek támogatást. Az EU a szárított takarmányok esetében mind a dehidratált, mind pedig a napon szárított termékekre maximalizálta a költsévetési keretet, az előbbi esetében 303,7 millió euroban. Ha a tagországok össztermelése meghaladja a maximalizált értéket, akkor a támogatást csökkentik. A támogatás végső mértékének meghatározásakor fő szempont, hogy a rendelkezésre álló költségvetési keretet ne lépjék túl. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egy tagállam jelentősen túllépia saját kvótáját, más tagállam viszont csak részben használja ki. Ilyen esetben, ha ösz- szességében nem lépik túl a maximálisan garantált mennyiséget, a támogatás mértéke nem változik. A támogatások névleges értéke az előző években a túltermelés következtében tagországonként módosult, most 63 - 65 euro közötti összegben állapították meg. A támogatási feltételek között fontos szerepet kapnak a minőségi követelmények, egyúttal a támogatás igénylőjével szemben is elvárásokat fogalmaztak meg. A minőségi követelményeket a piacképesség, a maximális nedvességtartalom és a minimális nyersfehérje-tartalom alapján szabályozzák. A támogatásra azok jogosultak, akik a termelőkkel szerződést kötöttek a zöldtakarmány szárítás céljából történő termesztésére, akik a saját maguk álta megtermelt zöldtakarmányt dolgozzák fel, illetve akik a zöldtakarmányt elismert felvásárlótól szerezték be. Fontos, hogy a termelőkkel kötött szállítási szerződéseket írásban rögzítsék, annak másolatát el kell küldeni az adott ország illetékes hatósága számára is. (li) (Illusztrációs felvétel) ÁG RÁ A KO: R K £ pi A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
