Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-11 / 259. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 11. Hl Régió Sok menekült Szlovákiában Pozsony. Az elmúlt hét folya­mán a rendőrség és a határőr­ség 372 külföldit tartóztatott fel, akik illegálisan próbáltak Szlovákia területére jutni. A külföldiek többsége orosz, af­gán és örmény állampolgár volt, legtöbbjüket az ukrán és az osztrák határ közelében tartóztatták fel. A menekültjo­gi státusért 279-en folyamod­tak. A rendőrségnek nyolc em­bercsempészt sikerült elkap­nia, mindnyájan szlovák ál­lampolgárok. (TASR) Meg ve rette a fiát egy nő Komárom. Saját anyja vere­tett meg egy 22 éves komáro­mi férfit, mivel az önként nem volt hajlandó átíratni lakását a nőre. Az asszony felbérelt két verőlegényt, akik a férfit megkötözték, majd egy Bátorkeszi mellett lévő nyara­lóba cipelték. A férfi még így sem írta alá a dokumentumot, nemsokára pedig sikerült megszöknie a házból, s ez­után jelentette az ügyet a rendőrségen. A nyomozóható­ság vádemelési eljárást kezde­ményezett az ügyben. (TASR) Rendőrkézen az idős pár gyilkosai Igló. A rendőrségnek tegnap kora reggel sikerült megtalál­nia annak az idős házaspár­nak a gyilkosait, akik csütör­tökről péntekre virradó éjsza­ka ölték meg brutális mód­szerrel a két idős embert. A 80 éves asszonyra és négy évvel idősebb férjére fiuk talált rá szombaton. A lakásból ello­pott tárgyak egy részére a rendőrség a gyilkosok lakásá­ban lelt rá. (SITA) Lakossági fórum Érsekújvárott Érsekújvár. Az MKP érsekúj­vári alapszervezete csütörtö­kön 18 órakor a Csemadok- székház nagytermében lakos­sági fórumot tart. A vitaestre a meghívást Miklós László környezetvédelmi miniszter, Szigeti László oktatási állam­titkár és Bauer Edit MKP-s parlamenti képviselő is elfo­gadta. A fórum résztvevői Pischinger Géza polgármes­ternek és a helyi képviselő- testület tagjainak is kérdése­ket tehetnek fel. (száz) Antall Józsefre emlékeznek Érsekújvár. Antall Józsefre, Magyarország egykori minisz­terelnökére, a Keresztény Ifjú­sági Szervezet alapítójára em­lékeznek december 11-én a Jópásztor Társulat érsekújvári alapszervezetének tagjai. A Jópásztor Társulat alapszer­vezetének székhelye a katoli­kus templom plébániáján ta­lálható, az érdeklődők a kap­csolatot a 0908/090 949-es számon vehetik fel a megem­lékezés szervezőivel, (száz) Kiállítások Komáromban Komárom. A fogyatékkal élők világnapja alkalmából ma 16.30 órakor Balassa Má­ria budapesti amatőr képző­művész munkáiból nyílik kiál­lítás a Duna Menti Könyvtár Eötvös utcai épületében. A Képek című tárlat december 10-ig tekinthető meg. Péntek­től december 10-ig az eperjesi roma galéria vándorkiállításá­val is megismerkedhetnek az érdeklődők. A szeretetért fes­tünk című tárlat anyagát hiva­tásos és amatőr hazai roma képzőművészek munkáiból állították össze, (vkm) Akár egész napos felügyeletet is biztosítanak a szociálisan hátrányos helyeztűeknek A kis- és középvállalkozások kezdeti segítése a fő cél Gondozás a kórházban Királyhelmec. A királyhelmeci kór­ház novembertől néhány speciálisan átalakított helyiségében gondozó- szolgálatot működtet. A három két­ágyas szobából, társalgóból és mel­lékhelyiségekből álló részlegben olyan szociálisan hátrányos helyze­tű, többnyire idős személyeket tud­nak ellátni, akik nem betegek, de egész napos felügyeletet és gondo­zást igényelnek. Róluk két egészség- ügyi nővér és három ápoló gondos­kodik, esedeges orvosi ellátásukat pedig a kórház bármely más részle­gén biztosítani tudják. Kövér Péter, az intézmény igazgatója lapunknak elmondta, a gondozóba a rászoruló­kat szerződés alapján hosszabb idő­re, de akár egy napra is fogadni tud­ják. Az ellátásért járó pénzt részben a páciens vagy annak gondozója, részben pedig a megyei önkormány­zat szociális osztálya fizeti a hatályos törvények szerint. Az új részleg ki­alakításának és működtetésének tel­jes költségét a kórház önerőből fede­zi. Ha a későbbiekben a lakosok igénylik, az intézmény a gondozó- szolgálat bővítését is elképzelhető­nektartja. (leczo) Ágy az új kórházi részlegen (Szabó Bernadett felvétele) Hat pályázat az egészségügyi központ működtetésére A tartozásokat is vállalni kell Ógyalla. Az ógyallai egészség- ügyi központ működtetésére kiírt pályázatra hat munka, az igazgatói posztra kiírt pályá­zatra pedig négy jelentkezés érkezett - tájékoztatta lapun­kat Basternák László polgár- mester a tegnapi borítéknyi­tást követően. V. KRASZNICA MELITTA Az egészségügyi központ tavaly de­cemberben, még az előző polgár- mester és a Nemzeti Vagyonalap ál­tal aláírt privatizációs szerződés alapján került a város tulajdonába, az ismert és ismeretlen kinnlevősé­geivel és kötelezettségeivel együtt. A tavalyi év vesztesége 480 ezer koro­na volt. A szerződés szerint az épüle­tet öt évig nem lehet sem eladni, sem terhelni, és kizárólag egészség- ügyi célokat szolgálhat. „A központ működtetése veszteséges, a tartozá­sok és a követelések közti különbség egymillió korona körüli összeget tesz ki - mondta a polgármester. ­Ezenkívül maga az épület is rossz ál­lapotban van, felújítása további be­ruházást igényelne. Sajnos, erre pil­lanatnyilag nem tud áldozni a város, ezért döntöttünk úgy, hogy a köz­pont működtetésére pályázatot írunk ki. November végére szeret­nénk kiértékelni a beérkezett mun­kákat. A pályázat meghirdetésekor feltételként szabtuk, hogy az új mű­ködtető átvállalja az eddigi tartozá­sokat és követeléseket is, a jelenlegi szerződéseiket meghagyva átveszi az alkalmazottakat, vállalja az épü­let felújítását.” Az előző igazgató le­mondása miatt a vezetői posztra ki­írt pályázat akkor lesz aktuális, ha a másik pályázaton nem tudnak győz­test hirdetni. A polgármester szerint viszont a város számára mindenkép­pen előnyösebb lenne, ha megfelelő üzemeltetőt találnának, akivel a ter­vek szerint 10 évre szóló szerződést kömének. A központban jelenleg 16 szakorvosi rendelő, tüdőosztály, mentőszolgálat és éjszakai ügyelet működik, de a város vonzáskörzetét figyelembe véve további 4-5 szakor­vosi rendelőt lehetne még nyitni. Környezetvédők intenek Veszélyben a dunai ártéri erdők Pozsony. „A bősi vízi erőmű árt a Duna menti ártéri erdőknek, sőt, a közelmúltban ez volt a legkáro­sabb hatással a szlovákiai erdők­re. A Dunában ugyanis művileg szabályozzák a vízmennyiséget, pedig az erdők maguk is képesek lennének ilyen szabályozó szerep ellátására, mivel fel tudják fogni a nagy mennyiségű víz egy jelen­tős részét” - mondta Ľubica Trubíniová, az Pozsonyi Regioná­lis Környezetvédelmi Szövetség munkatársa. A szervezet a Life környezetvé­delmi program keretében szeret­ne tenni a dunai ártéri erdők megóvásáért, melyeknek köszön­hetően lényegesen kisebb az ár­vízveszély. Az erdők az ivóvíztar­talék biztosítása szempontjából is különösen fontosak, ugyanis a fo­lyamszabályozás következtében csökken a talajvíz szintje. A Dé- vényújfalu és Marchegg között tervezett híd is nagy károkat okozhat a természetben. „Az épí­tők beavatkoznak a Morva és a Dyje folyó életébe, tönkreteszik a környezetet” - hangsúlyozta Tru­bíniová. (ncs) Inkubátorház Rozsnyón KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. November közepén ün­nepélyesen is megnyithatják az építészeti és műszaki szempontból már egy hónapja átadott helyi in­kubátorházat. Az avatáson várha­tóan Eric van der Linden, az Euró­pai Bizottság szlovákiai delegáció­jának vezetője és Gyurovszky Lász­ló építésügyi és régiófejlesztési mi­niszter is jelen lesz. A rozsnyói Dél-lakótelepen 1989 óta félkész állapotban álló épületet a PHARE 2000-es programból szerzett 370 ezer euró (körülbelül 16 millió korona) támogatásnak köszönhetően január végén kezd­ték inkubátorházzá átépíteni. Az inkubátorház berendezéseinek nagy része már a helyén van, a megnyitás napjára az épületben hat-hét kezdő vállalkozó foglalja el a helyét. A létesítmény célja, hogy az induló mikro-, kis- és középvál­lalkozásoknak irodákat, illetve a termelést szolgáló helyiségeket biztosítson. A pozsonyi és a nagyszombati régió helyzetét mérik fel Befektetőcsalogatók GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Mintegy 21 ezer euró tá­mogatást nyert az Európai Uniótól a szlovák-osztrák Phare-CBC prog­ram révén a Galántai Regionális Fej­lesztési Ügynökség. A Centrope el­nevezésű, határon átnyúló együtt­működésre vonatkozó pályázatban négy ország: Ausztria, Magyaror­szág, Csehország és Szlovákia vesz részt. A szlovákiai felet a Galántai Regionális Fejlesztési Ügynökség képviseli. „A projektum lényege, hogy a kö­zép-európai régióban egy egységes gazdasági térséget alakítsunk ki, és külföldi nagybefektetőket szólítsunk meg, felkeltsük az érdeklődésüket, és igyekezzünk elérni, hogy ezek a cégek ebben a térségben telepedje­nek le” - ismertette a tervezet lénye­gét Baros Róbert, a galántai ügynök­ség igazgatója. A tervezet céljai közé tartozik a befektetési lehetőségek elemezése - Szlovákiában a Nagy- szombati és a Pozsonyi kerületben. „Ezen belül főként a számításba jö­hető ipari területekre, illetve a már meglévő ipari parkok vizsgálatára összpontosítunk. Egyebek mellett a demográfiai adatok, a befektetői fel­tételek és az adóhelyzet felmérése szerepel majd az elemzésben, amellyel a leendő befektetőket meg­szólíthatjuk. Fontos, hogy a pozso­nyi és a nagyszombati régióban egyetemek, kutatóközpontok mű­ködnek, vagyis erős szellemi háttér­rel rendelkező régióról van szó” - hangsúlyozta Baros. A projektum részeként egy pro- pagációs kiadvány készül Befekteté­si lehetőségek a nagyszombati és a pozsonyi régióban címmel. Ebből például olyan dolgokat is megtud­hat a befektető, hogy számára Szlo­vákiában a legkedvezőbb a bérszín­vonal. Saját honlapot is nyírnak, amely a www.centrope.net címen érhető majd el. A Centrope-régióba elsősorban autóipari, elektrotechni­kai, információs technológiával fog­lalkozó és biotechnológiai befekte­tőket várnak. A megszólítás egy­részt közvetlen módon, e-mail for­májában történik, de például Ja­pánból vagy az Egyesült Államok­ból nagy gazdasági lapok szerkesz­tőit is meghívják a régióba, hogy közvetlenül ismerkedjenek a befek­tetési feltételekkel. A továbbtanulásra jelentkezők aránya 96-97 százalék Gimnáziumi nyílt nap KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. A rozsnyói P. J. Šafárik Gimnázium holnap nyílt napot szer­vez, amelyre a magyar alapiskolák végzőseit és azok szüleit várja. „Sze­retnénk bemutatni a gimnáziumot, diákjaink munkáit, kultúrműsorral kedveskedünk az érdeklődőknek” - mondta Jozef Maris, a gimnázium igazgatója. Elmondta, hogy a Rozs­nyói Magyar Református Alapisko­lából általában a kilencedikesek fele a kassai gimnáziumot választja. Az igazgató úgy véli, a rozsnyói gimná­zium is képes minőségi oktatást biz­tosítani. A 34 tavaly érettségizett di­ákból 24 különféle egyetemeken, 6 pedig szakosító iskolában tanul to­vább. A gimnáziumi statisztikai fel­mérés szerint az utóbbi két tanévben csak három-három diák nem tanult tovább, de ezek vagy munkába áll­tak, vagy a kötelező sorkatonai szol­gálatukat kezdték tölteni. „Ha csak azokat a diákokat vesszük figyelem­be, akik továbbtanulásra jelentkez­tek és felvételi vizsgát tettek, az arányszám 96-97 százalék körül mozog” - hangsúlyozta Matis. A 360 lelket számláló, egyre öregedő faluból a lakáshiány miatt sokan elköltöztek, az utóbbi időben pedig a munkalehetőség is megcsappant Migléc lassan ébredezik Csipkerózsika-álmából JUHÁSZ KATALIN Migléc. Kassától délre, a magyar ha­tár mellett fekvő három falu, Abaúj- szina, Kenyhec és Migléc az idők fo­lyamán egybeépült, illetve - fordítva történt a dolog - alig egy évtizede váltak szét, népszavazáson hozott döntés eredményeként. Migléc, a legkisebb község járt a legrosszab­bul, sorra „puskázta el” a lehetősé­geit, elhidegült a szomszédaitól. A 360 lakosú, elöregedő faluból a lakáshiány miatt sokan elköltöztek, mostanában pedig a munkalehető­ség is megcsappant. „Ég és föld a különbség Migléc és Kenyhec kö­zött” - mondta ki helyettem a nagy igazságot Gálfíy Béla polgármester, aki első megbízatási időszakát tölti, és azzal a merész, szinte grandiózus tervvel dicsekedett el, hogy tíz bér­lakást szeretne építtetni a fiatal csa­ládoknak. Sőt, a község útjait is rendbe szeretné hozatni, az erre vo­natkozó pályázat már ott lapul az il­letékes minisztériumi fiókban. Aki­nek még mindig nem elég a fantá­zia birodalmából, tudja meg, a ke­servesen kigazdálkodott migléci szabadtéri színpadot hamarosan befedik; már erre vonatkozóan is vannak ígéretek. Eszembe jut a kenyheci községháza hatalmas, multifunkciós színház- terme a hozzá tartozó ruhatárral és konyhával, valamint a tervezett sportkomplexum és aquapark. Gálfíy Béla úgy látszik, a fejembe lát: „Mostanában mindenki a kenyheci ipari parkkal foglalkozik, amelynek nagy a vonzereje, és ez a falun is meglátszik. Ráadásul az ál­lam nyújtotta lehetőséggel élve ta­valy mindkét szomszéd községben új bérlakások épültek. Migléc erről is lemaradt. Próbáljuk megállítani az elvándorlást, de nem könnyű, a falu ugyanis most ébredezik tíz éves Csipkerózsika-álmából” - jegyzi meg némi kritikai éllel az új polgármester. A falunapok és gulyásfőző verse­nyek korában hihetetlennek tűnik, mégis tény, hogy Miglécen idén rendeztek először falunapot, a gye­rekeknek pedig egy új polgári tár­sulás szervezett kétnapos akciót kézműves foglalkozásokkal, sok ze­nével és tánccal. Végre Miglécnek is lett magyarországi testvérközsége, a hasonló nagyságú, hatvan kilo­méterre fekvő Kiskinizs, ám - ami talán ennél is fontosabb - a község­házán idén nyár óta telefax és internet-hozzáférési lehetőség is van, azaz: beköszöntött a huszon­egyedik század. A Csemadok helyi alapszervezete mellett egy három falut összefogó új szervezet alakult a kultúrát fellendí­tendő. A Hemád Völgye Polgári Tár­sulás vezetője a migléci alpolgár­mester, Nagy István. „Főleg a gyere­kekre és a fiatalokra próbálunk fi­gyelni. Az igény hatalmas, a nyári akciónkra például 98 gyerek jelent­kezett az egész környékről, nagy si­kere volt a budapesti kirándulásnak is. A jövőben beszélgetéseket is sze­retnénk szervezni, és ismét állítunk karácsonyfát, tavaly ezt is örömmel fogadták a faluban. Nemrég beren­deztünk egy klubhelyiséget, remél­jük, a fiatalok hamar odaszoknak” - reménykedik Nagy István. Szerinte a lakosság két táborra oszlott: egye­sek örülnek a változásoknak, mások minden megnyilvánulást politikai húzásnak vélnek. A legkisebbekkel való magyar nyelvű foglalkozás azért is fontos, mert a faluban csak egy szlovák óvoda működik, a szinai iskola magyar tagozata megszű­nőiéiben van, évről-évre kevesebb a magyar gyermek, és míg tíz évvel ezelőtt több mint a fél falu vallotta magát magyarnak, legutóbb ez a szám ötven százalék alatt maradt. Miglécen nem igazán lehet idegen- forgalomról beszélni, bár amióta a református templom előtti parkot rendbe tették, láttak már errefelé lengyel rendszámú autókat és a dió­fa alatt békésen falatozó idegeneket is. A közeli bányatavat is megtalál­ják a magyar és a lengyel turisták, bár inkább halászatra, mint fürdésre használják. Fejlesztésről egyelőre szó sem lehet, a kavicsbánya tulaj­donosának ugyanis 220 hektárnyi területre van fejtési engedélye. A cég csak az úthasználatért fizet, a fa­lunak tulajdonképpen nincs konkrét haszna a bányából, mint ahogy ab­ból sem, hogy Migléc területén mű­ködik a járás egyetlen nemzetközi határátkelőhelye. Az új vezetés szó szerint és képletesen is a nulláról in­dult. Ám, ahogy mondani szokták: innen szép nyerni. Migléc egybeépült Kenyheccel, mégis leszakadt (Ifj. Szaszák György felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom