Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-08 / 257. szám, szombat
Nyugdíjreform Az alacsony keresetűek nyugdíját a következő három évben a keresetüktől függően kiegészítik Differenciált nyugdíjak korlátozásokkal Pro és kontra: a szociális biztosításról szóló törvény Kedvező változások: a magasabb keresetűeknek magasabb nyugdíj jár majd a hosszabb betegség és az anyasági szabadság idején magasabb összegű jövedelempótlékjár igazságosabb, várhatóan magasabb összegű és minden évben rendszeres nyugdíjemelés várható, mely már nem függ a parlament és a kormány akaratától a munkaadók számára csökken a járulékteher a nyugdíj mellett dolgozók esetében az elvezetett járulék arányában, évente emelkedik a már meghatározott nyugdíj összege a gyesen lévő szülők után magasabb összegű nyugdíjbiztosítást fizet az állam a megözvegyült férfiak a nőkkel azonos elbírálás alá esnek az özvegyi nyugdíj kiszámításánál az állam a gyermek hat éves koráig fizeti a nyugdíjjárulékot az őt nevelő szülő után bizonyos feltételek mellett lehetővé válik a korkedvezményes nyugdíj Hátrányos változások emelkedik a nyugdíjkorhatár rövid ideig tartó betegség esetén alacsonyabb lesz a táppénz a táppénzt az első 10 napban a munkaadó fizeti az alacsony keresetűek a mai rendszernél alacsonyabb összegű nyugdíjra számíthatnak az alkalmazottak esetében nő a járulék mértéke az állam nem fizeti a nyugdíjjárulékot a diákok után, vagyis a főiskolás évek nem számítanak be a nyugdíjba Az új nyugdíjrendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a járadék meghatározásában a legnagyobb szerepet az egyén átlagkeresete játssza, vagyis közvetve az élete során befizetett nyugdíjjárulék nagysága. Ehhez kapcsolódik az is, hogy megszűnik nyugdíjak eddigi felső határa, mely az idei évben a lakosság legnagyobb része számára 7112 korona, a munkahely veszélyességi szintjétől függően akár 9219 korona is lehet. Januártól tehát nőnek az újonnan megítélt nyugdíjak közti különbségek, mely elsősorban az alacsony keresetű alkalmazottak számára hátrányos. A rendszer ugyanis a bruttó átlagbérnek mintegy 50 százalékában határozza meg a nyugdíjak összegét, ami a minimálbérért dolgozók esetében a háromezer koronát sem érné el. Ezen hátrány mérséklésére a parlament három éves átmeneti időszakot hagyott jóvá, melynek során kiegészítik az átlagbérnél kevesebbet keresők nyugdíját. Ugyanebben az időszakban, tehát 2006-ig korlátozzák a magasabb keresetűek járadékát, ők az új számítási rendszer szerint nekik járó nyugdíjnak csak egy részét kapják meg. Az átmeneti időszak 2007-ben ér véget, ám várható, hogy a parlament meghosszabbítja azt. A jelenlegi nyugdíjasokat a már megállapított nyugdíjak éves valorizációjára vonatkozó új szabályozás érinti leginkább. A nyugdíjak valorizációja A törvényből kifolyólag minden év július 1- jétől meghatározott mértékben emelkednek a nyugdíjak. Az emelésbe nem lesz beleszólása sem a kormánynak, sem a parlamentnek, értékét szintén a jogszabály határozza meg: az úgynevezett svájci minta alapján a nyugdíjaAz átlagkereset* 1994-2003-ig Év Havi Éves (korona) 1994 6 294 75 528 1995 7 195 86 340 1996 8 154 97 848 1997 9 226 110 712 1998 10 003 120 036 1999 10 728 128 736 2000 11 430 137 160 2001 12 365 148 380 2002 13 511 162 132 2003 14 686 176 075** * Az éves átlagkereset a statisztikai hivatal által kiszámított havi átlagkereset 12-szerese ** A 2003-as adat előrejelzésen alapul kát 50-50 százalékban az éves infláció és a nominális átlagbér-emelkedés alapján emelik. Ha például az infláció 6 százalékos lesz, a bér- emelkedés 8 százalékos, akkor a nyugdíjakat (6+8)/2=7 százalékkal emelik. A nyugdíjak kiszámítása az új rendszerben A nyugdíj összegét a következő képlet alapján határozzák meg: Havi nyugdíj összege: POMB*R*ADH POMB - átlagos személyi bérpont R - ledolgozott évek száma, illetve a járulékfizetés ideje években meghatározva ADH - aktuális nyugdíjérték - értéke minden évben a nominális bérnövekedés arányában nő, értéke 2004-ben 183,58 korona (a rövidítések a szlovák kifejezések kezdőbetűiből állnak, ahogyan azok a szociális biztosításról szóló törvényben szerepelnek) Személyi bérpont - OMB Ennek értéke azt mutatja, hogy az egyén éves bruttó keresete milyen arányban állt a mindenkori éves átlagkeresettel. A nyugdíjszámításhoz az 1994 óta eltelt időszakot veszik figyelembe, vagyis minden évhez kapcsolódóan megállapítják a személyes bérpont értékét. Ha például az egyén átlagkeresete 1996-ban havi 7000 korona, azaz éves szinten 84 ezer korona volt, ezt arányba állítják a statisztikai hivatal által kimutatott 1996-os éves átlagkeresettel, mely 97 848 korona volt. Ebben az esetben az OMB=84 000/97848=0,86. Akik 1994-től hosszabb ideig munkanélküliek voltak, lehetőség nyílik az 1984-től kezdődő időszakban kapott kereset figyelembevételére. Ez főleg az alsó kereseti kategóriában lévők számára lehet előnyös, mivel a kommunista rendszer idején kisebb volt a bérek közti különbség. Átlagos személyi bérpont - POMB Az 1994-től (indokolt esetben 1984-től) évente meghatározott személyi bérpont átlaga. A POMB legmagasabb figyelembe vehető értéke 3, akinek fizetése alapján ennél is magasabb érték rendelkezőknek is csak ezt veszik figyelembe a nyugdíjuk kiszámításakor. Mind az éves, mind az átlagos személyi bérpontot 4 tizedes értékre kerekítik fel. Példa: POMB=l Annak a 2004-ben nyugdíjjogosulttá váló egyénnek a nyugdíját, akinek éves bruttó keresete 1994-től minden évben megegyezett az országos átlagkereset értékével - a személyi bérpontja tehát minden évben 1 -, vagyis esetében a POMB=(10*1)/10=1 Ha 18 éves korától dolgozott, azaz 42 beszámítható éve van, akkor a havi nyugdíja a képlet alapján: POMB*R*ADH = l*42*183,58 = 7710,36 korona. Kiegészítés az új rendszerben Az alacsony fizetéssel rendelkezők számára három éves átmeneti időszakot hagyott jóvá a parlament, 2004-2006 között azok a nyugdíjba vonulók, akiknek átlagkeresete alacsonyabb az országos átlagnál, kiegészítést kapnak nyugdíjukhoz. A nyugdíj az 1,0 és a POMB valós értéke közti különbség meghatározott részével nő. A növekedés 2004-ben 60 százalék, 2005-ben 40 százalék, 2006-ben 20 százalék. Az átmeneti időszak 2007-ben ér véget, de ha 2007-ig alacsony lesz a béremelkedés, a Nyugdíjreform 5 parlament meghosszabbíthatja az átmeneti időszakot. Hogyan működik a kiegészítés a gyakorlatban? Az az egyén, aki például 2005-ben éri el a nyugdíjkorhatárt, és az átlagos személyi bérpontja 0,7, nyugdíja kiszámításánál emelt értékű POMB-t vesznek figyelembe. Ennek értékét 2005-ben a következő képlet alapján számíthatjuk ki: POMB + (1-POMB) *0,6 = 0,7+(1- 07)*0,6 = 0,88 Nyugdíja tehát 42 ledolgozott év esetén 0,88*42*ADH lesz, ahol az ADH a 2005-ben érvényes aktuális nyugdíjérték lesz. Ha figyelembe vesszük, hogy 2003-ban az előrejelzések szerint 8,7 százalékkal nő az átlagbér nominális értéke, ha ez így folytatódik 2004-ben is, akkor 2005-ben az ADH értéke mintegy 199,55 korona lesz. Ez esetben a havi nyugdíj összege 0,88*42*199,55 = 7 375 korona lesz. A kiegészítés nélkül ugyanez a nyugdíj csak 5866 korona lett volna, az emelés tehát mintegy 1500 korona lesz. Korlátozás a törvényben Az egyik parlamenti módosítás következtében átmeneti időszakban redukált POMB értéket vesz figyelembe a nyugdíj kiszámításánál az átlagkereset 125 százalékánál magasabb keresettel rendelkezők esetében. Esetükben az első három évben - 2004-2006-ig - redukált POMB alapján számítják ki a nyugdíj értékét. Ha az átlagos személyi bérpont 1,25-nél magasabbra jön ki, akkor az említett 3 évben a POMB 1,25 fölé eső értékének csak bizonyos százalékát veszik figyelembe. A figyelembe vehető rész értéke 2004-ben 40 százalék, 2005-ben 60 százalék, 2006-ban 80 százalék, az átmeneti időszak 2007-ben ér véget. Miként működik a korlátozás a gyakorlatban? Az az egyén, aki például 2005-ben éri el a nyugdíjkorhatárt, és az átlagos személyi bérpontja 2,5, a havi nyugdíja kiszámításánál csökkentett értékű POMB-t vesznek figyelembe. Ennek értékét a következő képlet alapján számíthatjuk ki: 1,25 + (POMB-l,25)*0,6=l,25+(2,51,25) *0,8=2,25 Nyugdíja tehát 42 ledolgozott év esetén 2,25*42*ADH lesz, ahol az ADH a 2005-ben érvényes aktuális nyugdíjérték lesz. Ha figyelembe vesszük, hogy 2003-ban az előrejelzések szerint 8,7 százalékkal nő az átlagbér nominális értéke, ha ez így folytatódik 2004-ben is, akkor 2005-ben az ADH értéke mintegy 199,55 korona lesz. Ez esetben a havi nyugdíj összege 2,25*42*199,55=18 857,50 korona lesz. A fenti példa az ADH kiszámításának - vagyis a nominálbér-emelkedés - tekintetében előrejelzésen alapszik. Az azonban látszik belőle, hogy a nyugdíj maximális összege megszűnik, ugyan a nagyon magas nyugdíjakat bizonyos mértékig korlátozni fogja a POMB legfelső - 3-as értéke, a nyugdíjak tehát sokkal jobban követik majd az egyén élete során elért fizetésének összegét. A 2003-ban, a jelenlegi rendszer utolsó évében megítélt nyugdíjak összege* bruttó átlagbér** ledolgozott évek száma 35 36 37 38 39 40 41 42 8 125 6 579 6 666 6 753 6 840 6 928 7 015 7 102 7 189 9 286 6 735 6 825 6915 7 005 7 095 7 184 7 274 7 364 10 446 6 832 6 924 7 015 7 107 7 198 7 290 7 381 7 472 11 607 6 832 6 924 7 015 7 107 7 198 7 290 7 381 7 472 12 768 6 832 6 924 7 015 7 107 7 198 7 290 7 381 7 472 13 928 6 832 6 924 7 015 7 107 7 198 7 290 7 381 7 472 15 089 6 832 6 924 7 015 7 107 7 198 7 290 7 381 7 472 16 250 6 832 6 924 7 015 7 107 7 198 7 290 7 381 7 472 * a nyugdíj értéke akkor pontos, ha az egyén a figyelembe vett időszakban (1994-2003) minden évben megközelítőleg azonos szintű keresetet vitt haza ** a táblázatban szereplő havi értékek 2003-ra vonatkoznak és koronában értendők
