Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-08 / 257. szám, szombat
2003. november 8., szombat 1. évfolyam, 28. szám Konferencia Zselizen a gyermekgyógyászat időszerű kérdéseiről, az új gyermekbetegségekről Kezünkben a jövőnk (Milan Drozd felvétele) szokott fellépni, az estek 520 százalékában. Ez életveszélyes állapot, hirtelen szívelégtelenséghez és ritmuszavarhoz, de akár infarktushoz is vezethet. Hogy milyen lesz a betegség kimenetele, attól függ, károsodott-e a szív, vagy sem. (Az eddig diagnosztizált betegek esetében a halálozás aránya 12 százalék, s szinte valamennyi az első hat hónapon belül történt.) Ha időben felfedezik és nincsenek komplikációk, teljes gyógyulás is lehetséges. MÁJÁTÜLTETÉSEK Szlovákiában Filip Daninnger docensnek, a pozsonyi Dérer-klinika, illetve a szlovákiai májtranszplantációs csoport vezető orvosának irányításával a közelmúltban több csecsemőnél és kisgyermeknél végeztek sikeres májátültetést. A máj olyan sok bonyolult kémiai folyamat színhelye, hogy mesterséges szervvel való helyettesítésére egyenlőre semmi remény. Az új májat a beteg szerv helyére ültetik be, és helyreállítják érkapcsolatait. A műtét legkényesebb része a transzplantátum ereinek bekapcsolása a recipiens (szervbefogadó) vérkeringésébe. Az ércsonkoknak szorosan, de feszülés nélkül kell csaüakozniuk egymáshoz, hogy azután lassan összeforrjanak. A máj az összes többi szervünknél jobban ki van téve a szervezetbe jutó mérgek hatásának, mert a belekből felszívódott anyagokat a vér legelőször ide szállítja. De mivel az élet fenntartásához a máj egynegyed része is elegendő, és legnagyobb szervünk regenerálódó képessége is kiváló, legtöbbször nem kell a teljes májat átültetni. Elég, ha csupán egy bizonyos részt transzplantálnak, mert ha befogadja a szervezet, hamar felszaporodik, és teljes értékűvé válik. A transzplantációs sebészet egyik fő korlátja, hogy nagyon nehéz alkalmas donorokat találni. Immunológialag megfelelő, tehát jó eséllyel beültethető szervre van szükség. Az átültetendő szerv állapota vérellátás hiányában gyorsan romlik. A donor testéből való eltávolítás után rendszerint különleges tápoldattal mossák át, és jégen tárolják. Egy elhunyt csak akkor válhat szervadóvá, ha a szervátültetés orvosi és jogi feltételeinek (még életében írásos nyilatkozatban hozzájárul) egyaránt megfelel. Szlovákiában a gyermekek szerveinek az adományozásához szülői engedély szükséges. M. CSEPÉCZ SZILVIA leti gyulladással és hasmenéssel. Ez utóbbi tünet jelentős testsúlycsökkenéshez vezetett. Sem a biokémiai, immunológiai sem egyéb kivizsgálások nem adtak választ a betegség kiváltó okára. A kicsi öthónapos korában találták meg a vizeletében az úgynevezett mevalonolakton-savat, és vérében a szokatianul magas immonoglobulin D nevű ellenanyagot. Ez az ellenanyag-érték minden gyulladásos folyamatnál megemelkedik, de a ciklikus láz esetében akár százszorosán is túllépheti a megszokott mennyiséget. (Innen az elnevezés: hyperimmunoglobulin D, azaz hyerlgD szindróma). A második csecsemő nyolchónapos koráig egészségesen fejlődött, nála akkor kezdődtek a rendkívül magas lázrohamok. Mivel ízületi fájdalmai voltak, és a nyirokcsomói megnagyobbodtak, fiatalkori krónikus ízületi gyulladással kezelték. Tízéves korában (!) jöttek rá, hogy a betegsége szintén hyperlgD szindróma. A ciklikus lázat ismereden genetikai defektus idézi elő. A láz mellett a többi tünet attól függően jelentkezik, hogy a mutáns gén hol található. Autoimmun betegségről van szó, amely gyógyítható. A KAWASAKI SZINDRÓMA A vasculitis betegségek körébe tartozik, egyfajta érgyulladás, amely elsősorban a hajszálereket támadja meg. A kóros folyamat során az erek fala szitaszerűvé válik, és átereszti a vérsejteket. A betegség fiúcsecsemőknél gyakoribb, ötéves korig. Idősebb, például nyolcéves gyermekek esetében rendkívül súlyos formában jelentkezik. Juraj Jakubička, a nyitrai kórház osztályvezető főorvosa úgy véli, ha a családban az egyik gyerek Kawasaki szindrómában szenved, a születendő testvér is legalább kilenc százalékban veszélyeztetett lesz. A betegség eredete nem ismert, feltehetően az immun- rendszer sérülése indítja el a folyamatot. Tünetei az ingadozó láz, a nyirokcsomó-duzzanat, bőrbevérzések vagy a skarláthoz hasonló kiütések. A betegség hirtelen kezdődik, az első, mintegy 10-14 napig tartó heveny, lázas fázisban piros, száraz lesz a torok, az ajkak is kiszáradnak, a nyálkahártya bevérzéses, a nyelv mint a skarlátnál málnaszínű, lángvörös. A kéz és a láb ujjain kifehérednek a körmök, a tenyér és a talp megduzzad, kipirosodik. A legveszélyesebb komplikáció, a koszorúerek gyulladása a tizedik nap után (Illusztrációs felvétel) Gyulladásos folyamatról van szó, s fő jellemzője a látszólag ok nélküli, vissza-visszatérő magas láz. Kovács László professzor, a pozsonyi II. egyetemi gyermekklinika igazgatója két esettel illusztrálta, hogy a betegség tünetegyüttese mennyire variábilis, és ezért nehezen azonosítható. Az első beteg újszülöttnek kéthetes korától volt nagyon magas, negyven fokos láza. A lázrohamok 24 napig tartottak, és egytől három hetes intervallumban újra és újra megismétlődtek annak ellenére, hogy a kicsit antibakteriális gyógyszerekkel kezelték. A lázas időszakokat bőrkiütés, májnagyobbodás kísérte, ízüCSECSEMÖKORI CIKLIKUS LÁZ emzetközi gyermekgyógyász-szimpóziumot szerveztek a zselizi városi kórház fennállásának 40. évfordulója alkalmából, tanácskozáson az előadók több új pediátriai eljárást, illetve kutatási eredményt ismertettek. A konferenciáját a kórház gyermek- osztályának főorvosa, dr. Ľudovít Andruška szervezte. Mit adhat egy orvoskonferencia az általános gyermekgyógyásznak? - tettük fel a kérdést dr. Tóth Erzsébet gyermekorvosnak.- Számos olyan gyermekbetegség van, amellyel az általános orvos nem, vagy csak nagyon ritkán találkozik. Az orvostudomány rendkívül gyorsan fejlődik, s a géntechnológiai kutatásoknak köszönhetően majdhogynem naponta fedeznek fel új betegségeket. Az elmúlt időszakban is több ritka csecsemő- és gyermekkori betegséget diagnosztizáltak, amelyeknél az alaptünetek először valamilyen „banális“ megbetegedésre utaltak. Fontosnak tartom, hogy egy általános gyermekorvos is tudjon olyan betegségekről, mint például a ciklikus láz, vagy a Kawasaki szindróma. Mindkét betegség nagyon magas lázzal jár, de a láz sok betegség felvezető tünete. Ha a gyermek állapota a kezelés ellenére sem kielégítő, akkor végig kell gondolni a „ritkább“ betegségek tünetegyütteseit, és a kis beteget mihamarabb kórházba, szakemberhez kell küldeni. Ez esetenként életmentő lehet. Egy másik fontos dolog, hogy az emberi szervezetben minden mindennel összefügg. A holisztikus gyógymódok szerint nemcsak az egyes beteg testrészeket kell tünetmentessé tenni, hanem a szervezet egészét kell megvizsgálni, hogy a betegség valamennyi kiváltó okát megszüntessük. N A szakmai GYÓGYTURMIX Ekcémás gyerekek reménysége A kortizon-származékokat - amelyek jól enyhítik az ekcémás tüneteket - gyermekek kezelésénél nem javallják. Most új - kevés mellékhatással járó - szert vetnek be a bőrgyógyászok. Az ekcéma az elmúlt évtizedekben a legfőbb gyerekkori krónikus betegséggé vált a világon: minden nyolcadik hat éven aluli kisgyermek szenved ettől a bőrbetegségtől. A gyógyítási lehetőségek - egészen a közelmúltig - nem voltak túl biztatóak: az orvosok szinte kizárólag csak különböző kortizon-származékokat írhattak volna fel a betegeknek, mert ezek hatékonyan enyhítik a tüneteket. Ám a gyerekeknek nem nagyon merik adni, s egyébként is - mivel elsorvasztja a bőrszöveteket - az arcon felbukkanó ekcémáknál eleve nem is alkalmazhattak. Márpedig ez utóbbi típus a gyerekeknél nagyon gyakori. Most viszont - mint ahogy arról a bőrgyógyászok európai akadémiájának legutóbbi kongresszusán beszámoltak a kutatók - már egyes országok gyógyszertáraiban ott sorakozik a polcokon egy új, a kortizonhoz hasonlóan hatékony, de jóval kevesebb mellékhatással rendelkező szer, az Elidel. Nagy előnye, hogy nem hatol be a bőrszövetek mélyére, azaz nincs hatással a szervezet egészére. Ugyanakkor nagyon gyorsan csökkenti a viszkető érzést, s alkalmazható a gyerekeknél, akár az arcukon is. E gyógyszerrel elérhető, hogy a kortizon-származékokat már csak a legsúlyosabb eseteknél kelljen bevetni. SARS-vírusok macskákban és vadászmenyétekben Feléledhet a SARS néven elhíresült járványos tüdőgyulladás - állítja egy közös holland-kínai tanulmány, amelynek megállapításait a Nature tudományos folyóirat legújabb, csütörtöki keltezésű száma ismerteti. Énnek tudós szerzői ugyanis bebizonyították, hogy a vírus képes túlélni macskákban és vadászmenyétekben (Mustek furo). Azt eddig csak feltételezték, hogy a SARS Kínában szabadon élő különféle állatfajták révén terjedhet. A kutatók szerint a kórokozó, amellyel a kísérleti állatokat megfertőzték, egy SARS-ban megbetegedett embertől származik. Ezáltal bizonyossá vált, hogy valóban a baktérium emberre nézve kórokozó variánsáról van szó. A macskákon, amelyek bizonyíthatóan magukban hordozták a vírust, betegségnek semmilyen tünetét nem lehetett észlelni. A vadászmenyétek viszont részben letargiába estek és egyikük négy nappal a fertőződés után elpusztult. Zsírvírus felel a fölösleges kilókért? Örömhír a jó étvágyúaknak: nem mindig a bevitt kalóriák felelősek a kövérségért. Egy amerikai kutató egy különleges vírust tett meg bűnbaknak. Dr. Nikhil Dhurandhar, a detroiti egyetem kutatója azt állítja, hogy a minden harmadik amerikait érintő elhízás nem a helytelen táplálkozásnak, vagy a mozgásszegény életformának, hanem egy általa beazonosított zsírvírusnak köszönhető. Akinek a szervezetében ez a vírus munkálkodik, akkor is hízik, ha gondosan ügyel az egészséges táplálkozási szabályok betartására. A világsajtó már szárnyára kapta a tetszetős elméletet, amelynek szakmai körökben való elfogadtatása nem látszik könnyűnek, noha a professzor szerint bizonyítékok egész sora áll rendelkezésére, sőt már - állítása szerint - az ellenanyag kifejlesztésének is nekikezdett. A szakma meggyőzése tehát még folyik, de egy dolog máris nyilvánvaló: az elhízás korunk népbetegségévé kezd válni, s nincs hiány a vélt vagy valós „gyógymódokban“ sem. A ködös idő nem kedvez az allergiásoknak Gyakoribb a megbetegedés ZLATA ČABAJOVÁ Az allergia - mint tudjuk - túlérzékenységet jelent. Bizonyos emberek sajátosan reagálnak egyes anyagokra, allergénekre. Az olyan időjárási hatások, mint a hideg, por és virágpor is válthatnak ki allergiás reakciókat. Az allergiát kiváltó anyagot allergén- nek nevezzük. Ez lehet a külső környezet anyaga, amelyre rendes körülmények között nem reagál érzékenyen az ember. A belső allergének az emberi szervezetben képződnek már a szervezet kis működési zavara esetén. Ilyen belső allergének a mikrobák és paraziták. Számos allergén a levegőben teljed (virágpor, spórák, por, vegyszerek, mikrobák, ízelúábúak). Belső allergének sugárzás és hő hatására is képződhetnek. Az allergiás nátha és a légcsőasztma miatt sok helyen figyelik a levegő allergén koncentrációját. A hidegre való érzékenységről már volt szó rovatunkban, most a porallergiát vesszük szemügyre. Leggyakrabban a háztartási por okoz allergiát, s általában a légutakat sújtja (allergiás nátha, nehézlégzés, ekcéma). A legfontosabb allergén a por felhalmozódását követően képződő anyag. Ez valószínűleg a baktériumok, gombák, atkák anyagcsere-termékeiből, ill. szerves porrészecskékből, mint pl. bőr-, szőr-, tollmaradványokból tevődik össze. A lakás-, gazdasági vagy ipari porból állítják elő az allergént, amelyet diagnosztikai vizsgálatokhoz és az allergiás betegségek sajátos kezeléséhez használnak. Az őszi-téli hónapokban gyakran ködös az idő, amely felerősítheti az allergiás reakciókat, mert nem cserélődnek a levegő alsó és felső rétegei. Az ilyen helyzet kedvez a felső légutak megbetegedésének.
