Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-08 / 257. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 8. Világszerte felbátorítaná a terroristákat, ha Irakban kudarcot vallana a a haladás útja Bush a közel-keleti demokráciáról álmodik Ez nem a régi idők mozija. Moszkvában tegnap több ezren emlékeztek meg az 1917-es októberi forradalom - az egykori Szovjetunió legnagyobb ünnepe - 86. évfordulójáról. A kis képen Gennagyij Zjuganov, a kommu­nisták jelenlegi vezetője. (Reuters-felvételek) Kasza József nyilatkozata a kettős állampolgárságról Tűz a Nyugati aluljárójánál Budapest. Sikeresen eloltot­ták a budapesti Nyugati tér aluljárójának egyik üzlethelyi­ségében tegnap reggel keletke­zett tüzet; a mentők 11 embert vizsgáltak meg, közülük ötöt kórházba szállítottak. A tűz az aluljárót a bevásárlóközpont­tal összekötő folyosó több üz­lethelyiségében, illetve az előt­tük található standokon pusz­tított, megsérült az aluljáró fö­démszerkezete is. Az aluljárót lezárták. A tűzoltóság 5-ös ki­emelt fokozatúnak minősítette- az eseményt, mert elvileg em­berélet is veszélyben forogha­tott. Mintegy száz tűzoltó dol­gozott a helyszínen. (MTI) Sorosékat kilakoltatták Moszkva. Kilakoltatták moszk­vai irodájából a Soros György amerikai pénzmágnás érde­keltségi körébe tartozó Nyflt Társadalom Intézetet a tegnáp- ra virradó éjszaka. Az alkalma­zottakat az intézettel fizetési vitában álló tulajdonos több tu­cat embere tette ki az utcára. Az intézet a civil társadalom ki­építését támogatja a volt szoci­alista országokban. (MTI) A tálibok félelmet gerjesztenek Pesavar. Halállal fenyegette meg a külföldieket szállító af­gán taxisofőröket egy, a tálibok által aláírt és Afganisztán északnyugati részén terjesztett röplap. A pastu nyelvű iromány halállal fenyegette meg azokat a nőket is, akik nem adják fel a munkavégzést, továbbá azokat az afgánokat, akik az amerikai­aknak és szövetségeseiknek „kémkednek”. A szöveg felszó­lít a külföldiek elüldözésére és arra, hogy egyesüljenek az Af­ganisztánt megszálló erők elle­ni harcra. (MTI) Funar gátolja a restitúciót Bukarest. A kolozsvári pol­gármester mindent elkövet annak érdekében, hogy a tör­ténelmi magyar egyházak ne kaphassák vissza a román ál­lam által elkobozott ingatla­nokat. A kolozsvári Szabadság című napilap tegnap azt írta, hogy Gheorghe Funar az in­gatlanok visszaszolgáltatásá­ért felelős bukaresti kormány- bizottság legutóbbi döntéseit a közigazgatási bíróságon kí­vánja megtámadni. (MTI) Funart támogatják az épületek jelenlegi bérlői is (Képarchívum) Harmincezer náci dokumentum Philadelphia. Mintegy 30 ezer, a náci Németországból származó dokumentumot ta­lált egy takarító a nürnbergi per egyik, már elhunyt ameri­kai ügyészének philadelphiai kertvárosi családi házában. A történeti szempontból nagy ér­tékű, elfeledett iratokat az amerikai Holokauszt Emlék­múzeum és az igazságügy-mi­nisztérium közreműködésével fogják átvizsgálni a szakértők. A néhai Robert W. Kempner a nürnbergi perben amerikai vádlóként vett részt. (MTI) Gáza/Jeruzsálem/Washing- ton. Bush amerikai elnök ku­darcnak ítélte azt az ameri­kai stratégiát, amelynek alapján az USA hatvan éven át támogatást nyújtott nem demokratikus berendezke­désű arab országok ve­zetőinek. Négy palesztint, köztük egy tízéves fiút lőttek le izraeli katonák tegnap a Gázai övezetben - közölték izraeli katonai források. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szemtanúk szerint a fiút izraeli harckocsiból leadott lövés találta el Nahal Oz zsidó mezőgazdasági te­lep közelében. A katonák elektro­mos vezetéket cipelő gyanús alakok­ra nyitottak tüzet - tájékoztatott a hadsereg. Az el-Mogazi menekülttá­borba behatoló izraeli egységek tűzpárbajban több palesztint meg­sebesítettek, s egyikük később bele­halt sérüléseibe. Néhány órával ko­rábban két palesztin vesztetté életét, és kilenc megsebesült Hán-Júnisz körzetében fegyveres palesztinok és izraeli katonák között kitört lövöl­dözésben. George Bush amerikai elnök csü­törtöki beszédében kudarcnak ítél­te azt az amerikai stratégiát, amelynek alapján Amerika hatvan éven át támogatást nyújtott nem demokratikus berendezkedésű arab országok vezetőinek. Szíriát és Iránt, sőt még a Washington kulcsfontosságú térségbeli szövet­ségesének számító Egyiptomot is „a demokrácia elfogadására” hívta fel. Arab kommentátorok bírálták Bush beszédét, azzal érvelve, hogy az amerikai elnök szemet huny a palesztin területek izraeli megszál­lása felett. A Reuters a Bush-be- széd arab fogadtatását ismertetve idézte Hálid al-Mainát, a Szaúd- Arábiában megjelenő Arab News angol lap főszerkesztőjét, aki felve­New York/Bagdad. Különleges amerikai kommandót hoztak létre azzal a feladattal, hogy Szaddám Húszéin megbuktatott iraki elnökre, Oszama bin Laden al-Kaida vezérre és más, kiemelten veszélyesnek tar­tott terroristákra vadásszon. A The New York Times tegnapi, a Penta­gonra és katonai tisztségviselőkre hivatkozó cikkében azt írja, hogy a Task Force 121 nevű szuperkom­mandót a közel-keleti ügyekben ille­tékes amerikai főparancsnok hívta életre. A különleges műveletek vég­rehajtására hivatott elitegység az eddiginél gyorsabban reagál majd a különféle terrorista vezetőkről beér­kező hírszerzési információkra, mégpedig ott, ahol hagyományos fegyverzetű amerikai katonai erők tevékenykednek, tehát Irakban és Afganisztánban. Az új formáció szé­Washington. Egy New York-i szö­vetségi bíró csütörtöki döntésével ideiglenesen megakadályozta, hogy életbe lépjen az a George Bush elnök által előző nap törvényerőre emelt jogszabály, amely tiltja az abortusz egyfajta sebészeti módszerét a ter­hesség késői szakaszában. Bush szerdán írta alá a terhesség-megsza­kítás részleges szülésnek nevezett formáját tiltó törvényt. Richard Ca­sey bíró szerint a jogszabály alkot­mányellenes, mert nem tartalmazza azt a kivételes esetet, amely a nő egészségének védelmét szolgálja. A tette: hogyan emelhet szót az ame­rikai elnök a szélesebb szabadság- jogok mellett, miközben szemet huny a palesztin területek izraeli megszállása felett. Az USA-ban akkreditált arab diplomaták, vala­mint kommentátorok szintén úgy vélekedtek, hogy a Bush-beszéd- nek a Közel-Keleten nem lesz sem­mi foganatja, mert Irak megszállá­sa és Izrael támogatása komoly el­lenszenvet keltett az amerikai kor­mánnyal szemben a térségben. Száeb Erekát palesztin miniszter felhívta az amerikai elnököt: a kö­zel-keleti demokráciával kapcsola­tos víziójának azzal adjon hang­súlyt, hogy a feltételek megterem­tésével segítséget nyújt a paleszti­noknak a szabad és tisztességes el­nök- és parlamenti választások megrendezéséhez. A palesztinok régóta próbálják megtartani e vá­lasztásokat, de az izraeli megszál­lás miatt kudarcot vallottak - mondta Erekát. Dore Gold, Ariel Sáron izraeli kormányfő tanácsa­dója viszont úgy vélte: a Palesztin Hatóság akadálypályára vezette az izraeli-palesztin válság rendezésé­re amerikai támogatással kidolgo­zott nemzetközi béketervet 'azzal, hogy nem hajtotta végre a szüksé­ges demokratikus reformokat és biztonsági intézkedéseket. A közel-keleti országokban nagy fi­gyelemmel kísért beszédében az amerikai elnök arra hívta fel a fí­lesebb körű, regionális akcióterv alapján tevékenykedik, és mint ilyen, a Pentagon által meghatáro­zott legtitkosabb feladatokat látja el. Az észak-iraki Tikrítnél tegnap dél­előtt lezuhant egy amerikai helikop­ter, s legénységének mind a hat tag­ja életét vesztette. A városnál állo­másozó amerikai katonák szerint a Black Hawk típusú gép valószínűleg azért veszett oda, mert rakétagrá­náttal lelőtték. Amerikai források az AP hírügynökségnek elmondták, hogy a környéken, a Tigris folyónál éppen tűzpárbaj folyt a földön. Köz­vetlenül a helikopter lezuhanása előtt két dörrenés hallatszott, majd füstcsíkok szálltak fel a szerencsét­lenség helyszínéről, amely a Tigris partján, egy küométerre a tikríti amerikai erők parancsnokságától volt. A Black Hawk, amely egy másik helikopterrel együtt volt úton, tizen­egy felfegyverzett katona célpont­bíró a végleges döntésre várva mos­tani rendeletével ideiglenesen blok­kolta a törvény alkalmazását no­vember 21-ig. John Ashcroft ameri­kai igazságügy-miniszter élesen bí­rálta a bírói döntést és a bíróság előtt ígéretet tett, hogy továbbra is minden szükséges eszközt bevet a törvény védelmében. A bírói döntés­re az adott alkalmat, hogy hét orvos és az abortuszt gyakorló orvosok je­lentős részét tömörítő Országos Szövetség az Abortuszért (NAF) ke­resetet nyújtott be. Casey bíró sze­rint az állam képviselői elismerték: orvosi körökben is vita van, hogy a terhesség-megszakítás említett gyeimet, hogy a modernizáció nem egyenlő a nyugatosítással. Elutasí­totta azokat a nézeteket, amelyek szerint az iszlám összeegyeztethe- teden a demokráciával, mivel a hal­adást valójában a politikai ideológi­ák, a teokrata terror fékezi. „A de­mokrácia maga a haladás útja, a modernizáció nem jelenti az iszlám társadalom elnyugatosítását. A de­mokrácia ugyan nem tökéletes, de ez az emberhez legméltóbb társa­dalmi berendezkedés” - mondotta. Bush szerint a közel-keleti térség vá­laszút előtt áll. Az elnök elismerő szavakkal szólt a marokkói politikai reformokról, és Egyiptomról, amely úttörő szerepre vállalkozott annak idején a közel-keleti béke megterem­tésére irányuló erőfeszítésekben és most is utat mutathat a demokrácia megteremtésében. Az elnök úgy ítél­te meg, hogy Iránban erős a demok­rácia iránti vágy és ha a rezsim ezt nem veszi tudomásul, elveszti min­den legitimitását. A palesztinok csak a demokrácia útján érhetik-el a békét és haladást. A tét különösen nagy Irakban, mivel a terroristákat világ­szerte felbátorítaná, ha kudarcot vallana a demokrácia megteremté­se. A szabad és demokratikus Irak vi­szont döntő fordulatot hozna a „de­mokráciáért vívott globális forrada­lomban”. Azt üzenné Damaszkusztól Teheránig mindenkinek a világon, hogy a demokrácia lesz minden nemzet jövője - mondta az elnök. hoz juttatására alkalmas, de sebe­sültek szállítására is használják ezt a típust. Tikrít, amely Szaddám Húszéin megbuktatott iraki elnök szülővárosa, az amerikai egységek­kel szembeni ellenállás egyik felleg­vára. A nagyszabású iraki hadműve­letek hivatalos befejezése, május el­seje óta már három amerikai heli­kopter zuhant le ellenséges tűz kö­vetkeztében. Legutóbb a múlt hét végén lőttek le egy Chinook helikop­tert, a fedélzetén tartózkodó mind a 16 amerikai katona szörnyethalt. Újabb amerikai katona vesztette életét és hat megsebesült Irakban, miközben az ország északi részén lévő Moszul városában tegnap is­meretlenek gépfegyverekkel és ra­kétagránátokkal lőttek egy ameri­kai konvojt Ugyancsak Moszulban akna robbant és sebesített meg há­rom amerikai katonát egy szálloda közelében. módszerének müyen hatása van a nők egészsége szempontjából, és az amerikai kongresszus, amely meg­szavazta a törvényt, ezzel a vitatott kérdéssel nem foglalkozott. Ez volt a második ilyen bírói döntés a tör­vénnyel kapcsolatban. Egy nebraskai bíró - alig egy órával az elnöki aláírás után - szintén alkot­mányellenességére hivatkozva, már szerdától blokkolta alkalmazását. A részleges szülésnek nevezett beavat­kozás általában a terhesség ötödik vagy hatodik hónapjában alkalmaz­zák. A törvény értelmében akár két év börtönnel is sújthatják a részle­ges szülést levezető orvosokat. Nem kérik - követelik MTI-HiR Belgrád. A vajdasági magyarok már nem kérik, hanem követelik a kettős állampolgárságot, mert az igényük jogos. Ezt Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szögezte le. Kasza tegnap Böröcz József, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és Ricz György, a Keresz­ténydemokrata Európa-mozgalom elnökének társaságában tartott Sza­badkán sajtótájékoztatót, amelyen megerősítette azt a korábbi infor­mációt, miszerint a délvidéki ma­gyar pártok együtt közel ötvenezer Brüsszel. Az Európai Bizottság nem osztja Silvio Berlusconi olasz mi­niszterelnöknek a Yukos-üggyel és a csecsenföldi konfliktussal kapcsola­tos véleményét - közölte tegnap Ro­mano Prodi EB-elnök szóvivője. Ber­lusconi a csütörtöki EU-orosz csú­cson tett olyan nyilatkozatokat, hogy Oroszország minden dicséretet megérdemel e két ügy kezeléséért. A Yukos-üggyel kapcsolatban Prodi vi­lágosan kifejezésre juttatta a bizott­ság álláspontját. Eszerint ennek a problémának - noha alapvetően az orosz igazságszolgáltatásra tartozik - messzebbre nyúló kihatásai is van­MTI-HÍR Moszkva. Igor Ivanov orosz kül­ügyminiszter tegnap cáfolta, hogy orosz-amerikai egyeztetés folyna ti­tokban Mihail Hodorkovszkij volt Yukos-elnök sorsáról. A Moszkva és Washington közötti háttéregyezte­tésről szóló hírt az utro.ru orosz in­ternetes kiadvány közölte az USA moszkvai nagykövetségére hivat­kozva. Ivanov szerint „nem volt, nincs és nem is lehet konzultáció az Washingtonnal a Yukos-üggyel kap­csolatos kérdésekben”. Az orosz diplomácia vezetője Párizsban - ahol Rómából hazatérőben Vlagyi­mir Putyin elnök is megállt - kije­lentette: ez az ügy nem lehet egyez­tetések tárgya. Az orosz értesülés támogató aláírást gyűjtöttek össze a kettős állampolgárság odaítélésé­ért. „Hiszek abban, hogy az anyaor­szág végérvényesen felfogja: a ket­tős állampolgárság igénye nem a vajdasági pártok, hanem a vajdasá­gi magyar polgárok igénye. Ha egész Európában más nemzeteknek megadatott a jog a kettős állampol­gárságra, akkor a vajdasági magya­rok igényét sem kérdőjelezheti meg senki, legkevésbé Magyarország, amelynek jóvoltából veszítettük el az állampolgárságunkat az első és a második világháború eseményei miatt” - szögezte le Kasza. nak. A külföldi befektetőknek és üz­leti partnereknek nyugodtaknak kell lenniük afelől, hogy Oroszország­ban szavatolt a befektetések bizton­sága. E tekintetben az ügy aggodal­makat keltett. A csecsenföldi konf­liktust illetően az EB elsősorban azt tartja fontosnak, hogy a humanitári­us támogatások eljuthassanak a rá­szorulókhoz. E tekintetben az EU- nak továbbra is ugyanazok a problé­mái az orosz hatóságokkal, mint már hosszabb ideje: Csecsenföldön nincsenek meg azok a biztonsági fel­tételek, amelyek lehetővé tennék, hogy a segélyszervezetek munkatár­sai zavartalanul folytathassák tevé­kenységüket. szerint a két ország magas rangú képviselői nemcsak az előzetes le­tartóztatásban lévő Hodorkovszkij- ról, hanem a Yukos ellen nyár óta zajló főügyészségi vizsgálatsorozat­ról is egyeztetnek. Az utro.ru az amerikai külügy névtelenséget kérő képviselőjét is idézte, aki úgy foglalt állást: az egész ügy hátterében nyil­vánvalóan politikai indítékok hú­zódnak meg. A washingtoni forrás szerint az ügynek hosszú távon ne­gatív következményei lehetnek az orosz-amerikai viszonyra nézve. Ivanov szerint az Európai Unió ve­zetői értékelik Vlagyimir Putyin nyíltságát, azt, hogy az orosz elnök részletesen beszámolt a Yukos-ügy részleteiről a csütörtöki orosz-EU csúcson Rómában Terrortámadások veszélye Washington. Terrorcselekmények fokozott veszélye miatt óvatos­ságra hívta fel a washingtoni külügyminisztérium a Közel-Keleten tartózkodó vagy oda utazó amerikai állampolgárokat, megjegyez­ve: utasszállító repülőgépek és hajók is támadások célpontjaivá vál­hatnak. Az amerikai külügy hitelt érdemlő információkra hivatkoz­va hangsúlyozta: terrorista csoportok merényleteket készíthetnek elő a Közel-Keleten fekvő amerikai érdekeltségek ellen. A korábbi­aktól eltérően a mostani figyelmeztetés már az egész Közel-Keletre vonatkozik, a Vörös-tenger, a Perzsa-öböl, az Arab-félsziget és Észak-Afrika térségét is beleértve. (MTI) Tikrítnél lezuhant egy helikopter, legénységének mind a hat tagja életét vesztette Új amerikai szuperkommandó MTI-HÍREK Már két bírónak sikerült ideiglenesen megakadályoznia a törvény életbe lépését Nem enyhül az amerikai abortuszvita MTI-HÍR Az Európai Bizottság nem ért egyet az olasz kormányfővel Berlusconi túlkapása MTI-HÍR A Yukos-ügy árthat az orosz-amerikai viszonynak Moszkvai cáfolat

Next

/
Oldalképek
Tartalom