Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-06 / 229. szám, hétfő

Kitekintő- HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 6 A vajdasági Kossuthfalva nevének ezt a változatát annak idején referendumon fogadták el a helybeliek, de nem referendumon törölték el Trianon után a szerbek Az ómoravicaiaknak nem kell Bácskossuthfalva A Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács döntése szerint Ómoravica magyar neve ezentúl ismét Bácskossuth­falva lesz. A helybeliek több­sége azonban a Mária Teré­zia ideje óta használt Moravica valamelyik válto­zatát szeretné ezentúl is. TANÁCS ISTVÁN Augusztus végéig a Vajdasági Ma­gyar Nemzeti Tanács 360 olyan vajdasági település magyar nevét határozta meg, ahol a helyi lakos­ság aránya meghaladja a 20 száza­lékot. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke az előzmé­nyekről elmondja: a demokratizá­lódó Szerbiában tavaly fogadtak el új kisebbségi törvényt. A kisebbsé­gi nevek meghatározása Vajdaság Autonóm Tartomány képviselőhá­zához került, amely a magyar hely­ségnevek vonatkozásában átadta ezt a jogot a Magyar Nemzeti Ta­nácsnak. A vajdasági kisebbség központi testületé nyelvhasználati bizottságot alapított Várady Tibor elnökletével. A települések döntő többségének neve körül nem volt vita: hivatalosan is azt fogadták el, amit eddig használtak. A legfőbb vezérlő elv az élő nyelv gyakorlata, illetve a helyi közösség javaslata volt. Körülbelül tíz tele­pülés körül alakult ki vita: elsősor­ban olyanok kerültek ebbe a körbe, ahol a szláv elnevezést elfogadták a helybeli magyarok is, de az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó időszakában adtak nekik magyaro­san hangzó, de korábban nem használt magyar nevet, ez az 1920- as trianoni szerződés életbelépésé­ig nem ment át a közhasználatba, így például Kupuszinát a magya­rok is Kupuszinának hívják, és nem Bácskertesnek, Debelyacsát Debe- lyacsának, vagy Debelyácsnak, és nem Torontálvásárhelynek. A leg­élesebb vita a bácskai Ómoravicán bontakozott ki, ahol a helyi önkor­mányzat képviseletében az Omo- rovica alakot javasolták, a Vajdasá­gi Magyar Nemzeti Tanács azon­ban többségi szavazással a Bács- kossuthfalvát fogadta el. Érdekes módon a nemzeti tanács két Moravicán élő tagja a Bácskossuth­falva mellett voksolt, Józsa László elnök és Várady Tibor, a nyelvhasz­nálati bizottság elnöke viszont a moravicás változatot támogatta. Az ómoravicai helyi közösség refe­rendumot tervez a névhasználat ügyében. Az 5700 lakosú, csaknem 100 százalékban magyar ajkú tele­pülésen akárkit megszólítottam az utcán, mindenki a Moravica vala­melyik változatát támogatná. A he­lyi közösség tavaly nyáron kezde­msm iám* mm - m* A Kossuth-szobrot a legsötétebb milosevicsi időben állították föl újra (Képarchívum) ményezte, hogy referendumon döntsék el a település magyar nevét- dr. Somogyi Emma polgármester szerint ez is kötelezi a testületet, hogy a helyi lakosság többségének véleményére alapozva határozzák meg a község magyar nevét. Sem­milyen döntés nem járna a szemé­lyi okmányok megváltoztatásával: abban továbbra is az államnyelven, Stara Moravicaként szerepelnének az adatok, de például az anya­könyvben, a helységnévtáblán, vagy a magyar nyelvű újságokban egységesen a most meghatározott magyar nevet kellene használni. Majláth Béla, a magyar nemzeti ta­nács egyik tagja, aki Ómoravicán lakik, és nincs jó viszonyban az ön- kormányzati vezetőkkel, a Bács­kossuthfalva változatra szavazott.- Furcsállom, hogy a helyi önkor­mányzat tagjai dacolnak a nemzeti tanács döntésével, amit már elfo­gadott a tartományi képviselőház is, így az törvényerőre emelkedett, és végre kellett volna hajtani. Már a szerb belügyminisztérium is ér­deklődött erről, úgyhogy a helyi vezetőknek nemcsak a politikai, hanem a jogi felelősséget is vállal­niuk kell. Ómoravicán úgy gondolják, hogy a szerb belügyminisztérium csak úgy szerezhetett tudomást arról, hogy még nem tették ki a Bácskossuth­falva táblát a lakott terület szélére, ha valamelyik helybeli magyar föl­jelentette őket. Majláth Béla szerint nem ellenszegülni kellene, hiszen ez a község kapta vissza a legszebb magyar nevet. Ráadásul a Kossuthfalva változatot annak ide­jén referendumon fogadták el a helybeliek, de nem referendumon törölték el Trianon után a szerbek. Visszakérdezek, hogy tényleg titkos szavazást tartottak-e, mire Majláth azt feleli, abban az időben közfelki­áltással szavaztak. Nagy Tibor, az ómoravicai iskola igazgatója, törté­nelem szakos tanár viszont azt mondja, az akkori hazafias hullám hevületében a történelmi Magyar- ország minden megyéjében kellett települést elnevezni Kossuth Lajos­ról, a helyiek ajánlkozása nem ön­kéntes volt, sőt petíciót is írtak az ügyben az akkori belügyminisztéri­umba. Mégis rájuk kényszerítették a Kossuthfalva nevet.- Bácskossuthfalva helyi közössé­ge nem kérdőjelezheti meg a ma­gyar nemzeti tanácsot; és annak döntéshozatali jogát - érvel Majláth Béla. Dr. Somogyi Emma polgármester asszony viszont hangsúlyozza, hogy ez nincs is szándékukban: az ő magyarságu­kat senki ne vonja kétségbe, ami­kor a legsötétebb milosevicsi idő­ben állították föl újra a Kossuth- szobrot, ahol minden év március 15-én a vajdasági központi ünnep­séget szervezik, most pedig Kos- suthról fogják elnevezni az egyik főutcát. Ahhoz viszont joguk van, hogy a helyi közösség döntsön. Nagy Tibor iskolaigazgató szerint 1786-ban Omorovicának hívták a települést, amikor Mária Terézia az első telepeseket odatelepítette. Ha az ősöknek 210 évig jó volt az a név vagy a változatai, beleértve a katolikus és a református egyhá­zat is, akkor miért ne lenne jó a mai nemzedéknek? Dr. Deli Ágos­ton képviselő szerint megszokták volna a Bácskossuthfalva nevet, ha 1920-ban nem jön a szerb hata­lom, és nem csukja börtönbe pél­dául az ő apját is a magyar nevek használata miatt. Egyesek erre azt hozzák fel, hogy 1941-ben a „hi­deg napok”, a magyarok újvidéki vérengzése idején, amikor ezrével lőtték a Dunába a szerbeket és a zsidókat, akkor keresztelték át Moravicát ismét Bácskossuth- falvára, Debelyacsát Torontál- vásárhelyre, úgyszintén a helyiek megkérdezése nélkül. Muszáj-e éppen ezekhez a szimbolikus, a helyi magyarság által sem támo­gatott nevekhez visszatérni, ami­kor az európai közeledés nevében enyhülés mutatkozik a többségi nemzet kisebbségekhez való vi­szonyában? Majláth Mihály szerint hiába szer­veznek helyi népszavazást, az csak fölösleges pénzkidobás, mert vagy nem lesz 50 százalékos a részvétel, vagy egyik változat sem kap 50 százalék plusz egy szavazatos többséget. Ha pedig csak írásbeli közvélemény-kutatás lesz, annak nem lesz kötelező érvénye.- A hátárt már többször eltolták a fejünk felett, de az itteniek akkor is megmaradtak moravicinak, mora- vicainak, és a környékbeliek is így neveznek évszázadok óta - sum­mázza véleményét Nagy Tibor is­kolaigazgató. - A magyar nemzeti tanács dönthetett a helybeliek elle­nére, de aminek nem volt gyökere, az eddig sem tudott megélni, és ez­után sem fog. «fr w-*■ : H %fS • 'tt V f* ' Homefriend CIU - 360 hűtő szokásos ár: 11 999,­Megszülettek a város legjobb árai! nyitva naponta 6.00-24.00 179 90 I Lukana étolaj 5 I i I * - - 5 tí / A Toalettpapír A lévai Tesco hipermarketben érvényes 2003. X. 21-ig, vagy amíg a készlet tart. (IP 1295 A bácskai kisváros táblájára semmilyen magyar név nem került (Enyedi Zoltán felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom