Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-01 / 225. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 1. Európai unió Az önkormányzatok irodái előtt több száz külföldi áll sorba, hogy tartózkodási engedélyért folyamodjon Görögország célországgá vált Kiteregették a bevándorlókkal kapcsolatos problémákat. Afgán terítőárus asszony Athénban. (Juhász László felvétele) A világ 230 egyetemén, így Szlovákiában is tanulhatjuk A holland a j övő nyelve? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nem is olyan régen a görögök még kivándorló nemzetnek számítottak Európában. Az athéni külügyminisztériumon belül ma is működik egy titkárság, amelynek feladata, hogy törődjön a külhonban élő görögséggel. A kilencvenes évek elejéig a kivándoroltak száma sokszorosan felülmúlta a bevándorlókét: utóbbiakból mindössze 30 ezret tartottak számon. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Európát megosztó vasfüggöny leomlása után aztán változott a kép: megbukott Enver Hodzsa albán vezér rendszere, és Görögországot elárasztották az albán bevándorlók. A nyár folyamán új látványhoz kellett hozzászokniuk a görög főváros lakosainak: a kerületi önkormányzatok irodái előtt több száz külföldi - zömmel albán - állt nap mint nap sorba, hogy tartózkodási engedélyért folyamodjon. A két évvel ezelőtti népszámlálás adatai szerint all milliós Görögországban 800 ezer külföldi él, ami a lakosság 7,3 százalékának felel meg. Az EU-államok polgárait levonva az arány 6 százalékra zsugorodik. A többi EU-tagállamhoz viszonyítva ez nem sok, ám egy olyan ország esetében, amely csupán tíz éve ismeri a bevándorlás fogalmát, bizony jelentős arány. Az imig- ránsok csoportján belül kiemelkedik az albánoké: 450 ezer fővel ők adják a külföldiek zömét. Második helyen szerénykednek a bolgárok 37 ezer fővel. A bevándorlás szabályozása érdekében Athén nemrég módosította az előírásokat: az eddig illegálisan görög földön tartózkodók először kaptak lehetőséget arra, hogy legalizálják státusukat, s egy évre szóló tartózkodási és munkavállalási engedélyhez jussanak. A többször meghosszabbított határidő június végén lejárt. Athéni számítás szerint a bevándorlóknak több mint a fele élt a legalizálás lehetőségével; a többieknek viszont számolniuk kell azzal, hogy a rendőrség őrizetbe veszi és kitoloncolja őket. Ennek érdekében augusztusban gyakoribbá váltak a razziák. A rasszizmussal és idegengyűlölettel foglalkozó EU-projekt, az Antigoné kutatási igazgatója, Baldwin Edwards egy nyilatkozatában úgy vélte, hogy a módosítás a külföldiek terhére történt. A bevándorlókat ugyanis arra kötelezi, hogy munkaadójától kérvényezze a munkára jogosító engedély kiadását, emiatt sok külföldit - akik eddig feketén dolgoztak - elbocsátottak. A görög gazdaságnak főként két ágazata függ az olcsó külföldi munkaerőtől: az építőipar és a mező- gazdaság. Nem igazolódtak be azok a korábbi félelmek, miszerint az albánok elveszik majd a munka- lehetőséget a görögök elől. A bevándorlók ugyanis - akiknek 90 százaléka dolgozik - szinte kivétel nélkül olyan munkakört töltenek be, amelyhez nem kell különösebb képesítés, és amelyet görögök nem szívesen vállalnak el. Ennek alapján Görögországban szinte ismeretlen a rasszista alapú megkülönböztetés - állítja Edwards. A szomszédos Törökországgal ellentétben Görögország nem tranzitállomás, hanem sokkal inkább célpont a migráció szempontjából. A többi EU-tagállamhoz képest kevésbé virágzik errefelé az embercsempészet is. A múlt évben a parti őrség 4000 illegális bevándorlót fogott el a tengeren; ez alig tíz százaléka az olasz vagy a spanyol határőrök „fogásának”. A hatóságok viszont egyre jobban felismerik az embercsempészet okozta problémákat. A görög szexiparban állítólag máris 30 ezer külföldi nő tevékenykedik, akiket maffiaszerű bandák szépen hangzó ígéretekkel csábítanak el hazájukból, hogy aztán Görögországban prostitúcióra kényszerítsék őket. A holland nyelv egyre népszerűbb az Európai Unió jelenlegi és leendő tagországaiban, ami azért is meglepő, mert maguk a hollandok nem sokra tartják saját anyanyelvűket. A most nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint huszonöt évvel ezelőtt világszerte 26 ország összesen 165 egyetemén lehetett hollandul tanulni. Mára 44 ország 230 egyetemén választhatják ezt a nyelvet a diákok, a tanárok száma pedig ugyanebben az időszakban megduplázódott, 350-ről 700-ra nőtt. Dél-Afrikától Grúziáig. Szlovákiában a pozsonyi Komenský Egyetem bölcsészkarán is tanulhatunk hollandul. Szakértők szerint figyelemre méltó a holland-tanulás iránt világszerte mutatkozó érdeklődés, hiszen a nyelvet a világ lakosságának csak kis száma beszéli. Ennek ellenére ma már az egyetemeken mindenütt tanítják, Olaszországtól Indonéziáig, Spanyolországtól Grúziáig, Dél- Afrikától és Japántól Malajziáig. Mindez annál is meglepőbb, mivel maguk a hollandok nem tartják valami nagyra saját nyelvüket, nem is nagyon értik, hogy Európa-szerte miért az ő nyelvüket tanulják sokan, miért nem a svédet vagy a finnt. A holland 21 millió ember anyanyelve és a világ 34. leginkább beszélt nyelve. Nem csak Hollandiában beszélik, hanem Holland-An- tillákon és Suriname-ban is, s van több afrikai dialektusa. Gazdasági, kulturális és történelmi szerepe alapján sokan komolyabb szerepet szánnának neki, bár a „fontossági listán” a holland már ma is a világ első húsz nyelve között van. Legújabb kori karrierjéhez hozzájárult a szovjet birodalom összeomlása, hiszen az orosz nyelv háttérbe szorult, a közép-kelet-euró- pai országokban a közoktatásban megszűnt kötelező tantárgy lenni. Nagy tömegek választottak „új nyelvet”, köztük például a hollandot. Sok diák e nyelvválasztásnak köszönheti, hogy jó foglalkozást talált, szakújságíró, tolmács lett vagy a turizmus területén, esetleg valamelyik multinacionális holland vállalatnál (Shell, Philips, Unilever, ABN Amro) kapott állást. (euro.hu, ú) AZ INTEGRÁCIÓ KRONOLÓGIÁJA - 11. RÉSZ 2000-2002 2000. március - Lisszabonban kialakították az EU jövőjéről szóló elképzeléseket, melynek értelmében a közösség 2010-re a világ legversenyképesebb régiójává válik. 2000. december - A Nizzai Szerződés olyan változtatásokat hoz az EU intézményrendszerében, melyek lehetővé teszik az Unió keleti bővítését. 2001. első félév - Az EU svéd elnöksége alatt gyors ütemben zajlanak a csatlakozási tárgyalások a közép-kelet-európai országokkal. 2001. december- ALaeken-i EU csúcson (Belgium) határoznak az Európai Konvent létrehozásáról és számos egyéb, az EU-t megreformáló kérdésről. 2002. január 1. - Forgalomba kerülnek az euró érmék és bankjegyek. 2002. február - Megalakul az Európai Unió jövőjével foglalkozó Konvent. 2002. december - A koppenhágai csúcstalálkozón 10 ország - köztük Szlovákia is - meghívást kap az Európai Unióhoz való csatlakozásra. A belépés dátuma 2004. május 1. Azért jelölik ki, hogy segítsék a művészetek fejlődését A nagy európai technológiai cégek úgy látják, az európai feltalálók hátrányba kerülnek a világ többi részéhez képest Pozsony is lehet egyszer kulturális főváros? MNO-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az évente váltakozó európai kulturális fővárosok újraelosztásával szeremé esélyt biztosítani az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országoknak Christina Weiss osztrák kulturális államminiszter, hogy már a közeljövőben az ő városaik közül is kerüljön ki kulturális főváros. A miniszter asszony számításai szerint a jelenlegi tervek szerint csak 2020-ban lenne esélye valamelyik új EU-tagországnak arra, hogy Európa kulturális fővárosát adja. Ha komolyan vesszük a csatlakozó országokkal való szolidaritást, változtatnunk kell ezen - nyilatkozta Weiss a Der Spiegel című hamburgi hírmagazinnak. Weiss ennek érdekében két modellt akar kollégái elé teijeszteni az EU-tagországok kulturális minisztereinek novemberben megtartandó brüsszeli találkozóján, ahol e témával is foglalkoznak. Az első terv szerint a meglévő listát úgy változtatnák meg, hogy egy régi EU-beli várost egy frissen belépett ország városa kövessen. A második modell szerint a kijelölt nyugat-európai városoknak teljes értékű partnervárosokat keresnének az új tagországokban. Az EU 1985 óta választ kulturális fővárost, a sort akkor Athén nyitotta meg. Melina Mercouri világhírű színésznő, akkori görög kulturális miniszter kezdeményezte, hogy évről évre vállalja magára egy-egy európai város ezt a kultúrmissziót, és hogy az Európai Bizottság támogassa anyagilag a rendezvénysorozatokat. A brüsszeli támogatás uniós mértékkel szerény, de kelet-európai szemmel jelentős, eurószázezres nagyságrendű. A kultúra európai fővárosait mindig az unió kulturális miniszterei jelölik ki, hogy ily módon is segítsék a művészetek fejlődését. Jóllehet az EU kulturális programjaiba a tagjelöltek - különösen a jövőre belépők - az elmúlt években már széles körben bekapcsolódtak, a kulturális fővárosok tisztjére azonban - akárcsak az uniós soros elnökségére - csak teljes jogú tagságuk elnyerése után jóval később számíthatnak. A kulturális fővárosokban az EU- tagországokkal és magával az Európai Unióval kapcsolatos rendezvényeket szerveznek, ezek száma éves szinten akár az ezres nagyságrendet is elérheti. Volt már kulturális főváros Firenze, Amszterdam, Berlin, Párizs, Glasgow, Dublin, Madrid, Antwerpen, Lisszabon, Luxembourg, Koppenhága, Szaloniki, Stockholm, Weimar, Porto, Rotterdam, Brugge, Salamanca, jelenleg Graz tölti be ezt a posztot. Jövőre a tervek szerint Genova és Lille, 2005-ben pedig az írországi Cork viszi tovább a hagyományt. 2000- ben az ezredforduló tiszteletére kivételesen kilenc várost emeltek ki, köztük két közép-európait is: Bologna, Prága, Santiago de Compostela, Bergen, Brüsszel, Avignon, Helsinki, Reykjavík és Krakkó. Már Mercouri javasolta egyébként azt is, hogy a programba kelet-európai városokat is bevonjanak. Ezzel - még a hidegháború idején - el is indult egy folyamat az EU és az azon kívüli európai államok közötti kulturális együttműködés előmozdítására. Az 1990-es évektől kezdve pedig mind több kelet-európai művészt, kiállítót is meghívtak a rendezvényekre. A folyamat jegyében 1994-ben az európai kultúrfőváros Lisszabon mellett Budapest adott otthont az Európai Kulturális Hónap rendezvénysorozatának. Európai szoftvereket is szabadalmazhatnak mti-hIr Heves viták közepette és rengeteg módosítással fogadta el az Európai Parlament az európai szabadalmi jogról szóló szabályozást. A 361:157 arányban megszavazott jogszabály hivatalosan „számítógéphez kapcsolódó találmányok szabadalmazhatóságára” vonatkozik. Célja, hogy tisztább viszonyokat teremtsen a szoftverek gyártói számára, és jogi alapot hivatott teremteni a jövőbeni európai szabadalmi döntésekhez. A jogszabály parlamenti előterjesztője, a brit Arlene McCarthy volt. Az Európai Néppárt (ÉPP) frakciójának szónokaként Joachim Würmeling irracionális dramatizá- lást vetett a Linux és az Open Source Lobby szemére. Szavai szerint ezek változatlanul azt a hamis benyomást igyekeznek kelteni, mintha az új jogszabály révén bármely szoftver szabadalmaztatható lenne a jövőben. „Ennek éppen az ellenkezője igaz: csak a harmonizálás nyomán lehet megakadályozni az európai szabadalmi hivatalok helyenként zaboládanná vált engedélyezési gyakorlatát - hangoztatta a német képviselő. - Elejét kell venni a triviális dolgok szabadalmaztatásának, viszont lehetővé akaijuk tenni a valódi találmányok szabadalmazását. Elvégre a józan ész is azt diktálja, hogy az időbeli és pénzbeli befektetéseknek, amelyek egy- egy újítással kapcsolatosak, azáltal is meg kell térülniük, hogy a szerző utólag levédetheti az ötletét.” Paradox módon éppen a kis szoftverműhelyek, kisvállalkozások részéről tapasztalható berzenkedés: ezek az utóbbi hetekben több tüntetést rendeztek az Európai Parlament strasbourgi, illetve a német találmányi hivatal müncheni székháza előtt. Mint Stefan Pollmeier mérnök, szoftvertechnikus a ZDF-ben elmondta: szoftvert szabadalmaztatni egyszerűen nonszensz. „Eszerint akár egy blues-zenei motívum is szabadalmaztatható volna. így az első bluesdallam kitalálója levédethette volna a zenét, megtiltva mindenki másnak a blues-sémájú dallamok komponálását és bemutatását, vagy pedig 25 éven át jogdíjat követelhetett volna a bluest szerző és játszó zenészektől” - érvelt Pollmeier. Az Európai Unió országaiban már több mint húszezer szoftverszabadalmat adtak ki. Minden háztartásban található olyan mosógép vagy mobiltelefon, amely szabadalom által védett technikával működik. Ezeken a szabadalmakon utólag már nem lehet változtatni, vagyis a találmányok, újítások védettsége a jövőben is fennmarad. A már levédett szoftverek túlnyomó többsége amerikai eredetű. Ezért sokan attól tartanak, hogy az állapot törvénybe foglalása, az amerikai „birtokviszonyok szentesítése” béklyójává válhat a jövőbeni európai fejlesztéseknek. Ráadásul magasabb költségeket eredményezhet a fogyasztók számára. „Egy-egy konkrét esetben akár több tízezer euróra is rúghat annak a költsége, amíg az ügyvéd egyértelműen megállapítja, hogy egy ötletet szabadalmaztatott-e már valaki” - állítja Harald Schafers szabadalmi jogász. Evelyne Gebhardt szociáldemokrata képviselő kiállt az aggódó kis és közepes vállalatok érdekeiért. „Aki szoftvert szabadalmaztat, az a nagytőke kezére játszik, nem pedig a nagy intelligencia kezére” - érvelt Gebhardt. A jogszabály a végül elfogadott módosításokkal csalódást okozott a nagy európai technológiai cégeknek, amelyek úgy látják, hogy az európai feltalálók hátrányba kerülnek a szabadalmi jogok tekintetében a világ többi részéhez képest. A világ más részein dolgozó versenytársak védelmet kapnak találmányiaknak a hazai piacon, míg az európai feltalálók nélkülözni lesznek kénytelenek az efféle oltalmat. Ez újabb csapást mér az európai versenyképességre, állítja Anthony Parish, az Európai Információs és Kommunikációs Technológiai Egyesület elnöke. Az információtechnika elterjedtsége Európa egyes országaiban OE \r W ^ fest# ftwtfí Heltifá ít m a* ’w» ----------— * £ Ä *:**? mr. gp<*J 100 lakosra jutó internetfelhasználók szama Svédország Fir.no.szág Dánia Norvégra Ságy-Bntannsá Németország. Olaszország Franciaország Spanyolország (< elei-európai ym- ors2ágók ' I.VO) rnil MTI fi: Sajtoadatbanit 1000 lakosra jutó DSL- (digitális előfizetői vonal) felhasználók száma a középiskolákban 100 tanulóra jutó személyi számítógépek (internet- hozzáféréssel) száma 50 20 Dánia Svédország Németország finnoiszag Franciaország Spanyolország Olaszország Nagy-Snianma Norvégra kelet-európai országok 19 119 15 114 12 ti 0,3 mtij Dánia Svédország Luxemburg Finnország Nagy’&Sarmsa Ausztria Írország 88 Belgium if? HoBandia SB 7 Olaszország jj| 5 Frandaország B 5 Spanyolország 14 Németország 1 4 Portugália |3 Görögország jj 2
