Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-31 / 251. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 31. Védekezzünk az almatermésűek tűzelhalásos betegsége ellen. Levélhullás után réztartalmú szereket permetezzünk Futótűzként terjedő betegség Megtámadott ágrész A szerző archívumából Az Erwinia amylowora, azaz az almatermésűek tűzelhalásos betegsége az egyik legveszélyesebb karantén betegség az egész világon. CSEKES ZOLTÁN A betegségre Észak-Amerikában már 1780-ban felfigyeltek, ám kórokozóját csak 1880 óta ismerik. Európában először 1957-ben jelentkezett. A betegségre először Angliában, majd fokozatosan Francia- és Németországban is elterjedt. Térségünkben 1995-96 tájékán bukkant fel Romániában, Olasz-, Magyar- és Csehországban. Szlovákiát egészen a közelmúltig azon kevés állam között tartották nyilván a nemzetközi növényvédelmi térképen, ahol a fertőzésmentes zónára érvényesen életben voltak a karantén óvintézkedések, azaz ezzel is korlátozhattuk az almabehozatalt. Ebben az évben azonban nálunk is felütötte fejét a betegség és mondhatni az egész ország területén elterjedt. Gazdanövényei közé tartozik az alma, körte, birs, és a naspolya, valamint a Cha- enomeles, a Cotoneaster, a Crate- gus, a Pyracantha és a Sorbus fajok. A tűzelhalás fellépése mindig a fák részleges vagy teljes pusztulásával jár. A növényfajok és fajták fogékonysága azonban eltérő. Fertőzéskor a virágok vizenyősek lesznek és elfeketednek. A hajtások hervadnak, elszáradnak, a háncsszövet megbámul. A vesszőkön, ágakon rákos sebek keletkeznek, amelyekből baktériumnyálka ürül ki. Súlyos esetekben ágelhalás, fapusztulás áll be. Az elszáradt levelek az ágon maradnak. A kórokozó életmódját figyelembe véve leggyakrabban szaporítóanyaggal terjed, metszőollóval, ágfűrésszel, valamint rovarokkal madarakkal, de pollennel is átvihető. Terjedésének a 18 Celsiusnál magasabb hőfok és a magas relatív páratartalom kedvez. A kórokozó a sebeken, légzőnyüásokon keresztül egyaránt a növénybe jut. Fontos, hogy ősszel is ellenőrizzük a fertőzésre fogékony gyümölcsfáinkat. Levélhullás után ugyanis köny- nyebben felfigyelhetünk a hajtáson, ágakon maradt beszáradt levelekre. Ez azért is fontos, mert a korábban észrevétlenül maradt kis fertőzés átterjed a nagyobb vázágakra és a fatörzsre is. A fertőzés gyorsan terjed a fa kérgében. A megtámadott kérgen erősebb színű bámulás, vörösö- dés alakul ki, melyen apró szabálytalan felszakadozások keletkeznek. Nedves meleg időjárás esetén a megtámadott sebből fehéres-barnás baktériumnyálka folyik. A leghatásosabb védekezés a tűzelhalás ellen a karantén szabályok szigorú betartása. Ha az őszi ellenőrzéskor ilyen, vagy hasonló rendellenességet veszünk észre, haladéktalanul jelentsük azt a járási növény- védelmi központnak vagy a helyi községi hivatalnak. Ezenkívül ajánlatos az ellenálló vagy kevésbé fogékony gyümölcsfajták megválasztása, a beteg növényrészek azonnali eltávolítása 40-60 cm egészséges ágrésszel együtt, és a terjedés megakadályozása érdekében a beteg ágrészek azonnali elégetése. A metsző- ollót 10%-os klóros vagy rézgálicos oldattal fertőtlenítsük. A vegetáció alatti vegyi védekezés idejének pontos meghatározása előre jelezhető. A számítógépes módszerek közül az Amerikában kidolgozott MARBY- LYT, valamint az angol BILLING terjedt el. A vegyi védekezést a rügypattanástól a piros bimbós állapotig rézszulfát, rézoxiklorid vagy rézhid- roxid tartalmú szerekkel kell elvégezni. Csak vészhelyzetben és kizárólag eseti engedéllyel lehet szterptomycin hatóanyagú szert alkalmazni. Most a levélhullás utáni zárópermetezést rézhatóanyagú szereket kell végezni. A réznek kiváló baktériumölő hatása van, a többi áttelelő gombakártevők ellen is hatékony. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa Veteményeskertben vagy erkélyen egyaránt termeszthető értékes vitaminforrás és ízletes fűszernövény A snidling termesztése és téli haj tatása CSANDA PÉTER A metélőhagyma (Allium schoeno- prasum) a liliomfélék családjába tartozó növény, amelynek a föld felszíne alatt apró, kis hagymái vannak. Ezek felépítésüket tekintve nagyon hasonlóak a hozzá legközelebbi rokonságban álló vöröshagyma föld alatti részéhez. A föld fölötti része, a hengeres hagymalevél sűrűn, egymás mellett állva tör elő a földből. Nevezik pázsithagymának is, de a legtöbben a német eredetű nevén, snidlingként ismerik. Mint könnyen termeszthető és hajtatható növénynek elsősorban a háztáji kertekben van jelentősége. A metélőhagyma kevés helyet vesz igénybe. Nemcsak a veteményeskertben termeszthetjük, hanem a kertnek jobban szem előtt levő helyein is. így felhasználhatjuk például az egynyári virágágyak szegélyezésére, de beültethetjük az évelőágyakba is, hiszen tavasztól őszig szép, üde zöldek, és június elején csinos gömbvirágzatot is fejlesztenek, amelyben hosszan nyíló kékes- lüa virágok ülnek. Ezeket a méhek is szívesen felkeresik. A magok június végére érnek be. Magvetésére már március végén, április elején kell gondolni. Az első évben a zöld „gyep” megerősödését kell célul kitűzni, ezért ebben az évben lombját még nem nyitjuk. A második évtől kezdve azonban egy idényben két- szer-háromszor is levághatjuk a zöld leveleket. Minél mélyebben vágjuk őket, annál erőteljesebben sarjadnak az újak! A magvetésen kívül tőosztással is szaporíthatjuk, a kiskerA metélőhagyma egész évben fogyasztható, de a legértékesebb télen. tek művelői számára ez a gyorsabb és egyszerűbb módszer javasolható. A tövek rendszerint a második évben érnek el olyan fejlettséget, hogy szét lehet őket 2-3 részre ültetni. A kiszemelt erős, dús lombú kétéves töveket november elejéig, tehát- a kemény fagyok beállta előtt fel kell szedni ásóval, nagy földlabdával. A töveket megtisztítjuk, kiszedjük az esetleges gyomnövényeket, füveket, majd a felhasználásig esőtől védett hűvös helyen tároljuk. Kihűlt melegágy, hűvös pince egyaránt jó e célra. A 6-8 hetes nyugalmi időszak alatt a levelek megsárgulnak, majd elhalnak, a földlabdás tövek átszáradnak, az se baj, ha kissé átfagynak. A téli hajtatás december elejétől bármikor megkezdhető. Az elszáradt lombjától megtisztított kétéves metélőhagymatöveket akár 8-10 felé is szét lehet szedni. Az így kapott töveket cserepekbe, esetleg tejfölös poharakba ültessük. A cserepet úgy töltsük meg jó kerti földdel, hogy a tövek behelyezése után a cserép felső szintjével azonos magasságban legyen a föld. Ezután mérsékelten öntözzünk, s a cserepeket lehetőleg fényes, meleg helyre állítsuk. Elhelyezhetjük növényházi asztalokon és azok alatt, melegágyban vagy fűtött fóliasátorban is. A hajtatandó metélőhagyma elsősorban talpmeleget kíván, s ha 18-20 fokon tartjuk, akkor 2-3 hét múlva 15 cm körüli dús lombozatot fejleszt. A hajtatás otthon is elvégezhető. A megtöltött cserepeket világos, meleg helyre tesszük, ablak közelében a konyhában vagy a verandán egyaránt elhelyezhetők. A hajtatás ideje a hőmérséklettől függ, ápolása csak a szükség szerinti öntözésből áll. A túl nedves föld a hagymák pusztulását is jelentheti. Ha pedig túl száraz a talaj és a levegő, akkor keményebb, durvább, kevésbé tetszetős lombozatot kapunk. A szedés akkor kezdődik, amikor a lomb 12-15 ernes. Az egyszer levágott lombozat még többször kihajt, úgyhogy télen akár háromszor-négyszer is szedhetünk. A letermett tövek továbbnevelésével nem érdemes foglalkozni, mert a téli hajtatás következtében a hagymácskák nagyon kimerülnek. Inkább 2-3 hét után újabb cserepet állítsunk be téli termesztésre. A metélőhagyma egész évben fogyasztható, de a legértékesebb télen. íze a vöröshagymáéra és némileg a fokhagymáéra emlékeztet, étvágygerjesztő és gyomorerősítő hatása van. Nem szabad főzni, mert az íze és a zamata elillan. A diétás ételek egyik fontos fűszerezője, de egyben olcsó vitaminforrás is. Szendvicsek díszítésére, levesek ízesítésére kiválóan alkalmas, túróba, lágysajtokba és mártásokba is keverhető. A szerző kertészmérnök Agrárvilág A muskátlik szakszerű teleltetése és szaporítása Kedvenc virágaink télen BÁLINT ANDRÁS A muskátlit cserepestül, változatlan állapotban is át lehet teleltetni. Világos helyiség, 6-8 °C-os hőmérséklet és rendkívül csekély öntözés (épp ne legyen porszáraz a talaj) kell hozzá. A növények jó része ugyan elpusztul, de ha megfelelő körülményeink vannak, érdemes kipróbálni. Egy másik lehetőség a teleltetésre, hogy a növényeket kihúzzuk a földből, alaposan visszametsszük a gyökereit és hajtásait, majd összeültetünk akár 15 tövet egyetlen nagyobb cserépbe. Akár sötét helyiségben is tarthatjuk, de fontos, hogy ne legyen fagy. Tavasszal a töveket vízbe áztatjuk, majd szétültetjük. A harmadik módszer a hajtások eldugványozá- sa. Ősszel hajtásokat vágunk az el- virágzott muskátlitövekről, majd apró cserepekbe ültetve meggyöke- resítjük azokat. Világos és meleg helyet igényelnek. Januárra a tövek megerősödnek, tavaszra pedig akár virágoznak is. E három módszernek azonban vannak hátrányai. Először is sok növényt elveszítünk, mert a teleltetés nagyon megviseli őket. A megmaradt példányok pedig úgy megfáradnak, hogy nem is hajlandók tavasszal virágozni, legfeljebb nyár közepére térnek magukhoz. A belső ablakpárkányon tartott, gyöke- reztetett dugványok pedig gyakran kikezdik az ablakkeretet, amit aztán kétévente festhetünk újra. Az otthon bevált módszerünk a következő: Óvatosan mozgatva kiemeljük a növényeket a talajukból, épp még mielőtt elpusztítaná őket az első fagy. A gyökerükről gyengéden lerázzuk a földet. A virágokat és leveleket egyelőre nem háborgatjuk, így nem keletkeznek sebek, amelyen keresztül kiszáradnának vagy megbetegednének. A pincénkben kihúzunk egy ruhaszárító kötelet. A muskátlikat felakasztjuk fejjel lefelé, egymás mellé a kötélre. A nagyobb, elágazódó töveket az elágazásaiknál könnyű felaggatni, Tavaszig semmi teendőnk nincs; meg is feledkezhetünk a muskádik létezéséről, még csak vízzel sem kell permetezni őket. Amikor beköszönt a tavasz, leakasztjuk a növényeket, és lemetsszük a virágokat és leveleket. Egy órára vízbe áztatjuk a növényeket, majd előkészítjük a cserepeket és balkonládákat, visszaültetjük a töveket, és alaposan beöntözzük őket. A legtöbb muskátíi- növény gyorsan leveleket hajt és megerősödik. A hosszú vagy sérült oldalhajtásokat érdemes visszametszeni, így ezeken a helyeken még meg is erősödik a növény. A levágott hajtások ráadásul szintén meggyökereztethetők. Ez jól bevált módszer, ha rendelkezünk hűvös, nedves levegőjű pincével, garázs- zsal, vagy kamrával, ahol fagypont alá sosem süllyed a hőmérséklet. Ha a helyiség túl száraz vagy meleg, akkor sok tő télen elpusztul. A sárgarépa nyersen és főzve egyaránt fogyasztható Gyógyító növényeink ANDRÁSSY LÁSZLÓ Tudta Ön, hogy a sárgarépa elsősorban gyógynövény és csak másodsorban zöldségféle? E nagyszerű zöldség több mint harminc betegség estében nyújt segítséget a megelőzés valamint a gyógyulás érdekében. Fogyaszthatjuk nyersen, főve vagy pépesen. A zöldség fogyasztása erőt ad, javítja és serkenti a gyomor és a belek működését, bélcsatorna-tisztító hatása van és jobbá teszi a látást. Megakadályozza a hajhullást, erősíti a koncentráló képességet, jó hatást fejt ki reumás megbetegedések és cukorbetegség esetén. Segíti a légzőszervek megbetegedésének gyógyulását, gyógyítja az égési és más jellegű sebeket, ezenkívül mé- regteleníti a szervezetet mivel vértisztító hatású. Mindezen gyógyító tulajdonságokat a karotinnak, B, D, F, H-vitaminoknak, pektinnek, fitoszterinnek, telített olajoknak, alma- és pan-toténsavaknak, cukroknak, fehérjéknek, különböző ásványi anyagoknak valamint nem utolsó sorban az energiát adó pro- vitaminnak köszönheti, amelyek mindegyikét tartalmazza. A sárgarépa levele ugyanúgy felhasználható, mint a gyökérrésze. Inkább alaposan mossuk meg, de ne hámozzuk, hogy az értékes tápanyagok ne vesszenek el. Ez is lekvár! Egy kilogrammnyi sárgarépához feleannyi cukrot készítsünk elő. A répát tisztítás, durvára aprítás és puhára főzés után szűrőn áttörjük, és a cukrot hozzáadva 3 órát állni hagyjuk, majd negyed órán át főzzük. Ezután már csak tartósító és zselésító kell bele, üvegtöltés után pedig kigőzöljük. Hozzáadhatunk a masszához citromot, és ízlés szerint fűszereket. Nagy Z. Róbert PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Zselíz Rimaszombat Losonc október 30-án október 29-én október 29-én október 29-én október 30-án sárgarépa 14-16 Sk/kg 10-13 Sk/kg 24 Sk/kg 22 Sk/kg 12-15 Sk/kg petrezselyem . jH : ; 35 sk/kg 26-35 Sk/kg 28 Sk/cs Hit ; | 38 Sk/kg 28-35 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 12-15 Sk/kg 12-15 Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/kg tojás .íllll 3,70-3,90 Sk/db 2,80-3,60 Sk/db 2,70 Sk/db 3,20 Sk/db Jfg 3,20 Sk/db paprika 24-40 Sk/kg 15-25 Sk/kg 20-25 Sk/kg 25-35 Sk/kg 15-25 Sk/kg karalábé 30 Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/db 18 Sk/kg 15 Sk/db zeller 35 Sk/kg 3-8 Sk/db 8-10 Sk/db 25 Sk/kg 24 Sk/kg káposzta 8-10 Sk/kg 6-7 Sk/kg 8-10 Sk/kg 6-8 Sk/kg 5-5,20 Sk/kg vöröshagyma X 12-14 Sk/kg 12-15 Sk/kg 15 Sk/kg X paradicsom 28-36 Sk/kg 30-35 Sk/kg 45-49 Sk/kg j mák 80 Sk/kg 80 Sk/liter 80 Sk/kg 80 Sk/liter X dióbéi 150-170 Sk/kg 130-140 Sk/kg 100 Sk/kg 140 Sk/kg 130-140 Sk/kg szőlő X 35-40 Sk/kg X X 55 Sk/kg alma X 18-25 Sk/kg 18 Sk/kg 15-25 Sk/kg 10-19 Sk/kg méz X 120-140 Sk/kg 120 Sk/kg 120 Sk/kg 130-150 Sk/kg MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,359 Lengyel zloty 8,873 Angol font 60,154 Magyar forint (100) 16,145 Cseh korona 1,290 Svéd korona 4,590 Dán korona 5,564 Szlovén tollár (100) 17,540 Japán ien (100) 32,721 Svájci frank 26,643 Kanadai dollár 27,010 USA-dollár 35,368 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,18-42,48 34,05-36,45 1,26-1,32 15,12-17,12 OTP Bank 40,26-42,36 34,40-36,31 1,25-1,32 15,49-16,67 Postabank 40,21-42,51 34,01-36,73 1,26-1,32 14,35-17,95 Szí. Takarékpénztár 40,25-42,21 34,40-36,16 1,25-1,32 15,35-16,79 Tatra banka 40,27-42,43 34,44-36,28 1,26-1,32 15,44-16,72 UniBanka 40,29-42,35 34,43-36,19 1,25-1,32 14,49-15,44 Általános Hitelbank 40,26-42,40 34,43-36,26 1,25-1,33 15,19-16,96 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
