Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-31 / 251. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 31. FÓKUSZBAN: MINDENSZENTEK ÉS HALOTTAK NAPJA 3 A korai kereszténységben az egyházi életért, a hitért vértanúságot szenvedettek számára lassan kifogyott a naptár A szegény, fázós lelkek a gyertya fényénél melegednek HÉTVÉGI KÜLÖNJÁRATOK A vasút több vonalon különjáratot indít, hiszen ilyenkor a vonatok és a járatok túlzsúfoltak. A Dél-Szlovákiát érintő „erősítéseket” ismertetjük: PÉNTEK 13.16 Tríbeč gyorsvonat Pozsonyból Nyitrára 15.30 Chopok expresszvonat SZOMBAT Pozsonyból Kassára 04.20 Gerlach gyorsvonat Kassáról Pozsonyba 05.35 gyorsvonat Pozsonyból Érsekújvárba 13.35 Gerlach expresszvonat VASÁRNAP Pozsonyból Kassára 04.20 Gerlach gyorsvonat Kassáról Pozsonyba 05.35 gyorsvonat Pozsonyból Érsekújvárba 13.16 Tríbeč gyorsvonat Pozsonyból Nyitrára 13.35 Gerlach expresszvonat Pozsonyból Kassára 13.45 Chopok expresszvonat Kassáról Pozsonyba 17.19 sebesvonat Homonnáról Kassára 18.01 Tríbeč gyorsvonat Nyitráról Pozsonyba A Halloween vidám ünnep (Képarchívum) Ma alkonyaitól holnap pirkadatig ünnepelnek Amerikában A Halloween ünnepe a kellemes borzongásé A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja. ÖSSZEFOGLALÓNK Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl - fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek. MINDENSZENTEK Az eltávozottak iránti, külön ünnepben is megnyilatkozó, mélységes tiszteletünk keletkezése egyidős a homo sapiensszel, a minden más élőlénytől eltérő, érző és gondolkodó emberrel. Rendszeresen megemlékeztek halottaikról az indogermán törzsek, a perzsák és a görögök is. A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. Szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy hatalmas templomot, amit Pantheonnak neveztek el. Itt az összes isten tiszteletére mutatták be a papok az áldozatot. A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére: hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. A 4. századból is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. (E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja.) Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa (731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem „minden tökéletes igaznak” a tiszteletére szentelte. A korai kereszténységben az egyházi életért, a hitért vértanúságot szenvedettek számára lassan kifogyott a naptár. Egy napot kellett választani a „kimaradtaknak”, ez lett Mindenszentek napja, ami Rómában rögzült. A középkorban a halottak napja annyiban volt más minden halott tisztelethez képest, hogy a személyes halottakra való emlékezés ünnepét egy naphoz kötötték. Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. (A kelták november első napjaiban emlékeztek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával. Náluk már a VIII. században is közünnep volt november első napja - ami az év kezdetét is jelentette.) 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. HALOTTAK NAPJA Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal .jóban lenni”, az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy a „legény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat.” A november 2-i halottak napja konkrétan Szent Odiló __ clunyi apáttól (962-1048) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, a 14. századtól Róma is átvette. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat. Virágokat, koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére. A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb, (ú) A tök kultusza Az ősz egyik jeles szereplője á sütőtök, és számtalan színben pompázó, ehető vagy csak díszként szolgáló tök-rokonai. A Halloween-ünnep szokásait lassan mi is átvesszük, de ha nem is öltözünk be szellemnek vagy boszorkánynak, nagyszerű időtöltés a töklámpás készítése vagy tökös ételek főzése. A tökféléket már vagy 10 ezer éve ismerik, Közép- Amerikából, Mexikóból származnak. A kétlaki töknek több mint 800 fajtáját termesztik, étkezési, takarmányozási célból, de van ahol edénynek is használják tartósabb fajtájukat. A tök sok hasznos tulajdonsága mellett egészséges is, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő erővel bír, ezenfelül vitaminokat is tartalmaz. A tökmag igen gazdag tápanyagokban, zsírjai igen értékesek. Mostanában kezd el érni a tök, akkor jó ugyanis, ha az első fagyokat még a földön tölti, utána lesz igazi a színe, hamvas a héja, édes a húsa. Már be lehet szerezni a télre való sütőtököket, melyeket két hétig tartsunk 25-30 fokos helyiségben, hogy a héja kemény legyen, utána már tárolhatjuk hideg helyen, (or) ISMERTETÉS A Halloween az egyik legrégibb ünnep, eredete évszázadokra vezethető vissza. Mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki. Évszázadokkal ezelőtt a mai Nagy- Britannia és Észak-Franciaország területén éltek a kelták. A kelták a természetet magasztalták, és sok istent imádtak, de a napisten volt a legfontosabb, aki a munkát és pihenést jelképezte, tette gyönyörűvé a földet és növesztette a termést. A kelta újévet november 1-én ünnepelték egy nagy fesztivállal, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte. A kelta hagyomány szerint a napisten Samhain, a halál és sötétség istenének fogságába került ilyenkor. Az újév előestéjén, október 31-én, a hiedelem úgy tartotta, Samhain összehívta a halottakat. A halottak különböző formában jelentek meg; a rossz lelkek, állatok figuráit öltötték fel, főként a macskáét. Október 31-én, miután a termést betakarították és a hosszú, hideg télre elraktározták, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartják melegen az otthonokat és űzik ki a gonosz szellemeket. November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült kosztümökbe öltöztek, és a napisten, Samhain tiszteletére 3 napos fesztivált tartottak. Ez a fesztivál volt az első Halloween. Az első században a rómaiak elfoglalták Angliát. Sok hagyományt hoztak magukkal, melyek egyike a Pomona-nap volt, ami a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepe, és november 1 körül tartották. A következő évszázadok folyamán a kelta Samhai fesztivál és a római Pomona-nap hagyományainak keveredésével jött létre az első őszi ünnep, (or) Ilyenkor megszépítik a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben (TASR-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, KŐD, 5-12 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.36-kor - nyugszik 16.34-kor A Hold kel 13.32-kor - nyugszik 21.42-kor A Duna vízállása - Pozsony: 275, apad; Medve: 130, apad; Komárom: 110, apad; Párkány: 50, apad. ORVOSMETEOROLÓGIA Az ország legnagyobb részén teljesen beborul az égbolt, a reggeli órákban ködre számítsunk, csökken a látótávolság. Helyenként enyhe eső, ködszitálás lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 5 és 10 fok között alakul, délnyugaton 12 fok valószínű. Déli, délkeleti irányú gyenge szél, délután nyugaton felerősödhet. Éjszaka a hőmérő higanyszála 5 és 1 fok közé süllyed. Holnap változóan felhős lesz az égbolt, az ország nyugati részén idővel újra beborul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 11 fok között alakul, délnyugaton 14 fok várható. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőkre viszonylag kímélően hat a mai időjárás, a reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küszködőket viszont megviselheti. Gyakoribb lehet a hátge- rincbántalmak miatti fejfájás, míg az alacsony vérnyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti. A gyengébb idegzetűek esetében az időjárás akár depressziós rohamot is előidézhet. Nagyobb valószínűséggel jelentkezhetnek egyes ekcémás eredetű bőrbetegségek tünetei is. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk.
